Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-21 / 16. szám
2. oldal (16. szám.) VESZPRÉMI ELLENŐR 1907. április 21. esetleg gyermekeink ajakára, de több mint bizonyos, hogy meg fogja menteni hallóidegeinket oly hangok hallásától, minőket az erőszakosan előhívott halál angyalának fojtogató keze, a lövölde bokrai alatt kínos tusában vergődő gyermekifjú véres ajkán kiszorított. bikák a veszprémi járási m. g. bizottság által megvizsgáltattak és a tenyésztésre alkalmasak tenyész-igazolvánnyal lettek ellátva. Felhajtatott összesen 47 drb ; ezek közül tényész-igazolványt nyert 41 drb. Sajnos, a múlt évi vásár nem felelt meg teljesen a várakozásnak, mert csak 13 drb adatott el 3 magántenyésztő és 10 községnek. A bikavásár tiszta jövedelme 22 korona 14 fillér volt. klgmot, 15697 koronáért. Az egyesület részére ebből jutalék címen 1499 korona esett. Az értékesítési és közvetítői osztályt beszüntették. Tekintettel arra, hogy ezen osztály a maga elé tűzött feladatokat megoldani képes nem volt, az egyes cégek képviseletéről az egyesület lemondott. Tagok létszáma. A Gazdasági Egyesület köréből. A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 11-én Hunkár Dénes főispán elnöklete alatt megtartott évi rendes közgyűlésén felolvasott titkári jelentését ismertetjük t. olvasóinkkal. Érdekes, tanulságos eme jelentés s méltán illeti elismerés az egyesületet a jelentésből megismerhető eredményekért, annál is inkább, mert a rendelkezésre állott anyagi eszközök valóban igen szerények voltak. A titkári jelentésből kivehető, hogy az egyesület különösen az állattenyésztés terén igyekezett eredményt elérni, mert az alacsony gabonaárak miatt gazdaközönségünk jövödelme szerfelett csökkent. A szarvasra ahz tenyésztés terén megemlítendő, hogy mig iyoó-ben az első évi kiosztás alkalmával 161 gazdának 231 drb tenyészüsző osztatott ki, az 1906. évben 226 gazdának 305 drbot osztott ki az egyesület, darabonkint 350 klg. átlagos súlyban s darabonkint 241 korona átlagos árban. Szarvasmarha díjazás. A szarvasmarha tenyésztés fejlesztését az egyesület jutalomdijak kiosztása által is elősegítette. Két községben tartott jutalomkiosztást. Zircen, hol 103 drb. különböző kovu szarvas- marha került bírálat alá s Enyingen, hol azonban csak 41 drb került felhajtásra. Díjazásra a földmivelésügyi miniszter 1000 kor mát, a vármegye szintén ennyit adott. Zirceu dijaztatott 9 drb tehén, 10 drb üszőborju s díszoklevelet nyert 5 tenyésztő. Enyingen dijaztatott 12 drb tehén, 11 drb üsző, 3 bikaborju, 1 magyar fajta jellegű tehén és 1 üsző is. Mind a két helyen egyenlő arányban lettek a rendelkezésre álló dijak megosztva. Enyingen, hol a felhajtás nem volt kielégítő, úgy vélte az egyesület a gazdaközönséget a jövőbeni részvételre ösztönözni, hogy a rendelkezésre álló összegből majd minden megjeleni tenyésztőnek juttatott az egyesület dijakat. Természetesen kisebb összegekben. Tenyészbikavásár. Az egyesület arról is gondoskodott, hogy ha már a gazdaközönség alkalmas tenyész- üszőkhöz jut, alkalmas apaállatokat is könnyűszerrel szerezhessen be. Evégből február hó 26-án bikavásárt rendezett. A vásárra felhajtott Lótenyésztés. A lótenyésztés fejlesztése érdekében tartatott 1906. év szeptember hó 9-én Zircen tenyésztési jutalomdij kiosztás. A díjazások céljaira ez évben 1000 korona állott rendelkezésre, melyhez a földmivelésügyi m. kir. minisztérium 500 kor., a vármegye törvényhatósága szintén 500 koronával járult. A díjazásra