Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-07 / 36. szám
II. évfolyam. Veszprém, 1907. szeptember 7. íi£<5. szám. MEGJELELIK IIIDEI SZOIBITOI DÉLI TÍI. Előfizetési árak : Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyílt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 08., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Vasárnapi munkaszünet és italmérés. Köztudomású tény, hogy a vasárnapi munkaszünet kiterjesztésének s az italmérés korlátozásának kérdése ma már a kormányt is foglalkoztatja. Gondolkodó ember belátja, hogy szerencsétlen hazánk ezer bajának nem utolsója a nép vallási züllése és az alkoholizmus. Ezen a két bajon óhajtanak segíteni az erre hivatott intéző körök az által, hogy a munkásnép részére lehetővé akarják tenni a vasár- és ünnepnapi istentisztelet látogatását a munkaszünet kiterjesztése s a nemzetet pusztító alkohol élvezetétől visszatartani őt a vasárnapi italmérés minél nagyobbmérvü korlátozása által. Északeurópa nagy, gazdag, hatalmas, anyagi jólétnek örvendő országaiban ennek szükségességét már régen belátták. Ott régen tudják azt, hogy az Istentől elrabolt vasárnapi munkaidő gazdaságilag is megboszulja magát s hogy szerencsétlen az az ország, melynek egyik legfőbb jövedelmi forrását a szeszes italok után fizetendő fogyasztási adó képezi. Előttünk magyarok előtt szinte bizarrnak látszik annak a teljes vasárnapi munkaszünetnek még a gondolata is, melynek Anglia, Németország s a kicsiny oe gazdag Belgium népe örvend s nem tudjuk megérteni, hogy a szeszfogyasztás csökkenése szükségképen az alsóbb néprétegek józanságát, anyagi jólétét s igy közvetve az ország gazdagságát mozdítják elő. Mint említettük, legújabban nálunk is történik valami, mitől némi javulást várhatunk. Minthogy azonban a fentebbi két kérdés törvényes rendezése szükségképen hosszabb időt igényel, örömmel látjuk, hogy máris megindult a mozgalom, mely községi szabályrendeletek alkotásával egyrészt némiképen sürgeti a hozandó országos törvény mielőbbi életbeléptetését, másrészt ideiglenesen segiteni iprkodik a mai tarthatatlan állapotokon. Ennek bizonyítéka az alábbi szabályrendelet, melyet a szomszédos Fehérmegye Adony községének képviselőtestülete a múlt hónapban alkotott. Községi szabályrendelet a vasár- és ünnepnapi munkaszünet tárgyában. Addig is, mig a vasárnapi munkaszünetről szóló 1891. évi XIII. t.-c. a gazdasági alkalmazottakra is országosan kötelezővé tétetik, Adony képviselőtestülete, köztisztesség és a közi end, továbbá a közbiztonság és közjóiét megóvása céljából, a f. évi julius 13-án tartott közgyűlés határozata alapján a következőképen intézkedett: 1. §. Vasár- és ünnepnapon a községházán sem gyűlés, sem tanácskozás nem tartatik, sem semmi néven nevezendő hivatalos ügy nem végeztetik, halasztást nem tűrő, sürgős esetek kivételével. A m. kir. anyakönyvvezetésre kitűzött hivatalos óra azonban a törvény érvényben maradása idejéig jövőben is megtartatik. 2. §. A község területén és annak határában vasár- és ünnepnapon minden néven nevezendő gazdasági munka végzése 10—50 korona birság terhe alatt (a szegénypénztár javára) tilos. E szabály alól kivételt képeznek a fenálló törvények által parancsolt hivatalos foglalkozások; továbbá minden olyan munka, amely a háztartás, vagy állattartásnál természeténél fogva nélkülözi ctetlen, pl. állatok etetése, zöld takarmány behozatala, mely vagy a kora reggeli, vagy az alkonyati időre eshetik. Továbbá esetleg elemi kár elkerülése, tűzvész, árviz, vagy jégeső ellen. 3. §. Vasár- és ünnepnapon tilos a gabonacsere és eladás, vagy malomba szállítás; miért is 50—100 koronáig bírságolható az a tulajdonos, aki szállít és az a kereskedő, aki a szállítmányt átveszi. 4. §. A gazdasági munkásoknak, saját dolgaik végzésére, u. m. gabonaeladás, csere, sertés-levágás, évenkint hat nap adatik, melyet a gazda beosztása szerint használhat fel. Ezen napok a gazda által félnapokra is feioszthatók. Eme napokba beszámítható a cseléd önhibájából származó mulasztás. 