Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-21 / 38. szám

VESZPRÉMI ELLENŐR (38. szám.) 3. oldal. 1907. szeptember 21. Herenden, Kislödön, Nagyvázsonyban és Városlödön jelen alkalommal valóságos magyar nép-ünneppé vált az óvodai vizsga, melyet augusztus hó ünnepein (Nagyboldogasszony, szent István) és vasárnapjain tartottuk; Nagy­vázsonyban az óvodát 10 év óta teljesen saját­jából fenntartó tagtársunkkal, nagys. Óváry Ferenc képviselő úrral látogattam meg, meg­ható volt a község nagyjainak, aprainak önkény­telenül megnyilatkozó hálás érzülete a kegyes jótevő és jóságos neje iránt, kik 10 év óta ezreket költöttek az óvodára. Herend, Kislőd és Váioslöd óvodái mindegyikének van egy jó­tékony angyala, Herendnek a megyés püspök ur, Kislődnek is a megyés püspök ur és az erős lelkű Rökthy Mihály c. kanonok ur, Város- lödnek pedig a „Dunántúli közművelődési egye­sület“, továbbá szintén a dúskezü dr. Óvári Ferenc tagtársunk és a jólelkü Bauer József ottani plébános ur. Valóságos nemzeti ünneppé váltak ezek az úgynevezett óvodai vizsgák, melyek az igaz magyar közszellemet mélyen meggyökereztették a kis gyermekekben s azok jelen levő szüleiben, rokonaiban s a szomszéd falvakból is összejött ismerőseiben, a mely kö­rülmény annál örvendetesebb, miután tudjuk, hogy ezek a községek jobbára még német- ajkuakkal lakott helyek. Az óvodának kitűnő vezetői Túri Malvin Herenden, Magyary Kornélia Kislödön, Fekete Ilona Nagyvázsonyban és Zsoldos Teréz Városlődön valóban angyali tü­relemmel csodaszerül munkát végeztek a kis­dedek teljesen magyar nevelő óvásában. A nyári menedékházak közül legjobban voltam megelégedve az ajkaival, melyet Mé­száros Klára, — a balatonfőkajárival, melyet Szeness Lilla, — a lepsényivel, melyet Miilei Franciska, — a mezőlakival (ez volt a leg­kitűnőbb !), melyet Győrffy Józsasa rátóti- val, melyet Luka Mária kisasszonyok vezettek ; elég jó volt a papkeszi és kielégítő volt a somlyóvásárhelyi menedékház is. A magyar helyeken levő enyingi s a pápai városi óvódák szintén kitünően vezetvék Bott Vilma, illetve Horváth Róza buzgó kisded­nevelők által. Az iskolamulasztások múlt tanévi késedel­mes megbüntetése körül több községben nyo- mozólag eljárattam. Iskolalátogatási tervezetemet az 1907 8-ik tanévre főleg a következő községekre állítottam össze: Alsógörzsöny, Ajka, Bakonynána, Csatka, Csernye, Csődé, Derecske, Dégh, Döbrönte, Gyepes, Gyimót, Kerékteleki, Kerta, Kisszöllős, Litér, Mezőlak, Nagygyimót,Nagykamond, Német- barnog, Oroszi, Szilasbalhás, Tosok, Urkul, Vecse, Vöröstó; — nemkülönben Adorjánháza, Felső- görzsöny, Acsád, Aka, Bánk, Bársonyos, Bor- szörcsök, Gergelyi, Kiskamond, Kispirith, Nagy- pirifh, Külsővath, Mencshely, Nemesszalók köz­ségekre ; Középbogárd, Ihászi, Zsófia és Ecsi pusztákra. Augusztus hó folyamán megjelent a Vesz- prémvármegyei Tanítók Névtára 1907—8-ik tanévre, úgyszintén a „Tanítók és Tanítónők Naptára.