Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-18 / 3. szám
2. oldal (3. szám.) VESZPRÉMI ELLENŐR 1908. január 18. hozakodni, s jobb lenne háttérben maradni. Voltak már Francesconi grófok, Fapp Bélák, akik gyilkoltak, olasz hercegek, akik rablóbandák fejei voltak, stb. De nem kell oly messzire menni, s főkép nem kell a távol-múltban keresgélni! Voltak már nálunk Veszprémben is szebbnél-szebb esetek, régebben, s a közelmúltban is, még egy éve se múlt! S volt ekkor is Polgármester, s voltak fegyelmi szabályok, s volt tisztesség, de nem ott, s akkor, amikor és ahol kellett volna, s ép ezért voltak botrányos események, melyek megtorlatlanul maradtak, mert" nem voltak meg a szükséges és megkivántató „szabályzatok!“ Tehát helytelen és fenn nem tartható állapot, hogy oly szervezetnél, vagy intézménynél, minő a rendőrség, — ennek egyes tagjai törvényen, szabályzaton felül álljanak, mert utóvégre rendőr az valamennyi, aminthogy fináncnak mondanak mindenkit, aki a pénzügyi nexusban áll, avagy hogy finomabb hasonlattal éljünk, katona vagy honvéd nemcsak a közember, hanem az ezredes is, s ez ellen nem is tiltakozik senki sem! Reméljük, mert valóban a közre való tekintetből felette kívánatos is, — hogy a vármegyei törvényhatósági bizottság, amely elé rendőrségünk uj szolgálati szabályzata elbírálás végett legközelebb kerülni fog, — pótolni fogja ezen szabályzatnak általunk jelzett hiányait annál inkább is, mert a fővárosi államrendőrségnél, amelyet különben a mi szabályzatunk erősen utánoz, ugyancsak egyenlő direktívákat ir elő minden rendű, és rangú rendőrre! De meg azért is, mert fegyverrel megjelenő közegeknek ténykedése, magaviseleté, nem bírálható el a városi irodákban tollat forgató és hasznos munkát végző tisztviselőkével egyenlően. A rendőrségi szolgálati szabályzattal ezek után végeztünk is. Áttérünk a rendőrség tiszti ruházatára s jelvényeire, melyre vonatkozólag í a december 30-iki közgyűlés 9799. sz. alatt megbízta a Polgármestert, hogy tegyen a legközelebbi városi közgyűlésnek javaslatot. Már ebből a megbízásból is látható, hogy a rendőrtiszti állományba tartozó j rendőrkapitány, ezideig nem volt sza- bályzatilag az egyenruha viselésére hivatva. A kezelőszemélyzethez tartozó (lásd városi szervezési szabályrendelet V. fejezet III. a) pontját) rendőrfogalmazó : pedig egyáltalán sem eddig, sem a jö- ; vőben, sem hivatva, sem jogosítva nem lehet, az egyenruha, s az ezzel összefüggésbe hozott fegyvergyár, arzenál, viselésére ! Javaslatot fog tehát a polgármester a közgyűlés elé terjeszteni a rendőrség tiszti ruházatára és jelvényeire nézve. Nem ismerjük a javaslatnak még csak tervezetét sem, de elmondjuk • véleményünket, még pedig azért, mert ez egyúttal számos hozzáértő, sőt szaktekintély véleménye is! A rendőrkapitányt feltétlenül megilleti az egyenruha-viselés, s az ennek függelékét képező fegyverhordozás. Állásánál fogva is, de meg azért, mert komoly, érett, s korrektnek ismert ember, ki komoly életfelfogása és mértékletes életmódja mellett, bizton elvárható- lag, az egyenruhára szégyent hozni, s a kezébe adott fegyverrel visszaélni soha nem fog! Az egyenruha szabását és kiállítását illetőleg az a megjegyzésünk, amit minden tapintatos és előrelátó ember vall, s amit a hadsereg kötelékébe tartozó egyének is hangsúlyoznak, hogy az az egyenruha csak olyan lehet, amely minden oly tévedést kizár, hogy esetleg kevésbbé gyakorlott katonák, a rendőrtisztviselőt katonatisztnek tartsák. Ily tévedés különben az est beálltával, még gyakorlott szemű katonákat is megejthet. ügy a fővárosi, mint vidéki rendőrség, valamint a veteránok egyenruhájának meghatározásánál, ezen szempontokra szorgosan ügyeltek, s ahol ezt nem tették, a hadsereg felszólalását és beavatkozását hívták hívták ki maguk ellen. A nálunk forgalomban levő rendőrtiszti egyenruha és kard, teljesen hasonlít a hadsereg tiszti felszereléshez; úgy anyagra, mint szabásra nézve! A sapka szövete, rózsája, semmiben sem különbözik, még közvetlen közelben sem. így vagyunk a zubbonynyal és nadrággal. A zubbony hajtókája pláne azo- j nos egyik gyalogezredével. A hajtókán levő rózsák oly szilfidi alkotásunk, hogy azok alig különböznek a tiszti csilagok- tól. — Köpeny és a körgallér ugyanolyan, mint a gyalogsági tiszteké. Á kard? No ez valóságos csatabárd, s markolatjától eltekintve, lovassági kard. Egyedül a féltékenyen