Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-31 / 13. szám
(13. szám.) 3. oldal. A volt „Mintajárás“-ból. A volt „mintajárás“ ma. — Egészségesek vagyunk s jól élünk. — Érkeznek az adatok. — Egy kis ízelítő. — Főbíró mint ügynök. — Hová lett az 5 százalék ? — A kipiszkált 306 korona. — Hová lett a kórházaiap ? — Mit talált Kolossváry alispán ? — Sok bába közt elveszik a gyermek. — Dr. Pogány interpellál és feljelent. — 20.000 korona kórházalap. — Miért üldözte Kenessey Kovácsot? — Hivatalos pénzek a föb ró nevén. Olvasóink tudják, hogy az enyingi szolga- birói járásról van szó, melyet egy a közelmúltban helyben megtartott törvényszéki tárgyaláson szerzett tapasztalatok nyomán lapunkban méltattunk. S azért mondjuk, hogy „volt“ mintajárás, mert mióta Kenessey Miklós a „vaskezii“, az enyingi szolgabirói állástól megvált és a jól kiérdemelt nyugdijállományhoz vonult, — az enyingi szolgabirói járás — megszűnt mintajárás lenni! Azóta csak amolyan mindennapiasan folynak a járás ügyei, de amint tudjuk s hála isten, — elég tűrhetően. Azt mondják az enyingi járás polgárai, hogy igaz, nincs Ferenc József-rend lovagja rangú főbiránk, de azért egészségesek vagyunk és jól élünk. Mó a a „vaskezii“ minta főbíró levette kezét a mezőföldi nép szivéről, literéről s egyébb- jéről — s lapunk azt a múltkori kis leleplezést megcselekedte, — nap-nap után érkeznek szerkesztőségünkhöz a szives adatok, melyek bennünket tájékoztatnak a felől, hogy miért is volt hát „minta járás“ az enyingi ? A beérkezett adatok rendezetlensége s nem eléggé konkrét és precíz formája, sok időt és fáradságot igényel arra nézve, hogy azokat a nagy közönség szine elé hozhassuk. Egy némely dolgot azonban máris közreadhatunk Ízelítőül, amint itt következik : Kenessey Miklós főbirósága elején meghagyta az összes járási jegyzőknek, hogy a Fonciéré pesti biztositó társaság részére ügynökösködjenek azért, mert nevezett intézet azon ajánlatot tette, hogy a biztosítandó összegek 5 százalékát az enyingi járási kórházalap javára juttatja. Ez meg is történt. Tanúsítja ezt azon 306 kor. 26 fillér is, melyet a Kovács Andor elleni bűnügy során piszkált ki Kovács Andornak védője, dr. Pogány Győző enyingi ügyvéd ! Ezen 306 kor. 26 fillért tehát az enyingi kórház alap javára küldte a Fonciéré biztositó társulat, de ennek dacára Enyingen, enyingi járási kórház alapot senki nem ismer! Hová lett a pénz, — ki tudná megmondani ? Tény az, hogy midőn i898-ban Kolozs- váry József akkori alispán Enyingen járt a já- | rás ügyeit rovancsolandó, — Kenessey Miklós j hivatalos kasszájában, egy, a Kenessey nevére ! kiállított nagyobb összegről szóló takarékbetét í könyvet talált, amely iránt Kenessey megkérdez- ! tetvén, ez kijelentette, hogy az, az enyingi kór- j ház-alap. Kolozsváry a pénzt a takarékból ki- j vétette, s magához vette. De már most a sok 1 bába közt hová lett a gyermek? A szabálytalan ' 1907. március 31. Éppen e pillanatban lépett be Lükecsné. I — Csértessék a Jézus Krisztus . . . — Mindörökké . . . hálá Istennek, hogy má ecce megláttá gyünynyi. — Nem gyühettem előbb, halli-e keed, merthogy anynyán vótak halli-e a barátok temp- Iómábó, hogy ha egy derék katona embör — Uram bocsá’ — nem átt vóna mellettem, talán meg ajon is nyomtak vóna. Lám ajis hozétott szentőnyi két ruhávo, illenye — szinték mind az, oszt u’ vigyázott rájik halli-e mintha a szent lölke üdvössége vagy a napi parancsolatya lett vóna beléjük kötve. — Ne beszé’ ma annyit ebatta vénasz- szonya, hanem hozid ide má’ ecce, hadd egyék a zembör gyeröke. — No, no ! Keednek még szent húsét nap- fyán sincs szünetye a pöröíésbe? Az asszonyé volt az utolsó szó, mivel az Öreg Lükecsnek még nem volt hasába a kedve. Az anyjuk annak renclje-módja szerint el- készitette az asztalt, ki-ki bicsakját fenve, nagy hálálkodások