Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-14 / 50. szám
hitelesítendő. A tervezetet a közgyűlés hozzászólás nélkül fogadta el. Gróf Imre és Vikár Vince jegyző tanfolyami hallgatók segély iránti kérvényét a közgyűlés, pénzalap hiányában, elutasítja. Ruzsin György litéri körjegyző, akinek körjegyzőségéhez csak 2 község tartozik, segéd- munkaerőt kért a községtől. — Elutasittatván, a vármegyéhez felebbezett. A törvényhatósági közgyűlés elutasította a felebbezést, kimondván, hogy oly kis körjegyzőségben, minő a litéri, egy ember is elvégezheti a teendőket, ha szorgalmas és munkabíró! — És a közgyűlésnek igaza van ! Várpalota községe, a tulajdonát képező Kikeri-tói rétet, haltenyésztés céljaira évi 1000 koronáért bérbeadta. A közgyűlés a haszonbérleti szerződést jóváhagyta. Babos György vármegyei kőnyomdász 2 korona napidijának felemelését kéri 3 koronára. — A kérelmet a közgyűlés teljesiti, de a szükséges összeg fedezete végett a belügyminiszterhez felterjesztést csinál. A pápai róm. kath. kis gimnáziumnak főgimnáziummá leendő fejlesztésére adandó segély tárgyában azt határozza a közgyűlés, hogy a rendelkezési alapból ad 2000 koronát. Többet nem adhat, mert nincs. A devecseri járási kórház építése tárgyában az alispán előterjesztése úgy szól, hogy a költség-tervezetben felvett 84.393 korona nem elégséges arra, hogy 20—24 ágygyal felállítható és fenntartható legyen olyan zavarok nélkül, melyek a vármegyére károsak ne volná- | nak. Javasolja, hogy az építés ügye ez alkalommal halasztassék el a jövő év decemberi j közgyűlésig, amikor is a tervek és költségvetés I újból bemutassanak. — Elfogadják. Az előterjesztés ezután ismerteti, hogy a devecseri járáshoz tartozó 46 község közül 43, — tíztől egész száz koronáig terjedő évi segélyt szavazott meg 10 évre a kórháznak; indítványozza a községi határozatok jóváhagyását. — Megtörténik. A vármegyei gazdasági egyesületnek — annak kérésére — 1908. évre az ebadó alapból 2300 korona segélyt szavaznak meg. A közgyűlésnek egyik legfigyelemreméltóbb pontja volt a veszprémvármegyei vendéglősök, korcsmárosok, szállodások és kávésok ipartársulatának kérelme, a fogadókról stb. alkotott megyei szabályrendelet némely intézkedésének módosítása iránt. A nevezett ipartársulat ugyanis kérte, hogy a záróra nyáron a kisközségekben 11, nagyközségekben 12 órában állapittassék meg. Záróra meghosszabbításáért pedig csak 5 korona legyen fizetendő, s ezen összegek ne a vármegyét, hanem a községi szegény-alapot illessék. Ezzel szemben a vármegyei állandó választmány javaslata az, hogy a kérelemnek egyáltalán ne adassék hely, mert a főszolgabirák- tól nyert értesítés szerint, a záróra mai megállapítása mindenütt megfelel az igényeknek. — Ezenkívül a záróra meghosszabbításakor az ellenőrzés csak külön községi őrség felállítása mellett volna lehetséges. De nem is szükséges a záróra kiterjesztése, mert ez csak a nép dorbézolását és könnyelműségét segítené elő. — Erre pedig különösen manapság, épen nincsen ok. (Nagy helyeslés.) Felszólal Cservény Ferenc siófoki vendéglős, a korcsmárosok ipartársulatának elnöke, s azt mondja, hogy sajnos, hazánkban szabályrendeleteket és törvényeket alkotnak, anélkül, hogy szakembereket meghallgatnának. A korcsmárosok a legnagyobb adófizetők, de megélhetésüket elő senki nem segíti. Ha a zárórát nem hosszabbítják meg, lesznek társaskörök, kaszinók, hol záróra nincs, s ahol dorbézolhatnak, s kártya-barlangokat létesíthetnek, mint ez már számos helyen meg is van. A törvényhatósági korcsmákban nincs záróra, engedtessék tehát a kis- és nagyközségek korcsmárosainak télen- nyáron 11 óráig záróra, s hosszabb záróráért 5 korona fizettessék. J?ney Lajos jenői gazdálkodó hozzájárul a zárói a meghosszabbításához, legalább a nagyközségekben, mert ezekben inkább indokol? a záróra kiterjesztése. Koller alispán felel a felszólalásokra, s azt mondja, hogy a korcsmákról hozott szabályrendeleteknél mindenki inkább szakember, csak a korcsmárosok nem, mert ezek érdekeltek ! 