s óvatosan rejtegeti kardbojt adja hírül, — már t. i. az egyenruha tekintetében, hogy nem Mars fiával, hanem szt. Hermandád lovagjával állunk szemben. A rendőrségi tiszti egyenruha meghatározásánál tehát, az eddigitől igen sokban elütő elvek szerint kell eljárni. Ezen rendőrségi tiszti egyenruha megállapításánál, bizonyára meg fogják határozni azt is, hogy mely rendőrségi közeg jogosult az egyenruha viselésére? Ekkor azonban kétségtelenül, s félreért- hetlen szavakban ki fogják mondani azt is, hogy a rendőrségi kezelő személyzethez tartozó (lásd városi szervezési szabályrendelet V. fejezet III. a) pontját) rendőrfogalmazó, egyenruhát, még kevésbbé valódi fegyvert nem viselhet!! Még pedig ezeregy okbót! Az okokat bőven ismerik városunkban, talán épen csak a városházán nem ismerik azokat? A rendőrfogalmazó, mint címe — (bár ez is helytelen, mert ő nem jogvégzett) is mutatja, úgynevezett irnok- mesterember, tollal dolgozik, irodában, s nem külszolgálatban a helye! Itt szükséges hivatkozni a rendőr- kapitánynak, hivatalba lépésekor tett azon Ígéretére, hogy ő egyedül képes a kapitányi állással járó bel- és külszolgálati teendőket elvégezni, s el is fogja végezni, ha a rendőrfogalmazói fizetésből bizonyos részt a közgyűlés neki megszavaz. Mindez meg is történt. Azonban az uj szervezési szabályrendelet a kapitány fizetését, az elődje fizetéséhez képest, majdnem még egyszer oly magasra, 2900 koronára emelte, s a rendőrfogalmazói állást rendszeresítette, bár ez utóbbira szükség nem volt, s nincs is, hanem | igenis szükség volt és van, egy jó, munkás, írnokra, tollnokra. A fogalmazói állás tulajdonképen máig sincs annak rendje és módja szerint betöltve, mert a fogalmazónak megválasztott egyén nem fogalmazó. Jogi képzettsége nincs, s szolgálati idejének legnagyobb részét nem az irodában tölti. — Tulajdonképen olyan rendőr főbiztosi szolgálatot teljesít. Erre pedig jogosultsága nincsen, mert nem ezen állásra lett megválasztva, s a szervezési szabályrendelet sem ir neki ily kötelességeket elő. De egyébként is, ha már a rendőr- kapitány a fogalmazó személyében egy irodai munkaerőt kapott, úgy legalább a külszolgálati teendőket elvégezheti, s nincs szükség a rendőrbiztoson kivül még egy külszolgálatot végző főbiztosra. E szerint a fogalmzzónak egyenruhára s fegyverzetre sincs szüksége, sőt jogosultsága ! Főkép pedig nem szabad a rendőrfogalmazót felegyenruházni és felfegyverezni azok után, melyeket megválasztatása első napjától, a mai napig róla mindenki tapasztalt. Az ő kezében a fegyver a legveszedelmesebb eszköz. Ő, aki a polgárság orra alá folyton borsot tör, már megjelenésével is dühbe hozza az embereket, fegyverére támaszkodva pedig oly elbizakodottan provokálja, hogy előbb-utóbb úgyis rossz vége lesz ezen dolognak. S a fogalmazó a szolgálaton kivül is egész arzenálállal jár-kel. — Nagy csata-bárd az oldalán, derekán sárga szijjon függő revolver! S igy jár éjjelenként mulatóhelyről-mulatóhelyre, köt bele békés emberekbe, s tivornyáz pincérnők és kaszirnők társaságában reggelig. Vagy talán ezen alkalmakkor — minden éjjel — mindig szolgálatban volt és van? Hát ez esetben hol van a kapitány, hol a polgármester, akik a rendőrségi szolgálati szabályzaton felül álló fogalmazónak megmagyarázzák, hogy a szolgálatot nem a boros és sörös üvegek és pálinkás poharak közt kell eltölteni 1 Avagy ha nincs szolgálatban, mi jogon jár-kel revolverrel, s avatkozik bele az ügyeletes rendőrtiszt, vagy altiszt dolgaiba? Különben is, nem vagyunk ostromállapotban, vagy megszállott tartományban, hogy csatabárdokkal és töltött fegyverekkel járnak köztünk egyes egyenruhás egyének. A csendőrség talán valamivel különb szerzet mint a veszprémi rendőrség, s a honvédség állományához tartozik, s tagjai mindig, még kimenő idejükben is szolgálatban vannak, de azért nem láttunk még soha csendőrt, — se tisztet, se legénységet, kávéházakban és korcsmákban hadi és tábori felszereléssel! A rendőrfogalmazótól el kell venni az egyenruhát és a kardot, sőt arra a szolgálatra beosztani, amelyre hivatva, illetve megválasztva van. Az pedig nem áll, mit dr. Csete Antal a legutolsó közgyűlésen mondott, hogy az egyenruha tekintélyt ad! Kinek ad? Patvart, nem tekintélyt. A véderőnél, igenis a szükségességből rendszeresített, s viselt egyenruha tiszteletet parancsol, s megbecsülést diktál! Az a kabát, a király kabátja!
