Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-07 / 36. szám
1907. szeptember 7. 2. oldal (36. szám.) A vasárnapi munkaszünetre vonatkozó intézkedések jóformán mindenütt keresztüivihetők. Véleményünk szerint nehezebben fog menni itt-ott az italmérés olymérvü korlátozása, mint azt Adonyban csinálták. Ahol az italmérések vasárnapi teljes bezárása nem kivihető, ott egyelőre elégséges lesz ezt a vasárnapok délelőttiéire szorítani. Feltétlenül óhajtandó azonban, hogy a pálinkamérés egész nap szüneteljen s a kiskorúak korcsmá- zásának gát vettessék. Hasonlóképen szükségesnek tartjuk a 7. és 8. §-ok forszirozását. ügy tudjuk, hogy Adony község képviselőtestülete a legnagyobb örömmel hozta meg a fentebbi határozatokat. Alig tudjuk elképzelni, hogy legyen község, mely a vezető férfiak okos felvilágosítása után elzárkóznék ettől a népmentő akciótól. Ma már minden jóakaratu ember belátja, hogy ha nem teszünk valamit, hamarosan, gyökeresen nem fogunk az orvosláshoz, hát egész Magyarország beleiül az — alkoholba. Veszprém* * Halpiac. WELLNER GYULA----- fogász ajá nlja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legújabb amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogakhoz hasonlóan, minden célnak megfelelnek. Kívánatra egy.műfog néhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, minden fájdalom elkerülésével illesztetik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek Veszprém, Halpiac Veszprém város 1908. évi költségvetési előirányzata. Folyó hó 2-án táigyalta Veszprém rend. tan. város képviselőtestülete a költségvetési előirányzatot 1908. évre. A városatyák ugyan szép számban jöttek össze, de a tárgy iránt vajmi csekély érdeklődést tanúsítottak. Pusztán a rendőrkapitánynak fizetésjavitást célzó kérvénye idézett elő hosszabb heves és izgalmas vitát, amelynek inkább személyes éle volt és amellyel más helyen bővebben foglalkozunk. A költségvetési előirányzat általában, a múlt évi keretben mozog, csak egyes tételeknél VESZPRÉMI ELLENŐR találunk csekély változást; végeredményként azonban minden a réginél maradt és dacára annak, hogy a rendőrség, tűzoltók, valamint a szolgaszemélyzet illetménye mintegy 4000 koronával felemeltetett, községi pótadó-emelésre nem volt szükség, mert más apróbb uj jövedelmi források kiegyenlitették a többszükségletet. Többek között a járlati (marha) levelek jövedelme, mely az előző években alig pár száz koronára rúgott, az uj rendőrkapitány hivataloskodása alatt immár 1600 koronára emelkedett; a gazdasági bevételek is bár lassan, de évről-évre több jövedelmet eredményeznek, nemkülönben a mér- tékhítelesités jövedelme. Nem csuda tehát, hogy a rendőrkapitány fölötti vitától eltekintve, az egész költségvetési előirányzat rövid negyedóra alatt letárgyaltatván, az minden változás nélkül elfogadtatott. Hogy városatyáink irtóznak a községi pótadó emeléstől, nagyon helyeselhető, mert jól tudjuk, hogy a már felemelt pótadó soha többé leszállítva nem lesz és különben is oly problémák (csatornázás, közvágóhíd, város- és utcarendezés stb.) várnak megoldásra, melyek a város teherképességét amúgy is érzékenyen fogják megviselni, jó lesz tehát a még rendelkezésre álló csekély erőnket ezen nagyobb dolgok megvalósítására fenntartani. A vízvezetéki költségvetési előirányzatot nem tartjuk egészen reálisnak, mert tekintettel a szénárak rohamos emelkedésére és a folyton , emelkedő vízfogyasztásra, a szén beszerzési és szállítási költsége az előirányzott 4500 koronából korántsem fog kikerülni. Itt majd, mint azt Weisz M. Ignác városi képviselő felszólalásában helyesen kifejtette, több-kevesebb deficit fog elő- állaní, mely esetleg