Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-28 / 30. szám
1907. julius.28. VESZPRÉMI ELLENŐR (30.. szám.) 3. oldal Sorakozzunk! A városunkba érkező idegenek, nemcsak a távolabb vidékről jövök, de a szomszédos megyebeliek is, méltó csodálkozással sőt megütközéssel szereznek maguknak tudomást arról, hogy Veszprémmegye székhelyén, ebben a kis cultur emporiumban, mely intelligens közönségénél fogva a Dunáutúlnak is egyik kiváló városa, a szó valódi értelmében vett fürdő nincs, s hogy ez az ősrégi müveit város gőz és népfürdők nélkül szűkölködik! Nem szükséges bővebben azt magyarázni, hogy a szigorú tisztaság az egészségnek egyik legelső és elengedhetlen feltétele s hogy ezen feltételnek csak a szapora és kielégítő fürdőzéssel lehet megfelelni. Minden iskolásgyermek tudja, hogy a legrégibb népek, a zsidók, görögök és íómaíak is, rendkívüli nagy súlyt helyeztek az emberi test tisztántartására, tehát a fürdőzésre, mert az embernek mindenkor kedves volt élete, egészsége s ma is szeret élni mindenki! De a fürdőzést nemcsak mint közvetett eszközt használták az egészség ápolásához, hanem mint közvetlen gyógymódot, különböző betegségekben. így van ez mai napig is, s minden laikus ember tudja, hogy egy kis hülést, stb. minő hatásosan szüntet meg egy idejekorán használt gőzfürdő. Tudja ezt még az utolsó orosz muzsik is, akinek házában megtalálhatjuk az ő gőzölő kemencéjét, csakúgy mint nálunk faluhelyen a kenyérsütő kemencét. A fürdőzés és gőzfürdés szükségéről és hasznáról tehát felesleges egyátalán tárgyalni, hisz még az oktalan állat is fürdik. Nálunk az alapos fürdés a legújabb időkig fényűzés volt, a gőzfürdőzés pedig egyáltalán a lehetetlenségek közé tartozott. Oka ennek a vízvezeték hiánya, annak elkészülte után pedig a kellő, vállalkozó tőke hiánya volt. Most végre valahára meg van adva a lehetőség, hogy az eddig mindnyájunk által élénken érzett fürdőhiányon segítve leend. Akadt vállalkozó, aki a város hozzájárulásával, egy minden igénynek és kívánalomnak megfelelő fürdőt fog létesíteni. A tervek készek, az építkezés ki van adva, s néhány hónap múlva megkezdheti a fürdő áldásdús működését, s jóltévő használatát szegény-gazdag, helybeli és vidéki, egyaránt és könnyen igénybe veheti. S nagy megelégedéssel és elismeréssel kell mindnyájunknak adóznunk a fürdő létesítésére vállalkozó céggel szemben azért, hogy hallgatva több jóakaró és körültekintő egyén tanácsára, a fürdő létesítését részvénytársasági alapra hajlandó fektetni! Helyes! Legyen városunk közönségének pénzbeli haszna is, a város ingatlanán épülő fürdőből, s tétessék lehetővé, hogy akkor, midőn fürdőzünk, egyúttal a saját zsebünknek is szolgáltassunk hasznot. Megszereztük és közöljük a fürdő alapítási tervezetét és részvényalapitási felhivását, melyből mindenki meggyőződhetik arról, hogy itt kézzelfoghatólag reális, hasznot hajtó vállalatról van szó, s hogy a részvények jegyzésében mindenki, még a kisember is részt vehet, s magának hasznot biztosíthat. Még akkor is, ha a feltüntetett adatokat kisebbre, sőt felére vennők, — ami pedig nem lehetséges, — nagy haszonnal kecsegtet a vállalat. Sorakozzunk tehát az egészséges és üdvös eszme körül, tegyük lehetővé megvalósítását, mert attól mindnyájan csak jót várhatunk, azt, amely után városunk lakossága oly rég óta epedett. Miután pedig a fürdő létesitése által városunkat egy diszes épülettel is gazdagítjuk, idegenforgalmunkat emeljük, — siessünk és sorakozzunk ! A válalkozó cég következő felhívást és tervezetet küldte szét városunkban: Mélyen tisztelt Uram ! Ismerve áldozatkészségét, amidőn ide mellékelve bátorkodtunk egy Veszprém városi gőz-, kád- és népfürdő tárgyában alakítandó részvénytársaság alapítási tervezetét részvényaláirási ívvel kapcsolatban átszármaztatni, azon tiszteletteljes kéréssel, hogy azt mint városi érdeket és közegészségügyi szempontokból hézagpótló vállalatot, úgy saját, mint ismerősei között felkarolni