Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-03 / 31. szám
VESZPRÉMI ELLENŐR (31. szám.) 3. oldal és elszedi a csecsemőket, az árvaszék pedig elhagyottá nyilvánítja őket. Az elhagyottá nyilvánítás folytán a gyermekek az állami gyerrnekmenhelybe vitetnek. Ilyen menhely mintegy 15 van felállítva az ország külömböző pontjain. A menhelybe szállított gyermek, ha egészséges, nem marad a menhelyen, hanem telepre kerül. Telep gyanánt szerepel mindazon város vagy község, melyet a menhely igazgatója az országos felügyelő jóváhagyása alapján kijelöl. A telepeken a gyermekek egyes családoknál helyez- I tetnek el. Az eltartás diját közvetlen a menhely fizeti. A menhely gondoskodik arról is, j hogy a telepen levő gyermekek iskoláztassanak. Elhelyezi őket inasoknak is. Szóval gondoskodás történik arról, hogy az ily gyermek hasznos tagjává váljék a társadalomnak és a hazának. Ugylátszik, hogy van már törvény- hatóság, amely belátta azt, miszerint az általam ismertetett módszer legalább egyelőre alkalmas eszköz a cigányok megfékezésére. Ugyanis a mosonhalászii gyermektelepen, amely a szombathelyi gyermekmenhelyhez tartozik, van cigány- gyerek is. Amint értesültem, ez a cigány- gyermek nemcsak jól viseli magát, hanem zsenialitásával a többi tanulókat messze túlszárnyalja. Nem állíthatom, hogy minden cigánygyerek ily kiváló szellemi tulajdonokkal bir, de köztudomású, hogy bizony a cigányok ki vannak kenve mindenféle ravaszsággal, ami pedig erős Ítélőképességre vall. Nem lehetetlen, hogy nemcsak a rablás és gyilkolásoktól lehetne ezáltal a cigányokat visszatartani, hanem józan eszük folytán hasznavehető polgárokká is fejlődhetnének. Hogy. miképp fog végre rendeztetni a cigánykérdés, a már messze nem lehető jövő meg fogja mutatni. — Egyet azonban szükségesnek tartanék kondifikálni a kérdés szanálására nézve. Ez a botbüntetés behozatala kizárólag cigányok meg- fenyitésére. Ha az a modern Dánia be tudta hozni a botbüntetést ismét a polgárok egész egyetemére, miért ne lehetne behozni nálunk a nemzettest rákfenéjének, csupán a cigányoknak megfenyitésére? Azt hiszem, fölösleges magyarázni, hogy az olyan egyénnek megfenyitésére, aki a legnagyobb vadálíatiassággal gyilkol, rabol, lop, folytonosan veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot, vajmi enyhe büntetés, ha hébe-hóba hűvösre teszik. Leüli a büntetést és garázdálkodik tovább, de ha ráteszik arra a deresre és jó magyarmiskásan ráolvassák a 25-öt, bezzeg nagyon is élénken fog ráemlékezni a deresre és meg fogja gondolni, 1 mielőtt bűncselekményt követ el. Persze ezt nem a főbenjáró bűncselekményekre értem, hanem az apróbbakra. Most még élénken foglalkoztatja a dánosi kérdés a közvéleményt, azért kívántam szerény észrevételeimet a cigány- kérdésre megtenni. Az illetékes hatóságok előtt ujjat nem produkáltam jelen közleményemben, de hát akkor miért félnek az orvoslást megkezdeni? Anda Gyula. 1907. .augusztus 3.'-WELLNER GÍULA ===• fogász ajánlja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legujabo amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogakhoz hasonlóan minden célnak megfelelnek. Kívánatra egy müfog i éhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, minden fájdalom elkerülésével illeszte- tik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek Részvényaláirási felhivás. Veszprém városnak az utóbbi időben történt nagy fellendülése, a lakosság számának tetemes megszaporodása, szükségessé tette, hogy Veszprém városában egy modern kor igényeinek és a hygienikus szempontoknak megfelelő gőz- kád- és népfürdőt építtessünk. Veszprém város e szükséget belátva, Borsodi Sándor és Tsa budapesti céggel kötött szerződéssel, a város tulajdonát képező és a veszprémi 2591. számú telekjegyzőkönyvben A.— 1. és 2. sor, 836.742. házszámu ingatlanokat 50 esztendeig teljesen díjmentesen engedte át ily fürdő építésére. De'mint haszonhajtó vállalat is fényesen kell, hogy prosperáljon ezen fürdő vállalat. Úgy a fővárosban, valamint a nagyobb vidéki városokban létesült uj vállalatok, dacára annak, hogy nagy terhekkel kell megküzdeniök, befektetett tőkének 40—50 százalékát hozzák nyereségül. A fürdők átlagos jövedelmezőségének kimutatására szolgáljanak az alábbi adatok: A fürdő forgalmát, a környéket is beleszámítva ca 50,000 egyént lehet venni, kik közül 5000 legalább havonta egyszer fürdik, az egy év alatt 5000-szer 12 = 60,000 fürdő. A fürdők átlag egy koronával véve K 60,000 A fodrászterem bérlete — — — „ 1,000 Az étkező buffet jövedelme évente „ 1,000 Bruttó bevétel K 62,000 kád- és népfürdő részvénytársaság cég alatt, részvénytársaságot kívánnak alapítani. Egy részvény névértéke 50 K. szóval Ötven koronába álíapittatik meg a mélynél-. 