Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-21 / 29. szám
1907. ,július 21. _________________:_____________________VESZPRÉMI ELLENŐR latlan ul és érzékenyen sújtja, — főkép az adott rossz példával is, — részben és főkép azért is, mert a legszélesebb rétegekben azt a hitet kelti, hogy a nagy papi jövedelmeket és vagyont uzsorás célok szolgálatába szegődtették. Pedig ennek a hiedelemnek lábra kapni, tért hódítani nem volna szabad, mert a nép nagyon jól és helyesen tudja, hogy a nagy püspöki és papi birtokokkal nagy erkölcsi kötelességek is járnak, mely erkölcsi kötelességeket szem elől téveszteni a püspök cselédjeinek, vagy alkalmazott- : jainak, de még a jószágkormányzójának sem szabad! A mai sanyarú viszonyok közt minden humánus uradalomnak, igy a püspökinek is, j szigorú kötelességében állana az élelmi cikkeknek olcsóságát lehetővé tenni, a nagyobbarányu j termelés által, hogy az uzsorát űző kis terme- I löket lehetetlenné tegyék. S Rainprecht Antal akkor cselekednék helyesen és bizonyára báró Hornig Károly megyéspüspök szive szerint, ha a püspöki uradalom 100—120 tehénből álló tehenészetét 300—400-ra emelné fel. A Rainprecht Antal által megcselekedett tejár emelés megyeszerte a tej drágulását s ezáltal a nyomorúság terjedését idézte elő! Ám lelke rajta! S habár a „Rablólovag emberi érzésből kivetkőzött szörnyeteg“ elnevezéseket alá nem írjuk, — mégis nem csodálkozunk, ha szenvedélyesebb vérmérséklettel bíró s jóhiszemüleg a közjóért dolgozó embereket az elkeseredés és szenvedély elragad. A-nagy francia forradalomban az élelmicikk uzsorásokat nyaktiló alá állították. Igaz, hogy akkor 1792-őt írtak, mig ma, 1907-ben az élelmicikk-uzsorások rendjeleket kapnak. De j ezekről ne vegyen példát még Rainprecht sem. Hogy mindehhez mit szól megyéspüspökünk, azt nem tudjuk! Valószínűleg semmit, mert ezekről a dolgokról nem is értesül. Beszámolók. Az állami felső keresk, iskola értesítője. Ezen óriási államköltséggel fenntartott iskola értesítőjéről nagyon bajos dolog beszámolni. Úgyszólván lehetetlen, legalább oly irányban, hogy abból hü képét lehetne adni a lefolyt tanévnek. Igaz, hogy az értesítő úgy, mint az előző években, az idén is puritán s egyszerűségben jelent meg s nincs benne semmi sallang, semmi garnirung, amely mögé talán az esetleges kedvezőtlen adatokat és eredményt el lehetne rejteni, — mégis az előttünk fekvő száraz adatok nem mondják meg azt amit mindenki tudni óhajtana s talán joga volna megtudni, ellenben oly dolgokat mutatnak ki, amelyek a való tényállásnak nem felelnek meg. Oka ennek abban rejlik, mert az értesítő láthatólag szándékos óvatossággal kerüli a tanulók előmenetelét egyenkint és részletesen kimutatni, — ami bizonyára a kedvezőtlen eredménynek köszönhető, — másrészt az értesítő hemzseg a sajtóhibák tömegétől s oly fonákságokat tartalmaz, hogy az értesítő kiadása, megjelentetése ily alakban, nemcsak felesleges, de sőt hiba volt. Ezen körülmény bizonyára nem a nyomda, hanem az iskola vezetőségé- , nek mulasztásából eredt Ezek folytán a kereskedelmi iskoláról s annak értesítőjéről beszámolni nemcsak bajos, mint bevezető sorainkban mondottuk, — hanem teljesesen lehetetlen, mert hisz maga az értesítő sem számol bel Ha mégis ismertetjük az értesítőt úgy az ismertetett adatok csak hibásak és helytelenek, amiért nem minket érhet zokszó. A rendeletek közt nem foglaltatik az, amely a tornatanitást elrendeli. Az osztályzatok nincsen nek részletezve s ép ezért az sem állapítható meg, hogy a bukási százalék helyesen van-e. megállapítva s az átlagos eredmény minő? Az éretségi vizsgálatok végső eredménye szerint jól megfelelt 2; megfelelt 2; nem felelt meg 1 jelölt. Miután pedig tudomásunk