Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-20 / 3. szám

4. oldal. (3. szám.) meggyőztek bennünket arról, hogy a magyarországi vonatokon majdcsaknem lehetetlen bármiféle kül­deményt továbbittatni anélkül, hogy azt meg ne dézsmálnák! Megdézsmálják az élvezeti cikkeket; meg a kereskedők árucsomagjait; megfúrják a szeszes italokat tartalmazó hordókat s kieresztik tartal­mukat. A csomagolatlanul vagy hiányos csomago­lással továbbított áruk pedig teljesen szabad prédái a vasúti fosztogatóknak, nem is szólva a nyitott kocsikban továbbított tömegárukról, mint például, szén, fa, deszka, répa stb. árukról. Huzamosabb idő óta gyűjtöttük az adatokat s arra az eredményre jutottunk, hogy csak váro­sunkban is, — nincs ma már kereskedő, kinek a vasúton érkező áruit meg ne dézsmálták volna. Sokét többször, számosét állandóan. De számos iparossal is bizonyíthatjuk, hogy az általuk elkül­dött, vagy számukra érkezett nyers anyagot állan­dóan dézsmálják. Lehetetlen, s nagyon messzire vezetne, hogy a tudomásunkra jutott árudézsmálási eseteket itt s egyszerre részletezzük . . . Legyen elegendő azt konstatálnunk, hogy az élvezeti cikkeket, a kávét, cukrot, sajtot, sót, sze­szes italokat, sört, bort stb. csakúgy állandóan dézsmálják, mint akár kékfestőink vásznait, és cottonjait, vagy csapóink és szürposztósaink daró- cait. Volt alkalmunk látni, hogy a több csomagban végenkint érkező vásznak és siffonok mindegyiké­ből több métert kiszakítottak és levágtak. Láttunk megdézsmált cukorküldeményeket, megcsonkított kerek sajtokat, telve feladott, de üresen érkezett, drága rumos üvegeket, megdézsmált narancs és citrom küldeményeket. Tanúi voltunk vadászat közben, hogy a nyílt pályán haladó vonatokról a szénnel és fával rakott kocsikról maguk a vasúti alkalmazottak dobálták le a széntömböket és tűzifa hasábokat az őrházak előtt s a vonat mentén, hogy úgy kedveskedjenek a vasúti őröknek. Tanúi voltunk, hogy egyes állomásokon, hol a cukorrépaszállitás nagyobb, hogy a vasúti alkal­mazottak kocsiszámra rakodtak meg a cukorrépá­val. Stb. stb. Azt hisszük, alig van ember, aki, ha a vasúti áruszállítást gyakrabban vagy állandóan igénybe veszi, áruinak megdézsmálásáról ne panaszkodnék. S tudomásunk szerint igy folyik ez az egész országban! Ugyannyira, hogy a külföldi szállító cégek előtt a magyarországi vasúti állapotok, mint teljesen megbizhatlanok ismeretesek. Hogy a jelzett, s bár apránkint, de nap-nap után állandóan űzött bűnös visszaélések, dézsmá­lások következtében minő óriási értékkel károsítják meg a nagyközönséget a vasúti fosztogatók, azt számokban ki sem lehet fejezni. Ezek az állapotok egy európai államban igy fenn nem tarthatók. A mai nehéz és megdrágult életviszonyok között sem a magános ember, sem a kereskedő vagy iparos nem tehető ki annak, hogy a vasuta­kon folyó fosztogatások és dézsmálások folytán attól a csekély haszontól is elessék, amelyre porté­kája révén számíthat. A jelzett állapotok az egész országban tényleg fennállanak. Lehetetlenné tételükről, illetve a bajok orvos­lásáról a vasúti szabályzatok és utasítások gondos­kodnak. Baj, hogy a szabályok és utasításoknak a vasútnak nagy számban — felemelt létszámban — meglevő közegei érvényt nem szerznek. Ha pedig az óriási mértékben megnövekedett forgalom miatt nem szerezhetnek — s a polgárok vagyonának biztonsága felett nem őrködhetnek a jelenleg rendelkezésre álló személyzettel, úgy sür­gősen szervezendő a vasúti rendőrség, melynek kizárólagos hivatása a vagyonbiztonság megóvása a vasutakon. Ezt követeli az állam tekintélye kí- és befelé, de teljes joggal követelheti mindenki, aki a vasutat, mint fuvarozó vállalatot igénybe veszi. Tudjuk, hogy az itt fesorolt visszaélések, — melyeknek szenvedő médiumai városunk lakos­sága is — nem a helybeli s nem a jutási állomá­son történnek. — Tudjuk pedig ezt onnét, mert meggyőződtünk, hogy mindkét állomáson olyan a kezelés és ellenőrzés, hogy az áruk megdézsmálása azokon lehetetlen. A jutási állomáson ugyanis az áruk majdnem minden esetben, az érkező vona­tokból