Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-30 / 26. szám
1907. junius 30. ___________________________VESZPRÉMI ELLENŐR _________________________________(26. szám.) 3. oldal j-D ROBITSCHEK SAH IUaf VE og- és szájbetegségek képzett szakorvosa j SZPRÉMBEN, Kossuth Lajos-utca, Scheiber-ház. ; , gyökkezelés, arany porcellán, zománc, platina tömések \ j és platina alapra, korona és hídmunkák. Különös súlyt I geimnél 3 havonkint egyszer díjmentes ellenőrzést tartok. \ Rendel cl. e. 10—12-ig, d. u. 3—6-ig. Foghúzás érzéktelenitéssel ; miifogak arany rágó felülettel, tömör aranyból, kaatschuk, aram '■ helyezek a fogak ápolására és épségben tartására, miért is bete főherceg tiszteletére ; hivatalosak voltak az összes kanonokok, Koller alispán, Vadnay megyei főorvos, nyolc tüzértiszt, a polgármester, Csete városi ügyész. Weisz Elek tanácsos, a rendőrkapitány s lovag Rainprecht Antal. Az ebéd este egynegyed 8 óráig tartott. A főherceg szerdán reggel Hajmáskérre kocsizott s megtekintette a lőgyakorlatokat. Délután 2 órakor ismét diszebéd volt tiszteletére a püspöknél, mely után a főherceg Budapestre utazott. Harc Budataváért. (Saját kiküldött tudósitónktól.) Meglehetősen ismert dolog már lapunk ol- olvasói előtt az a harc, melyet Vörösberény községe folytat mintegy másfél éve Mester János vörösberényi lakos, az almádi tőszomszédságában levő Budatava fürdőtelep tulajdonosa ellen, hogy őt, az általa megvett területtől, s ugyancsak az általa létesitett vendéglőtől és fürdőtől megfossza. Az ügy előményei a következők: Mester János 1900-ik évben megvette Her- czeg Bálint vörösberényi polgár 800 négyszögölnyi területét, mely a budatavi balaton öböl partjára dől. Itt fürdőházat és korcsma épületet létesitett. Vörösberény községe ezt egy árva szóval sem kifogásolta, sőt a korcsmához szükséges ital mérési engedély megnyerése iránt Mesternek beadott kérvényét, pártolólag véleményezte. • Mester János csekély haszon mellett éldegélt évekig kis birtokán. Olcsó és jó bort és ' ételeket szolgált ki vendégeinek, akik közé a vörösberényiek is tartoztak s csekély 5 krajcár mellett az általa épített kabinok használatát s fürdőruhát bocsájtott a közönség részére. Nem tudjuk kinek, kinek nem a szemében — szálka lett Budatava és Mester János s ezelőtt másfél évvel Bognár Pál vörösberényi közgyám vezérlete alatt, a község pert indított Mester ellen, állitván, hogy sem az általa bir- lalt földterülethez, még kevésbbé a Balatonvi- J zéhez joga nincs, mert az Vöröberény tulajdona. Ügy a veszprémi kir. törvényszék, mint a győri kir. tábla Ítéletben kimondották, hogy Mester János az általa birlalt fürdőtelepet jogoosztoznak hitestársukkal. Ráülnek a tojásra és buzgón költenek, pedig nem természetük a daj- kaság; ennivalót hordanak a kicsinyeknek és étetik a feleségüket is, ha a szükség úgy kivánja; szóval minden terhet elfogadnak, mindenben még a nyomorban és fájdalomban is osztoznak életük párjával. Afrikában, Nubia déli részében, egy tó partján, melyet a Nilus áradása töltött volt meg vízzel, két gólyát láttak szomorúan, mélán sétálgatva, olyan időtájban, mikor a többiek vidám nászünnepüket ülték Európában. Vájjon mi tarthatta vissza vándor utjokból? Lelőtték őket. És a rejtély meg volt fejtve; kiderült, hogy az a két gólya férj és feleség volt, hogy a tojónak a szárnya el volt törve, azért nem kelhetett útra a többi boldogokkal és a férje meghozta neki azt az áldozatott, hogy lemondott a hazájába való visszavándorlásról és mellette maradt ápolónak, vigasztalónak. Németországban is láttak már olyan elmaradott gólyapárt, melynek a gyöngébb fele volt csak akadályozva az elköltözésben. De a hűséges férj ott maradt beteg felesége mellett; vele