közt kibontják közös erővel a szakajtó ruhát és majdnem Loth feleségének sorsára jutott az egész Lükecs-famillia apraja-nagyja, a mikor látta, hogy a várva-várt szentelt hús — két pár rossz bakancs. VESZPRÉMI ELLENŐR és rendetlen pénzkezelés és ügykezelés következtében bizonyára oly helyen kezelték, hogy ma már a jó isten sem tudja kimutatni, hogy az a pénz az enyingi kórház alapot illeti! (?) Még azt is megengedjük, hogy ezen a cimen, a volt megyei, most állampénztárban van valamelyes összeg, de hát erről Enying község közönségének nincsen tudomása L Pedig hát, ha megvan az alap, annak kezelése egyedül Enying község közönségét illeti ! Ezen ügyet dr. Pogány Győző enyingi ügyvéd, mit községi képviselő, a f. hó 21-én megtartott képviselőtestületi gyűlésen szóba hozta, illetve írásban megszellőztette. Azonban a kórház-alap felől oly nagy a tájékozatlanság, (!) hogy még a kiindulási pontot sem kisérlették meg keresni ! Csak annyi történt, hogy megbízták az interpelláló ügyvédet, kutassa ki az egész dolgot. Mint halljuk, dr. Pogány Győző ezt az j ügyet a belügyminiszter elé terjesztette, ahol a beadott konkrét vádak alapján, szigorú vizsgálat elrendelését kérte! Véleményünk szerint a helybeli adóhivatalnál egész pontosan ki kell tűnni, hogy a volt megyei pénztárral vettek-e át s mily összegben, enying járási kózház-alap pénzt? Ha igen, úgy ezen alapnak körülbelül 20,000 koronát kell ma kitennie. A járás jegyzői bizonyára sokat, illetve többet tudnának ezen dologról mondani, ha magukat elég tisztáknak érzik s elég bátrak az igazat megvallani ! Mert amint jó értesülünk, a vaskezii s Ferenc József-rend keresztes minta- főbirónak még ma is van pártja, mely kész őt fedni. Midőn ezen s jövő közleményeinket megírjuk, semmiképen sem célunk és szándékunk Kenessey Miklós nyugalmazott főbírót hűtlen pénzkezeléssel megvádolni, vagy akárcsak meggyanúsítani is! Nem! Ezt mindenki láthatja sorainkból. Azonban felhalmozzuk azokat az adatokat és ténykörülményeket, melyek bebizonyítják, mily óriási slendriánság uralkodott az enyingi „mintajárás“-ban s hogy épen nem csodálható, ha pénzek szőrin-száíán eltűntek. S ép ezért helytelen, sőt nagy igazságtalanság, egész jelentéktelen összegek eltűnéséért, egy szegény s 7 gyermekkel biró családapát bűnbaknak odaállítani s miután állásától s kenyerétől őt megfosztották, most még becsületétől is meg akarják fosztani. S felháborító ez különösen akkor, midőn nyilvánvaló, hogy nem az eltűnt néhány korona felkutatása iránt törte magát Kenessey, hanem, hogy bőszéit álljon azon a hivatalnokon, aki elég bátor volt őt, hason- lithatlanul nagyobb összegek elkallódására figyelmeztetni, tehát őt a hanyagság vádjával érinteni! Az enyingi szolgabiróságnál Kenessey főbíró idejében gyakorlatban volt pénzkezelést eléggé illusztrálta Hevessy járási számvevő, a veszprémi kir. törvényszék szine előtt! Mi is hozzájárulunk, midőn megjegyezzük és konstatáljuk "azt a való tényt, hogy Kenessey főbíró a hivatalos pénzeket, ahelyett, hogy illetékes és rendeltetési helyeikre beszállította volna, 15—20 takarék-betétkönyvben is kezelte, a saját neve alatt. H. Veszprém, Halpiac. WELLNER GYULA —= fogász — ajánlja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legujabn amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogakhoz hasonlóan minden célnak megfelelnek. Kívánatra egy müfog . éhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, minden fájdalom elkerülésével illeszte- tik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek Veszprém, Halpiac. Egyesületi élet. A Magyar Védö-Egyesiilet Veszprémi Fiókja f. hó 25-én tartotta meg évi rendes közgyülélését a városház tanácstermében Kránitz Kálmán s. püspök elnökletével. Szép számú s előkelő közönség jelent meg a közgyűlésen, mely- lyel kapcsolatban a fiókegyesület