azonnal átrakatnak a városi vonatba s továbbittatnak. Veszprémbe érkezvén, itt naponta két Ízben is értesittetnek a felek, kik áruikat a legrövidebb idő alatt elfuvarozzák. Mindkét állomá­son pedig az ott lakó főnökök szolgálati buzgalma u - ■■■■ VESZPRÉMI ELLENŐR eléggé ismeretes s kizárja a visszaélések megtör­téntét. De igenis, azt is tudjuk, hogy a nagy csat­lakozó és átrakó állomásokon, hol az áruk huza­mosabb ideig vesztegelnek s hol igen nagyszámú, sok esetben megbízhatóság tekintetében kellően ki sem próbált napszámosokkal dolgoznak, mennek végbe az árudézsmálások. Tudják ezt jól az állomások főnökei és rend­szeresített alkalmazottai, azért fokozott figyelmet kell forditaniok arra, hogy az érkező áruk külső állapota, csomagolása, súlya, a már megtörtént megdézsmálásra nem-e enged következtetni, ami­kor is a tényálladék azonnal felveendő. A közön­ség s a fuvarozással megbízott vállalkozók pedig saját érdekükben cselekszenek, ha a vasúton érke­zett árukat addig el nem szállítják, mig az érkezett áruk csomagolásának kifogástalanságáról s az áruk súlyáról ott nyomban meg nem győződnek. Az állomások vezetésével megbízott vasúti közegek pedig üdvös dolgot végeznének, ha minden egyes s még oly csekély dézsinálási esetről be­ható jelentést tennének felsőbb helyre, szakadat­lanul hangsúlyozván a jelenlegi állapotok tartha­tatlanságát s követelvén azok megszüntetését. Mert az még sem tűrhető, hogy Európa közepén egy darab Ázsia legyen, hol a legnagyobbrészt állami kezelésben és tulajdonban levő vasutakon, az állam és vasút alkalmazottai fosztogassanak. A MEGYEHÁZÁRÓL. Rendkívüli megyegyülés. A balatonparti vasút ügyében szükséges határozatok meghozatala végett, szerda délelőttre, rendkívüli közgyűlést hirdetett Hunkár Dénes főispán. A közgyűlésen csak 62-en jelentek meg. jelen volt két országgyűlési képviselő is; Bakó József és dr. Óvári Ferenc. Városunk bizottsági tagjai közül 21-en jelentek meg. A tárgysorozat első pontja volt; a balaton­parti vasútra már egy ízben megszavazott 90,000 koronának újbóli megszavazása, de törzsrészvények nélkül. A hozzájárulási összeget 58 szavazattal 4 ellenében megszavazták. Ezután helyben hagyta a közgyűlés a Veszprém város, Sztkirályszabadja, Vörösberény és Almádi községeknek a Veszprém—almádi—balatonfüred— tapolcai vasútra megszavazott hozzájárulására vonat­kozó határozatait. Ellenben elvetette Kenese köz­ségnek a bpest—börgönd—kenese—almádi—tapol­cai vasútra megszavazott hozzájárulására vonatkozó határozatát azon indokolással, mert a hozzájárulást megszavazó községi képviseleti közgyűlés nem hirdettetett 15 nappal előbb, mint ezt az 1886. XXII. t.-c. 131. §-a rendeli s mert a határozatot nem névszerinti szavazással hozták, mint ezt az ily fontos szerződéseknél a fenti törvény 59. §-a rendeli. Kárba veszett Bakó József beható és meg­győzően rábeszélő beszéde is. Hiába hivatkozott még arra is, hogy Kossuth Ferenc neki több ízben megígérte, hogy ha a községek a hozzá­járulást megszavazzák, még e hó 21-én beadja az idevonatkozó törvényjavaslatot. Megemlítette Bakó még azt is, hogy már április 1-én megakarják kezdeni a vasútépítést Börgöndön, Kenésén és Tapolcán. Nem használt semmit! Felszólalt hegyeshalmi Fischer Viktor is, aki ellenezte a keneseiek határozatának helyben­hagyását, mert az törvénytelenül jött létre. Óva intett az 50,000 korona megszavazása ellen, ame­lyet tisztán a községnek keilend viselni, mert a vallásalapitvány, melynek Kenésén birtokai vannak, semmivel sem járul a vasút költségeihez. Erre nem is kötelezhető. Miután az állandó választmány is ellenezte a keneseiek határozatának helybenhagyá­sát, a közgyűlés 30 szóval 20 ellen a kenesei határozatot elutasította. A gyűlés erre csakhamar véget ért, de mi­előtt a' bizottsági tagok eloszlottak volna, sikerült a főispánnak 3 tagot a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölni. 1907. január 20. Á VÁROSHÁZÁRÓL. Rendkívüli közgyűlés. Reflexiók. — Ranaidák ajándéka. — „Megfelelő“ javas­lat a vasúti menetrend tárgyában. — A villamvilágitá-. — Owzágos Ilitii szakértők. — Idétlen közbeszólások. — Rendreutasitott városatya. — A városi mérnök dics­himnusza. — Csete városi ügyész fölfedezése. — Mindig jogászilag. — Kidobott jelszavak. — Lesajnált hírlap. — Sumákuló szerke ztő és fülelő „Egy polgár“. — Csókolja meg. — Wcisz M. Ignác. — Csak röviden. — Jogi kérdés-e, mi a háziállat? — Villamos Professzor Weisz. — Motorikus és iiterikus erő. — Kit ajánl az alispán? — Kelemen a második villamos professzor. — 141,000 korona előnyt ad a Ganz cég! — Csete ügyé.