Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-06 / 23. szám

6. oldal. (23. szám) VESZPRÉMI ELLENŐR 1908. junius 6. ben beszélt Siitö kis leánya, midőn a tanú kihallgatás során apja mentségére szólott. Ha már az anya elhagyta gyermekeit, ne vegyék el az esküdt urak az apát is gyerme­keitől. Kedvező verdiktet kér. Dr. Fischer nagyhatású beszédére az ügyész nem válaszolt s miután Nárai Szabó Elek törvényszéki elnök félórás beszédben az esküd­teket kioktatta s a kérdéseket nekik kiadta, az esküdtek meghozták határozatukat, mely szerint Sütő Imrét, a szándékos gyilkosság kísérletében nem bűnösnek mondották ki. A hallgatóság nagy megelégedéssel fogadta a verdiktet és az esküdtbiróság felmentő Ítéletét. Harmadik nap, szerda. Nagyszámú hallgatóság nagy érdeklődése kisérte a szerdai tárgyalást is, melyen oly kiváló jogászok, mint a vád képviselője Juraszek Já­nos, a védelem képviseletében pedig György Károly dr. győri ügyvéd, jeles kriminalista és Kemény Pál dr. zirczi ügyvéd, v. országgyűlési képviselő mérték össze tudásuk fegyvereit. Az eredmény mindegyik mérkőzőre fényes és kielégítő volt, mert szolgálták az igazságot, de a méltányosságot is. Úgy a verdikt, mint az Ítélet, kielégítette a jogászköröket és laikuso­kat. A perbeszédeket nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta végig a győri kir. fő­ügyész, dr. Kiss is. A tárgyalás anyagát Tóth Lajos és Kemény István varsányi erdőőrök elleni, halált okozott súlyos testi sértés bűntettének vádja képezte. Az esküdtbiróság törvényt alkalmazó tagjai voltak: Nárai Szabó Elek elnök, Horváth Zol­tán és Beöthi Gábor birák. Jegyző volt Jenöffy Ferenc. A vádhatóságot Juraszek János kir. főügyész, a védelmet dr. György Károly győri és dr. Kemény Pál zirczi ügyvéd, volt ország­gyűlési képviselő látták el. A bűneset röviden a következő: Tóth Lajos és Kemény István, a szentmártoni főapát­ság varsányi erdőőrei falopáson érték Pethő Sándor 73 éves varsányi foglalkozás szerinti fatolvajt s egészen jelentéktelen, vékony pálcá­val négy ízben reá ütöttek, a lopott fenyőfát tőle elvették s az erdő szélére kisérték. Mégis az öreg Pethő, — bár kapott sérülései a bon­colás igazolása szerint is csak felületesek voltak, ott az erdőben meghalt. Tóth Lajos beismerte, hogy egy vékony nyírfavesszővel háromszor megütötte Pethőt, Kemény pedig egy ütést vállalt el, melyet a Pethőtől elvett vadrózsa vesszővel mért Pethő lábikrájára. A boncoló orvosok a halál okául szivszél- hüdést, Cholnoky trvszéki orvos agyrázkódást állapított meg, mig a legfelsőbb igazságyügyi orvosi tanács nyilatkozata szerint a halált agy­rázkódás, szivszélhüdés, de elvérzés is okoz­hatta ! Abban azonban az összes orvosok meg­egyeztek, hogy ha az öreg Pethőt meg nem verték volna, halála nem következett volna ak­kor be. A tanúvallomások közvetlen bizonyítékot arra nézve nem szolgáltattak, hogy a tulajdon- képeni tettes ki volt s igy a vádhatóság csak a vádlottak beismerésére és a Pethő hulláján talált háromrendbeli sérülésre, úgyszintén az orvosi véleményekre alapította vádját. Juraszek kir. ügyész háromnegyed órás vádbeszédjében utal azon ethikai momentumokra, melyek az esküdtbirósági intézményt létrehozni segítették. A szóban forgó ügynél azonban ily ethikai tényezők fenn nem forognak. Kínzás, embertelenség történt, mely Pethő halálát okozta. Lopást, tolvajlást mindennel lehet büntetni, csak halállal vagy megkinzással nem! Még a középkorban sem büntették a lopást halállal és Szent István idejében is csak a karját vágták le a tolvajnak. Különben az elhalt Pethő, nem is a Tóth és Kemény felügyeletére bízott erdő­ből lopta el a fát. Útal az okozati összefüggésre, mely Pethő megverése és halála közt fennáll. Arra vonatkozólag, hogy Pethő hulláján csak kisebb, felületes sérüléseket találtak, fel­említi, Schakespeare-na „Romeo és Julia“ cimü drámájából azt a jelenetet, midőn