Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-09 / 45. szám
1907. november 9. VESZPRÉMI ELLENŐR (45. szám.) 3. oldal. Ezután Zsebö József a Dréher-sör- főzdériek egy levelét mutatja fel, melyet egy igazgatósági tag irt alá, s melyben az foglaltatik, hogy Berger székesfehérvári sörraktáros nem is kapott a Részvény sörfőzdétől felhatalmazást arra, hogy a sörfőzde nevében az ipartestülettel tárgyaljon. Dr. Benkö ügyész közli, hogy Berger igenis meghatalmazottja a Részvénysörfőzdének, s ezt aznap reggelén Benkő távbeszélőn tudta meg a sörfőzde igazgatóságától. Cservény elnökre vonatkozólag kijelenti, hogy Cservény nem ügynökösködött senki mellett, hanem igenis, jóindulattal van a Részvény-sörfőzde iránt, melynek sörgyártmányát hosszú évek óta Siófokon levő előkelő szállodájában méri, s mellyel vendégei mindig meg voltak elégedve. Berger székesfehérvári sörraktáros kijelenti, hogy 1908. január 1-én megnyitja Veszprémben a sörraktárt. A közgyűlés ezután a Részvénysörfőzde mellett döntött és elfogadta Berger ajánlatát. A közgyűlés második tárgysorozati pontja a Berger által meghozott sörmin- ták megízlelése lett volna, de miután a Koronában a sörök megcsapolását nem ! engedték meg, a sörök kóstolását a gyű- - lés végére halasztották. A záróra tárgyában egy év előtt megalkotott, s a vidéki korcsmárosok által sérelmesnek talált szabályrendelet megváltoztatása tárgyában az ipartársulat elnöksége indítványozta, hogy felterjesztést fognak tenni a megyéhez, hogy a záróra nyáron 11, télen 10 órakor legyen. ; Az ügyész hangsúlyozza, hogy a vidéki megyebizottsági tagokat ezen eszmének meg kell nyerni, s a decemberi megyegyülésen a záróra meghosszabbítása mellett szavazni. Neumann Gyula a korlátolt italmérők ellen kel ki és sürgeti az elnökséget, tegyen valamelyes olyan intézkedést, hogy a visszaéléseket elkövető korlátolt italmérők megrendszabályoztassanak Dr. Benkö kijelenti, hogy ha panasz van, az elnökség mindig megteszi a szükséges intézkedéseket. A pénzügyigazgatóság igen szigorúan jár el a visszaélésekkel szemben, de hát a miniszter legtöbb, sőt minden esetben kegyelemből elengedi a bírságot, s az italmérést visszaadja a megbüntetett visszaélőknek. A gyűlést ezután befejezték s a volt Kreutzer-féle, most Jákóy Pongrác vendéglőjében. Az ipartestület több tagja sört kóstolni ment. A bemutatott sörök úgy színre, mint izre kitünőeknek bizonyultak. Sokkal kellemesebb italuak, mint az itt fogyasztásban levő egyébb sörök. Valóságos pilzeni utánzatok, s ha a Részvény-sörfőzde valóban és állandóan képes leend a bemutatott sörhöz hasonlóval vármegyénk vendéglőseit ellátni, úgy csakhamar kiszorítja a többi söröket, mert természetes, hogy mindenki az olcsóbb sört fogja mérni, ha máskülönben az jó és kellemes. CSARNOK. Ottó élete és halála. Irta: A. Z. Nálunk, a külső városban, csütörtökön és pénteken szeretnek meghalni az emberek, hogy vasárnap lehessen a temetés. Mert a vasárnap munkaszünetje épp úgy hozzá tartozik a temetés diszéhez, mint a fáklyafény meg a muzsika. Mit ér a leggyönyörűbb temetés is, ha nincsen közönsége ? És pénteken egész tolakodás van, hogy ki haljon meg előbb. A legügyesebbek úgy intézik a dolgot, hogy az ő temetésükre vasárnap délután háromkor vagy négykor kerüljön