“ Hasonlóképen feldolgoztuk a lefolyt tanév népoktatási statisztikáját azokról a helyekről, melyekről az illető statisztikai füzetek beérkez- vék, vannak azonban helyek, melyekről azok még ha nem küldettek, ezeket megsürgettük. Megindítottam a tankötelesek 1997—8-ik tanévi összeirási munkálatait a már e helyen ismertetett uj szabályrendelet és nyomtatványok alapján. A mester- és kereskedő-inasok összeírását több részben már beküldötték az első fokú iparhatóságok. Az állami és községi iskolák múlt tanévi számadásaira és f. 1907—8. tanévi költség- vetéseire vonatkozó utasítások is kiutalvák. Iskoláink jótevője volt dr. Óvári Ferenc tagtársunk, a ki a pápai állami tanítóképző­intézet szegénysorsu növendékeit a múlt tan­évben 520 koronára rugó segélyekkel látta el. Intézkedtem az iránt, hogy a pápai, vesz­prémi és zirczi mesterínas-iskolákban képesített ipar-, rajztanitók alkalmaztassanak s hogy Pápán és Veszprémben a mesterinasoknak vasárnap délután az iskolába járása beszüntettessék. Érdekes a vall. és közokt. m. kir. minisz­tériumnak az a rendelete, mely szerint az 1907—8-dik tanév elején az összes taintézetek- ben minden egyes tanulóról a következő adatok felderitendők: 1. A tanuló abstinens-e ? 2. A tanuló naponta mennyi és milyen (bor, sör, pálinka) szeszes italt kap? 3. Ha kivételesen iszik csak szeszes italt, mikor és mennyit? 4. Milyen befolyása van a tanuló alkohol fogyasztásának a tanulásra és magaviseletre ? 5. Szülője, orvosa, vagy ki nyújtotta elő­ször és mikor az alkoholt ? Én erre a rendeletre azt jelentettem, hogy annak teljesítése közigazgatási és nevelés-tanítási szempontból óriási akadályokba ütközik, sőt egyenesen mondva, a mostani körülmények közt kivihetetlen, teljes lehetetlenség, mert: 1. 40,557 tényleg iskolába járó tanulók egyéni adatairól van szó, mikor ugyanannyi kérdő-lapocskára volna szükség. 2. A tanítóknak a családi gyarlóságokba és bűnökbe való bepillantása ellenszenves dolog. 3. Ezekbe beható tuclakolódzasai gyanút, gyülöltséget, pert-patvart idéz fel. 4. Ha kitudakolnák is azokat a szeszes italok minő, mikcr, hányszor és mennyi fogyasz­tására vonatkozó részletes adatokat, sem a ta­nulóktól, sem a szülőktől igaz adatokat nem kapnak. 5. Nem érti az a szülő, mely recipében és mikor rendelt az orvos szeszes ingrendentiá- kat, e tekintetben minden ember, ha t. i. nem orvos, laikus. 6. Hogy mily befolyása van az alkoholnak a tanításra és magaviseletre, arra — fájdalom — a válasz köztudomású és teljesen egy és ugyan­azon lesz, t. i.: butitó, vaditó, elállatiasitó, minden bűnre vezető. Találjon ki az alkoholizmus elleni orszá­gos egyesület más módot a megfelelő adatok­hoz való jutásra, a hiv. orvosok, orvosi egye­sületek, szeszgyárak, kis korcsmákat és kiméré­seket felügyelő rendőrhatósági és efféle közegek igénybevételével, ámde az iskolákat és tanítókat ne hajtsa be szertelen kikémlő eljárások okozta , végtelen bajokba, hisz pénzügyőri szolgálatba illő kutatásokat kíván; elég, hogy az iskola­mulasztók kemény szorításából eredő sok per, végrehajtás számtalan és különféle gyülöltségek átkos hatásait kell elszenvednünk. Kértem tehát a minisztériumot, hogy ezen az igazán helyesen ki nem érthető rendelet kö- I teléke alól felmentést adjon. Borsszemek. Felsőbb hiz.iil<sin gyümölcse. — Igaz történet. — I. Jegyző: Tudja édes