2. oldal (50. szám.) VESZPRÉMI ELLENŐR Törvényhatósági korcsmák hála Istennek még nem léteznek. (Nagy derültség.) A záróra meghosszabbításért szedett 10 korona nem sok és kifizeti magát, mert sokan kérnek meghosz- szabbitást. Indítványozza, hogy az állandó választmány javaslatát fogadják el. — Elfogadják. A Veszprém városban 1908. januárban megejtendő városi képviselő választás vezetésére mint elnök, dr. Óvári Ferenc kiküldetik. Siófok községházának átalakítása tárgyában hozott községi határozatot a közgyűlés jóváhagyja, s rendeli, hogy a megkötendő szerződést és költségvetést, valamint a szükséges kölcsönpénz felvételéhez megkivántató adóslevelet annak idején mutassa be a község. Berhida község népkönyvtárt állít fel s e célból a földmivelésügyi minisztertől segélyt kér. — A kérvény pártolóiag fel fog terjesztetni. Felolvasásra kerül a vármegyei ebadó-alap 1908. évi költség-előirányzata. Eszerint a megyénél 3335 korona, a városnál 9000 korona van felvéve. A vármegyei állattenyésztés céljaira felhasználható, Enying község egyik malmát 6 évre bérbe adta 720 koronáért Pár Károlynak. Kéri a bérletszerződés jóváhagyását, s egy hóra (szept,) esedékes haszonbér elengedését, mert a község a malmot csak október 1-én adta át a bérlőnek. — Helybenhagyatik. Slézinger (a kiadott nyomtatott tárgysorozat szerint csak Singer) pápai zálogos kérte, hogy a szedhető kamatláb felemeltessék. A kereskedelemügyi miniszter leküldte a kérvényt az alispánhoz, — ez pedig elküldte a győri kereskedelmi és Iparkamarához véleményadás végett. — A kamara a kamatláb felemelését javasolta. A vármegye állandó választmánya ezzel szemben azt javasolja, hogy ne engedtessék meg a kamatláb felemelése, a zálogházat a szegény emberek veszik igényre, ezeket pedig nem volna helyes sújtani. — A közgyűlés ezt elfogadja, s ily értelemben ir fel a miniszterhez. Vilonya község újjáépíttette a községházát. A költségek íedezhetése céljából eladta pásztorlakját. Kéri ennek helybenhagyását. — Helybenhagyják. Szentkirályszabadja község 4000 koronát szavazott meg a balatonparti vasútra. Ezen j összeget kölcsön utján fogja fedezni, melyet 15 évre vesz fel a Veszprémi Takarékpénztárból. A kölcsönügylet lebonyolítására kiküldött 2 községi képviselőnek sikerüli a kölcsönt 25 évre kieszközölni. Kérik tehát a jóváhagyást. Az állandó választmány javasolja a jóváhagyást, de a megfelelő záradék csak akkor irassék rá az adóslevélre, ha a község kijelenti, hogy beleegyezik a 25 évi törlesztésbe. Az ajka—csékut—padragi vicinális ut segélyezését Szabó Sándor és dr. Óvári Ferenc hozzászólása után, a jövő év tavaszától kezdve elhatározta a közgyűlés. Újból megyebizottsági tagválasztás lesz Veszprém II. kerületében, hol Óvári Kálmán, Nagyvázsonyban, hol Finke, Teésen, hol dr. Magyar lemondottak, miután két helyen is meg lettek választva. Lesz választás Szűcsön is, Kundi Mihály helyett, kit a törvényszék 2 havi börtönre ítélt. A választások folyó hó 30-án lesznek. A Gyermekvédő Liga választmányába dr. Bezerédy Viktor c. államtitkárt választották be. A gazdasági egyesületnek 520 kor. tartozását elengedik, — s miután azt a régi alispán a székház-alapból adta, — az 520 korona az ebadó-alapból fizettetik meg a székház-alapnak. Zsoldos Pál árvaszéki nyilvántartónak 3 havi szabadságot engedélyeznek, s ez időre egy napidijas felvételét rendelik el. Vadas Károly déghi jegyzőt nyugdíjazzák, ami a mezőföldi bizottsági tagok közt élénk visszatetszést szült, mert nagyon is érthetőn, nagy szabálytalanságokat emlegettek, melyeket Vadas állítólag elkövetett. Szenczy Sándor bársonyosi körjegyző szolgálati idejét 1904. év január 1-től számítani elrendelik. Ezzel a közgyűlés anyaga ki lévén merítve, főispán a jegyzőkönyv hitelesítésére Ke- nessey Móricot és dr. Óvári Ferencet kijelöli, s a gyűlést befejezettnek nyilvánítja. 