Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-20 / 3. szám
4. oldal. (3. szám.) meggyőztek bennünket arról, hogy a magyarországi vonatokon majdcsaknem lehetetlen bármiféle küldeményt továbbittatni anélkül, hogy azt meg ne dézsmálnák! Megdézsmálják az élvezeti cikkeket; meg a kereskedők árucsomagjait; megfúrják a szeszes italokat tartalmazó hordókat s kieresztik tartalmukat. A csomagolatlanul vagy hiányos csomagolással továbbított áruk pedig teljesen szabad prédái a vasúti fosztogatóknak, nem is szólva a nyitott kocsikban továbbított tömegárukról, mint például, szén, fa, deszka, répa stb. árukról. Huzamosabb idő óta gyűjtöttük az adatokat s arra az eredményre jutottunk, hogy csak városunkban is, — nincs ma már kereskedő, kinek a vasúton érkező áruit meg ne dézsmálták volna. Sokét többször, számosét állandóan. De számos iparossal is bizonyíthatjuk, hogy az általuk elküldött, vagy számukra érkezett nyers anyagot állandóan dézsmálják. Lehetetlen, s nagyon messzire vezetne, hogy a tudomásunkra jutott árudézsmálási eseteket itt s egyszerre részletezzük . . . Legyen elegendő azt konstatálnunk, hogy az élvezeti cikkeket, a kávét, cukrot, sajtot, sót, szeszes italokat, sört, bort stb. csakúgy állandóan dézsmálják, mint akár kékfestőink vásznait, és cottonjait, vagy csapóink és szürposztósaink daró- cait. Volt alkalmunk látni, hogy a több csomagban végenkint érkező vásznak és siffonok mindegyikéből több métert kiszakítottak és levágtak. Láttunk megdézsmált cukorküldeményeket, megcsonkított kerek sajtokat, telve feladott, de üresen érkezett, drága rumos üvegeket, megdézsmált narancs és citrom küldeményeket. Tanúi voltunk vadászat közben, hogy a nyílt pályán haladó vonatokról a szénnel és fával rakott kocsikról maguk a vasúti alkalmazottak dobálták le a széntömböket és tűzifa hasábokat az őrházak előtt s a vonat mentén, hogy úgy kedveskedjenek a vasúti őröknek. Tanúi voltunk, hogy egyes állomásokon, hol a cukorrépaszállitás nagyobb, hogy a vasúti alkalmazottak kocsiszámra rakodtak meg a cukorrépával. Stb. stb. Azt hisszük, alig van ember, aki, ha a vasúti áruszállítást gyakrabban vagy állandóan igénybe veszi, áruinak megdézsmálásáról ne panaszkodnék. S tudomásunk szerint igy folyik ez az egész országban! Ugyannyira, hogy a külföldi szállító cégek előtt a magyarországi vasúti állapotok, mint teljesen megbizhatlanok ismeretesek. Hogy a jelzett, s bár apránkint, de nap-nap után állandóan űzött bűnös visszaélések, dézsmálások következtében minő óriási értékkel károsítják meg a nagyközönséget a vasúti fosztogatók, azt számokban ki sem lehet fejezni. Ezek az állapotok egy európai államban igy fenn nem tarthatók. A mai nehéz és megdrágult életviszonyok között sem a magános ember, sem a kereskedő vagy iparos nem tehető ki annak, hogy a vasutakon folyó fosztogatások és dézsmálások folytán attól a csekély haszontól is elessék, amelyre portékája révén számíthat. A jelzett állapotok az egész országban tényleg fennállanak. Lehetetlenné tételükről, illetve a bajok orvoslásáról a vasúti szabályzatok és utasítások gondoskodnak. Baj, hogy a szabályok és utasításoknak a vasútnak nagy számban — felemelt létszámban — meglevő közegei érvényt nem szerznek. Ha pedig az óriási mértékben megnövekedett forgalom miatt nem szerezhetnek — s a polgárok vagyonának biztonsága felett nem őrködhetnek a jelenleg rendelkezésre álló személyzettel, úgy sürgősen szervezendő a vasúti rendőrség, melynek kizárólagos hivatása a vagyonbiztonság megóvása a vasutakon. Ezt követeli az állam tekintélye kí- és befelé, de teljes joggal követelheti mindenki, aki a vasutat, mint fuvarozó vállalatot igénybe veszi. Tudjuk, hogy az itt fesorolt visszaélések, — melyeknek szenvedő médiumai városunk lakossága is — nem a helybeli s nem a jutási állomáson történnek. — Tudjuk pedig ezt onnét, mert meggyőződtünk, hogy mindkét állomáson olyan a kezelés és ellenőrzés, hogy az áruk megdézsmálása azokon lehetetlen. A jutási állomáson ugyanis az áruk majdnem minden esetben, az érkező