Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-17 / 7. szám

1907. február 17. VESZPRÉMI ELLENŐR (7. szám.) 3. oldal. az osztrák határszél, vagyis az ország nyugati határától érintett vármegyék után pedig a 3-dik helyet foglalja el, 945 százalékával a tényleg iskolába járóinak. A központi statisztikai hivatal tehát ugyan azt az eredményt konstatálta, amit annakelőtte a kir. tanfelügyelőség. Azóta kivívtuk a teljes elsőséget 96'9 százalékkal és már túl­szárnyaltuk a nyugati határszéli városokat is e szerint. E helyen megemlítjük, hogy nagyon helyén volna az olyatén intézkedés, hogy a kir. tarifel- íigyelőség a K 1. mtntáju iskolai évi siatisztikai füzetnek birtokában maradhatna, mely füzetekben a tanítók nyugdíj-intézményi adataira nézve is rovatok vezetendők, vagyis szintén ezek a füzetek az iskolák teljes életére nézve kimerítő tájékozást és elég tiszta képet nyújtanak, másod példányok­ban a kir. tanfelügyelőségeknek maradhatnának, nemcsak ezek kellő intézkedhetése, hanem a füze­tek kultur értéke szempontjából is; az egyes isko­láknál elfognak kallódni, amiért már jelenleg is sok esetben nem küldetnek be hivatalos használat­vétel végett a tanfelügyelőségnek, sőt több Ízben el is vesztek, dacára az azok címlapján elég szembeötlően és világosan kitüntetett utasításnak. A tanfelügyelőségek ugyanis, amig a füze­teknek nagy hasznát vehetik, egyúttal meg is őriz­nék azokat, mint a vármegye és ország kultur- historiai értékű adatait. A női becsület. „A férfinak becsülete van, a nőnek csak hírneve“. Ez az állítás alkalmas arra, hogy a mai női becsület természetrajzát megvilágítsa. Ez a becsület úgy viszonylik a férfiéhoz, mint a nő egész élete a férfi életéhez: kevesebb oldalú, sztikebbkörü, ingatagabb, homályosabb, csenevészebb, védtelenebb, mint a férfibecsület. Lényeges különbség tehát közöttük nincs, ami­ként egyáltalában becsület és becsület között nem is lehet, hanem csak fokozati, fejlettség­beli, erőteljességbeli. Igaz, amiként a mai nőt, különösen a ma­gasabb helyzetű osztályok nőit egy dolog gyö­keresen, kirivó sajátosságként elválaszt a fér­fiaktól, azonkívül a női becsületnek is van egy uralkodó varázsa, egy olyan jellemző színezete, melyet a férfiéban hiába keresnénk. S ez a nemi jelleg. A mai nők, egyénisé­gük, életviszonylataik túlnyomó százalékát ille­— Nézd barátocskám, hogy reszket a főpap. Pedig a magyar nép között nincs mitől tartani a felségnek, mondá az öreg báró. Mikor Mester Sándornét audenciára vezette az urasága, báró Fiáth Ferenc is latba vetette a befolyását s Mester Sándor kegyelmet kapott, illetve halálbüntetés helyed életfogytiglani fegy- házat, amely később 20 évre s ismét 16 évre lett leszállítva, a mit az illető Illaván, folyton lánczban, ki is töltött. Sok érdekeset tudott e helyről mesélni, igazat, nem igazat vegyest. Lélektanilag érdekes azonban az, hogy az elitéit ember, három forum egybehangzó Ítélete folytán teljesen el volt készülve a halálra; mikor a kegyelmi kérvényre hozott császári leirat kihirdetése végett felhozatták a börtönből, akkor is azon rezignációval ment fel, hogy nem kapott kegyelmet. Maga vallotta be később, hogy midőn fel­olvasták a leiratot, ő csak azt hallotta, hogy a halálbüntetést elengedik. A többivel nem törődött. A halálbüntetés kérdéséhez ez is egy érdek, adalék. tőleg, nemi lények. Legkegyeltebb pályájuk, megélhetési alapjuk a házasság. Ennek megkö­tésénél, sikeres kihasználásánál, betöltésénél mind olyan tulajdonságok s lényegesek, melyek a nemi lény, a szerelmi nő, a gyermekszülő és nevelőnő, a feleség és az anya sajátságai. Mint a háztartás vezetőjében értékes ugyan még ma is a nőben a rendesség, pontosság, számitóké- pesség, üzleti szellem s még néhány polgári erény, mindennek a gyakorlása azonban bizo­nyos kiskorú jobbágyi minőségben történik, mivel nem pénzszerzésre, nem a társadalmi, családonkénti munkára vonatkoznak, hanem csu­pán a férj által juttatott pénz felhasználására, s a háztartás meglevő értékének gondozására. S ép azért a feleség csak a férjével, az ő cég­társával és munkaadójával szemben van álta­lános polgári viszonylatban s a többi világtól el van teljesen különítve. Az ő háza az ő vára, — ennek ő a gazdasági foglya, A várur pedig a férje. A külvilággal csak ennek testén keresztül érintkezik. Férjét pedig legtöbb esetben első sorban a neme által, azaz nemi működések, feleségi és anyai cselekedetek által tartja fogva, illetve fogta egykor a házasságkötés körüli idő­ben létezett szerelmi ingerrel meg. Ha tehát ma már nem is lehet azt mondani, hogy a nő tökéletesen és kizárólag nemi lény, kétségtelen, hogy lényének súlypontja, existenciájának főté­nyezője, egyéniségének alapszíne nemi műkö­désekben rejlik. Ily körülmények közt tehát természetes, hogy a nő becsülete is nemi szempontoktól függ. A tisztességes nő a ma uralkodó felfogás szerint a nemileg feddhetlen, a házasságon kívül nemi életet nem élő nő. A női bűn par excel­lence ép azért a társadalom alsó rétegeiben a prostitúció, a felső rétegekben a házasságtörés. Annak a nagyjában helyes elméletnek, hogy egymaga a prostitúció a női nemnek mintegy sajátos becstelensége, melynek a férfiaknál a vagyon és élet elleni vétségek temérdek fajtájá­ban rejlő sokféle becstelenségek felelnek meg, egyenes következése, hogy a mai nő becsülete is prostitúció-mentességével áll szoros össze­függésben. Mindenki csak azokat a bűnöket követi el, amelyek elkövetésére alkalma van. A pénz­tárosok sikkasztani szoktak s nem lesznek vad­orzók. A proletár lop, rabol vagy gyilkol, de nem uzsoráskodik. A polgári nő is, aki jórészt még ki van zárva a társadalmi munkából, a vagyon eloszlás csatornarendszerének partjairól, természetszerűleg nem követhet el gyakran va­gyon elleni vétségeket. Becsülete tehát abból a szempontból nem is igen fejlődött ki s nem érzi a büntetőtörvénykönyv ide vonatkozó parag­rafusainak ama mágikus hatását, mely a férfit oly nagy tiszteletre és óvatosságra kényszeríti. Nóra, Ibsen hősnője a legnagyobb lelkinyuga­lommal hamisít váltót, mivel családi légkörben kifejlett lelkületében nincs szerve a polgári becstelenség átérzésére. Nagyon természetes vi­szont, hogy nagyon kifejlett érzőképessége van a nőnek, a nemi becsületet illetőleg. Leánytisz­taság, hitvesi hűség, sőt némileg még az anyagi lelkiismeretesség — ha nevelői szakértelem nem is — oly értékek, amiknek minden nő nagy fontosságot tulajdonit. A család világán belül ezek ugyanis a női érték fokmérői; az ő világa ma még jórészt a család. A nemi becsület azonban nemcsak szükebb kórü, hanem bizonytalanabb, védtelenebb, mint az általános emberi, társadalmi becsület. Leány­tisztaság, hitvesi hűség, ezek a család részben melegházszerü, részben pinceszerü világának, részben disznövényzetü, részben penészvirág- szerü termékei. Ez a világ nem oly világos, napfénytől elárasztott, szabályosan szervezett, mint a külső, a társadalmi élet. S különösen eme világnak ama zugai, melyeket a női lelkek és női cselekvési körök alkotnak. A társadalmi cselekvések mintegy napfényben, mindenki által ellenőrzötten történnek. Legalább ami itt titok­ban történik, az titkolja eme titkosságát. A nő nemi életét kitevő cselekvések, vagy nem-cse­lekvések ellenben elfogadottan félhomályban történnek, ép ezért titokszerüen, anélkül, hogy e titokszerüség titkolandó volna. Sőt ellenkező­leg a szeméremnek, mely a nemi életre, főleg a nőire nézve kötelező, az a hajlama van, hogy azt az egész életterületet homályba borítsa. A szemérem mintegy az a hófehér lepedő, melyre a nemi élet homályos mozgóképei rávetődnek. Egy ily világban a cselekvések ellenőr­zése sokkal nehezebb, mint ott, ahol minden napfényben történik. S ép ezért válik a női becsület is mintegy az igazi becsület árnyké­pévé, hírnévvé. Egy férfi, akiről nem tudjuk egész bizonyossággal, hogy lopott, sikkasztott vagy csalt, becsületes ember, s mindenki óva­kodik róla mást állítani. Egy nőről viszont leg­nagyobb nyugalommal mondogatják, hogy ártat­lanságát kilenc-tizedrésznyire elflirtelte, vagy hogy hitvesi hűségét többször megtörte. Az előbbi esetben, a férfival szemben azért óvatos mindenki, mivel a férfi büncselekvéseit a vád­lónak bizonyítania kell, és ha igazak, a leg­több esetben lehet is; a másikban, a nővel szemben azonban ez nem szükséges, de nem is igen lehet. Természetesen mindez nem tör­vénykezési gyakorlatra, hanem az általános tár­sadalmi életre vonatkozik. Ami azonban ebben az esetben fontosabb is. íme, a női becsület és a női élet párhuza­mossága, adekvatsága egyre kétségtelenebbé válik. Ép ezért nem a törvények szigorítása, nem a közfelfogás u. n. nemesbülése fogja a női becsületet mai szegényes szükkörü állapo­tából kiemelni, hanem magának az egész női nemnek gazdasági és ebből folyó erkölcsi és szellemi felszabadulása. Ha majd a nő működési köre tulszélesül a családi élet, a nemi érzések keretein s tudni fogja a férfi működési körét, akkor majd a női becsület is elveszti sajátos nemi jellegét s némi mellékes elemeitől elte­kintve, azonos lesz a férfibecsülettel. S ez a fejlődés, mely mindenféle kettős morált meg fog szüntetni, elő fogja idézni azt is, hogy- a női becsület, mely ma inkább csak hírnév, igazi becsületté fog emelkedni. Sz. Z, a fog- és szájbetegségek képzett szakorvosa VESZPRÉMBEN, Kossuth Lajos-utca, Seheiber-ház. Rendel d. e. 10—12-ig, d. u. 3—6-ig. Foghúzás érzéketlenitéssel, gyökkezelés, arany por cellán, zománcz, platina tömések, müfogak arany rágó felülettel, tömör aranyból, kautschuk, arany és platina alapra, korona és hídmunkák. Különös súlyt helyezek a fogak ápolására és épségben tartására, miért is betegeimnél 3 hónaponkint egyszer díjmentes ellenőrzési vizsgálatot tartok.

Next

/
Thumbnails
Contents