Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-30 / 22. szám
VESZPRÉMI ELLENŐR 1908. május 30. 4. oldal. (22. szám.) dákat és a középbirtokosokat támogatni, érdekeiket megóvni és róluk a szociáldemokrácia jóakaratu érdeklődését elhárítani óhajtanám, az, hogy a gazdasági egyesületet legyen szives a földmivelésügyi miniszter úr továbbra is nemcsak úgy felkarolni, mint eddig, de még sokkal hatásosabb és jelentősebb módon. Már volt alkalom egy pártgyülés alkalmával erre a miniszter úr figyelmét felkérni. Hogy a vármegyei gazdasági egyesületek azt a magasztos és fenséges hivatást betölthessék, hogy a kisgazdák és a középbirtokosoknak országos szervezetei legyenek és hogy a földművelés fellendítésére és gyümölcsöztetésének fokozására hatékonyan közreműködhessenek, szükséges, hogy azok a földmivelésügyi kormánynak ép úgy, mint a szegény magyar hazának nevelő, működő szervei legyenek. Nem elég, hogy ezek a gazdasági egyesületek szép napirendet állapítanak meg, megfelelő dátumon tartanak közgyűlést és ott egy két nagyúri tempóval érdeklődést mutató úr megjelenik és valami határozatot hoznak. Ez nem életre való szervezet, ez nem életre való egyesülés. Bizonyos hatáskört kell ezeknek az egyesületeknek biztosítani, bizonyos hatalmat kell nekik adni, bizonyos hatékonyságot kell nekik biztosítani azzal, hogy a földmivelésügyi kormány megkeresi őket egyik-másik dologban, figyel rájuk, velük közvetíttet a népnek. Bizonyos dolgok eligazítását az egyesületek révén eszközli és az ő jótékony hatását igen sok esetben éppen a gazdasági egyesületekkel hajtatja végre a kisgazgák és a középbirtokosok érdekében. Tudom nagyon jól tapasztalatból, t. képviselőház, hogy ezt máris megkezdte a földművelésügyi miniszter ur. Nagy dicséretére legyen mondva, bár nem szorul erre a dicséretre, mert 10 évi működése alatt elég fényes bizonyítékát adta annak, hogy lehetőleg minden irányban kiterjed az érdeklődése, figyelme és így kiterjed a gazdasági egyesületekre is. Így pld. a tenyészapaállatok, tenyészüszők, a gazdasági j gépek beszerzésére a szőlők rekonstruálására szükséges szerek beszerzésére az egyesületek közvetítése mérsékelt százalék leengedésével történhetik, hogyha a kisgazdák igényben veszik. Csakhogy én egész őszintén megvallom, hogy a kisgazdák csak nagyon csekély számban ismerik a gazdasági egyesületeket és ezeknek működését. Hogy őket megismerhessék, hogy hatásuk általános legyen, ez ismét csak a földmivelésügyi kormánynak hatékony támogatása mellett történhetik meg. Az itt kifejlődött vita és megnyilvánult érdeklődés a földmivelésügyi tárca iránt is, mutatja, hegy kezd az érdeklődés felpezsdülni a földmivelésügy és a mezőgazdaság érdekei iránt és valóban szükséges, hogy a földmivelésügyi miniszter úr a maga közvetlen hatásával, jóakaratu figyelmességével, támogatásával, anyagi eszközökkel, tanácsokkal, közegeivel minden tekintetben siessen a kisgazdák és a középbirtokosok segítségére és ezen igazán nemzetfenntartó, igazán a magyar hazát megalapozó és konzerváló részét az országnak kellőképen meg- ízmositsa. Ha észre veszi ez a józanul gondol- I kodó, szelíd, nyugodt és agrikultur gondolkodása folytán megüllepedett magyar nép, hogy a földmivelésügyi kormány hóna alá nyúl, segíti, támogatja, nem hallgat a megtévesztő beszédekre és ovációkra, hanem konzervatív érzületénél fogva, az ő verejtékével megmunkált mesgyéjé- hez ^ ragaszkodva, támogatni fogja a magyar hazát és segíteni fogja a magyar hazát megerősíteni és megizmositani.