Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-28 / 30. szám

Veszprém, 1907. július 28. 30. szám. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figye­lembe nem vétetnek. Egy szó a Miniszterhez. (Hgy.) A jó és célszerűen kiépített közlekedési vonalak mindenkor fontos és elengedhetlen tényezői voltak valamely ország, vagy ennek akárcsak egy része gazdasági felvirágozásának, sőt természe­tes folyományként, a szellemi kultúra fejlődésének is. A kereskedelem, az ipar fejlettségét, — amely nélkül pedig anyagi jólét el sem is képzelhető, — a közbiz­tonságnak kulturállamokban megkivántató színvonalon való tarthatását, a kellő hon­védelmet, a szellemi termékeknek gyors elterjesztését csak a jó közlekedés fel­tételezi. Hazánkban a közlekedési vonalak, vasutak úgy, mint országutak, mesékbe és regényekbe illő, kedves és kedélyes elhanyagoltságban tartották fenn magukat a legújabb korig, s a mai napig is az ország túlnyomó részében, kritikán aluli állapotban leledzenek. Hogy mennyire mesébe és regénybe illők voltak a mi országutjaink, tanúsít­ják hazai • Íróink, kik közül számosán élénk és hű színekkel örökítették meg a magyarországi utak rettenetes állapotát, nem is emlitve a külföldet, hol a magyar országutak rosszasága közmondásossá vált. A vasutakról ne is szóljunk, me­lyeknek girbe-görbesége, elhibázott ve­zetése, szintén operett-témáknak képez­hetné hálás alapját. A száz és egy ok közül, melyeknek közlekedési vonalaink rossz állapota és célszerűtlen volta köszönhető, felesleges egyet is említeni, köztudomásúak azok az okok. » Most csak arról emlékezünk, hogy szükebb hazánkban, a Dunántúl is elég siralmas állapotok uralkodnak az utak terén. Utaink nagyrészt rosszak, elhanya- | goltak, nagyrészt kiépitve nincsenek. • Ezen kedvezőtlen állapot megváltoz­tatása, jóvátétele, sehol sem oly kívána­tos, szükséges és sürgős, mint a Balaton körül elterülő vidéken! Ezen szükség és sürgősség érzeté­ben és tudatában, — s megemlékezvén a kormánynak a múlt év őszén az állami költségvetés előterjesztésénél tett azon ki­jelentésére, hogy a kereskedelemügyi Mi­niszter a., helyi, és .szomszédos forgalomra | szánt utak kiépítését fogja elsősorban'' eszközöltetni, — a Balatoni Szövetség f. hó 7-én tartott igazgató-választmányi ülé­sén felette hasznos munkát Végzett, mi­dőn a Balaton tava körül kiépítendő nagy és széles körút kérdésével foglalkozott. A Balaton Szövetség alelnöke: dr. Óváry Ferenc országgyűlési képviselő, a Balaton Szövetség intenciójának megfe­lelően, feliratot készített a m.kir. keres­kedelemügyi miniszterhez, Kossuth Fe­renchez, mely feliratnak bizonyára meg­lesz a kívánt eredménye. — A felirat igy szól: 208; 1907. sz. Balatoni Szövetség. Nagymélt. KOSSUTH FERENC urnák, m. kir. kereskedelemügyi miniszter Budapest. Nagyméltóságu Miniszter Ur! A Balatoni Szövetség folyó hó 7-én Fo- nyód-Béla telepen tartott igazgató-választ­mányi ülésében tárgyalta azt a szinte égetően fontos kérdést, miként volna lehetséges egy — az egész Balaton tavát körülfutó elég szé­les és eléggé gondozott körút tervét megva­lósítani. Az ide vonatkozó alapok nem hiá­nyoznak. Inkább csak a már a meglevő utak összekötetéséről, kiszélesítéséről és javításáról volna szó. A körút kiépítését nagymértékben kívánatossá teszi az a hatalmas fejlődés,-mely a Balaton körül évről-évre fokozódó arányban mutatkozik. A szomszédos. fürdőtelepeknek egymással való érintkezése, de. a fürdők el­látás érdekében megszaporodó köcsirorgai am szempohtiából '"'is ' jogos "T?ír '‘^iengcdr.r.truen követelménynek látszik a balatoni körút meg­valósítása. Ma még, amikor a fejlesztés mun­kájának elején vagyunk, az ut kiépítése arány- falaimul kevesebb költséggel keresztülvihető, mintha a Balaton, partja köröskörül villákkal és kertekkel lesz borítva, amikor tehát az egyéni érdekek sokk .1 inkább útját állják az utrendezésnek, mint napjainkban. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy a Balaton fejlesztésének ügyét újból nagybecsű pártfogásába ajánljuk és hivatkozással m. kir. kormánynak a múlt év őszén az állami költ­ségvetés előterjesztésénél tett azon kijelentésére TÁRCA. Kacérság. Irta: Pozsonyi Gábor. Nem azon utálatos, szívtelen kacérságról akarok én e lapok hasábjain csevegni, amelyek a természet szent lelke s a felebaráti szeretet géniusza ellen egyaránt vétkeznek, nem, hanem csak arrói amelyek gyöngeségekben és kissze- rüségekben nyilatkoznak, amelyek tehát legfel­jebb nevetségesek, — mig az első sötét bűn. Az a nő, ugyanis ki bensőleg közönyös lévén, egy férfit felbátorít s gyanútlan szivében az érzelmeket nagygyá neveli anélkül, hogy azok viszonzására gondolna; az a nő, aki e nyomo­rult komédiát csak azért játszotta el, hogy dia­dalkocsijához egy imádóval többet láncolhasson, az a nő: erkölcsileg sokkal alantabb áll, mint azon leány, aki a szenvedélyes szerelem szavát követve, önmagát bizalommal átengedve, a tár­sadalom törvényeit lába alá gyűrte. Félre tehát az ördög árnyképeivel! Az arcjátékát, a hanglejtését beszédmodo­rát, mozgását stb. tudatosan s csak azért vál­toztatja meg, hogy esetleg kedvezőbb hatást idézzen elő: az kacér. E kacérság kimerithetlen anyag a nyugodt szemlélőre, a legtanulságosabb s legbohóbb a világon. Avagy -ki ne kacagna akkor, mikor a vércse a galambnak, a liba a sasnak s a verébb a pacsirtának az álcáját ölti magára? Sok ember, aki négyszemközt okosan s lényének teljesen megfelelően viseli magát, ki- állhatatlan torzképpé változik, mihelyt szögre akasztja tisztességes házi kabátját s valamely szalonnak a küszöbét átlépi. Eredetisége szeg­letessé válik, nem beszél, nem cseveg többé, hanem valósággal fuvolázik; egész megjelenése az ál-előkelőséget tükrözi vissza. Feszeleg s e feszelgés következtében szó se lehet a pillanat örömeinek, a bájos szomszéd szépségének, az elragadóan előadott dalnak, avagy az ízléses fácánnak élvezetéről. A kacérkodás, a pózba- helyezkedés, a nymorult mesterkélkedés Tanta- talus helyzetébe juttatja a szerencsétlent, mert csak magára ügyel, csak az egyénisége által gyakorolt hatást tanulmányozza. A tekintélyes férfiakkal, avagy feljebbvalóikkal szemben töké­letesen összelapuni s kedély hangulatot, világ­nézeteket hazudik csak azért, hogy a valónál többét s olyasmit mutathasson, aminek a csi­rája se létezik bensejében. Sok leányka egészen másképen mozog a nyilvánosság deszkáin, mint otthon a legszűkebb családi körben. Miért? Csak azért, hogy a tár­saságban levő fiatal urak szellemesnek találják. Bolondság! A test, az üde, egészséges test vonzza karjainkat az ölelésre, de nem a szellem! Szel­lemmel magunk is bírunk. Az értelem kötelén [ véghez vitt bűvész mutatványok nem igézik meg a férfit, mert a nőben csak természetet s kel­lemet keres. A kacérságből véghez vitt szellemi kötéltánc csak ellenszenvet szül! Nagyon sok nő, akinek arájáról már 300 lépésről leolvassuk, hogy férje számára poklot alkotott a földön, valóságos madonnává válto­zik, mihelyt egy házasulandó fiatalember tűnik fel a láthatáron. A zsarnok arcvonások egyszerre eltűnnek s a kisimult redőkből kegy, jóság mosolyog fe­lénk; a mérgesen összeszoritott ajkak mézpa­takká csucsorodnak; a szemgolyó elhagyja üre­gét, a szemhéj kitágul s észbontó fényt 1 vei. Az egész társalgás a hazugság hálója. Hazudik a szó, a tekintet, a hang, sőt még az orr is, amely kevésbbé horgosnak tűnik elő. A mama leánya, aki otthon csak „liba“ és „birka* jel­zőkkel tiszteltetik meg, egyszerre „kedves“, „édes gyermekké“, a „ház gyöngyévé“ léptettetek elő. „Ah aranyos.lányom, nem nyújtanád ide legyezőmet! Rettentő meleg van itt! . Nemde, titkár ur? Jaj, csak meg ne hütse magát az a kedves gyermek! Annyira aggódom! Hála Isten­nek, egészséges szervezete sokat elbír ...“ Ennek az „aranyos leánynak“ - tegnap metsző hideg szélben a város másik végért .levő divatüzlebe kellett mennie, a mama javításba adott legyezőjéért s amidőn fáradtan hazajött, a titkár ur jelenlétében édessé vált anyai ajkak tegnap azzal fogadták: „Hol maradtál ismét

Next

/
Thumbnails
Contents