Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-16 / 20. szám
III. évfolyam. Veszprémi, 1908. május 1G. 20. számi. MEGJELELIK MILDEM SZOMBATOL DÉLIJTAL. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Hupka György. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Kutyahisíória. (H. Gy.) Ezúttal valóban és szószerinti értelemben négylábú állatokról, kutyákról és kutyahistóriáról van szó, s nem átvitt értelemben tudj’ Isten minő egyébb kellemetlen ügyről, mely esetleg a fennti címet, jelzőt megérdemelné. Nem is oly érdektelen ez a kutyaügy, mellyel foglalkozunk, s úgy esztétikai, mint higienicus, közegészségügyi szempontból megérdemli, sőt követeli, hogy vele úgy a sajtó, mint a hatóságok foglalkozzanak. Sajnáljuk, hogy az embereknek legfittebb házi állatjait kell szabadságukban, létükben megtámadni s ellenük a legerélyesebb rendszabályok életbe-léptetését követelni, de hát úgy áll a dolog, hogy első sorban mi emberek, hozzánktartozó- ink érdeke szívlelendő meg és ápolandó, s aztán jönnek az alacsonyabb kategóriába sorozandó négy- és kétlábuak. Nem soroljuk fel a kutyák bokros érdemeit, s nem foglalkozunk azon érzelmi momentumokkal, melyek igen sok embert, talán mondhatjuk, hogy minden jószivü és gyengéden érző embert, a kutyákhoz, ezen hű háziállathoz fűznek, hanem igenis rámutatunk arra a nagyon sok kellemetlenségre, az egészségre, tisztaságra káros, tehát veszélyes körülményre, de meg a jóizlést sértő mozzanatra, mely az ebeknek korlátlan, rendszertelen, különösen fényüzési, vagy mondjuk szórakozás céljából való tartásából előáll. Különösen mondható ez a városokra. Legyünk tisztába azzal, s mondjuk meg nyíltan, hogy a kutya egyike a legtisztátalanabb állatoknak, sőt talán a legtisztátalanabb. Talán nem kell ezt bővebben magyarázni, csak rámutatni arra, hogy a kutya mindenütt megfordul, mindent megizlel, mindenhez hozzászimatol, s mindenütt tisztátalankodik! S ez a felette tisztátalan, s épen nem kényes állat, a legszorosabb háztartásban él az emberrel, s legnagyobb barátságban a gyermekekkel. A kutya a legveszedelmesebb és leggyakoribb terjesztője tehát a fertőző betegségeknek. S mégis vannak emberek, kik dacára, hogy hivatás szerint is felügyelői, ápolói a közegészségügynek, kutyát, sőt kutyákat tartanak, azokat ebédlő, hálószobáikban megtűrik, becézik, s ugyanezt gyermekeiknek megtenni is megengedik. Csak meg kell figyelni még, a legjobb nevelésű kutyák életmódját és viselkedését is, s el kell ismernünk, hogy a kutya undok és az egészségre köz- veszélyes állat! A hatóságok különféle intézkedéseket léptetnek életbe, hogy az egészségre olyannyira fontos köztisztaságot megóvják, fejlesszék. Különösen kifejezésre jut az, az élelmicikkek előállításánál, feldolgozásánál és árusításánál! Arról azonban még nem hallottunk, s azt még nem láttuk, hogy azon cikkeknek a kutyák általi bepiszkitása és megfertőzése ellen valamit tettek volna. Csak tessék megfigyelni, hogy a földön árusított, vagy boltajtokban elhelyezett különféle élelmi cikkek, zöldség, liszt mák, stb., a kutyák részéről, minő merényleteknek vannak kitéve. Sőt oly eseteknek is voltunk tanúi, midőn rnész^r- székek ajtajában, avagy belsejében fel függesztett, s a padlózathoz közel érő husdarabokat a besompolygott kutyák bepiszkítottak. De talán még ennél is veszélyesebb a kutyák becézése, cirógatása, b úvá és megfontolva azt, hogy a kutyák a utcaporát, mely a tisztátalanság és be mosok halmazata, — szőrükkel felszedi s lakosztályainkba hurcolják. Hát az a sok Ízléstelenségemig az utcákon sokszor falkaszámba csatangoló kutyák részéről szemlélni alkalom kínálkozik? S mit szóljunk azokról a fonák ízlésű emberekről, akik ölebeket dédelgetnek, ezektől még arcukat is érinteni hagyják, stb. TÁRCA. Az élet öt vénén till Az élet ötvenen túl A legszebb legdicsőbb kor. Ekkor már 1 á t az ember S amit Iát, tisztán látja. Belátja, hogy az élet Szamárság voltaképpen, És bölcs csak az, ki holtig Kibírja jókedélylyel. Istenkém, úgy csináld hát, Hogy mindvégig maradjon Egy-két üdébb levélke Jókedvem rózsabokrán, S ne érjen oly öregség, Mely únott nyűg magamnak S másoknak is teher csak. Boruljon rám sugárzó, Szép, tiszta téli alkony, És én meleg szobában, Vidám baráti körben, Szerető, hű szivek közt Mélázzak multam álmán — Aztán, ha jön az órám S akarva, nem akarva Pusztulnom kell a földről: Lelkem a téli éjben Szálljon fénylőn, fehéren S mosolyogjon vissza áldón Az elnémult hívekre, Kik emlékét virrasztják. E. S. Fejér Eszter. Irta: M. D. Nagy Ábelné koporsóját kitették a szűk udvarra, az orgonabokrok alá. Fehér orgonavirágokból tettek koszorút a koporsóra. Az öt gyerek összefogózva állott a ravatal mellett, a legnagyobbik sírt, a kicsik féltek, mert a toronyban is sírtak a harangok, az udvaron is sok asszonyok sírtak és dicsérték azt, a ki most elmégyen az örökkévalóságba az Úr nevében. És mondá pedig a tiszteletes: „ti pedig szomorkodtok, _ de a ti keserüségtek örömre fordul, mert Ő velünk vagyon, mert övé az ország és dicsőség, most és mindörökön örökké!“ És sírtak a szűk udvaron mindannyian az asszonyok, a gyerekek féltek. Nagy n.bel nem sírt, a koporsót nézte és erős szívvel, erős hangon énekelte most az ő halott asszonyának az énekét: „Te vagy uram az én őriző pásztorom! . . .“ És az öt gyermek összefogózván, ment a sok asszony között. Fehér oigonavirág volt a kezükben, vasalatlan volt rajtuk a köntös. Előttük ment az apjuk, a ki a koporsót nézte és legelői ment a koporsó. A koporsó kint maradt a földben. Ők visszajöttek. Hátul jött Nagy Ábel, elől jött az öt gyermek összefogódzkodva, egy sorban. Fehér orgonavirág volt a kezükben. Az ^ ■ M ?t£ ízléses és szolid kivitelű * * # * * & * * Szobafestéseket, Mázolásokat, 33 jutányos árért JkM és gyorsan teljesít I¥ii szobafestő és mázoló Veszprém, Pápai-ut 181. sz. Drexler-féle házban. IWF“ Épületek külső olajfestését is elfogadja.