“ Szép szavak, dicsőségére válnak elmondó- juknak, bár illetékes helyen lelkiismeretesen megszívlelnék őket. Uj gyár városunkban. A közel jövőben új gyár létesül városunkban. Ez lesz a negyedik, ami elég szerény szám ugyan, de reméljük, hogy ezután majd gyorsabb tempóban haladunk majd mi is, tekintettel arra, hogy épülő vasutaink utján mind több es nagyobb vidék nyílik meg előttünk. Varosunkban sokan előszeretettel hangoztatják, hogy nincs egy gyárunk sem! Bocsánatot kérünk, — igenis van! Ott van a vajgyár, mely széles vidékek termékeit dolgozza fel s szállítja még Angliába is, ott van a fürészgyár, mely szintén nagy vidékeket vont bele termelési és fogyasztási körletébe s végül ott van a pokróc- és halina- gyár, melynek gyártmányai még a Balkán államokban is nagy mennyiségben jutnak el. Van még egy kis gyárunk, a dr. Óvári Ferenc által múlt év március havában megnyitott és ma is üzemben levő kötő- és szövőgyár, ezt azonban a most alakuló kötő- és szövőgyár fogja magába felvenni s igy csak négy gyárunk leend. Az új gyárat „ Első bakonyvidéki kötő- és szövőgyár részvénytársaság“ cég alatt dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő óhajtja és fogja is létesíteni, több lelkes iparpártoló egyén közremüködézével, egyelőre kétszázezer korona alaptőkével, 50 évi időtartamra, 2.000 drb. 100 korona névértékű s névre szóló részvénnyel. Ez ügyben szerdán dálután értekezletre gyűltek össze a gyár alapítása iránt érdeklődők, a helybeli ipartestület helyiségében. Kár, hogy csak gyér számban és sajnálandó, hogy igen sokan hiányzottak ép azok közül, akik pedig egy ily gyár létesítésénél mint szakemberek, nagy szolgálatokat tehetnének az ügynek. Az értekezletnek tulajdonképeni .célja az volt, hogy dr. óvári az ő terveit megismertesse a polgársággal s tanácsukat, véleményüket, esetleg majd hozzájárulásukat a gyáralapitáshoz kikérje, amint ez a hírlapokban is közölt meghívókban ki volt fejezve. Az értekezleten többen felszólaltak s az ügyet különböző oldalról megvilágították s végül egy gyáralapitási tervezetet fogadtak el, mely a következő: Veszprém város, a gyáripar hiánya miatt, hajlandó bármely szolid iparvállalatot, messzemenő pártolásban részesíteni; hajlandó a vasúti állomás közelében ingyen telket; termelési árban építőkövet; ingyen murvát; ingyen kavicsot adni. Községi pótadó és kövezetvámmentességet, vízvezetéki és világítási kedvezményeket biztosítani. A magyar állam a maga hatalmas erejével, a tisztes magyar ipart gépekkel és készpénzzel is támogatni hajlandó Veszprém város igen alkalmas hely a kötő és szövőgyáripar megteremtésére, mert alkalmas folyóvíz és rövid időn belül villamos hajtóerő, s elegendő és igen könnyen képezhető munkaerő áll rendelkezésre. Az utolsó összeírás szerint 1105 munkás jelentkezett a városban és környékén, kik között a gyapjuszövő iparban jártas csapók tekintélyes számban vam.ak s a munkabérek is elég jutányosak. Ilyen körülmények között, midőn állami és városi támogatásra számíthatni, indokolt, hogy a városi polgárság, az iparosok és kereskedők, tömörülve, maguk alakítsanak egy gyárat, s biztosítsák a maguk részére az elérhető sikereket. Városunk országgyűlési képviselője, múlt évi március 15-én nyitotta meg, 30 munkásra berendezett kötő- és szövőgyárát s ez rövid fennállása alatt, a tanuló éven átesve, nemcsak, hogy életképesnek bizonyult, hanem elkerülhetetlenné vált annak kibővítése is. Ez képezhetné alapját az 50 kötőgéppel, 20, standard géppel,. 