-z a főjogász mumusa! — Birsággal megfenyegetett kép­viselő. — Dr. Óvári beszél. — Weisz M. Ignác suszter­inasa. — Szavazás 78 kontra 4. — Dr. Bezerédy dísz­polgár. — Gőzfürdő. Folyó hó 14-én tartotta városunk képviselő­testülete azt a közgyűlést, mely a villaravilágitás berendezésére beadott pályázatok sorsa felett dönteni hivatva volt s mely elé ép e miatt feszült érdeklődéssel tekintett városunk össz­lakossága. Meg is jelentek városi képviselőink a gyűlésen oly számban, mint évek óta nem. Száztizén voltak jelen, akik közül azonban a villamvilágitási pályázatok feletti szavazás elől többen távoztak. A közgyűlés lefolyása külön­ben elég nyugodt és csendes volt, legalább külső megnyilatkozásában, ha mindjárt méltó- ságosnak nem is mondható azon közbeszólások miatt, melyeknek időtlensége semmivel sem volt kisebb, mint azon közbeszólásoké, melyeket a Polgármester idétleneknek minősített s miattuk egyik városi képviselőt rendre is utasított, majd pedig birsággal és a tanácskozásokból való ki­zárással megfenyegette. Voltak tehát idétlen közbeszólások; titkolt obstrukcióra valló, teljesen felesleges beszédek. De hallottunk nyilt, egyenes és bátor férfias kijelentéseket, s a közjó érdekében elhangzott önzetlen, őszinte intelmeket mindkét párton. Mert két pártra oszlott városunk képviselőtes­tülete. A Siemens és Ganz pártra; jobban mondva a dr Óvári Ferenc es Weisz M. Ignác pártjára. S itt minden további sincerizálás meg­szűnik. Magyarázat, kommentár itt nemcsak felesleges, de egyenesen siető volna. Az ered­mény tehát egy pillanatig sem lehetett kétsé­ges, s csak abban az óriási elnyomó többségben nyilvánulhatotott, mellyel a villanyvilágítás be­rendezését a Siemens cégnek megszavazták. Hetvennyolc; négy ellnében ! Oly többség, minőre a legritkább esetekben van példa váro­sunkban, Hogy a többség a Siemens és Schuk- kert cég mellett tömörült, hozzá még oly nagy mérvben, annak okát sokféleképen meglehetne magyarázni. Itt azonban nem talányoknak lát­szó események megfejtéséről van szó, hanem a közgyűlés lefolyásán k tudósításáról! Feleljünk meg tehat ebbéli feladatunknak, a rekriminá- ciókra lesz idő a további fejlemények során, esetleg akkor midőn mindenki befogja látni, hogy a Siemens cég által Ígért előnyök Danaida ajándékok. A városi közgyűlés tehát elhatározta, hogy a villanyvilágítás berendezését a Siemens és Schukkert cégre bízva, a villamos műveket neki ötven évre bérbe adja, a kötendő szerző­désben azonban biztosítja a városnak azt a jogot, hogy a város tulajdonát képező villamos telepet 20 év lefolyása után sajat kezelésébe átveszi. Ezen határozatot a képviselőtestület a világítási bizottság javaslata alapján hozta meg, melynek álláspontját a múlt vasárnap dr. Óvári Ferenc által összehívott értekezlet is magá­évá tette. A hétfőn délután Szeglethy polgármester elnöklete alatt megtartott közgyűlésén száznál több városi képviselő jelent meg. Napirend előtt bejelentette elnöklő polgármester, hgy a Győrrel való vasúti összeköttetés kedvezőbbé tétele végett a minisztériumhoz múlt év május havában beadott felterjesztésre nlegérkezelt a válasz, mely szerint a keresk. miniszter utasí­totta a rnáv. igazgatóságát, hogy a f. évi nyári menetrend megállapítása előtt megfelelő javas­latot tégyen. Hogy ez a „megfelelő“ szó még nem jelenti Veszprém óhajának teljesítését, azt talán felesleges bizonyítani. Következett a napirend Polgármester felszólítására ismerteti Vikár főjegyző a villám világításra beérkezett pályáza-

Next

/
Thumbnails
Contents