méltóztassék és nagybecsű aláírásaikkal ellátva, részvényenként 20, azaz húsz koronát a jegyzésnél a Veszprémi takarékpénztárnál, vagy a Veszprémmegyei takarékpénztárnál befizetni kegyeskedjék. Azon reményben, hogy kérésünk mielőbb teljesül és igy folyó évi november hóban a fürdő már a nagyérdemű közönség rendelkezésére fog állani, amely a jelenkor legmodernebb berendezéseivel lesz ellátva: a gőzfürdővel kapcsolatban lesznek a nagy tükörfürdők különböző hőmérséklettel, különféle állású, nyomású és hőmérsékletű tussokkal felszerelve, massage-padokkal, gőzkamrával hideg gvógyteremmel, pihenővel, száritóval, étteremmel és fodrászteremmel, ezenkívül a kádaknál porcellán-, horgany-, faján^e- és köfürdök, melyekben orvosi rendelet szerint lesznek villamos-,,szénsavas-, sós-, moor- és jódfiirdök előállítva. Kelt Budapest, 1907. julius 24. Kérésünk megújításával maradtunk hazafias tisztelettel az alapitó-bizottság nevében Borsody Sándor és Tsa, építészek és vállalkozók Budapest, Vili., Rákóczy-ut 71. Részvényaláirási felhívás! Veszprém városnak az utóbbi időben történt nagy fellendülése, a lakosság számának tetemes megszaporodása, szükségessé tette, hogy Veszprém városában egy modern kor igényeinek és a hygienikus szempontoknak megfelelő gőz- kád- és népfürdőt építtessünk. Veszprém város e szükséget belátva, Borsodi Sándor és Tsa budapesti céggel kötött szerződéssel, a város tulajdonát képező és a veszprémi 2591. számú telekjegyzőkönyvben A.—1. és 2. sor, 836.742. házszámu ingatlanokat 50 esztendeig teljesen díjmentesen engedte át ily fürdő építésére. De mint haszonhajtó vállalat is fényesen kell, hogy prosperáljon ezen fürdő vállalat. Úgy a fővárosban, valamint a nagyobb vidéki városokban létesült uj vállalatok, dacára annak, hogy nagy terhekkel kell megktizdeniök, befektetett tőkének 40—50 százalékát hozzák nyereségül. A fürdők átlagos jövedelmezőségének kimutatására szolgáljanak az alábbi adatok: A fürdő forgalmát, a környéket is beleszámítva ca 50,000 egyént lehet venni, kik közül 5000 legalább havonta egyszer fürdik, az egy év alatt 5000-szer 12 60,000 fürdő. A fürdők átlag egy koronával véve K 60,000 A fodrászterem bérlete — — — „ 1,000 Az étkező buffet jövedelme évente „ 1,000 Bruttó bevétel K 62,000 Kiadások: A gépész lakást, fűtést, virágitást tér- ---més zetben kapja, ezenkívül fizetése évente — — — — — K 1000 A személyzetből kettő kap 360—360 K-át évente, a többi csupán borravalóból él — — — — — „ 720 A pénztárosnő, ki a hideg buffetíet is kezeli, havonta 80 K., évente tehát — — — — — — „ 960 A fehérnemű mosásaés javítása évente „ 1000 A szénfogyasztás folytonos üzemnél évente — — — — — — „ 7000 Villanyvilágitásért — — — — „ 500 A befektetett tőke 100.000 K kamata „ 5000 Javítások és kopásra leirya évente „ 1000 Összes kiadás évente: K 17,180 Tiszta jövedelem e szerint 44820 K., ami megfelel 40‘75 százalék azaz negyven egész és 7 és fél tized százalék jövedelmezőségének. Mennyivel biztosabb a létesítendő veszprémi fürdővállalat nyeresége, a midőn 50 évig teljesen díjtalanul használhatja a telket, a városi vízvezeték is teljesen díjtalanul rendelkezésére áll, 30 évig községi adóktól mentesítik. Veszprém városnak 14-ezret meghaladó lakossága, a kiterjedt környék és a város idegenforgalma biztosítja, hogy a fürdő, ily vállalatoknál eddig még el nem ért hasznot fog hajtani. Alulírottak, egyrészről Veszprém város és környékének egészségügyi érdeke, mási észről azonban a vállalatnak fények anyagi prosperálását szem előtt tartva, Veszprém városi gőz-, kád- és népfürdő részvénytársaság cég alatt, részvénytársaságot kívánnak alapítani. Egy részvény névértéke 50 K. szóval Ötven koronába állapittatik meg a melynek 20 százaléka az aláíráskor fizetendő be. A részvények jegyzésének zárhatárideje 1907. november 15. Befizetési hely Veszprémben, a Veszprémi takarékpénztárnál és a Veszprémmegyei takarékpénztárnál. Alapítási szervezet alul