5 cotton szövőszékkel és megfelelő apróbb gépekkel felszerelendő központi gyárnak és a vidékre kihelyezhető 200 drb. kötőgépes vállalatnak. Tudva, hogy milliókat áldozunk évenkint a külföldnek a behozott és mindennapos szükségletet képező kötött és szövöttárukért; számítva az egész magyar társadalom hazafiságára és okos belátására, hogy megmutatja, miszerint nemcsak szóval, de tettekkel is támogatja a magyar ipart, elhatároztuk Veszprémben egy nagyobb szabású kötő- és szövőgyár-vállalatnak 200.000 koronával leendő létesítését, mely ösz- szegből gépekre és felszerelésre 80,000 koronát, gyárépületre és berendezésre 40,000 koronát és forgótőkére 80,000 koronát számítunk. „Első bakonyvidéki kötő- és szövőgyár részvénytártsaságcég alatt gyárat alapítunk Veszprémben, 200,000 kor. alaptőkével 2,000 drb. egyenkint 100 korona névértékű, névre szóló részvénnyel, 50 évi időtartamra. A részvény jegyzéskor 30 százalék minden egyes részvényre, a veszprémi, takarékpénztárba befizetendő. Az alapítók 12,000 koronában átadják a Buhim-utcában 30 munkás foglalkoz- i tatasara berendezett s üzemben levő gyárukat, melynek ellenében 120 drb. részvényt kapnak s fenntartják maguknak a jogot, hogy az első igazgatóságot 3 évre kinevezzék. Az aláírási határidő 1908. évi október 31. déli 12 óra, de előbb is bezárhatják az atapitók, ha a részvénytőke teljes összegében aláíratott. Túljegyzés esetére az alapítók fenntaitják a jogot, a feles aláírások leszállítására. Az alakuló közgyűlés legkésőbb 1908. év végéig megtaitandó s az aláírók erre levél utján hivandók meg. Ha az alakuló közgyűlés 1908. év végéig össze nem hivatnék, vagy, ha az aláírás siker nélkül marad, az aláírók befizetett pénzeiket levonás nélkül visszakövetelhetik. A részvényekre befizetett 30 százalékról kiállított eíismervények igazolásul szolgálnak a részvényeseknek arra, hogy az alakuló közgyűlésen jogaikat a kereskedelmi törvény értelmében gyakorolhassák. Ezeken ismertettük a dr. Óvári által létesíteni szándékolt gyár ügyét. Reméjük, hogy az uj gyár az itt ismertetett feltételek szerint fog megalakulni, de hogy ha nemis, — megalakulni okvetlen és feltétlenül fog. Ezt kijelentette dr. Óvári a szerdai értekezleten s hogy az ő kijelentései mit érnek, arról városunk polgársága már számos Ízben meggyőződhetett! Lesz tehát gyárunk, még pedig olyan, mely a helybeli kisipart nem károsítja s mégis anyagi és erkölcsi hasznot fog hajtani. ALKALIKDS MTRON-LITHIONOS GYÓGYVÍZ Orvosilag ajánlva: húgysavas diathesis, köszvény, cukorbetegség, gyomor-, vese- és luígyhólyag-bán- talmaknál stb. Misit üdítő és bor viz páratlan. Bővebb felvilágosítással szolgál a Központi iroda; Budapest Y., Lipót-körut 29. Főraktár: Szemerey János urnái Veszprém. KAPHATÓ: gyógytárak, drogériák és füszer- üzletekben. — jJíágy idők tanúja. Egri Kecskeméthy Albert, volt 48-as honvéd kapitány, városunknak köztiszteletben állott polgára f. hó 24-én meghalt. Temetésén nagy számú előkelő gyászoló közönség jelent meg, ott volt kerületünk orsz. gyűl. képviselője is. A halálesetről következő gyászjelentést adta ki a család; Alólirottak mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa és após egri Kecskeméthy Albert nyug. főmérnök, volt 48-as honvéd-kapitány, életének 93-ik, boldog házasságának 38-ik évében hosszas szenvedés után 1908. május hó 24-én az Urban csendesen elhunyt. A megboldogult hült maradványai f. hó 26-án d. u. 5 órakor fognak az alsóvárosi sirkertben az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke lengjen drága emlékén! Özv. Kecskeméthy Albertné szül. Kováts Terézia neje. Kecskeméthy Matild férj. Hetyey Lajosné, Kecskeméthy Irén férj. Kisfaludy Tivadarné, Kecskeméthy Margit, Kecskeméthy Anna, Kecskeméthy Zsigmond, Kecskeméthy István, Kecskeméthy Albert gyermekei. Hetyey Lajos, Kisfaludy Tivadar vejei. Hetyey János, Hetyey György, Kisfaludy Endre, Kisfaludy Aurél, Kisfaludy Károly unokái. — Esküdtek névsora. Il-ik esküdtszéki ülésszakra beidézett esküdtek: Kebera Károly erdőmester, Pápa. László Ádám magánzó, Pápa. Bélák János földbirtokos, Lajoskomárom. Barna Ignátz kereskedő, Pápa. Szalóki K. Dániel birtokos Nemesszalók. Farkas Dezső ny. tanár, Pápa. Csekő Ferenc csizmadia, Veszprém.