vonatokból azonnal átrakatnak a városi vonatba s továbbittatnak. Veszprémbe érkezvén, itt naponta két Ízben is értesittetnek a felek, kik áruikat a legrövidebb idő alatt elfuvarozzák. Mindkét állomáson pedig az ott lakó főnökök szolgálati buzgalma u - ■■■■ VESZPRÉMI ELLENŐR eléggé ismeretes s kizárja a visszaélések megtörténtét. De igenis, azt is tudjuk, hogy a nagy csatlakozó és átrakó állomásokon, hol az áruk huzamosabb ideig vesztegelnek s hol igen nagyszámú, sok esetben megbízhatóság tekintetében kellően ki sem próbált napszámosokkal dolgoznak, mennek végbe az árudézsmálások. Tudják ezt jól az állomások főnökei és rendszeresített alkalmazottai, azért fokozott figyelmet kell forditaniok arra, hogy az érkező áruk külső állapota, csomagolása, súlya, a már megtörtént megdézsmálásra nem-e enged következtetni, amikor is a tényálladék azonnal felveendő. A közönség s a fuvarozással megbízott vállalkozók pedig saját érdekükben cselekszenek, ha a vasúton érkezett árukat addig el nem szállítják, mig az érkezett áruk csomagolásának kifogástalanságáról s az áruk súlyáról ott nyomban meg nem győződnek. Az állomások vezetésével megbízott vasúti közegek pedig üdvös dolgot végeznének, ha minden egyes s még oly csekély dézsinálási esetről beható jelentést tennének felsőbb helyre, szakadatlanul hangsúlyozván a jelenlegi állapotok tarthatatlanságát s követelvén azok megszüntetését. Mert az még sem tűrhető, hogy Európa közepén egy darab Ázsia legyen, hol a legnagyobbrészt állami kezelésben és tulajdonban levő vasutakon, az állam és vasút alkalmazottai fosztogassanak. A MEGYEHÁZÁRÓL. Rendkívüli megyegyülés. A balatonparti vasút ügyében szükséges határozatok meghozatala végett, szerda délelőttre, rendkívüli közgyűlést hirdetett Hunkár Dénes főispán. A közgyűlésen csak 62-en jelentek meg. jelen volt két országgyűlési képviselő is; Bakó József és dr. Óvári Ferenc. Városunk bizottsági tagjai közül 21-en jelentek meg. A tárgysorozat első pontja volt; a balatonparti vasútra már egy ízben megszavazott 90,000 koronának újbóli megszavazása, de törzsrészvények nélkül. A hozzájárulási összeget 58 szavazattal 4 ellenében megszavazták. Ezután helyben hagyta a közgyűlés a Veszprém város, Sztkirályszabadja, Vörösberény és Almádi községeknek a Veszprém—almádi—balatonfüred— tapolcai vasútra megszavazott hozzájárulására vonatkozó határozatait. Ellenben elvetette Kenese községnek a bpest—börgönd—kenese—almádi—tapolcai vasútra megszavazott hozzájárulására vonatkozó határozatát azon indokolással, mert a hozzájárulást megszavazó községi képviseleti közgyűlés nem hirdettetett 15 nappal előbb, mint ezt az 1886. XXII. t.-c. 131. §-a rendeli s mert a határozatot nem névszerinti szavazással hozták, mint ezt az ily fontos szerződéseknél a fenti törvény 59. §-a rendeli. Kárba veszett Bakó József beható és meggyőzően rábeszélő beszéde is. Hiába hivatkozott még arra is, hogy Kossuth Ferenc neki több ízben megígérte, hogy ha a községek a hozzájárulást megszavazzák, még e hó 21-én beadja az idevonatkozó törvényjavaslatot. Megemlítette Bakó még azt is, hogy már április 1-én megakarják kezdeni a vasútépítést Börgöndön, Kenésén és Tapolcán. Nem használt semmit! Felszólalt hegyeshalmi Fischer Viktor is, aki ellenezte a keneseiek határozatának helybenhagyását, mert az törvénytelenül jött létre. Óva intett az 50,000 korona megszavazása ellen, amelyet tisztán a községnek keilend viselni, mert a vallásalapitvány, melynek Kenésén birtokai vannak, semmivel sem járul a vasút költségeihez. Erre nem is kötelezhető. Miután az állandó választmány is ellenezte a keneseiek határozatának helybenhagyását, a közgyűlés 30 szóval 20 ellen a kenesei határozatot elutasította. A gyűlés erre csakhamar véget ért, de mielőtt a' bizottsági tagok eloszlottak volna, sikerült a főispánnak 3 tagot a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölni. 1907. január 20. Á VÁROSHÁZÁRÓL. Rendkívüli közgyűlés. Reflexiók. — Ranaidák ajándéka. — „Megfelelő“ javaslat a vasúti menetrend tárgyában. — A villamvilágitá-. — Owzágos Ilitii szakértők. — Idétlen közbeszólások. — Rendreutasitott városatya. — A városi mérnök dicshimnusza. — Csete városi ügyész fölfedezése. — Mindig jogászilag. — Kidobott jelszavak. — Lesajnált hírlap. — Sumákuló szerke ztő és fülelő „Egy polgár“. — Csókolja meg. — Wcisz M. Ignác. — Csak röviden. — Jogi kérdés-e, mi a háziállat? — Villamos Professzor Weisz. — Motorikus és iiterikus erő. — Kit ajánl az alispán? — Kelemen a második villamos professzor. — 141,000 korona előnyt ad a Ganz cég! — Csete ügyé.