elővezettetett 87 drb ló és csikó. Ezekből dijaztatott 5 drb anyakanca, 7 drb 1—3 éves kancacsikó és 9 drb szopóscsikó. Baromfitenyésztés. A baromfitenyésztés fejlesztését, illetve nemesítését kétféleképen mozdította elő az egyesület. Még az 1905. évben több törzset kiadott egyesek részére, oly feltétellel, hogy kötelesek két éven át 1 — 1 törzset visszaadni az egyesületnek s az eltelt két év után a törzs a vállalkozó tulajdonába megy át. Október hóban ily módon 4 törzs ivadéka lett beszolgáltatva, amely törzsek hasonló kötelezettség mellett ismét vállalkozóknak adattak. A második módozat a földmivelésügyi kormány segélyével történt. Ugyanis az elnökség kérelmére 60 drb fajtiszta orpington, 40 drb plymuth kakast, 30 drb. emdeni gúnárt és ludat s 20 drb pekingi gácsért adományozott az egyesületnek, melyek az állattenyésztési felügyelőség által megszabott csekély kezelési díjért a gazdaközönségnek kiadattak. Háziipari tanfolyamok. A földmivelésügyi miniszter anyagi segítségével három helyen rendeztek az elmúlt év folyamán kosárfonó háziipari tanfolyamot. Lajos- komáromban, Kertán és Veszprémben. A három tanfolyamnak mintegy 60 tanulója volt, hol kezdetben egyszerűbb munkák, mint gazdasági vékák, boritok, kocsikasök, szőlő- és gyümölcs- szállító kosarak, később bántott füzvesszőből finomabb tárgyak, u. m. kerti bútorok, díszesebb kosarak is készültek. A nyers anyagok beszerzésének megoldása céljából felolvasást tartottak a háziipari tanfolyamok tartama alatt a nemes fűz. termeléséről és buzdították a községeket, bogy füztelepeket létesítsenek. A szénkénegraktár forgalma. A titkári jelentés idevonatkozó részéből megtudjuk, hogy a Szabadi-ut végén levő új szénkénegraktárban az egyesület mindig elegendő anyagot raktározott s a múlt évben eladott 50.638 Alapitó .... 86 Rendes .... 409 Kedvezményes . . 145 A tagok száma az előzőhöz képest 58 rendes és 43 kedvezményessel szaporodott. Mindezekből látható, hogy a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület céltudatos és eredményes munkát végzett s ed a közgyűlés méltányolva, a titkár évi jelentését örömmel vette tudomásul. Veszprém, Halpiac. WELLNEK GÍOLA fogász ajánlja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legújabb amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogakhoz hasonlóan minden célnak megfelelnek. Kívánatra egy műfog i éhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, minden fájdalom elkerülésével illesztetek a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek Veszprém, Halpiac. SPORT. A veszprémi athletikai klub f. hó 14-én, vasárnap d. e. 11 órakor tartotta folytatólagos rendes közgyűlését a városháza tanácstermében dr. Illés Dezső elnöklete mellett. Közölte az elnök a szép számban megjelent tagokkal, hogy a különféle sportokhoz szükséges szereket már megrendelte s igy- a sport-tevékenység azok megérkezte után megkezdhető lesz. Közölte, hogy p. club-jelvény és club-ruha beszerzése iránt is tett lépéseket, valamint a titkár társaságában felfogja kérni a kereskedelmi iskola igazgatóságát a tornaterem átengedése iránt. Az elnök lelkes buzdító szavai után áttért a közember hajlandó mind azt a szépséget a szem színének javára róni. Persze, ha szem szépségéről szólunk, mindig női szemet értünk alatta, a férfiak szép szemét senki sem szokta méltatni. Mennyire fontos tulajdonságnak hisszük a szem színét, leginkább az bizonyítja, hogy még a szem jó vagy gyönge voltára is szoktunk a színéből