kínlódott, vele didergett a hidegben; vele szenvedett éhséget és szomjúságot és annyira jutott, hogy feleségével együtt házról-házra járva, koldulással volt kénytelen eledelét könyörögni az emberektől. Ennyire megy a madarak hazassági hüsége! Vannak azonban kivételek is. Ólálkodó agglegények, a ház körül settengő fiatal gaval- j san tovább is tulajdonában tarthatja, azonban köteles a községnek egyszer s mindenkorra a területért négyszögölenként 3 koronát, összesen 1080 koronát ennek egy és fél évi kamatját s a felmerülő perköltséget 1100 koronát megfizetni. Ennek ellenében azonban a bíróság Mesternek 360 négyszögméternyi újabb területet is meg- j Ítélt úgy, hogy a Mester Jánosnak jogos birtokát képező terület messze be a Balatonba terjed. Vörösberény község ezen ítéletet is megfellebbezte a Curiához, dacára hogy Aáester János reá kirótt összegeket Vörösberény jogi képviselőjének dr. Benkő Károlynak kezeihez lefizette, sőt mi több ráparancsolt Mesterre, hogy 8 nap alatt az általa birlalt, jogos tulajdonát képező s immáron kétszer kifizetett területről eltakarodék. Természetes, hogy a község ezen igazságtalan és drákói határozata ellen Mester az alispánnál keresett orvoslást, aki a hatalmi túlkapás ellen azonnal tiltó rendeletet adott ki. A község erre sürgős beadványt adott be ügyvédje utján az alispánhoz s abban kérte, hogy Mester fürdőkabinjai azonnal kidobhassanak a Balatonból, mert azok az állatok itatását és delelését, ezáltal pedig az állattenyésztést érzékenyen akadályozzák! (?) A panasz szerint Mester az oka, hogy 1906-ban 30 drb. marha lépfenébe esett!! Ezen kivül kérték Mester Jánosnak a mezőrendőri törvény értelmében szigorú megbüntetését ! (?) Ezen panaszos kérvény helyszíni tárgyalása csütörtök reggel ment végbe Budataván, Mester János fürdőtelepén. A hatóság részéről megjelent Kerényi Andor főszolgabiró. A panaszos község részéről megjelentek Kun János biró, Herceg Bálint h. biró, Bognár Pál közgyám, Kún László községi képviselő, Károlyi Imre és Lőrinc Gábor községi elöljárók. A magánérdekeitek részéről megjelentek Biró Dániel, Tímár János, Kovács András, He- tesi Sándor, Kún József, Seller Mátyás, Seller János, Kún János, Simon Sándor, Biró Károly, Ott János, Olasz Pál, Herczeg János, Herczeg Béni, Horváth József, Derecskey Sándor, s egy irtó vén menyecske, a 94 esztendős Vég Sán- dorné. Három-négy jóképű s egyenes lelkű polgár kivételével, mindmegannyi Halálos ellensége lérok mindig akadnak, akik a szent frigynek megbomlására szívesen nyújtanak alkalmat; mindig akadnak csábítók, kiknek édes szava a „gyöngébb nemet“ letériti az erény ösvényéről és a csapodár életre tereli. A sas-hölgy azonban kész ui frigyre lépni, mihelyt mátkájánál erősebbet, tökéletesebbet lát maga felé közeledni. A fülemile-asszonyka se jobb a Diákné vászná- J nál, ha kiválóbb énekest hall mint a férje-ura. És sok, sok példát lehetne felhozni annak az illusztrálására, hogy „az asszony“ a madárvilágban is „ingatag; álnok és csalfa lény; megbánja holnap, mit ma ígér.“ Mindamellett nagyot hibáznának önök, ha e miatt követ dobnának a madár-hölgyekre. Ők csak annak a törvénynek a hatalma alatt állanak, melynek neve „természeti kiválás“ és csak ennek hódolnak, mikor tökéletesebb, erősebb, derekabb férjnek adják a szivüket. Aki helyrelegény a dalban, a viaskodásban, annak a sarjadéka is megállja majdan a sarat a létért való küzdelemben. Azután szemükre lobbanhatunk ilyen dolgokat a madár-férjeknek is; azok — megsúghatom önöknek — még különb dolgokat is müveinek. A gunár-galamb egyszerűen, minden csábitó alkalom nélkül ott hagyja a fészkén ülő tojót és idegen hölgyekkel turbékol. A kácsér csak egyet gondol és ott hagyja a tojá- I