zavart okozhat a háztartásban. Hogy a város a vízvezetéki hálózat meghosszabbítására és uj tűzcsapok felállítására nagyobb összegeket állított be az előirányzatba, nagyon hasznos és üdvös is, és ideje volna már, ha végre valahára a csatornázás kérdése is a költségvetési előirányzatban helyet foglalna, mert csak akkor lehet teljes a nagy vízvezetéki mű, ha a szennyvizek levezetése modern csatornázás által lehetővé tétetik. Reméljük, hogy ez legközelebb megtörténik. Hogy a villanvtelep építése a vállalkozó fondorlatai miatt niég mindig késik és amint a jelek mutatják, az építésből ez idő szerint alig is lesz valami, nagy kárára van a városnak, mert ezáltal a közvilágításnak 7000 koronára rugó évi költségei a várost terhelik, holott a villanytelep bérlője, szerződés szerint a közvilágítást, a villanyüzem megkezdésének percétől, teljesen igyen tartozik szolgálni. Más megjegyezni valónk a költségvetési előirányzatról nincsen és kívánjuk, hogy a jövőben se legyen szükség a jelenlegi 38 százalékos községi pótadót felemelni. Városi közgyűlés. Veszprém város képviselete f. hó 2-án tartotta meg rendes őszi közgyűlését, mely alkalommal ismét nyilvánvalóvá lön az a nagy közöny, melylyel a képviselők nagy része a közügyek iránt viseltetik, s amely visszás állapotot az összes helybeli lapok már nem egy- izben felpanaszlották. Ugyanis dacára annak, hogy a jövő évi költségvetés ; a villamtelep elhelyezésének újból felvetett kérdése, s több fontos ügy volt napirenden, a tanács tagjain és a tisztviselőkön kivül csak 50 képviselő jelent meg a közgyűlésen ! De ezek is szétrebbentek, mihelyt a rendőr- kapitány fizetésének feljavitási ügyét letárgyalták. Délután pláne már csak 13-an vettek részt a tanácskozáson — a tanács tagjait is beleszámítva, s ép ezért nagyon helyesen jegyezte meg egvik előkelő városi tisztviselő, hogy nálunk a magánérdeket a közügyek, a város érdekei fölé helyezik ! így van ez, s nem máskép, mint a „Víg özvegy“ mondja, s bizony-bizony a vig és könnyelmű városi képviselők miatt „Bús özvegy“ sorsra jut a város, lakosai pedig szomorú árvaságra. De ily körülmények közt a város ügyeinek miként való intézéséért és vezetéséért, ha azok nem a közóhajnak megfelelően történnek, — senki mást ne okoljunk, mint az érdemes képviselő urakat, kikben még annyi mélt myosság sincs, hogy állásaikról lemondanának, ha az azokkal járó kötelességeknek megfelelni képtelenek, avagy nem hajlandók. A közgyűlésen különben jelen volt alispán, megyei főjegyző, dr. Kránitz c. püspök, szokás- szerint mint mindig dr. Óváry Ferenc országgyűlési képviselő is. A napirend előtt elnöklő polgármester bejelenti, hogy a piacrendezés és utcák nyitása végett folyamatban levő gyűjtés eredménye ez idő szerint 56.000 korona. Ezentúl a székeskáptalan 10.000 koronát ajánlott fel. Tényleg már befolyt Fejérváry kanonoktól 2000, Rada kanonoktól 1000 korona. A költségvetés tárgyalásánál nagy és hosz- szu vitát idézett fel dr. Komjáthy László rendőrkapitány azon kérvénye, hogy neki a marhalevelekből befolyó jövedelemből évi 400 korona, mint személyi pótlék adassák. A pénzügyi és gazdasági bizottság, úgy a városi tanács is, a kérelem teljesítését ellenezték, mig a közgyűlés a 400 korona pótlékot megszavazta 48 szavazattal 17 ellenében. A tanácsot tehát alaposan leszavazták! A kelleténél is hosszabbra nyújtott vitát Pósa Endre nyitotta meg, aki ugyanis R. kapitány kérelmét pártolta. Kelemen Imre városi tanácsos ellenzi a pótlék megadását. Azt mondja, hogy rendezett rancsnak, letéteményesei a jó és rossz felett ítélkező igazságnak. A névmások közül csak az én-1 és az enyém-et ismerik, te és a tied ismeretlen