következtetni. Hogy, hogy nem, de nagyon elterjedt a közönség között az a vélemény, hogy a szép szem gyönge szem. Nem tudnám megfejteni, hogy e hiedelemnek mi az eredete? Talán az, hogy a szépség múlandó, tehát a szép szem se maradhat jó szem? Talán része van benne annak a tapasztalásnak, hogy a közellátó szem nagyszabású, tágnyilásu, lassú forgásu,álmadozó tekintetű, ami mind a szépségnek vonása s különösen széppé válik az ilyen szem, ha még fekete is a szine. Másrészt, akik a kék szemről hiszik, h°gy gyönge, talán arra a tapasztalásukra támaszkodhatnak, hogy a leggyöngédebb szőke szépség, amelyhez a legkékebb szem is tartozik, a leghervadóbb, tehát a kék szem jósága sem maradhatna állandó; talán azt is ' látták hogy a fehér hajú albinok, kiknek szemét minden kis világosság bántja, éppen a legvilágosabb kék szeműek. Legerősebb szemnek tartják azt a zöldes szinü szemet, melyet macska; .cinnek mondanak. Ez egyszerűen abból ered, hogy a macska, melynek hasonló a szeme szine, sötétben is lát. A nép babonás hite még bűvös hatást is tulajdonit bizonyos sötét tüzü szemeknek: kivált a gyermekét félti az igézéstől vagy szemveréstől. A költői nyelv innen vette a szép szemre alkalmazott „igéző“ jelzőt. Habár a szem szine egészen mellékes dolog, a szemnek csak esetleges tulajdonsága, azért a költői nyelv főképen a szem színéért lelkesedik; a szem szépségét egyesíteni szokta a szem színének magasztalásában. Igaz, Homérosz-nak, az ő istennői szemének festésében, még csak a szem nagysága és ragyogása iránt volt érzéke, neki a felséges Héré csak „boópisz“, tinó-szemű vagyis nagy- szemű volt, Athéné pedig „glaukópisz“ bagoly- szemű, vagyis ragyogó szemű volt. A legfönsé- gesebb költemény, az „Énekek éneke“ pedig a nő és férfi szépsége festésében egyaránt csak a „galambszem“ kifejezést ösmeri.. A mai poezis ritkán hagyja figyelmen kívül a szép szemben a szinét. Leghatározottabban fejezi ki véleményét az olasz népies költés csinos verse : “Occhi móri ruba cuori; Occhi celesti fa’ amori; Occhi bisi paradisi; Occhi bianchi — bah“ ! (A fekete szem elrabolja a szivet; a kék szem szerelemre gerjeszt; a zöld szem boldogít ; a világosszürke szemtől irtózik az olasz). A mi költőinkben bőven találunk a szem sziliére példát. A mi keverék fajunk bővelkedik a szép szemek mindenféle fajtájában. Vörösmarty kék szemek „egéről“, lángoló „kökény“-szemről, „viola“-nézésről, „virág- szemü“-leányról zeng. Emma szépségét zengve azt vallja hogy: „Soknak mennye a bogárszem, Soknak a kökény; Sem bogárért, sem kökényért Nem hevülök én. Emma szép szemed hatalmát Szó nem festheti: Ily egypár szem, e hü szivet Hlyen égeti.“ Ismeretes az a két költeménye, melyek egyikében megengedi, hogy a kék szem is szép, de a sötétes éjszakára emlékeztető barna szemsugára tetszik neki; a másikban azon kezdi, hogy szép a fekete szem, de még szebb a „kék szemű szerelem“, valahányszor nyílik, „ibolya kél benne“. Legtöbbet foglalkozik a szem színével két legliraibb költőnk, Petőfi és Tóth Kálmán. Petőfi legénykorában általában a kék szemnek hódolt; kedvelt kifejezése a „kökényszem sugara“, egy helyütt „kékszemü kökényfá“-ról zeng, „kékvirág“-hoz is hasonlítja kedvese szemét; de jobban szereti az égről venni hasonlításait, pl. „Kedvesemnek kék szemében van egem“; vagy: „Hányszor mondtam, hányszor irtani én meg, Hogy már láttam tiszta kék eget! S ez hazuság, mert nem láttam addig. Mig nem láttam a te szemedet.“ Gyönyörű kép a „Szilaj Pista“ egyik versszaka :
