Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-31 / 13. szám

(13. szám.) 3. oldal. A volt „Mintajárás“-ból. A volt „mintajárás“ ma. — Egészségesek vagyunk s jól élünk. — Érkeznek az adatok. — Egy kis íze­lítő. — Főbíró mint ügynök. — Hová lett az 5 szá­zalék ? — A kipiszkált 306 korona. — Hová lett a kórházaiap ? — Mit talált Kolossváry alispán ? — Sok bába közt elveszik a gyermek. — Dr. Pogány interpellál és feljelent. — 20.000 korona kórházalap. — Miért üldözte Kenessey Kovácsot? — Hivatalos pénzek a föb ró nevén. Olvasóink tudják, hogy az enyingi szolga- birói járásról van szó, melyet egy a közelmúltban helyben megtartott törvényszéki tárgyaláson szer­zett tapasztalatok nyomán lapunkban méltattunk. S azért mondjuk, hogy „volt“ mintajárás, mert mióta Kenessey Miklós a „vaskezii“, az enyingi szolgabirói állástól megvált és a jól ki­érdemelt nyugdijállományhoz vonult, — az enyingi szolgabirói járás — megszűnt minta­járás lenni! Azóta csak amolyan mindennapiasan foly­nak a járás ügyei, de amint tudjuk s hála isten, — elég tűrhetően. Azt mondják az enyingi járás polgárai, hogy igaz, nincs Ferenc József-rend lovagja rangú főbiránk, de azért egészségesek vagyunk és jól élünk. Mó a a „vaskezii“ minta főbíró levette ke­zét a mezőföldi nép szivéről, literéről s egyébb- jéről — s lapunk azt a múltkori kis leleplezést megcselekedte, — nap-nap után érkeznek szer­kesztőségünkhöz a szives adatok, melyek ben­nünket tájékoztatnak a felől, hogy miért is volt hát „minta járás“ az enyingi ? A beérkezett adatok rendezetlensége s nem eléggé konkrét és precíz formája, sok időt és fá­radságot igényel arra nézve, hogy azokat a nagy közönség szine elé hozhassuk. Egy némely dol­got azonban máris közreadhatunk Ízelítőül, amint itt következik : Kenessey Miklós főbirósága elején meg­hagyta az összes járási jegyzőknek, hogy a Fonciéré pesti biztositó társaság részére ügynö­kösködjenek azért, mert nevezett intézet azon ajánlatot tette, hogy a biztosítandó összegek 5 szá­zalékát az enyingi járási kórházalap javára juttatja. Ez meg is történt. Tanúsítja ezt azon 306 kor. 26 fillér is, melyet a Kovács Andor elleni bűnügy során piszkált ki Kovács Andornak vé­dője, dr. Pogány Győző enyingi ügyvéd ! Ezen 306 kor. 26 fillért tehát az enyingi kórház alap javára küldte a Fonciéré biztositó társulat, de ennek dacára Enyingen, enyingi járási kórház alapot senki nem ismer! Hová lett a pénz, — ki tudná megmondani ? Tény az, hogy midőn i898-ban Kolozs- váry József akkori alispán Enyingen járt a já- | rás ügyeit rovancsolandó, — Kenessey Miklós j hivatalos kasszájában, egy, a Kenessey nevére ! kiállított nagyobb összegről szóló takarékbetét í könyvet talált, amely iránt Kenessey megkérdez- ! tetvén, ez kijelentette, hogy az, az enyingi kór- j ház-alap. Kolozsváry a pénzt a takarékból ki- j vétette, s magához vette. De már most a sok 1 bába közt hová lett a gyermek? A szabálytalan ' 1907. március 31. Éppen e pillanatban lépett be Lükecsné. I — Csértessék a Jézus Krisztus . . . — Mindörökké . . . hálá Istennek, hogy má ecce megláttá gyünynyi. — Nem gyühettem előbb, halli-e keed, merthogy anynyán vótak halli-e a barátok temp- Iómábó, hogy ha egy derék katona embör — Uram bocsá’ — nem átt vóna mellettem, talán meg ajon is nyomtak vóna. Lám ajis hozétott szentőnyi két ruhávo, illenye — szinték mind az, oszt u’ vigyázott rájik halli-e mintha a szent lölke üdvössége vagy a napi parancsolatya lett vóna beléjük kötve. — Ne beszé’ ma annyit ebatta vénasz- szonya, hanem hozid ide má’ ecce, hadd egyék a zembör gyeröke. — No, no ! Keednek még szent húsét nap- fyán sincs szünetye a pöröíésbe? Az asszonyé volt az utolsó szó, mivel az Öreg Lükecsnek még nem volt hasába a kedve. Az anyjuk annak renclje-módja szerint el- készitette az asztalt, ki-ki bicsakját fenve, nagy hálálkodások közt kibontják