Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-06 / 23. szám
VESZPRÉMI ELLENŐR 1908. junius 6. 2. oldal. (23. szám.) Jövel Szentlélek Úristen! A szentírás előadása szerint az emberiség Megváltója bevégezvén dicsőséges pályafutását, miután értésére adta méltán bánkódó környezetének, hogy elküldi hozzájok a vigasztaló és bátorító Szent- leiket, elhagyta a földet és tanítványainak szemeláttára felemelkedett a mennybe. A valóban egyszerű tanítványok, mig Mesterüket körükbe látták, folyvást a régi hatalmas Zsidóország feltámasztását, tehát földi birodalom alapítását várták tőle. Midőn azonban távozó tanítójuk mintegy utasította őket, hogy: „elmenvén tanítsatok minden népeket“ — akkor értették meg, hogy nekiek nem e világi ország alapítására, meghódítására kell fegyverkezniük, hanem a tudatlanság, a leiki setétség és bűn ellen kell irtó hadjáratra indulniok, a világosság a tudomány, az evangyélium fegyverével. Akkor ébredtek tudatára annak, hogy nekik újjá kell teremteniük az emberiség érzéseit, értelmét, szivét, hogy e ténykedésük által az emberiség lelki világa alapjában átalakíttassák. A tanítványok eme csodálatos átváltozását a Szentlélek ereje eszközölte, j mely titkos isteni erő hatása alatt a félénkség eltűnt szivükből. Előáll az Üdvözítő leghevesebb s leglelkesebb tanítványa, hirdeti a keresztre feszitett, feltámadott és mennybeszállott Krisztust. Tüzes szónoklata magával ragadja a sokaságot és „megkeresztelkedének mintegy háromezer lélekkel.,, Az első, vagyis a jeruzsálemi gyülekezet megalapításával korántsem fejeződött be a tanítványok munkája, hanem az Üdvözítő parancsolatához híven elmen- [ tek az akkor ismert világrészekbe, ahol is egyházakat alkottak. Nem volt erő, nem volt semmiféle hatalom, mely képes lehetett volna elrettenteni, térítési munkájukban megakadályozni őket! isteni Mesterük tudományát — az ő példájára — halálukkal pecsételték meg a Szentlélek bennük munkálkodó ereje által. Bárha sohasem ment oly kemény próbán keresztül a kér. vallástana — az apostoli idő óta — mint napjainkban: bár az igazság oly hathatós védelemre, a csalárdság, a gonoszság oly kíméletlen üldözésre soha nem talált, mint ma, mégis mily mértékben uralg a lelkiekben való érzéketlenség, minő arányokat ölt a szent dolgok megvetése, a még csak nem is színből eredő vallásosság, rágalmazás, istenkáromlás. Szinte zsúfolva tömvék a gondtalan élet keresésének bűnös örvényei. Mások javainak fosztogatása, zsákmányolása, mások jogainak, békességének háborgatása, családi boldogságának feldúlása: mind megannyi szomorú tünete korunk züllésének. Ne legyen többé senki sem tékoz- lója a Szentlélek világosságának, mely a hit egyik legdrágább kincse. Érzelmünk világosságánál fogva legyen bennünk az akarat szent és jóra törekvő. Ha tudós, ha gazdag vagy, legyen szived is gazdag jócselekedetek gyakorlásában. Ha e föld, nem a nyomor és szenvedés hazája volna, akkor nem lenne szükség világboldogitó eszmékre, részvétteljes keblekre. De könny, Ínség, nyomor látható mindenütt. Ezért van ma is szükség a Szentiéleknek bennünk való munkálkodására, hogy az szent tüzével melegítse a hideg, a részvétlen keblet, bátorítsa a gyenge, az ingadozó hitet. Legyen azért ünneplésünk szent és felemelő; legyen majd a késő utódoknak is, kiknek az ajakán, mint most a mienken hangozzék fel az Istenben vetett hitnek ama felséges megnyilatkozása: „Jövel Szentlélek Úr Isten!“ Erdélyi Béla. Szünidei fürdőkonvíktus. Az országos középiskolai tanáregyesület szünidei fürdőkonviktusának bizottsága Siófokon is rendez konviktust, a Balatoni Szövetséggel karöltve. Ezt a konviktust a bizottság a siófoki fürdőteleptől 3 percnyire fekvő egészséges bérházban rendezi be. A kisebb szobákban 2, a nagyokban 5 tanuló nyer elhelyezést. A napi teljes ellátásért (lakás, ötszöri élelmezés), minden tanuló 3 K.-t fizet, ezenkívül a ruha és cipőtisztításért egy-egy turnusra 2 K. 60 fillért és a fürdői bérletjegyért 5 K.-t Minden tanuló hoz magával 2 lepedőt, 2 törülközőt, 1 ágytakarót. 1 pár teljes evőeszközt, 1 nagy vánkoshuzatot, 1 teljes uszóruhát. Kivonat a Szünidei Fürdőkonviktusok Szervezeti Szabályzatából. 2. §. Jelentkezés. Aki a konviktusba felvétetni óhajt, köteles orvosi bizonyítványt mellékelni arról, hogy nem beteg és az üdülők számára szervezett konviktusokba felvehető. A végleges jelentkezés határideje júliusi turnusra junius 5., az augusztusira junius 15. A jelentkezők és szüleik (gyámjaik) aláírással fogadják, hogy a „Szervezeti szabályzatot“ és a „Rend- és fegyelmi szabályzatot“ magukra nézve kötelezőknek elismerik. Jelentkezni mindkét turnusra (8 hétre) is lehet. 