titkára, Szente Arnold felső keresk. isk. tanzr, felolvasást tartott a magyar ipar pártolásáról. Kránitz Kálmán elnök megnyitó beszéde igaz, megható hangon szólt a szivekhez s az ékes szavak bizonyára nem fognak hatás nélkül maradni. Ezután Szente Arnold tartotta meg felolvasását, nagy tetszést aratva a hallgatóság körében. Azután felolvastatott az évi jelentés, melyből kitűnt, hogy a fióknak 167 tagja volt; vé- dötáblát kapott 12 kereskedő. [Haas Manó a kérelmezett védő táblát utólag visszautasította.] Nagyobi? aktiót szűkös anyagi viszonyainál fogva és a kezdet nehézségei miatt nem fejthetett ki még rendes hivatalos helyiséget és szolgát sem tarthatott. Felemlitendőnek tartjuk, hogy a fiók két bécsi cég visszaélései ellen a kellő helyen feljelentést tett s ezek ellen a központ igazgatósága megtette a megtorló lépéseket. A kereskedők és a közönség részéről beérkezett panaszokat és a beszerzési forrásokra vonatkozó kérdéseket a fiók mindig eljuttatta a központ igazgatóságához, amelyekre az a leglelkiismeretesebben felelt. A fiók a kérvényben fordult a vallás és közoktatásügyi miniszterhez oly értelmű rendelet kibocsátása végett, hogy az alája tartozó hatóságok és intézetek kizárólagosan magyar gyártmányú papír, irón és rajzszereket használhassanak. Átiratot intézett a helybeli nőegyletekhez, hogy a szegény gyermekek felruházása alkalmával legyenek mindenkor figyelemmel a magyar kéz termékeire; felkérte a helybeli kereskedő cégeket, hogy a közgyűlés napján a közönség tájékoztatása végett kizárólag magyar származású cikkeikből csináljanak kirakatokat, amit ígéretük szerint évente megismételnek, hogy igy is szemlélhetövé tegyék a magyar gyártmányok térfoglalását. Résztvett a fiók és ennek felhívására a kereskedő társulat a szegedi Iparpártoló Kongresszuson, végül említi a jelentés, hogy dr. Óvári Ferencz az iparfejlesztés terén is a tettek mezejére lépett, amennyiben megvetette városunkban tetemes költséggel egy kötő-és szövőgyár alapját s mint a Balaton-Szö- vetségnek is alelnöke, most azon buzgólkodik, hogy a balatoni fürdőkben magyar népipari tárgyak kerüljenek eladásra. Az évi jelentésnek, a számvizsgáló, bizottság jelentésének és a költségelőirányzatnak tudomásul vétele után elhatároztatott, hogy egy választandó bizottság a taggyűlést folytatja, a helybeli főgimnázium és felső keresk. iskola tanári testületéit felkéri, hogy ifjúsági szakosztályokat létesítsenek ; felhívja a kereskedő társulatot és az ipartestületet, hogy honi gyártmányaikból alkalmas időben kiállítást és a hölgy- .bizottságot pedig arra, hogy „Magyar Bált“ rendezzenek. A közgyűlés ezután lelkes hangulatban véget ért. Ipartestületi közgyűlés. A veszprémi ipartestület évi rendes közgyűlése f. hó 24-én dél- delőtt folyt le a városház tanácstermében, Bauer Károly elnöklete mellett. Bauer megnyitván a gyűlést, meleg szavakban üdvözölte a nagyszámban megjelenteket s a jegyzőkönyv hitelesítésére Vajda Gyula és Vozinyi Jánost kérte fel. Ezután Széli István jegyző olvasta fel az évi jelentést, mely részletesen felölelte az ipartestület egy évi működését. Az egyesületnek 480 tagja van. A közgyűlés tudomásul vette az évi jelentést s meghallgatván a pénztárnok és számvizsgálók jelentését, a felmentvényt nekik megadta. Ezután a számvizsgálók javaslatára az 1902. és 1903. évből áthozott hátralékos tagsági dijak címén 150 koronát törölni rendeltek. Megválasztották ezután az uj elöljárókat és pedig: Steidl Antal, Szelmajer József, Ambrus Lajos, Bató Tivadar, Fix Gábor, Gősy György, Horváth József, Hoffelder Fe.enc, Kész Ferenc, Litz János, Lő'vinger Gyula, Póstási József, Próder István, Polonyi Viktor, Svoboda Mátyás, Springer Mór, Szilágyi Mihály, Szenczy József, Szentes Gábor, Vadász József, Varjas Lajos, Aitner Gyula, ifjú Bognár János, Volfram Jánost.
