Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-22 / 34. szám
ME«JELXiriK HODEK SZOMBATOS DÉLUTÁIf. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Szerkesztőség^s kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Hupka György. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Hetilap lévén, mint valamennyi veszprémi lap, múlt szombati megjelenésünkben nem foglalkozhattunk királyunk születésnapjának évfordulójával s azon alkalomból lezajlott eseményekkel és ünnepségekkel. Ez természetes. De az is természetes, hogy most, bár ünnep múltán lelkes örömmel ragadjuk meg a tollat és az alkalmat, hogy királyunk iránt érzett alattvalói hódolatunkat és szeretetünket, igaz szívből eredő szavakkal lerójuk. Sokszoros körülmény adja meg erre az alkalmat most, midőn királyunk, születésnapján kívül, hatvanéves uralkodói jubileumát is ünnepelte, s legmagasabb jövetelének óhajtva várt küszöbén állunk. Nemkülönben azon körülmények folytán, hogy Ő felsége születésének évfordulója alkalmából az ugyanakkor 100 éves fen- állását ünneplő Ludovika Akadémiából kikerült honvéd növendékeket tisztekké kinevezte, hatvanéves uralkodói jubileuma emlékére pedig rendjelet alapított. Mint tudjuk, Ö felsége I. Ferenc József kedden töltötte be hetvennyolcadik esztendejét életének, amelynek háromnegyed részét a história tartja számon, mert ez az élet és idő a trón magasságában telt el. Vájjon hány ember van alattvalói között, aki ennyi ideig állott munkában és végzi ma is, mint ő, nehéz 2S históriai felelősségű föladatát? BizoT ÁR C A. Az ő férjeik. Irta: F. W. Sajátságos dolgokat figyelhet meg néha a zemlélő, midőn egyik-másik világfürdő koróján ^ őgyeleg. Elsősorban is elbájolóan hat a zemlélőre a választékos, jellegzetes és elragadó ltözékü, szép és kecses nők tömege, ha íindjárt százszor meg is csodálta az ember két, ringó és tipegő járásukban. Ha azonban i ember a varázslatból felocsúdott, feltámad- ak a kritikus gondolatok, melyek ugyan nem gyógykutak körül keringő tündérekre, hanem ikább férjeikre vonatkoznak, akik pedig leg- ^akrabban jelen sincsenek. A kontrast a légibb esetben valóban igen nagy. Ezek a nocsak, s ezek a férjek! Mikép kerültek ezek >sze? Ezek a hölgyek ugyanis mindennel trádézhatnak, minden bájaikkal, amelyek csá99 Ünnep után. nyára nagyon kevés. Ebben a korban, ennyi munka után az emberek már bőségesen megérdemelt pihenésüket élvezik, amelyért eléggé megdolgoztak. De a királyok nem mehetnek penzióba, nekik még öregségük se a saját tulajdonuk, az ő életük a nemzeté, amelynek koronáját viselik és ha az élet sora is a nemzetek akaratától függene, akkor Ferenc József még ezután is viselhetné Szent István koronáját nagyobb, hosszabb ideig, mint a mekkora ember életének valaha adatott. Mi szeretjük a mi öreg királyunkat hűséges, igaz szeretettel. Ha van ragaszkodás, a melynek mély és őszinte voltában föltétlenül hinni kell: a mi királyunkhoz valószeretetünk bizonyára ilyen, mert ez az érzés nem egyszer és igen keményen megpróbáltatött, de mindig, minden kemény próbánál szilárdabbnak, erősebbnek, megállóbbnak bizonyult. Nem egyszer szakadt ránk a legfájdalmasabb, mert megérdemeletlen keserűség, marta ki belőlünk a könnyünket, a vérünket: de jöttek igazabb, melegebb, jobb napok, a felhők eloszlottak, a szivek egymásra találtak és a ránk fakadt fényben a szemünk megint olyan vonzónak, olyan nemesnek, olyan sugarasnak látta a királyunk alakját, a milyennek azelőtt szerette. bitani képesek, a divattermek minden csoda- készitményeivel, a legdrágább