20 százaléka az aláíráskor fizetendő be. A részvények jegyzésének zárhatárideje 1907. november 15. Befizetési hely Veszprémben, a Veszprémi takarékpénztárnál és a Veszprém megyei takarékpénztárnál. Alapítási szervezet alul megnevezett alapítók Veszprém városi gőz-, kád- és népfürdő részvénytírsaság cég alatt fürdővállalatot alapítanak, melynek székhelye Veszprém. A vállalat tárgyát képezi Borsodi Sándor és Tsa budapesti bej. cég által Veszprém rendezett tanácsú várossal kötött szerződése alapján Veszprémben épülő gőz-, kád- és népfürdő. A vállalat tartama: 1958. év december 31. Alaptőke 110.00C K, mely 2200 drb. egyenkint 50 K névértékű részvényből áll. A részvények bemutatóra szólnak és a következő feltételek mellett jegyezhetők: 1. A részvények jegyzésekor névérték 20 százaléka, azaz minden egyes részvény után 10 K készpénz befizetendő, a további 80 százalék befizetése iránt az alkuló közgyűlés intézkedik. 2. Alapítási költség és részvények bélyegdija fejében részvényenkint 1 K fizetendő egyszer s mindenkorra. Befizetési hely Veszprémben a Veszprémi takarékpénztárnál és a Veszprémmegyei takarékpénztárnál. 3. A jegyzések zárhatárideje 1907. év november 15. 4. Alapítók fentartják maguknak azon jogot, hogy az igazgatóságot az első 3 üzletév tartamára kinevezzék. Kelt Veszprém, 1907. évi julius 25. Borsody Sándor és Tsa építészek és vállalkozók. Lovag Rainprecht Antal püspöki jószágkormányzó. Lipthay Emil magánzó. Dr. Benkő Károly ügyvéd. Dr. Sándorfi Kázmér ügyvéd. Dr. Rosenberg Jenő városi tiszti orvos, tb. megyei főorvos. Pillitz Mór. Szegleíhy György polgármester. Gyökeres János építési vállalkozó. Berger József szállító Dr. Fischer .Miklós ügyvéd. Malomsoky József gyáros. Dr. Rosenberg Lajos ügyvéd. Temmer Herman. nyug. adóügyi tanácsos. . Borsszemek. Tejes urakról. Ajánlja lovag Rainprecht Antal püspöki jószágkormányzónak a szerző. Kiadások: A gépész lakást, fűtést, világítást természetben kapja, ezenkívül fizetése évente — — — — — K 1000 A személyzetből kettő kap 360—360 K-át évente, a többi csupán borravalóból él — — — — — „ 720 A pénztárosnő, ki a hideg buffettet is kezeli, havonta 80 K., évente tehát — — — — — — „ 960 Afenérnemümosásaés javítása évente „ 1000 A szénfogyasztás folytonos üzemnél évente — — — — — — „ 7000 Villanyvilágításért — — — — „ 500 A befektetett tőke 100.000 K kamata „ 5000 Javítások és kopásra leírva évente „ 1000 Összes kiadás évente: K 17,180 Tiszta jövedelem e szerint 44820 K., ami megfelel 4075 százalék azaz negyven egész és 7 és fél tized százalék jövedelmezőségének. Mennyivel biztosabb a létesítendő veszprémi fürdővállalat nyeresége, a midőn 50 évig teljesen díjtalanul használhatja a telket, a városi vízvezeték is teljesen díjtalanul rendelkezésére áll, 30- évig községi adóktól mentesitik. Veszprém városnak 14-ezret meghaladó lakossága, a kiterjedt környék és a város idegenforgalma biztosítja, hogy a fürdő, ily vállalatoknál eddig még el nem ért hasznot fog hajtani. Alulírottak, egyrészről Veszprém város és környékének egészségügyi érdeke, mási észről azonban a vállalatnak fények anyagi prosperálását szem előtt tartva, Veszprém városi gőz-, Ebben a rossz esztendőben Nem sikerült kellőképen, Sem a széna, sem a szalma, Sem pedig a földi alma. Jó nagy urak látván a bajt, Összejöttek, tanakodtak ; Mondván, hogy segíteni kell S a dolgot igy végezték el: Életünket és vérünket Ingyen adjuk a hazáért, De nem adjuk a tejünket Olcsóbban, mint húsz fillérért. Borsíörö. A lovag Rainprecht Antal teljhatalmú püspöki jószágkormányzó által megeszközölt tejáremelés jó példaként hatott a kis tejtermelőkre is, akik szintén, s azonnal felemelték a tej árát. Rainprecht példájának még más következménye is volt. A szoptatós dajkák is mind béremelést követelnek. így egy úri családnál a napokban a szoptatós dajka 20 koronával kérte havi bérének felemelését. A kérelmét azzal indokolja, hogy ha a gazdag nagybirtokosok felemelték a tejárát, miért ne tenné meg <3 is ugyanazt. — Igaza van!