szerint éretségi vizsgára 15-en jelentek meg, nem tudjuk mi lett a hiányzó tiz tanulóból? A február 7-iki hangverseny beszámolójában a .37. oldalon az áll, hogy Ludassi Olga énekét Kerekes János bpesti zongoraművész kisérte. Erről Veszprémben nem tud senki semmit s ha ez a kis hiba nem is jelentős, de jellemző, i A 46. oldalorr levő statisztikai 'kimutatásból csak a felső iskola tanulóinak áttekintését lehet akadálytalanul szemlélni, mert az alsó és közép osztályok megnevezései elmaradtak. Amint a számadatokból látszik az első rovat az alsó iskoláé. Ugyancsak ezen kimutatás szerint az iskolaév elején volt 102 tanuló, az értesítő 1. oldalán levő jolentés szerint pedig 103. A kimutatás szerint volt az év végén 95 tanuló, a tanulók névsora szerint pedig csak 94, illetve 93, ha a betegnek jelezett, egyik tanulót is.be- ! számítjuk Á 47. oldalon a tanulók előmeneteléről közölt kimutatás is téves, mert szemmelláthátó, hogy az osztályok fel vannak cserélve. Mindezekből látható, hogy a kereskedelmi iskoláról nem lehet tiszta képet alkotni. Azon adatokat mégis, melyeknek helyességét mint szemlélők, kétségbe vonni jogunk nincs, elfogadjuk valóknak s ezek alapján isméi ■ kjük, hogy | az általános eredmény az összes osztályokban az „elégséges“ jelzővel minősíthető. A bukás százaléka felette nagy s 27 és 30 százalék. Mint érdekeset tudhatni meg az értesítőből, hogy meglehetős vén fiuk látogatták a keresk: iskolát, így a felső osztályban hat 19 éves: három 20 e pillanatban nem nyílik alkalom arra, hogy tudományos fejtegetésünket most mindjárt gyakorlatilag is bebizonyíthassuk, meg kel! elégednünk azzal, hogy szabályokba foglaljuk a gyakorlat számára és nehány szót mondjunk a csókolás művészetéről. Bármily homályos legyen és a csókolás elmélete az életnek fiatal, lombos fája, a rózsás ajak üde csókjai ellenében azt mégis helyben fogják hagyni, hogy minden fiatal fát lehet nemesíteni és igy a csókolás elmélete sokat járulhat a természetes csókok nemesítéséhez. Először tehát: csókolj meg — ha lehet! — minden hölgyet, kihez vonzalmat érzesz, és egyet sem, akit nem szenvedhetsz. Ez az első alapelv, melyet fölállítunk és úgyszólván magától értődik. Ha a csók gyöngéd vonzalom kifejezése, úgy maradjon el, mihelyt a vonzalom hiányzik; mivel azonban ez nem minden esethez illik legalább azt tanácsoljuk: Csókolj meg minden szeretett hölgyet, amennyiszer teheted; akit pedig nem szeretsz, oly ritkán, amint csak lehet. Az első esetben ragadj meg minden lehetséges alkalmat, az utóbbiban pedig kerüljed. Mindenekelőtt pedig öntudattal fogj a csókoláshoz. Légy feladatodnak teljes tudatában, különösen pedig ne légy roszkedvü, mert a csók is, mint minden remekmű, csak akkor sikerül, ha a művész tisztában van feladatával és vidáman fog hozzá. Csucsoritsad továbbá ajakadat tetszetősen, azaz ne legyen olyan sima, mint egy mínusz (—), mert hisz a csókban összeadni kell (—j—). Minél tetszetősebb ez a mozdulat, annál íen- költebb idomot és jelleget nyer a csók. Ne nyomjad ajakadat túlságosan, de na- 1 gyón gyöngén se. Épp úgy van ezzel, mint a szobrász vésőjével : ha nagyon megnyomja, müve szögletes lesz. a laza nyomás pedig idom- talanná teszi. Légy egész ielkeó lel ä csókban, mert ha gondolatunk nem vesz részt teljesen e műveletben, a csók élettelenné lesz és nélkülöz minden kifejezést. Ne cuppants, hanem hangoztasd el csókodat dallamosan. Ne szólalj meg azonnal a csók után. Ezzel megszentségtelenited a csókot, hanem nézz még egy darabig kedvesed szeme közé, mert ezzel azt adod tudtára, mily szívesen adtad és vetted a csókot. ' Szükségtelen mondani, hogy szabályaink főkép a szerelmi csókokat illetik és ha a gyakorlatot néhányszor az elméleti szabályok