közös erővel a sza­kajtó ruhát és majdnem Loth feleségének sor­sára jutott az egész Lükecs-famillia apraja-nagyja, a mikor látta, hogy a várva-várt szentelt hús — két pár rossz bakancs. VESZPRÉMI ELLENŐR és rendetlen pénzkezelés és ügykezelés követ­keztében bizonyára oly helyen kezelték, hogy ma már a jó isten sem tudja kimutatni, hogy az a pénz az enyingi kórház alapot illeti! (?) Még azt is megengedjük, hogy ezen a cimen, a volt megyei, most állampénztárban van valamelyes összeg, de hát erről Enying község közönségének nincsen tudomása L Pedig hát, ha megvan az alap, annak ke­zelése egyedül Enying község közönségét illeti ! Ezen ügyet dr. Pogány Győző enyingi ügyvéd, mit községi képviselő, a f. hó 21-én megtartott képviselőtestületi gyűlésen szóba hozta, illetve írásban megszellőztette. Azonban a kór­ház-alap felől oly nagy a tájékozatlanság, (!) hogy még a kiindulási pontot sem kisérlették meg keresni ! Csak annyi történt, hogy meg­bízták az interpelláló ügyvédet, kutassa ki az egész dolgot. Mint halljuk, dr. Pogány Győző ezt az j ügyet a belügyminiszter elé terjesztette, ahol a beadott konkrét vádak alapján, szigorú vizsgá­lat elrendelését kérte! Véleményünk szerint a helybeli adóhiva­talnál egész pontosan ki kell tűnni, hogy a volt megyei pénztárral vettek-e át s mily összegben, enying járási kózház-alap pénzt? Ha igen, úgy ezen alapnak körülbelül 20,000 koronát kell ma kitennie. A járás jegyzői bizonyára sokat, illetve többet tudnának ezen dologról mondani, ha magukat elég tisztáknak érzik s elég bátrak az igazat megvallani ! Mert amint jó értesülünk, a vaskezii s Ferenc József-rend keresztes minta- főbirónak még ma is van pártja, mely kész őt fedni. Midőn ezen s jövő közleményeinket meg­írjuk, semmiképen sem célunk és szándékunk Kenessey Miklós nyugalmazott főbírót hűtlen pénzkezeléssel megvádolni, vagy akárcsak meg­gyanúsítani is! Nem! Ezt mindenki láthatja so­rainkból. Azonban felhalmozzuk azokat az ada­tokat és ténykörülményeket, melyek bebizonyít­ják, mily óriási slendriánság uralkodott az enyingi „mintajárás“-ban s hogy épen nem csodálható, ha pénzek szőrin-száíán eltűntek. S ép ezért helytelen, sőt nagy igazságtalanság, egész jelentéktelen összegek eltűnéséért, egy szegény s 7 gyermekkel biró családapát bűn­baknak odaállítani s miután állásától s kenye­rétől őt megfosztották, most még becsületétől is meg akarják fosztani. S felháborító ez különö­sen akkor, midőn nyilvánvaló, hogy nem az eltűnt néhány korona felkutatása iránt törte ma­gát Kenessey, hanem, hogy bőszéit álljon azon a hivatalnokon, aki elég bátor volt őt, hason- lithatlanul nagyobb összegek elkallódására fi­gyelmeztetni, tehát őt a hanyagság vádjával érinteni! Az enyingi szolgabiróságnál Kenessey fő­bíró idejében gyakorlatban volt pénzkezelést eléggé illusztrálta Hevessy járási számvevő, a veszprémi kir. törvényszék szine előtt! Mi is hozzájárulunk, midőn megjegyezzük és konsta­táljuk "azt a való tényt, hogy Kenessey főbíró a hivatalos pénzeket, ahelyett, hogy illetékes és rendeltetési helyeikre beszállította volna, 15—20 takarék-betétkönyvben is kezelte, a saját neve alatt. H. Veszprém, Halpiac. WELLNER GYULA —= fogász — ajánlja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legujabn amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogak­hoz hasonlóan minden célnak megfelel­nek. Kívánatra egy müfog . éhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, min­den fájdalom elkerülésével illeszte- tik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek Veszprém, Halpiac. Egyesületi élet. A Magyar Védö-Egyesiilet Veszprémi Fiókja f. hó 25-én tartotta meg évi rendes közgyülé­lését a városház tanácstermében Kránitz Kál­mán s. püspök elnökletével. Szép számú s elő­kelő közönség jelent meg a közgyűlésen, mely- lyel kapcsolatban a fiókegyesület titkára, Szente Arnold felső keresk. isk. tanzr, felolvasást tar­tott a magyar ipar pártolásáról. Kránitz Kálmán elnök megnyitó beszéde igaz, megható hangon szólt a szivekhez s az ékes szavak bizonyára nem fognak hatás nélkül maradni. Ezután Szente Arnold tartotta meg felolvasását, nagy tetszést aratva a hallgatóság körében. Azután felolvastatott az évi jelentés, mely­ből kitűnt, hogy a fióknak 167 tagja volt; vé- dötáblát kapott 12 kereskedő. [Haas Manó a kérelmezett védő táblát utólag visszautasította.] Nagyobi? aktiót szűkös anyagi viszonyai­nál fogva és a kezdet nehézségei miatt nem fejt­hetett ki még rendes hivatalos helyiséget és szol­gát sem tarthatott. Felemlitendőnek tartjuk, hogy a fiók két bécsi cég visszaélései ellen a kellő helyen feljelentést tett s ezek ellen a központ igazgatósága megtette a megtorló lépéseket. A kereskedők és a közönség részéről beérkezett panaszokat és a beszerzési forrásokra vonatkozó kérdéseket a fiók mindig eljuttatta a központ igazgatóságához, amelyekre az a leglelkiismere­tesebben felelt. A fiók a kérvényben fordult a vallás és közoktatásügyi miniszterhez oly értel­mű rendelet kibocsátása végett, hogy az alája tartozó hatóságok és intézetek kizárólagosan magyar gyártmányú papír, irón és rajzszereket használhassanak. Átiratot intézett a helybeli nő­egyletekhez, hogy a szegény gyermekek felru­házása alkalmával legyenek mindenkor figyelem­mel a magyar kéz termékeire; felkérte a hely­beli kereskedő cégeket, hogy a közgyűlés nap­ján a közönség tájékoztatása végett kizárólag magyar származású cikkeikből csináljanak kira­katokat, amit ígéretük szerint évente megismé­telnek, hogy igy is szemlélhetövé tegyék a ma­gyar gyártmányok térfoglalását. Résztvett a fiók és ennek felhívására a kereskedő társulat a sze­gedi Iparpártoló Kongresszuson, végül említi a jelentés, hogy dr. Óvári Ferencz az iparfejlesztés terén is a tettek mezejére lépett, amennyiben megvetette városunkban tetemes költséggel egy kötő-és szövőgyár alapját s mint a Balaton-Szö- vetségnek is alelnöke, most azon buzgólkodik, hogy a balatoni fürdőkben magyar népipari tárgyak kerüljenek eladásra. Az évi jelentésnek, a számvizsgáló, bizott­ság jelentésének és a költségelőirányzatnak tu­domásul vétele után elhatároztatott, hogy egy választandó bizottság a taggyűlést folytatja, a helybeli főgimnázium és felső keresk. iskola tanári testületéit felkéri, hogy ifjúsági szakosz­tályokat létesítsenek ; felhívja a kereskedő tár­sulatot és az ipartestületet, hogy honi gyártmá­nyaikból alkalmas időben kiállítást és a hölgy- .bizottságot pedig arra, hogy „Magyar Bált“ ren­dezzenek. A közgyűlés ezután lelkes hangulat­ban véget ért. Ipartestületi közgyűlés. A veszprémi ipar­testület évi rendes közgyűlése f. hó 24-én dél- delőtt folyt le a városház tanácstermében, Bauer Károly elnöklete mellett. Bauer megnyitván a gyűlést, meleg szavakban üdvözölte a nagyszám­ban megjelenteket s a jegyzőkönyv hitelesítésére Vajda Gyula és Vozinyi Jánost kérte fel. Ezu­tán Széli István jegyző olvasta fel az évi jelen­tést, mely részletesen felölelte az ipartestület egy évi működését. Az egyesületnek 480 tagja van. A közgyűlés tudomásul vette az évi jelen­tést s meghallgatván a pénztárnok és számvizs­gálók jelentését, a felmentvényt nekik megadta. Ezután a számvizsgálók javaslatára az 1902. és 1903. évből áthozott hátralékos tagsági dijak címén 150 koronát törölni rendeltek. Megválasztották ezután az uj elöljárókat és pedig: Steidl Antal, Szelmajer József, Amb­rus Lajos, Bató Tivadar, Fix Gábor, Gősy György, Horváth József, Hoffelder Fe.enc, Kész Ferenc, Litz János, Lő'vinger Gyula, Póstási Jó­zsef, Próder István, Polonyi Viktor, Svoboda Mátyás, Springer Mór, Szilágyi Mihály, Szenczy József, Szentes Gábor, Vadász József, Varjas Lajos, Aitner Gyula, ifjú Bognár János, Volfram Jánost.

Next

/
Thumbnails
Contents