Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-16 / 20. szám

III. évfolyam. Veszprémi, 1908. május 1G. 20. számi. MEGJELELIK MILDEM SZOMBATOL DÉLIJTAL. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Hupka György. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figye­lembe nem vétetnek. Kutyahisíória. (H. Gy.) Ezúttal valóban és szó­szerinti értelemben négylábú állatokról, kutyákról és kutyahistóriáról van szó, s nem átvitt értelemben tudj’ Isten minő egyébb kellemetlen ügyről, mely esetleg a fennti címet, jelzőt megérdemelné. Nem is oly érdektelen ez a kutya­ügy, mellyel foglalkozunk, s úgy esztéti­kai, mint higienicus, közegészségügyi szempontból megérdemli, sőt követeli, hogy vele úgy a sajtó, mint a hatóságok foglalkozzanak. Sajnáljuk, hogy az embereknek leg­fittebb házi állatjait kell szabadságukban, létükben megtámadni s ellenük a legeré­lyesebb rendszabályok életbe-léptetését követelni, de hát úgy áll a dolog, hogy első sorban mi emberek, hozzánktartozó- ink érdeke szívlelendő meg és ápolandó, s aztán jönnek az alacsonyabb kategóriába sorozandó négy- és kétlábuak. Nem soroljuk fel a kutyák bokros érdemeit, s nem foglalkozunk azon ér­zelmi momentumokkal, melyek igen sok embert, talán mondhatjuk, hogy minden jószivü és gyengéden érző embert, a kutyákhoz, ezen hű háziállathoz fűznek, hanem igenis rámutatunk arra a nagyon sok kellemetlenségre, az egészségre, tiszta­ságra káros, tehát veszélyes körülményre, de meg a jóizlést sértő mozzanatra, mely az ebeknek korlátlan, rendszertelen, külö­nösen fényüzési, vagy mondjuk szórakozás céljából való tartásából előáll. Különösen mondható ez a városokra. Legyünk tisztába azzal, s mondjuk meg nyíltan, hogy a kutya egyike a leg­tisztátalanabb állatoknak, sőt talán a legtisztátalanabb. Talán nem kell ezt bővebben magya­rázni, csak rámutatni arra, hogy a kutya mindenütt megfordul, mindent megizlel, mindenhez hozzászimatol, s mindenütt tisztátalankodik! S ez a felette tisztátalan, s épen nem kényes állat, a legszorosabb ház­tartásban él az emberrel, s legnagyobb barátságban a gyermekekkel. A kutya a legveszedelmesebb és leggyakoribb terjesztője tehát a fertőző betegségeknek. S mégis vannak emberek, kik da­cára, hogy hivatás szerint is felügyelői, ápolói a közegészségügynek, kutyát, sőt kutyákat tartanak, azokat ebédlő, háló­szobáikban megtűrik, becézik, s ugyanezt gyermekeiknek megtenni is megengedik. Csak meg kell figyelni még, a leg­jobb nevelésű kutyák életmódját és viselkedését is, s el kell ismernünk, hogy a kutya undok és az egészségre köz- veszélyes állat! A hatóságok különféle intézkedése­ket léptetnek életbe, hogy az egészségre olyannyira fontos köztisztaságot meg­óvják, fejlesszék. Különösen kifejezésre jut az, az élelmicikkek előállításánál, feldolgozásánál és árusításánál! Arról azonban még nem hallottunk, s azt még nem láttuk, hogy azon cik­keknek a kutyák általi bepiszkitása és megfertőzése ellen valamit tettek volna. Csak tessék megfigyelni, hogy a földön árusított, vagy boltajtokban elhe­lyezett különféle élelmi cikkek, zöldség, liszt mák, stb., a kutyák részéről, minő merényleteknek vannak kitéve. Sőt oly eseteknek is voltunk tanúi, midőn rnész^r- székek ajtajában, avagy belsejében fel függesztett, s a padlózathoz közel érő husdarabokat a besompolygott kutyák bepiszkítottak. De talán még ennél is veszélyesebb a kutyák becézése, cirógatása, b úvá és megfontolva azt, hogy a kutyák a utca­porát, mely a tisztátalanság és be mosok halmazata, — szőrükkel felszedi s lak­osztályainkba hurcolják. Hát az a sok Ízléstelenségemig az utcákon sokszor falkaszámba csatangoló kutyák részéről szemlélni alkalom kínál­kozik? S mit szóljunk azokról a fonák íz­lésű emberekről, akik ölebeket dédel­getnek, ezektől még arcukat is érinteni hagyják, stb. TÁRCA. Az élet öt vénén till Az élet ötvenen túl A legszebb legdicsőbb kor. Ekkor már 1 á t az ember S amit Iát, tisztán látja. Belátja, hogy az élet Szamárság voltaképpen, És bölcs csak az, ki holtig Kibírja jókedélylyel. Istenkém, úgy csináld hát, Hogy mindvégig maradjon Egy-két üdébb levélke Jókedvem rózsabokrán, S ne érjen oly öregség, Mely únott nyűg magamnak S másoknak is teher csak. Boruljon rám sugárzó, Szép, tiszta téli alkony, És én meleg szobában, Vidám baráti körben, Szerető, hű szivek közt Mélázzak multam álmán — Aztán, ha jön az órám S akarva, nem akarva Pusztulnom kell a földről: Lelkem a téli éjben Szálljon fénylőn, fehéren S mosolyogjon vissza áldón Az elnémult hívekre, Kik emlékét virrasztják. E. S. Fejér Eszter. Irta: M. D. Nagy Ábelné koporsóját kitették a szűk udvarra, az orgonabokrok alá. Fehér orgonavirágokból tettek koszorút a koporsóra. Az öt gyerek összefogózva állott a ravatal mellett, a legnagyobbik sírt, a kicsik féltek, mert a toronyban is sírtak a harangok, az udvaron is sok asszonyok sírtak és dicsér­ték azt, a ki most elmégyen az örökkévaló­ságba az Úr nevében. És mondá pedig a tiszteletes: „ti pedig szomorkodtok, _ de a ti keserüségtek örömre fordul, mert Ő velünk vagyon, mert övé az ország és dicsőség, most és mindörökön örökké!“ És sírtak a szűk udvaron mindannyian az asszonyok, a gyerekek féltek. Nagy n.bel nem sírt, a koporsót nézte és erős szívvel, erős hangon énekelte most az ő halott asszonyának az énekét: „Te vagy uram az én őriző pász­torom! . . .“ És az öt gyermek összefogózván, ment a sok asszony között. Fehér oigonavirág volt a kezükben, vasalatlan volt rajtuk a köntös. Előt­tük ment az apjuk, a ki a koporsót nézte és legelői ment a koporsó. A koporsó kint maradt a földben. Ők visszajöttek. Hátul jött Nagy Ábel, elől jött az öt gyermek összefogódzkodva, egy sorban. Fehér orgonavirág volt a kezükben. Az ^ ■ M ?t£ ízléses és szolid kivitelű * * # * * & * * Szobafestéseket, Mázolásokat, 33 jutányos árért JkM és gyorsan teljesít I¥ii szobafestő és mázoló Veszprém, Pápai-ut 181. sz. Drexler-féle házban. IWF“ Épületek külső olajfestését is elfogadja.

Next

/
Thumbnails
Contents