Némethné a maga ügye nagyon fontos, én nem tudok segíteni . . . Némethné: Hát mégis csak fizet­nem kell? Jegyző (egy darabig gondolkodik): Hadd lássam, de mégis! . . . (Némethné- hez fordul) de mégis tudok segíteni, ha­nem . . . hanem ... az persze pénzbe kerül! Némethné : Hiszen megfizetek jegyző urnák szívesen, a mi jár, nern kívánom ingyen. Lássa szegény özvegy vagyok, nyomorék gyermekeim is van­nak és . . . és . . . Jegyző: Jó, jó, be kell menni Veszprémbe személyesen s ott eligazí­tani a dolgot, hogy pedig bizalma le­gyen, valakit tanúnak is adjon mellém. Az én napidijam egy-egy útra 40 korona, no meg a költségekre elég lesz, ha a tanúval küld 30 koronát . . . Némethné: Megadom, csak hasz­náljon . . . Hozom a pénzt . . . (el.) Segéd jegyző: Jegyző ur kérem, hátha megsokallja ez az asszony és el­mondja másnak is, hisz ezen úgy sem lehet segíteni. Jegyző: Ehhez ön nem ért; az asszony nem szól, s ha szól, majd elta­gadom, hiszen senki sem látja; s ha panaszt tenne, tudja már, hogy az én „igazoló jelentésem“ feltétlenül hiteles! Hm! aranybánya ez a jegyzőség, csak érteni kell pénzt csinálni. Attól kell szedni, aki nem kérdi a díjtáblázatot. — — — Némethné (két drb 20 koronás pénzt nyújt át): Tessék jegyző ur, a tanúnak is majd odaadom a 30 koronát, csak tessék a dolgot eligazítani! (A fenti jelenet néhány hét múlva ismétlődik.) II. (Szintér: Veszprém. Személyek a fenti jegyző, a tanú és még egy ember, egy bizonyos hivatalból jönnek ki; az utcán.) Jegyző: Elintéztem szépen az ügyet, hanem hát (a „tanút“ könyökével érinti) nem megy ám olyan könnyen,' „kenni kell!“ pld. finom szivarral. T a n u (nagyot néz): jó lesz úgy, hát szabad ? jegyző: Persze, hogy lehet, ha­nem hát nem szabad tudni senkinek. Az asszony adott magának pénzt? Tanú: Igen, de költségekre . . Jegyző: Hát ez is költség! (Tanú kifizeti a trafikos nőnek a szivar árát, 36 koronát, amit az utóbbi mosolyogva köszön meg s megjegyzi, hogy „ez biztosan ajándék lesz.“ A tanú szomorúan viszi a drága szivarokat az illetékes hivatal portásához, kinek a jegyző pro forma valami szobaszámot mond.) III. (Ismét a körjegyzői iroda.) Némethné (sírva, rimánkodva egy végzést tart a kezében): jegyző ur ké­rem, másfélszáz koronámba került, drága finom szivart vetetett s itt van, mégis fizetni keli, amennyi költség volt, avval kifizethettem volna a tartozást . . . Jegyző: Menjen előlem és fogja be a száját mert elkisértetem, becsuka­Főüzlet: Kossuth Lajos-utca sarok (a veszprémi takarékpénztár bérpalotájában). Fióküzlet: Fő-tér. Pósa-féle könyvkereskedés mellett m w / 5, ©S tű P V # I # % i ■'-s c. Ajánlja naponta frissen vágott sertéshúsait. Kifogástalan I. rendű olvasziott zsir kg. 1 kor. 60 f. Háj és vastag zsirszalonna, füstölt húsok, min­dennemű kalbász- és hurka-félék. — Kitűnő zamatu sonkák. — Naponta frissen készült tormásvirsli és szalfalédé. — Különféle hideg felvágottak nagy választékban. — Elárusitás nagyban és kicsinyben. — Vidéki megrendelések lehetőleg gyorsan és pontosan eszközölte.tnek KIFOGÁSTALAN TISZTA KEZELÉS ! MÉRSÉKELT ÁRAK ! GYORS ÉS PONTOS KISZOLGÁLÁS !

Next

/
Thumbnails
Contents