-z a főjogász mumusa! — Birsággal megfenyegetett képviselő. — Dr. Óvári beszél. — Weisz M. Ignác suszterinasa. — Szavazás 78 kontra 4. — Dr. Bezerédy díszpolgár. — Gőzfürdő. Folyó hó 14-én tartotta városunk képviselőtestülete azt a közgyűlést, mely a villaravilágitás berendezésére beadott pályázatok sorsa felett dönteni hivatva volt s mely elé ép e miatt feszült érdeklődéssel tekintett városunk összlakossága. Meg is jelentek városi képviselőink a gyűlésen oly számban, mint évek óta nem. Száztizén voltak jelen, akik közül azonban a villamvilágitási pályázatok feletti szavazás elől többen távoztak. A közgyűlés lefolyása különben elég nyugodt és csendes volt, legalább külső megnyilatkozásában, ha mindjárt méltó- ságosnak nem is mondható azon közbeszólások miatt, melyeknek időtlensége semmivel sem volt kisebb, mint azon közbeszólásoké, melyeket a Polgármester idétleneknek minősített s miattuk egyik városi képviselőt rendre is utasított, majd pedig birsággal és a tanácskozásokból való kizárással megfenyegette. Voltak tehát idétlen közbeszólások; titkolt obstrukcióra valló, teljesen felesleges beszédek. De hallottunk nyilt, egyenes és bátor férfias kijelentéseket, s a közjó érdekében elhangzott önzetlen, őszinte intelmeket mindkét párton. Mert két pártra oszlott városunk képviselőtestülete. A Siemens és Ganz pártra; jobban mondva a dr Óvári Ferenc es Weisz M. Ignác pártjára. S itt minden további sincerizálás megszűnik. Magyarázat, kommentár itt nemcsak felesleges, de egyenesen siető volna. Az eredmény tehát egy pillanatig sem lehetett kétséges, s csak abban az óriási elnyomó többségben nyilvánulhatotott, mellyel a villanyvilágítás berendezését a Siemens cégnek megszavazták. Hetvennyolc; négy ellnében ! Oly többség, minőre a legritkább esetekben van példa városunkban, Hogy a többség a Siemens és Schuk- kert cég mellett tömörült, hozzá még oly nagy mérvben, annak okát sokféleképen meglehetne magyarázni. Itt azonban nem talányoknak látszó események megfejtéséről van szó, hanem a közgyűlés lefolyásán k tudósításáról! Feleljünk meg tehat ebbéli feladatunknak, a rekriminá- ciókra lesz idő a további fejlemények során, esetleg akkor midőn mindenki befogja látni, hogy a Siemens cég által Ígért előnyök Danaida ajándékok. A városi közgyűlés tehát elhatározta, hogy a villanyvilágítás berendezését a Siemens és Schukkert cégre bízva, a villamos műveket neki ötven évre bérbe adja, a kötendő szerződésben azonban biztosítja a városnak azt a jogot, hogy a város tulajdonát képező villamos telepet 20 év lefolyása után sajat kezelésébe átveszi. Ezen határozatot a képviselőtestület a világítási bizottság javaslata alapján hozta meg, melynek álláspontját a múlt vasárnap dr. Óvári Ferenc által összehívott értekezlet is magáévá tette. A hétfőn délután Szeglethy polgármester elnöklete alatt megtartott közgyűlésén száznál több városi képviselő jelent meg. Napirend előtt bejelentette elnöklő polgármester, hgy a Győrrel való vasúti összeköttetés kedvezőbbé tétele végett a minisztériumhoz múlt év május havában beadott felterjesztésre nlegérkezelt a válasz, mely szerint a keresk. miniszter utasította a rnáv. igazgatóságát, hogy a f. évi nyári menetrend megállapítása előtt megfelelő javaslatot tégyen. Hogy ez a „megfelelő“ szó még nem jelenti Veszprém óhajának teljesítését, azt talán felesleges bizonyítani. Következett a napirend Polgármester felszólítására ismerteti Vikár főjegyző a villám világításra beérkezett pályáza-