1907. december 14. Törvényszék. A Mólin—Miuiok. Alig hogy egy hónapja elítélte a helybeli kir. törvényszék Kóhn-Kun Gyula volt siófoki redaktort és még jelenleg is községi képviselőt, már ismét az ő kis játékaival kellett foglalkoznia f. hó 10-én, kedden. — Ezúttal édes fivérével Kóhn-Kun Jenővel együtt volt vádolva, több rendbeli csalással, de miután az ifjabbik Kóhn-Kun a tárgyalásra nem jelent meg, — a két testvér ügyeit szétválasztotta a törvényszék, s csak azokat az „eseteket“ tárgyalta, melyeket Kóhn-Kun a Jola, a saját szakállára végzett el. — Ezek is elég érdekesek voltak. A tárgyalásra mint tanuk, illetve panaszosok, meg voltak idézve: Hammerli József gazdag, milliomos pécsi gyáros, Rodler Ignác és Schuller Gáspár gyárosok. Kóhn-Kun Gyula Hammerli Józsefet 580, Rodlert 1929, Schubert 1300 koronával csapta be, árukat rendelvén tőlük, melyeknek árát soha sem fizette meg. A hitel kieszközlésénél cinkostársai által hamisan informáltatta fenntnevezet- teket, a kicsalt áruk ellenértéke gyanánt váltókat adott, s midőn ezek esedékesekké váltak, különféle hazugságokkal és hitegetésekkel ámította őket. így azt irta nekik, hogy nősül, s nejével pénzt kap. Még meghívókat is küldött hitelezőinek, melyben meg volt nyomtatva, hogy esküvőjét ekkor és ekkor tartja a szegedi izr. templomban, diszebéd a Tisza szállóban stb! Hitelezői végre rájöttek a szemtelen csalásra, s feljelentették Kóhn-Kunt. A tárgyalás alkalmával a panaszosok kijelentették, hogy ők azt is tudják bizonyítani, kik voltak Kóhn-Kun orgazdái, s be fogják igazolni, ki volt Kóhn-Kun cinkostársa a csalárd információ dolgában. Sőt Schuller panaszos nyíltan kijelentette, hogy az orgazda Kardos siófoki kereskedő. Hammerli utazóját pedig Kóhn-Kun Gyula állítása szerint Deutsch József siófoki kereskedő informálta hamisan. Kóhn-Kun azt is elmondja, hogy a siófoki biró is vett tőle olcsón hordókat. — A törvényszék a tárgyalást felfüggesztette, s 1908. év január 8-ára újabb tárgyalást tűzött ki, amikorra több tanút fog megidézni, köztük Deutsch és Kardos siófoki kereskedőket is, s amikorra majd a Jenő urat is előkeritik. Ismét elitélve. Ki mondja itt meg — melyik bünösebb, Avagy csupán a társaság talán ? Hol ez rohad, — buján tenyész a bűn. (Madách.) Ugyancsak sok dolgot ad Rainprecht Antal veszprémi püspöki jószágkormányzó a bíróságoknak. Veszprém, Székesfehérvár, Győr, Budapest stb. városok Themis templomai visszhangzottak már véd- és vádbeszédeitől, amidőn t. i. majd mint vádlott, majd mint panaszos jelent meg, ülvén a vádlottak — karszékén, —- mert ilyen is van, — vagy pedig a vádhatóság asztala mellett, accompagnirozván jogi képviselőjének. Folyó hó 11-én, szerdán, változatosság kedvéért mint vádlott ült a helybeli kir. törvényszék előtt, a bíróság udvariasságából neki rendelkezésére bocsátott támlásszéken. A vádlott szerepéhez ez alkalommal Rainprecht — dr. Klaucz György székesfehérvári kanonok, pápai prelátus, volt püspöki titkár révén jutott, aki őt nyomtatvány utján elkövetett rágalmazással és becsületsértéssel vádolta meg, mert egy röpiratban, melyet széles körben terjesztett, — őt hamis tanuzással, hazugsággal, valótlan dolgok állításával, s egyébb sértő kifejezésekkel illette. Rainprecht Antalt ezért a székesfehérvári járásbíróság már egy Ízben elitélte 14 napi fogházra és 600 korona pénzbírságra, azonban ezen iteletet az ottani törvényszék megsemmisítette, kimondván, hogy az ügy a veszprémi törvényszékhez tartozik, amelynek területén Rainprecht a sértő röpiratot kiadta. A tárgyalás lefolyásáról alább kivonatosan beszámolunk, általánosságban azonban megjegyezzük, hogy kellemetlenebből ható tárgyalást keveset hallottunk és láttunk. A tárgyaláson ugyanis a vádlott és védője folyton arra törekedtek, hogy vádlottat feldicsérjék, magasztalják, a panaszost pedig a legvastagabb sér