a sor. Ezek a gála-temetések. Ilyenkor a gyászoló gyülekezet megszaporodik a kiránduló közönséggel. A halottat, a többi szobaur kívánságára, leviszik a lakásából az utcára, ha lehet: a Kálvária-térre; s mialatt a kiséret átlépked a síneken, a villamos illedelmesen várakozik. A pap jön, lát és győz; aztán Szent Mihály lova megindul a kőbányai temető felé. A gyászoló gyülekezet gyalog követi ; az egyleti omnibusz csak a dekórum kedvéért bukdácsol a menet után. De a halottas kocsi mellett fáklyások lépdelnek, s odább a veteránok zenekara Dom Sebastian gyász-indulóját fújja. Némelyik halottnak a kedves nótáit is el- játszszák. Végre elérte, hogy egyszer kimulathatja magát. Az emberek különböző okokból halnak meg. A legtöbben puszta kénytelenségből. Nálunk. a külső városban, nem igy van. Nálunk sokan azért halnak meg, mert nem tudnak okosabbat tenni; mások időtöltésből, a legtöbben a szép temetésért A halál egy ünnepélyt ígér nekik, amelynél ők a fő-személyek, nagy sokadalmat, bámuló közönséget, fáklyát és zeneszót; s mindezt az ő tiszteletükre. És a halál becsületes fickó, aki megtartja szavát. A szép temetés olyan öröm, amelyre bizton számíthatnak, ha az egyletben pontosan fizetik a tagdijakat. Azért mennek oly boldogan a temetésekre, mert bizonyosak benne, hogy annak idején ők is számíthatnak erre az ünneplésre. A temetés az egész külső város öröme. Az esküvő már csak kevesek mulatsága, mert az esküvő drága. A vőfélyek sokat esznek, s a kétlovas komfortáblik megfizettetik az időt is, amikor az ember nem ül a kocsiban. Az esküvőt rendesen egy-egy könnyelmű pillanat s nevezetesen : nagyobb fokú heveny alkoholmérgezés szokta megelőzni a vőlegény részéről. Aztán az esküvőben csak az ér valamit, hogy az uj pár lefotografáltatja magát. A narancsvirágos menyasszony odaállítja maga elé mind az öt gyerekét, a vőlegény a helyzethez illő tisztes ábrázatot vág, s a masina egy pillanat alatt megörökíti a menyasszonyi fátolt, a narancsvirágot és az egész családot. Az esküvő inkább csak a gyerekek egy nagyobbszabásu karácsonya, s az élet három nagy momentuma közül egyes-egyedül a temetés az, amelynek ünneplését át szokás adni a nagy nyilvánosságnak. Mert ha esküvő ritka és sziikkörü, a születések dolgában már éppen a legnagyobb homály szokott uralkodni. Mi például azt hittük, hogy az Ottó a negyedik emeleten lakó esztergályos-legénynek a fia. Ez a hiedelem nem volt minden alap nélkül való, de kiderült, hogy az esztergályoslegény nem volt Ottónak az apja, sőt kiderült az is, hogy az öreg asszony is csak mostoha anyja volt Ottónak. Ottó úgy maradt rá az elsőtől, aki nem tudni honnan hozta. Igen hamar készen leszek az Ottó életének elbeszélésével. Mint nálunk, a külső városban már egyátalán szokás, Ottó is csak a halálával tett szert némelyes nevezetességre. Nem rajta múlt szegényen, hogy nem sikerült az élet színpadán feltűnést keltenie. A házban kikötött minden cseléddel s igen rossz fiú hírében állott. De ezen a módon a mi tájékunkon bajos érvényesülni. Nemcsak feltűnnie, megélnie sem sikerült. Az urias néven kivül fölötte keveset örökölt a földi jókból. Télen-nyáron egy szál zeke volt rajta, s ez a vékony zeke addig járt az iskolába, míg egyszer alaposan átjárta az északi szél. Még akkor is