megnevezett alapítók Veszprém városi gőz-, kád- és népfürdő részvénytársaság cég alatt fürdővállalatot alapítanak, melynek székhelye Veszprém. A vállalat tárgyát képezi Borsodi Sándor és Tsa budapesti bej. cég által Veszprém rendezett tanácsú várossal kötött szerződése alapján Veszprémben épülő gőz-, kád- és népfürdő. A vállalat term ma: 1958. év december 31. Alaptőke HÓ'.OOC K, mely 2200 drb. egyenkint 50 K névértékű ész- vényből áll. A részvények bemutatóra somnak és a következő feltételek mellett jegyezhetők: 1. A részvények jegyzésekor névérlék 20 százaléka, azaz minden egyes részvény után JO K készpénz befizetendő, a további 80 százalék befizetése iránt az alkuló közgyűlés intézkedik. 2. Alapítási költség és részvények bélyegdija fejében részvényenkint 1 K fizetendő egyszer s mindenkorra. Befizetési hely Veszprémben a Veszprémi takarékpénztárnál és a Veszprémmegyei takarékpénztárnál. 3. A jegyzések zárhatárideje 1907. év november 15. 4. Alapítók feníartják maguknak azon jogot, hogy az igazgatóságot az első 3 iizletév tartamára kinevezzék. Kelt Veszprém, 1907. évi julius 25. Borsody Sándor és Tsa Szeglethy György építészek és vállalkozók. polgármester. Lovag Rainprecht Antal püspöki jószágkormányzó. Gyökeres János építési vállalkozó. Lipthay Emil magánzó. Berger József száliitó Dr. Benkö Károly ügyvéd. Dr. Sándorfi Kázmér ügyvéd. Dr. Rosenberg Jenő városi tiszti orvos. tb. megyei főorvos. Pillitz Mór. Dr. Fischer Miklós ügyvéd. Malomsoky József gyáros. Dr. Rosenberg Lajos ügyvéd** Temmer Herman. riyug. adóügyi tanácsos. Fontos városi közgyűlés. Fontos és felette érdekes városi közgyűlés I volt csütörtök délután. Bár csak 30 képviselő ‘ jelent meg a tanácscsal együtt, vita mégis volt elegendő, melynek során dr. Fodor Gyula s dr. Csete Antal szavai valóban komoly intelem- kép hangzottak végig a tanácstermen, sokakat gondolkodóba ejtvén. S a két Cato censorius- nak igaza volt! Dr. Fodor Gyulának, ki óva intette a képviselőtestületet s a várost, hogy a város földjeit ne adja oda dr. Kovács Gyulának; s dr. Csete Antalnak, aki leplezetlen ül Kijelentette, hogy a Balatonparti vasút kiágazási kérdésének megoldását jelen módozatában szerencsétlennek tartja ! Úgy is van ! Örökre tönkre teszik és elcsúfítják a várost, s akkor maid ismét tokcs veréb módjára siránkoznak az elhibázott vasút felett, mint ahogy most jajgatnak a fővonalnak Jutásra történt elvezetése miatt, melyet annak idején egy vacsoráért adtak el. Dr. Csete Antal még egy ízben hallatta intő szavát, midőn javasolta, hogy a vízvezetéki kérdést válasszák el a világítás kérdésétől s a Siemens-céget utasítsák a villamos telep sürgős megépítésére. , A komoly, de mindvégig tárgyilagos vitákba különben jóleső derűt vegyített dr. Benkő Károlynak homérian kacagtató, humoros felszólalása, s pajzán mosolyt varázsolt az ajkakra Óváry Kálmán rettenetes jóslata, aki megjövendölte, hogy rövidesen nem lesz kőszén. Hát az igaz, de ez nagy baj lesz, de csak úgy ezer év múlva! A közgyűlés tárgysorozata különben igen I rövid, 4 pont volt, s azért röviden számolunk be róla. A polgármesteri bejelentések során Szeg- 1 lethy polgármester bejelentette, hogy a városház mellett nyitandó uj utca miatt kisajátítandó Kovács-féle házért 39,000 koronát hozott javaslatba a kiküldött bizottság, de a tulajdonos most még ennyiért sem adja óda, hanem a felsöörsi ut mentén levő földeket kívánja, melyek csak 1—2 év előtt irtattak ki az erdőtől. Dr. Fodor óva inti a képviselőtestületet a városi földek elidegenítésétől, de a közgyűlés helyeslőén veszi tudomásul a dr. Csomasz és Pozsgay Miklósból álló városi bizottság eddigi működését, s helyesli, hogy a jövőben is ezen az utón járjon el. A Kossuth-utcai csapadékvíz elvezetésére csatorna fog készíttetni a volt Marton-féle sörödéig. A vilíainvilágitás berendezhetésére a Siemens és Schukkert-cég kedvéért az Első hazai takarékból felveendő ötszázezer koronát, a fel/ *