szerint üztiik és ily módon a csókot megnemesi- tettük, a szabályokat bátran feledhetjük és azért mégis nemesitett csókokat állíthatunk elő. Végezetül pedig csak ennyit: Csókolj gyakran, de egyszerre ne sokat, mert a sok a jóból (29. szám.) 3. oldal és három 21 éves tanuló volt s az első osztályban, hová rendes körülmények közt 14—15 éves fiuknak kellene járni, 35 tanuló közt 27 olyan volt aki már 16, 17, 18, sőt 19 évét betöltötte. Érdekes az is, hogy vallásra nézve volt a kereskedelmi iskolának 52 keresztény és 50 izraelita vallásu tanulója. Ami pedig az értesítő kiállításának teknikai részét illeti, az méltó a tartalmához. Pongyola; az oldalak nyomtatásának magassága egyenetlen, azaz a kolumnák nem egyeznek, ami szintén nem emeli az Értesítő színvonalát. Az állami polgári fmiskola értesítője. Ezen második állami iskola értesítőjéből ismertetjük, hogy négy osztályában összesen :43 tanuló nyert oktatást. A tanulmányokban az előmenetel a bukottak percentjétől eltekintve, az első és második osztályokban átlagosan elégséges s a bukottak százaléka 33- és 23 százalék. A harmadik és negyedik osztályokban az eredmény majdnem teljesen megüti a „jó“ osztályzatod s a bukások százaléka is csak 20 százalék a harmadik osztályban, mig a negyedikben senkisem bukott meg. A tanítók előmenetele részletesen ezen. iskola értesítőjében sincs feltüntetve. Az értesítő különben feltünteti mindazon adatokat, melyeknek közlése kötelező. Megjegyezzük itt, hogy a Tantestület rovata téves, s amint látszik az iskola igazgatósága maga sem tudja, hogy a tanárok mennyi idő óta működnek az iskolánál, mert az erre vonatkozó adat az egyik tanárnál téves. Az értesítő különben csinos és kifogástalan kiállításban jelent meg s kielégítő benyomást kelt. A balkezü városi hatóság. Szerencsétlen keze van a mi városi hatóságunknak. folyton oly dolgokat művel, melyek méltán előidézik az általános elégedetlenséget. Mit csinált legujjabban ? Egy vaggon köagyagcsövet hozatott — Csehországból, midőn itt a szomszédban, Pécsett van a világhírű ZsQlnay-féle gyár, .de sőt itt helyben is megkapta volna ugyanazon árban a szükséges csöveket. Az ipartestület pedig cinkostársa lett a városnak a hazai ipar ellen elkövetett ezen árulásban s fele vaggon csövet átvette a várostól, illetve együtt hozatták. Jó Kloiber Abelesz és Tóth ti pedig fogjátok be szájacskáitokat s fizessétek a nagy adót. A balkéz még más zseniális stiklif is művelt. Kiadta az úgynevezett Zenepavilont ott a gyermeksétányon, a kórház ablakai alatt a temető közvetlen szomszédságában korcsmának, évi 150 frtért, még pedig a képviselő testűiéi beleegyezése nélkül. Mert mikor a közgyűlés a vásárt megszavazta, akkor a korcsma már működött. A dolog vége az lett, hogy a városi kávéház bérlője, kinek a sétatéri korcsma nagy versenyt csinál, 1000 korona bérleengedésért folyamodott a városhoz, nagyon helyesen. A. város tehát 150 frtért 500 irtot lesz kénytelen veszíteni. A gyermekek pedig egyetlen sétányukat elveszítették, a kórház betegei pedig éjjel sem pihenhetnek a zeneszó stb. miatt, a temető lakói ellen pedig kegyeletlenség követtetik el. — Papválaszíás volt í. hó 16-án Rátóton, hol Kelemen Imre ev. reí. egyházgondnok és Demjén Márton ev. ref. lelkész elnöklete mellett, Ötvös Sándor Balatonfüredi segédlelkészt választották meg egyhangúlag, rendes lelkésszé. — Kitüntetett tűzoltók. Filó Lajos és Szapper György helybeli tűzoltókat a király az ezüst érdemkereszttel tüntette ki, mert múlt évben saját életük kockáztatásával mentettek ki két munkást Deutsch borkereskedő pincéjéből, hol az ujborból kifejlett szénsav őket már-már megölte. Igaz, hogy az egyik munkás meghalt, ele a másik csakhamar felgyógyult