Thibauld egy vékony vítőrrel szivén szúrja Bertucciót, aki barátjának, kik a seb kicsiségére utalnak, azt mondta; igaz, hogy sebem nem oly mély mint egy kút, nemis oly nagy mint egy templomajtó, de nekem épen elég! — így volt ez Pethőnél is. Arra nézve, hogy tulajdonkép ki volt Pethő megverője, utal Tóth Lajos beismerésére. Ke­ményt illetőleg azt mondja, hogy megvan ugyan győződve ártatlanságáról, de vádját nem ejti el azért, hogy az esküdteknek adjon alkalmat és módot, meggyőződésük nyilvánítására. Marasz­taló Ítéletet kér Tóth ellen. Dr. György Károly, Tóth védője tartal­masnak és fényesnek jellemzi a kir. ügyész beszédét s ez megnehezíti az ő helyzetét. De ha szem előtt tartja, hogy a bíróság és a védelem célja is, az igazság kikutatása, úgy könnyűnek tartja az ő munkáját. A vádlott csak akkor büntethető, ha bűnös­sége minden kétséget kizárólag bizonyítva van. Ez pedig a jelen esetben nem áll fenn. Senki nem tudja, ki a valódi bűnös s a tárgyalás alatt levő eset tulajdonképen szerencsétlenség. Ő sem tudja ki a bűnös, bírálják el az esküdtek. A verés és a beállott halál közt nincsen megállapítva az okozati összefüggés sem. Nem mondja, hogy nem áll az, amit az orvosok mondanak, csak azt, hogy nem bizonyos! Meg­büntetni csak azt lehet, akiről be van bizonyítva, hogy bűnös, de börtönbe, fogházba, fegyházba bejuttatni valakit, csupán csak lelkiismereti vélelemre, nem lehet, nem szabad. 0 mint jogász, nem a „gondolom“, „vé­lem“ igazságát, de az anyagi, a proccesuális igazságot keresi és azt mondja, inkább 100 bűnös fusson, mint egy ártatlan szenvedjen. A szóban forgó esetben nem lehet az elszenvedett bántalom és a halál közt, az okozati összefüggést helyreállítani. Hogy mi volt a halál oka? Lehet ez, lehet az, vagy amaz, de jó mindig hozzá tenni amit a török biró minden Ítélet után kimond, hogy „az Isten jobban tudja!“ Még sok érdekest és értékest mondott dr. György Károly, de egész beszédével hely szűke miatt nem foglalkozhatunk. Igazságos, meg­nyugtató verdiktet kér. Ezután dr. Kemény Pál mondta el véd- beszédét II. rendű vádlott Kemény István ér­dekében. Sajnáljuk, hogy a gyönyörű beszédet hely­szűke miatt nem ismertethetjük. Csak konstatál­juk, hogy dr. Kemény védencét az esküdtek nem bűnösnek mondották ki. Tóth Lajost az esküdtek a halált okozó testi sértés bűntettében bűnösnek mondották ki, a pillanatnyi felindulást pedig nem állapították meg. Tóth Lajost az esküdtbiróság egy évi börtönre ítélte, figyelemmel az enyhítő körül­ményekre. A büntetésből 14 napot kitöltöttnek vett a bíróság. Ugyancsak elitélte özv. Pethő Sándornénak fizetendő 600 kor. kártérítésre és 38 kor. temetési költségre. Ügyész és védő az ítéletben megnyugod­tak, Tóth Lajos azonban semmiséget jelentett be a bűnösség megállapítása miatt. Szemerey János fűszer-, csemege-, bor-, pezsgő-, tea-, rum- és ásványvizkereskedő uj üzlethelyiségei Veszprém, fő-tér 73. szám alatt saját házában (Fő-utca és horgos-utca sarok) nyilnak meg. Átköltözködésig május hé végéig raktárcsökkentés céljából az összehalmo­zódott s nagyobb mennyiségű alant fel­sorolt áruk mélyen leszállított árak mellett kiárusittatnak és pedig: Különféle likőrök, cognac, hazai és külföldi pezsgők, pecsenye és csemege-borok, parfümök és illatszerek, szivacsok, mosdó szappanok, konzervek, befőtt gyümölcsök, tea és tea-sütemények. Méltóztassék e kedvező alkalmat felhasználni 0 0 0 0000000000000000000000000 0^\0 ' 0 0 0 0 Van szerencsénk a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy ^ 0 0 0 0 1908. május hó 1-től Gizella-térre (az ipartestület házába) helyeztük át. | Kérjük a n. é. közönség további szives támogatását. % 0 0 0 00 0 00000000000 000000000000^0000000000-000000000000000 0 Fényképészeti műterem áthelyezés. fényképészeti mű intézetein két % Kiváló tisztelettel SOMOGYI TESTVÉREK fényképészek.

Next

/
Thumbnails
Contents