hallgatott róla a krónika, mikor már deliriumban feküdt a szobájukban. Életének erről az utolsó és rövid időszakáról csak egy incidens került nyilvánosságra. A doktort elhívták, de a háznépnek munkára kellett menni, s Ottót egyszerűen becsukták fantazmagóriáival. A doktor eljött, de nem tudott a beteghez bemenni. Az egyleti doktor ur haragját nem írom le, tessék elképzelni. Mikor újra előkerült, Ottó már csak hébe-hóba volt rongyos kis eszméleténél, s egy született mezítlábas makacsságával vonakodott a doktor ur kérdéseire értelmes feleteket adni. A doktor ur úgy taláita, hogy Ottó aligha tagja a nemzeti kaszinónak, s azzal fenyegetőzött, hogy ha meg nem embereli magát, a tettlegesség mezején lesz kénytelen találkozni vele. Minthogy fenyegetését nem váltotta be, az incidens nem keltett semmi szenzációt, s azóta már elfelejtődött volna, ha Ottó véletlenül meggyógyul. Ottó azonban oly engedetlen és rossz fiú volt, hogy meghalt. Gyertyákat gyújtottak meg mellette, a ház összes asszonyai bementek hozzá, egyszerre mindenki róla kezdett beszélni. Ottó meghalt. És itt kezdődik az ő históriájának nevezetesebbik része. Egyszerre nyilvánvalóvá lett, hogy Ottó a legszebb halott a világon. Sőt kitudódott az is, hogy életében is'nagyon szép fiú volt. Sz-p, jó és barátságos fiú. Mindenki tudott miami kis történetet, mely kétségtelenné tette, hogy Ottó maga volt a szívesség és az előzékenység. Ottó egyszerre barátja lett mindazoknak, akik nemrégiben még pofonokat ígértek neki. A látogatók egymásnak adták a kilincset, s megegyeztek abban, hogy Ottót szépen kell eltemettetni. Előbb csak a negyedik emeleten beszéltek róla, de másnap már az egész ház tele volt életének és halálának apró körülményeivel. S az egész ház előre örült a szép temetésnek. Mindenki hálás volt iránta, hogy oly jó volt, s lehetővé tett egy újabb megható ünnepélyt. A negyedik emelettől a pincelakásokig mindenki büszke volt a ház halottjára, A temetés délelőttjén Ottó oly nagy emberré vált, a milyen észrevétlen, üldözött kis lény volt világéletében. Ottó soha, lázas álmaiban sem ábrándozhatott ekkora világhírről. Vasárnap délután, fáklyafény melleit temették el; a veteránok Dom Sebastian gyászindulóját fújták s az egész ház kikisérte a koporsóját. Egy babvirágos ruháju uriasszonyka, a harmadik emeleti órás felesége, aki sokszor leküldötte a kis fiút a fűszereshez, meg is siratta. Ó, hogy bámult volna a szegény Ottó, ha véletlenül, mint Dom Sebastian a tulajdon gyászszertartását, megláthatja vala ezt a temetést ! De az egyetlen jóról, amely vele történt, az első jóról, amelyet irigyeltek tőle, nem is álmodott soha. Főüzlet: Kossuth Lajos-utca sarok (a veszprémi takarékpénztár bérpalotájában). Fióküzlet: Fő-tér. Pósa-féle könyvkereskedés mellett. Ajánlja naponta frissen vágott sertéshúsait. Kifogástalan I. rendű olvasztott zsir kg. 1 kor. 60 f. Háj és vastag zsirszalonna, füstölt húsok, mindennemű kalbász- és hurka-félék. — Kitűnő zamatu sonkák. — Naponta frissen készült tormásvirsli és szalfalédé. — Különféle hideg felvágottak nagy választékban. — Elárusitás nagyban és kicsinyben. — Vidéki megrendelések lehetőleg gyorsan és pontosan eszközöltetnek KIFOGÁSTALAN TISZTA KEZELÉS ! MÉRSÉKELT ÁRAK ! GYORS ÉS PONTOS KISZOLGÁLÁS !
