Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-14 / 15. szám
II. évfolyam. Veszprém, 1907. április 14. 15. szám. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Az állandósított barbarizmus. Valóban nincsen okunk a modern kultúrával dicsekednünk. Jóllehet már a XIX-ik századot előszeretettel nevezték a civilizáció és fel- világosultság kimagasló korszakának, mégis mily fájdalmasan csalódott a világ, midőn a század végén, újból vad és vérengző háborúk tizedelték a népeket. Az egyik világrészben a szabad Anglia fojtotta meg a Búrok szabadságért rajongó népét, a másikban pedig a minden oroszok cárja, aki Haágában a világbékét hirdette, titkos előkészületeket tett, hogy a Japánokra törjön! Hát még a XX-ik század kezdete! Ez még csak valódi visszaesés a barbár középkorba, kegyetlenség és sötétség Chaoszába, amely az inkvizíció borzalmait idézi fel emlékezetünkben. Mintha rsa> ---bere k, hogy a kultúra gyenge leplet, amelyet az idők évezredei szőttek, — újból széttépjék és elvessék s az emberi természetet barbár gyermekségének őskorában mutassák be. S itt nem az ek- zótikus népekre célzunk, akik mindenha ellenállottak az európai civilizációnak; kik lételük boldogságát csak a saját barbár kultúrájukban vélik feltalálni s a mi kultúránk behatolásának minden kísérletét öldökléssel és fellázadással igyekeznek meggátolni. Mert például, vegyük a Kínaiakat! Nekünk nincs jogunk őket azért ócsárolni, mert sok ezeréves kultúrájukat az európainál többre becsülik, vagy mert babonás hagyományaikat a hittérítők tolakodása s a hatalmak kapzsisága ellen, a legkegyetlenebb eszközökkel védelmezik. Az ő tévhitük ő előttük mint igaz hit tűnik fel s a mi hitünk ő előttük gyűlöletre méltó tévhit. Nemde a keresztények azzal vádolták a zsidókat, hogy húsvéti kenyerükbe keresztényvért vegyítenek; s lám a kínaiak azt állítják, hogy a keresztények kinai gyermekeket ölnek le és áldoznak fel. Ott, hol alapelvében két teljesen különböző kultúra áll egymással szemben, nem lehet, — legalább tárgyilagosan, az egyiket barbárnak, a másikat civilizáltnak jellemezni. Mert a másét mindig rosszabbnak tartjuk és senkinek keble nem mentes a részrehajlástól annyira, hogy az ellenfél álláspontjára helyezkedve, annak szemével lásson, fülével halljon, szivével érezzen! A kultúrának nincsen közös, általános fogalma. Majdnem minden nép, de bizonyára minden idő más-más véleményt táplált felőle. Erkölcsösnek tartunk ma olyasmit, a mi tegnap még elvetendő volt s holnap esetleg újból elvetendő lészen. Mindazonáltal egy bizonyos időszakban és meghatározott területen, fel lehet a civilizációnak szabályait, törvényeit állítani s mindazt ami ugyanazon időben, azon területen a törvényeken kívül áüJii barbarizmusnak .lehet nevezni, a nagy forradalom után, — Európa egyik birodalmában férfiak és nők halálra ki- noztatnak, akiknek egyedüli bűnük az volt, hogy szóval és Írással a szabadságot és jogot hirdették. Barbárság az, ha egy európai állam azon ürügy alatt, hogy műveltségét idegen világrészekben vad népek közt terjesze, — azon országokban és népek közt a keresztény vallást tüzzel-vassal terjeszti s a műveltség munkáját azzal kezdi, hogy nemcsak a régi szokásokat irtja ki szőröstül-bőröstül, hanem a benszülötteket vagyonuktól megfosztja, a természet adományait a saját részére kiaknázza és azokat a népeket, kik ott évezredek óta arcuk verejtékével keresték meg kenyerüket, — koldusbotra juttatja s rabszolgákká teszi! Tanú voltunk annak, hogy még azok az államok is, amelyeknek műveltségére Európa oly büszke, — a barbárság legteljesebb fokára sülyednek, mihelyt arról van szó, hogy gyarmatokat alapítsanak. Tudjuk, mit művelt ezelőtt 50 évvel Indiában az az Anglia, amely idehaza, mint minden jognak, műveltségnek és szabadságnak ősi mentsvára ismeretes. Láttuk őket Transválban, midőn búr nők és gyermekek mögül szórták robbanó golyóikat, fedezetükül szolgáló nők s gyermekek hozzátartozóira. S csak néhány hónapja történt, hogy Egyptomban benszülötteket végeztetett ki, mert azt a borzasztó bűnt elkövették, hogy néhány garázda angol tisztet elnáspángoltak. Ugyanily dolgokat művelt Franciaország Madagaskarban és Marokkóban; Belgium pedig a Kongó államban s méltóan sorakozik ezekhez legújabban a Délnyugat Afrikát gyarmatositó Német, a „gondolkozók és költők népe“ ! De a barbárság nem egyedül ott uralkodik, ahol az európai népek, távol hazájuktól, az őserdők árnyékában szivük vágya szerint halomra öldösik a benszülötteket, hanem folytatódik Európában is. Emberöltőkön át beáll a béke egyik, másik országban. De midőn már a bé- jogot és egyenlőségei egyszerre éjszakán át Orkán támad, mely elsöpri mindazt, mit nehéz harcokban, véráldozattal vértanuk hekatombája árán kivívtunk. Gyanútlanul élünk s élvezzük a civilizáció áldásait, de ki képes megmondani, mit rejt a holnap, ha ma a szabadság és egyenlőség gyönyörű épületében itt is ott is pattogni kezd a türelmetlenségnek soha el nem lohadó szikrája. Utalunk a két év óta folyamatban lévő oroszországi eseményekre. S utalunk Romániára. S mintha a barbárság nem volna teljes és tökéletes a felekezetiség bevonása nélkül! Mert azt látjuk, hogy első sorban a zsidók azok, kiknek a barbárság kitörésének első rohamait ki kell állniok. A spanyol inkvizíció az ő munkáját a zsidókon kezdette, hogy a lutheránusokon végezhesse. Oroszország fekete bandái a pogrommal, a zsidók megsemmisítésével kezdték el Kisenevben és Kievben, hogy aztán a szabadelvűekre és ortodoxokra vessék magukat. S végezetül ugyanezt látjuk Romániában, ahol a pórnépet elő% ROSENBERG MÓR női férfidivat és selyemáruházába megérkeztek a tavaszi újdonságok! 0 0 0 0 0 0 — 0 Az áruház különlegességei: Saját készitményü sport-ingek, blúzok és alsóruhák. Párisi-modell kalapok, gyönyörű ^ • blúz-selymek, napernyők, angol zefirek és divatkelmék. Női, férfi és gyermekcipők. Onasi választék ruhadiszekben. ^ ^ $ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0\§,0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ^ ^ ^ ^ ^