3. §. Fizetési módozatok. Az összes (négyheti) dijakból 30 K. a jelentkezéskor előre fizetendő; a fennmaradó részt legkésőbb junius 15-ig illetőleg 30-ig kell befizetni. Mindegyik tanuló azonkívül a jelentkezéssel egyidejűleg 5 K. felvételi dijat fizet, mely a konviktusi alap javára esik. Aki a jelentkezés utánn visszalép, az csak az előleg felének visszatérítésére tarthat igényt. 4. §. Utazás. A bizottság az oda- és visszautazásra azok részére, akik kellő időben jelentkeznek, tőle telhetőleg kedvezményes jegyekről (utalványokról) gondoskodik, melynek idejekorán megküld a jelentkezőknek. 5. §. Felügyelet és fegyelem. A felügyelő tan írok a tanulóknak közvetetlen fegyelmi hatósága, melynek a növendékek engedelmeskedni tartoznak. 6. §. Orvosi felügyelet. A konviktus tagjai a helyszínén való megérkezésükkor orvosi vizsgálat alá kerülnek, melynek eredménye rájuk kötelező. A tanulók a konviktusban azután is állandó és ingyenes orvosi felügyeletben részesülnek. 7. §. Kirándulások. A tanulók a felügyelő tanár vezetésével résztvesznek kisebb-nagyobb kirándulásokban. Gyengélkedő vagy gyenge tanulók a konviktus orvosának ajánlatára a kirándulások alól felmenthetők és felügyelet me/lett otthon foglalkoznak. 8. §. Kilépés, kizárás. A szabályszeerű idő letelte előtt kilépésnek csak a konviktusi orvos ajánlatára vagy a szülők megokolt kívánságára van helye; ekkor a felvételi dij híján befizetett és fennmaradó összeg egyharmadát a tanuló vissza kapja. A fegyelmi úton történt eltávolítás semminemű jogigényekkel nem jár az illetőre. Az ilyen esetekben megtakarított összeg nyilvános elszámolás mellett a konviktusi alap javára esik. TÁRCA. A vasálarcos.* Irta: Szombath Ernő. XIII. Lajos, francia királynak két fia volt, akik ikrek voltak s ezek közül az idősebbik, Lajos volt a trón várományosa, míg Mihályt az előrelátó udvar eltávolította közeléből, nehogy később polgár, illetve testvérháboru dúljon a két testvér között. így történt aztán, hogy mig Lajos az udvar fényében sütkérezett, azalatt öccsét elzártan a külvilágtól, Pignero! várában, Saint-Mars tábornok felügyelete alatt nevelték. Nevelője Corbette Renee lovag volt, de aki szintén a tábornok alá volt rendelve. Magától értetődik, hogy Mihály herceg, kit már születésekor elszakítottak a szülői háztól, semmit sem tudott születése titkából, még meglett férfi korában sem, mig egyszer a vélet* Történeti feljegyzések nyomán. & & M * * * $ * f Balatonmelléki borok, úgymint: * * csopaki, paloznaki és Molnár * Lajos-féle czeczei bor. * & Kitűnő kőbányai sörök. + M 'M $ * X K * X $ $ 3K $ g g len nem juttatta kezébe Carbette révén oly titkos iratokat, amikből megtudta származását. Az iratok bátyjától, akkor már XIV. Lajos királytól származtak, ki ép utasításokat adott a tábornoknak fivérére illető dolgokról. Így tudta meg a herceg azt is, hogy bátyja parancsára tartják örökös fogságban s akkor olvasta, hogy a király teljhatalmat adott a tábornoknak az ő személyére vonatkozólag. A herceg méltó felháborodásában rálőtt a királynak, a vár egyik termében álló mellszobrára. Ekkor a tábornok esküt csikart ki a hercegtől, hogy születése titkát soha senki előtt el nem fogja árulni. S az eskü dacára ezentúl még a várban sem mozoghatott szabadon s nemsokára rá Pignerol várából, Marguerita szigetre vitték oly szigorú őrizet alatt, hogy a legnagyobb gonosztevőre sem ügyelhettek volna jobban. De már jóval előbb történt, hogy a tábornok jelentette a királynak, hogy a fogoly rendkívül hasonlít atyjához, mire arra kárhoztatták, hogy örökös álarcot viseljen. A tábornok tehát egy bársonnyal bevont vasálarcot tetetett a fogoly arcára, ki azt éjjel-nappal viselni volt kénytelen. A titok kipattanása után a király Corbette lovagot száműzte az országból, de ez koldusruhában csakhamar visszatért s hol Londonban, hol Párisban tartózkodott s élte feladatául tűzte ki a fogoly herceg kiszabadítását. Ezalatt Margueritta sziget teljhatalmú kormányzója, Saint-Mars tábornok szigorúan őriztette a foglyot s csak néha-néha adott engedélyt, hogy egy kis sétát megtehessen a szikláspart mentéi», az erődön kívül, őrök kísérete mellett. Egy ily alkalommal történt, hogy véletlenül egy halásszal találkozott a vasálarcos s mivel "az őrök kissé elmajadtak, a herceg élt az alkalommal s megszólította a halászt. De alig szólt néhány szót, lövés dördült el s a halász holtan rogyott össze. így őrködött a tábornok, hogy a herceg születési titka napfényre ne kerülhessen! Évek teltek el s ezalatt Corbette lovag alig néhány, de elszánt férfit toborzott maga köré, kik készek voltak életüket, vagyonukat feláldozni a vasálarcosért. Tervüket előmozdiFáczán-vendéglője Jutáson. Pf” Egyedüli erdei kiránduló hely. )f£ itt itt íü: 'M .............. ................. >fc * * Hid eg és meleg ételek jutányos árban. * Két tekepálya. — * 1 ' * >K >tt $ * & $ & &