csipkékkel, a divat minden újdonságával, a legpazarabb ékszerekkel, de sajnos, a legtöbb esetben, leg- kevésbbé férjeikkel. Legelőnyösebb ezen tekintetben is, ha a férjurak nincsenek jelen. Mert hisz nem mindenki ismeri ezeket a férjeket, avagy a férjek közös sorsa szerint, nejeik társaságában megfeledkeznek róluk, ha mindjárt ismerik is őket, s ha jelen vannak is. De habár nincsenek is jelen, feltűnik néha árnyékuk a kecses alakok mögött, pedig vannak pillanatok az emberi életben, midőn a férjnek még árnyéka is kellemetlen. Akár személyi, akár tárgyi szempontból tekintjük is, amint tetszik. Tehát mindenek előtt az árnyakról! Ezek az árnyak egy anekdotát juttatnak eszembe, amelyet a XVHI-ik század egyik szalón-isten- nője mondott el környezetének. Az örök-vidám sőt pajkos asztal végén, állandóan egy öreg úr ült, akit bárónak címeztek, de akit senki sem ismert. Keveset beszélt, de mindig szives E hódolatunk, ez irthatatlan, mély, el nem fogyó hűségünk és szeretetünk koronánk fölkent viselőjéhez ősi érzésünk. Oly régi, mint maga a nemzet. És úgy kibírta a századok minden viszontagságát, viharát, könyzáporát, véráradaiait, mint maga a nemzet. Nekünk szükségünk van az Egyre, a kiben nemzeti hatalmunk, dicsőségünk, megegyénesülését látjuk szent koronánk fényességében. Nekünk mindig szent, drága és kedves a király. Ez ősi szeretetet Ferenc József király minden elborulások közepette is egyéniségének sok nemes és vonzó, sok hatalmas és megkapó virtusával táplálta. A király is ember, de királyibb ember nála kevés jelent meg a trónon. Egy fejedelem, hatalmas országok uralkodója, rettenetesen nagy ur. A mi vágya, szenvedelme, indulata, hajlandósága van, szinte korlátlan szabadsággal eresztheti útjára. Lehet vidám, mulató, féktelen, gyönyöröket habzsoló, lehet pazar, szeszélyes, lehet közömbös, ahogyan jól esik neki. Egyébb fegyelem nem fékezi, mint a mi energia, felelősségérzés és kötelességtudás tulajdon lelkében lakik. Ezt meggondolván: ime nézzük a mi királyunk életét és lelkét! Hol az az ember, a ki tisztán a maga lelkének fegyelmében az egész életét, minden tevését, sőt minden érzését is úgy oda és előzékeny volt. Hogyha hozzáfordultak, s vele társalogni kezdtek, kellemesen csevegett, a bókok nála soha sem hiányoztak és soha sem tért ki a kérdések elől, de feleleteit mindig finom diskrécióval adta meg. Egy szép napon a rokonszenves öreg ur nem jelent meg az asztalvégén. A ház-istennőjétől egyik barátnője, tudakolta, hogy" az öreg ur miért nincs jelen. „Miért? Mert meghalt a szegény.r Férjem volt. De hisz látja, hogy gyászolok.“ És valóban, a szalon-istennő, karcsú nyakán fekete bársonyszalagot viselt. Majd, hogy észre sem vette az ember. Az öreg ur azonban, aki oly kevés feltűnést keltett, hogy úgyszólván majdnem elenyészett, aki senkit nem zavart, s mindenkiben rokonszenvet keltett, nem halt meg. Mert ő egy férjtipus volt. Száz és száz példányban most is köztünk jár. A legtöbb esetben nem is rokonszenves, néha-néha zavarólag hat, s gyakran úgy tűnik fel, mintha épen nem akarná hogy őt távollevőnek tekintsék. De hát ez az erkölcsök züllése a mostani demokratikus viSíSíSíSíSíSíSíSíSíSíSíSíSí Balatonmelléki borok, úgymint: * csopaki, paloznaki és Molnár * Lajos-féle czeczei bor. ^ Sí Kitűnő kőbányai sörök. ^ SíSíSíSíSí#SíSíSíSíSíSíSí TÜSKÉS PÁL Fáczán-vendéglője Jutáson. 8^" Egyedüli erdei kiránduló hely. SíSíSíSíSíSíSíSíSíSíSíSíSíSí $ Sí Hideg és meleg ételek ^ $ jutányos árban. # — Két tekepálya. — * sí sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí
