Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-10 / 6. szám
1907. február 10. VESZPRÉMI ELLENŐR (6. szám.) 3. oldal. tényezők közlekedésügyünk ezen dezolált állapotáról tudomással nem birnak, s igy egy esetleges katasztrófának elejét venni nem képesek. Közgazdasági tekintetben a katasztrófa már most, béke idején is beállott 1 Vasutaink már most is képtelenek az áruforgalmat lebonyolítani. Élelmicikkekben, tüzelőanyagokban kiéheztetik a városokat, ezen cikkekben még nagyobb drágulást idézvén elő. Egyéb cikkek késedelmes szállításával pedig rengeteg károkat okoznak iparosainknak és kereskedőinknek. Ismert dolgok ezek, miket itt megirtunk. Hogy lehet-e ezen bajokon segíteni s mi módon? Nos igen! Fordittassanak a vasút jövedelmid vasulügyünk európai színvonalon tartására, nem bérenc hírlapok szubvencionálására, s egyéb tisztátalan célokra 1 S ha a jövedelem elégtelen, emeljék fel a közlekedésügy költségvetését, de ne engedjék egy csődbe jutott vasúti rendszerrel az egész államot katasztrófa elé jutni. Hogy a bajok orvoslására hivatott tényezők meghallják-e a mi felszólalásunkat, azt nem tudjuk. De meg kellene hallaniok, ha törvény- hozásunk tagjai is megszívlelvén a meglevő bajok feletti felszólalást, felemelnék figyelmeztető és intő szavukat s nemcsak bizalmi szavazatok nyújtásában merítenék ki idejüket és tehetségüket. Á VÁROSHÁZÁRÓL. Városi közgyűlés. Városi közgyűlés volt hétfőn délután, melynek egyedüli tárgyát a villamvilágitási telep felállítása és bérbeadására nézve a Siemens és Schukkert céggel kötött szállítási és üzembérleti szerződés képezte. A szerződéseket a jelen volt 31 városi képviselő egyhangúlag megszavazta, még pedig dr. Óvári Ferenc indítványára oly- képen, hogy a hozott határozat, csak birtokon kívül felebbezhető meg. Vagyis beszélhet s felebbezhet akinek tetszik, a villamos telepet azonban megépíti a Siemens Schukkert cég. A szerződésekhez az elöljáró beszédet dr. Csete Antal városi ügyész, a Siemens-vég leglelkesebb pártfogója s a Ganz-cég legelkesere- dettebb ellensége és ócsárlója tartotta, a tőle megszokott hangon és modorban. Csete városi ügyész verte is a mellét s eldicsekedett vele, hogy ő az, aki a szerződés tervezetét készítette, s nem restelte azt mondani, hogy : „mer magának hízelegni, hogy oly szerződés, minőt ő csinált, egy városban sincsen.“ „A Száli tehát dicsekszik !“ Azt is mondta Csete, városi ügyész, hogy a Siemens-cég nem akarta elfogadni a szerződés- tervezetet s igy a város a szerződésben több áldozatot volt kénytelen hozni. Csete azt a furcsa kijelentést is tette, hogy bár a szerződés nem egyezik a jogügyi bizottság tervezetével szószerint, tehát a szavakban, mindazonáltal, lényegileg megegyezik. Ez aligha lesz igaz, mert ez esetben mért nem járult hozzá a Siemens-cég azon tervezethez s mért kívánta a változtatásokat? A szerződéseket és azok mellékleteit két órán át olvasták fel s a hallgatás oly fárasztó volt, hogy Springer Mór, városi képviselő szünetet kért, mert — mint állította — elfáradt az ülésben. A szerződésből világosan kitűnt az, hogy a város kap ugyan némi kedvezményt — bár koránsein annyit, mennyit a Ganz-cég Ígért —, de a magánfogyasztók annál súlyosabban fognak megterheltetni. Az is nyilvánvaló lett, hogy ma már abban spekulál a Siemens-cég, hogy az üzemet a Diesel-motorok helyett más hajtóerővel, valószínűleg gőzzel fogja lebonyolítani. Be kellett vallania Csete városi ügyésznek azt is, hogy a szerződés megkötésénél a Siemenscég megbízottai kijelentették, miszerint mérnökük Ferenczy, nem volt a cég által felhatalmazva azon ígéretek megtételére, melyeket addig megtett, — s azért a cég azokat visszaszivta. Ezen kijelentés dacára sem találkozott senki, aki a Siemens-cég eljárását „tisztességtelennek“ bélyegezte voln ■, mint másnap a megyegyülésen dr. Spitzer Mór es Csete ügyész, akik a Ganz- céget tisztességtelennek nevezték. Be akarták Siemensék a szerződésbe azt is csempésztetni, hogy az áramszolgáltatásért járó díjakat, nemfizetés esetén, a fogyasztóktól közigazgatási utón is belehessen vasalni. Ez ellen azonban dr. Spitzer Mór és dr. Óvári Ferenc tiltakoztak. Csete ügyész nagyon is rossz hasonlattal hivatkozott a vízvezetéki dijakra és a balatonfüredi fürdőtakszára, melyeket szintén közigazgatási utón szabad behajtani, de megmagyarázták neki, hogy az általa hivatkozott esetekben fixtakszákról van szó, nem pedig egy megbiz- hatlan s megbízhatóvá és tökéletessé talán soha nem is váló áramszámláló óra által jelzett villamos áramról. Megemlítendő még a szerződésnek azon pontja is, melyben kimondatik, hogy a Siemenscég csak azon esetben szolgáltat a nappali órákban áramot a magánfogyasztóknak, ha legalább húsz lóerővel felérő áramfogyasztást biztosítanak neki. A közgyűlés folyamán Pozsgay Miklós gazd. tanácsos azt kérdez;e, hogy honnét veszik majd a nyers petróleumot, ha bármi okból azt külföldről nem lehet szállítani. A polgármester és Csete ügyész igyekeztek Pozsgayt megnyugtatni azzal, hogy hiszen Magyarországon is fedeztek fel már két nafta forrást. És Pozsgay megnyugodott 1 Azt azonban senki sem árulta el, hogy ama két, állítólagosán felfedezett naftaforrás fölé, még egy-két rongyos milliócskával ipartelepeket kellene építeni, hogy a naftát kiaknázhassák 1 Megemlítjük még Weisz M. Ignác felszólalását. Weisz M. Ignác, aki ezelőtt a Siemenscég ellen foglalt állást, most azonban a Siemensékkel kötött szerződést szőröstül-bőröstül megszavazta, kifogásolta, hogy a villamos-telepet „künn pokolban“, a vízvezeték mellett építik fel s nem a város közepén. Hogy Weisz M. Igánc miért akarja azt, hogy a város közvetlen közelből kapja a nyers petroleum kormot és füstöt, arra nézve eltérők a vélemények. Valószínűleg titokban ‘boszut forral a Siemens-párt ellen és saját kormukba akarja őket belefojtani. A közgyűlés este V27 órakor ért véget. A MEGYEHÁZÁRÓL. Megyegyülés. Rendkívüli megyegyülést hivott öszsze Hunkár Dénes főispán múlt kedd délelőttjére, melyen a tisztviselőkkel együtt 38 megyebizottsági tag jelent meg. A gyűlés megnyitásakor Hunkár főispán jelezte, hogy a rendkívüli megyegyülést a világítási kérdés mielőbbi megoldása végett, Veszprém város érdekében hívta össze. A közgyűlés ezen kérdésben hozott is határozatot, amennyiben 38 szavazattal, egyhangúlag helybenhagyta Veszprém város azon határozatát, mellyel a villamvilágitás létesítését a Siemens-Schukkert cégre bizza s a villamos telepet a cégnek bérbe adja. Természetes, hogy ennek következtében a városi határozat ellen beadott három rendbeli fellebbezést is elvetette a közgyűlés. A megyegyülés is kimondotta, épugy, mint a város, hogy e határozat csak birtokon kívül fellebezhető meg. A megyegyülésről szóló részletes tudósításunk a következő: 1. Rábaszentandrás község határának Sopron megyéhez való átcsatolása tárgyában kimondotta a közgyűlés, hogy miután semmiféle közérdek a határ átcsatolását nem indokolja, megyei területeket pedig csak akkor lehet átengedni, hogyha helyette hasonló területet kap a megye, ez az eset pedig nem forog fenn, az átcsatolásba a megye nem egyezik bele. 2. Ifj. dr. Kenessey Pongrácz enyingi szol- gabirót kihágási ügyekben, önálló Ítélkezési joggal felruházta a megyegyülés. Következett ezután a legfontosabb tárgy, amely miatt tulajdonkép a rendkívüli megyegyülés összehivatott: Veszprém r. t. város képviselőtestületének a városi villamvilágitásra beérkezett pályázatok tárgyában kelt határozatának elbírálása. Dr. Bibó Károly ismerteti a villamvilágitási pályázat egész történetét s az eseményeket, melyeket olvasóink úgyis eléggé ismernek előző lapszámainkból. Közli ezekután, hogy Veszprémváros azon határozata ellen, mellyel a villamvilágitás létesítését és a telep bérletét 50 évre a Siemens cégnek adta, három fellebbezést adtak be, és pedig: 1. Sándorfi Ignác városi árvaszéki ülnök. Erre azt mondja az előadó, hogy ez a fellebbezés pozitív okokat nem tud felsorolni, csak azt, hogy a Diesei-motor nem olcsó, nem is jó s a bérleti rendszer a városra káros. 2. Bukovics József városi képviselő és társainak fellebbezése, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy Siemensék pályázati ajánlata nem felel meg a kiirt feltételeknek, mert motorikus erőre szól, holott a pályázat gőzüzemre szóllott. 3. A Ganz-cég fellebbezése. Ebben az van kiemelve, hogy a pályázati hirdetményből valóban a fog- és szájbetegségek képzett szakorvosa VESZPRÉMBEN, Kossuth Lajos-utea, Seheiber-ház. Rendel d. e. 10—12-ig, d. u. 3—6-ig. Foghúzás érzéketlenitéssel, gyökkezelés, arany porcellán, zománcz, platina tömések, müfogak arany rágó felülettel, tömör aranyból, kautschuk, arany és platina alapra, korona és hídmunkák. Különös súlyt helyezek a fogak ápolására és épségben tartására, miért is betegeimnél 3 hónaponként egyszer díjmentes ellenőrzési vizsgálatot taHok. '