5. §. ügy a gazdasági cseléd, mint a napszámos munkás fizetését nem vasár- és ünnepnap kapja, hanem szombat d. u. 5 órakor. Miért is a heti napszámos munka szombat d. u. 5 órakor végződik. Kivételnek csak a legsürgősebb szükség esetén lehet helye, de minden egyes esetben a munkaadó és munkás kölcsönös megállapodása az irányadó. Ezen kivételes esetekben tehát a fizetés vasárnap reggel 5 és 6 óra között tatthaíó meg. 6. §. Vasár- és ünnepnapokon minden néven nevezendő szesves ital kimérése tilos. Ennélfogva a kimérések a szombati zárórától kezdve, vasár- és ünnepnapokon, egész nap zárva tartandók. Ide tartoznak a társaskörök és kaszinók kimérései is. Az ezen tilalom ellen vétő kimérő 50 korona bírsággal büntetendő, úgyszintén az is, aki bármely napon 16 évesnél fiatalabb egyénnek, vagy részegnek szeszes italt elad. Aki pedig részeg állapotban az utcán közerkölcs, vagy a közrend és a közbiztonság ellen vét, 10—20 kor. bírsággal sújtandó. 7. §. Akár nappal, akár éjjel az utcákon való közerkölcs és közrendet sértő magaviselet, duhajkodás és közcsendháboritás 10-20 kor. birsággal sújtandó. 8. §. Vasár- és ünnepnapokon d. e. 11 óráig vendéglőkben, társaskörökben és kaszinókban minden néven nevezendő társasjáték mellőzendő, melynek betartásáért a vendéglős felelős. A szép példa követését sürgősen ajánljuk a községek vezető embereinek, képviselőtestületeinek figyelmébe és jóakaratába. Megjegyzésünk az adonyi szabályrendelet egyik-másik pontjára a következő: TÁRCA. A zsarnok férj. Férfiakról a nőknek, vagy viszont. Irta: Pozsonyi Gábor. Mi már csak színpadról ismerjük az ó-kori zsarnokot, az embertömegek tudatlanságára támaszkodó koronás szörnyet, aki szemöldökének egy rántásával fejeket hullatott a porba, városokat perzseltetett föl s halálra kínoztatta az embereket. A klasszikus zsarnok a történelem levéltáraiba eltemetett fajzat. Réteg födi, mint a masztodonokat és megateriumokat. Ásatag darabjai nemcsak a föld kérgében, hanem leginkább az emberi történelemben vannak elterjedve s még inkább el lesznek terjedve a jövőben. Mint ahogy mostani medvéink, tigriseink s gerinces állataink nem egyebek, mint kisebb kiadású másolatai az őskorszakban élt ősatyáiknak, úgy az antik zsarnokok is eltűntek ugyan a föld színéről, de a tulajdonságaikat megszámlálhatatlan mennyiségű tizenketted-s hatvan- negyedrét zsarnokocska örökölte, kik nem viselnek sem koronát, sem jogart, sem görbe kardot s akik összehúzott szemöldökkel durva hangon gyakorolják zsarnokságukat. A különbség köztük az, hogy ezek alkotmányos fegyverekkel, kifésült s kiszagositott civilizációnk mázával bevont szavakkal zsarnokoskodnak. Az ember épp úgy születik zsarnoknak, mint szőkének, vagy barnának. Akit ez a szerencsétlenség ért, az kénytelen gyakorolni a zsarnokságot, bármilyen társadalmi körülmények közt is született s bármilyen nevelésben is részesült légyen. Ha katona, akkor épp úgy zsarnokoskodik káplár, mint ezredes korában, s a zsarnokság gyakorlásához a katonai fegyelem adja meg a hivatalos jogot. Ha a közlegény elfelejt köszönni, ha egyik-másik gombja nem ragyog eléggé, ha kissé ridegen felel, ez elégséges okul szolgál neki arra, hogy kitöltse az illetőn rossz hajlamát. Ha miniszter, államtitkár, osztályfőnök, fogalmazó a kis modern zsarnok, mindig van valami bűnbakja, aki fölött megsuhogtathatja akaratának ostorát, akit kényére rugdoshat. Ha iparos, vannak munkásai, ha kereskedő, vannak segédei, ha nyomdavezető, vannak szedői, ha szerkesztő, vannak munkatársai, ha kiadó, vannak szerzői, ha impresárió, vannak színészei és táncosnői. * ■ Ha van zsarnokság, akad bűnbak is, sőt akadnak számosán, mert a juhok mindenkor és mindenütt többségben voltak a pásztorok számához képest. Az a legközönségesebb, leggyakoribb zsarnokság, melyet e földkerekség minden tolJatlan kétlábú állatja gyakorolhat. S gyakorolhatja büntetlenül, naponta a napnak mind a 12 órájában, az éjszakának is mind a 12 órájában. Ez a zsarnokság a férj zsarnoksága a gyöngeség fölött. Alávaló zsarnokság, mert nern kell hozzá se bátorság, se értelem, se műveltség. Ostoba zsarnokság,' mert nem a törvények büntetik meg, hanem a természet. Aki zsarnokságot vet otthon : szarvakat arat otthon és egyebütt; epévé változtatja a mézet, nem érdemel se szánalmat, se bocsánatot, de még azokat az enyhítő körülményeket sem engedi meg, milyeneket a legnagyobb igazságtalanság, a legborzasztóbb bűntények ügyvédei is ki tudnak eszelni. * Vannak azonban oly férjek is, kik annak dacára, hogy szeretik feleségüket, mégis zsarnokok; akik e felett még tökéletes gavallérok, jeles polgárok s mintaképei az apának. Ezek teljesen meg vannak győződve árról, hogy elkerülhetetlenül szükséges, mikép házas- társukkal (vagy tán jobban mondva : rabszolganőjükkel) éreztessék azt, hogy ők a ház urai, hogy minden tekintély ö bennük összpontosul, ők forrásai minden jognak, urai minden pa-