szók előttük. Csak igy mondják: az én házam, az én birtokom, az én akaratom, az én véleményem, az én óhajom . . . Tökéletesen ismeretlen előttük a mienk szónak minden bája, minden benne rejlő ingere, minden bensősége és zamatja. Pedig ez az egy szó mennyi gyönyör fészke, mily kedves otthona a nőnek, mily édes rejtekhelye annak az életnek, melyet párosán élnek ! A házi zsarnokocska előtt semmise a mienk, minden az enyém. Enyém a gondolat, enyém az ítélet, enyém a tapasztalat, enyém a gazdagság. A mienk az ő szemében meglazitása a házi fegyelemnek, a veleszületett jog bitorlása s az alattvaló lázadása az ő szuverénie ellen. E lázadásnak ő az egyetlen és korlátlan birája ; ő a vádló is, — rendőr és hóhér egv személyben. A gyilkosoknak meg van a maguk védőjük; a feleségnek nem szabad védelemre gondolnia. Szent és sérthetetlen dogma a férj torol- hatatlansága minden házi dologban, legyen az jelentős, vagy legyen bár csekélység. Szent és sérthetetlen, mint a pápa csal hatatlansága. A zsarnokoskodás e formájában torzalakot ölt az igazságtalanság; a beavatkozás, a szeszélyesség egyesíti magában a nevetségest és a képtelent egyaránt, — követelő és groteszk. * A nő vagy föllázad, vagy hallgat. Mindkét esetben szomorú a sorsa. Ha a nő föllázad s a zsarnoknál erősebbnek bizonyul be, a férj le van győzve s utána következik a nő zsarnokos- kodása, mely még rosszabb a férjénél. Ha pedig egyenlő a kitartás és az erő mindkettőben, s ha küzdelmeik egyformán közelednek a győzelemhez s egyformán a vereséghez : akkor se vége, se hossza a perpatvarnak, a háborúságnak, s az otthon valóságos pokollá válik. És ha hallgat a nő, ha gyönge, vagy pedig korlátolt tehetségű : akkor megindulnak magános szobájában szivéből facsart könyei, melyek kimarják a kedélyt s boszut nevelnek benne. És ez a boszu annál kegyetlenebb, annál szívtelenebb lesz, minél nagyobb titokban, minél hosz- szabb ideig táplálja, — melengeti azt a nő keblében. Hány esetben becsteleniti meg a férjét egy olyan nő, aki egyéb köiülmények közt angyaltisztán és ártatlanul halt volna meg, csak azért, mert meg akarta magát boszulni, — s egy bűnös, kéjjel teljes percben gyönyörrel gondolja magában: — Nesze kedvesem, ezt amit most kapsz, a tied . Az a „kedves“, akire ilyenkor gondol — a zsarnok férj. Oh, mily könnyű parancsolgatni az igazság paragrafusai szerint ész-okok nyomán a nélkül, hogy azért túlságosan éreztetnők a mi egyéni tekintélyünk súlyát! Férj és feleségnek mindig egytht kéne mindent elhatároznak, együtt kéne mérlegelniük, fontolgatniok a nélkül, hogy akármelyikük parancsolgatna vagy engedelmeskednék. Végre pedig a férfi az által mutatja legjobban főlényét, ha oly aprólékos kérdésekben, melyekben az igen és nem oly közel állanak egymáshoz, enged a feleségének, aki amúgy is már annyi megaláztatásnak van kitéve a szociális életben. Ő oly hálás tud lenni az ilyen apró engedményekért ! * Kedves fiacskám, ha nem akarsz zsarnok férjet, tanulmányozd behatóan, mélyen jegyesed szokásait, érzéseit. Azt már mondtam neked, hogy a zsarnok olyannak születik és bármennyire álcázza is természetét, a zsarnokságra való hajlamot, te megismerheted hangjának heves kitöréséből, az ő kedvteléseiből, az ő szokásaiból. Egy angyalszivü leányt ismerek, aki jegyese volt egy fiatalembernek. Mindenki azt mondta, hogy boldog pár leszen ; s ime, a leány egy napon visszaküldte a jegygyűrűt, mert jegyese, a kis zsarnokocska, minden komoly okadatolás nélkül meg akarta neki tiltani, hogy egy barátnőjénél látogatást tegyen. Az oroszlán megmutatta karmait, — az okos leány még jó időben menekült ki a szerencsétlenségből. S a jövendő igazat adott neki.