son ülő hölgyét és vidáman mulat más kacsákkal a tó tükrén; sőt, ha jó kedve van, még azt 1 is megteszi, hogy többé vissza se tér élete párjához. A foglyok is ilyen csapodárok. Mesternek; fővezérük Bognár Pál, ki az egész tárgyalás alatt egy higgadt és tárgyilagos szót mondani nem tudott s minden szava csupa epe és tajték volt Mester ellen. Mindazcnáltal a tárgyalás higgadtan, tárgyilagosan és a közérdeknek javára folyt le, mert Kerényi Andor főszolgabiró az ő rendkívüli nagy tapintatosságával, részrehajlatban szigorúságával, egyúttal páratlanul kedves concilians modorával az ellentéteket kiegyenlítette. A tárgyalás lefolyása különben teljesen a mellett bizonyított, hogy Mester János igazai megtámadhatlanok s a Budataván fürdőnek ezután is fenn kell állni s fenn is fog állni! A tágyalást vezető főszolgabiró mindjárt kezdetben kijelentette, hogy csak a közérdeknek szabad érvényesülni s magánérdekek, gyülölség és haragnak el kell némulnia. A nagyszámban jelenvoltak esküdoztek is, hogy ily motívumok őket nem vezetik, mégis kézelfogható volt, hogy 3—4 megjelentet kivéve, valamennyit a legádázabb gyűlölet vezéreli. így kitűntek Bognár Pál, Hetesi Sándor, Kún János biró, mig ellenben valóban tisztességes, igazságos és emberi álláspontot foglaltak el Tímár vendéglős, Kún József, Kún László, Kún János és Közép Herczeg János. A tárgyalás folyamán konstatáltatok és jegyzőkönyvbe vétetett, hogy Vörösberény községnek semmi kifogása nincs az ellen, hogy a Budatavai öbölben ezután is füröuhessen a közönség. Sem közerkölcsi, sem közegészségügyi avagy közrendészeti szempontból kifogást emelni nem tudtak. A marhák itatás., és deleltetése azonban továbbra is akadálytalanul fenntartandó. Magánérdeki szempontból Kún János biró azt hozta fel sérelmül, hogy Mester Jánosnak baromfi és egyéb háziállatjai, a közelfekvő földeken (nádas és krumpliföldek ! ?) kárt tesznek. Mester János kijelentette, hogy ő minden kárt megtérít, hatósági beavatkozás nélkül. Mester ezen kijelentését annál könnyebben megtehette, mert semmiféle baromfit, sertést stb. nem rart, s egyedüli vagyona egy szomorú riska tehén. Nyilvánvalóvá lett tehát, hogy Kún biró uramat is csak a személyes gyűlölet vezette, s felszólalása alaptalan és a valóságnak meg nem felelő volt. Kún biró ezután felszólalt a Budataván, ő A kakuk fogalmai a házaséletről lazák; és egyik fél sem vethet a másiknak szemére semmit. Miként a kakuk-hölgy nem törődik a tojásai sorsával, úgy mit sem gondol a kakuk-íérj a feleségével; sőt neki felesége sincs, mert nemcsak egy högygyel lép házassági frigyre, hanem többel; annyival, ahány kezeügyébe kerül. A him kakuk tizenkilenc, a tojó egy híján húsz; a tojó annyi legénynek az udvarlását fogadja, amennyi meglátogatja, a him meg annyi tojónak udvarol, ahányat talál. Ezeknek már igen hiányos fogalmaik vannak a házassági frigyről; ezek már-már azon, vagy talán ugyanazon a színvonalon állanak, mint a soknejüségben élő tyúkok. Ezek között a házassági kötelék igen-igen laza; némelyeknél valóságos törvényte'enség, egész anarchia uralkodik. Ez különben éppen úgy sokférjiiség, mint soknejiiség; mert a tyúkok éppen úgy megadják magukat más kakasoknak, mint a kakasok mindenkor készek saját háremükön kivül is paráználkodni. Mi lehet ennek a madár életből annyira kiváló jelenségnek az oka, nem tudjuk; magyarázzák, fejtegetik sokféle képen, de igazi kát még sem ismerik. Annyi bizonyos, hogy ez a laza házassági viszony csak kivétel az általános törvény alól; mert a madarak házassága általában szoros frigy, mely örök időkig tart. Soksok madárról tudjuk, hogy párjának elvesztését túl nem éli, hogy meghal utána búbánatában. Az ilyen hűség magasztos És nincs teremtmény,
