Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1906-11-25 / 8. szám

VESZPRÉMI ELLENŐR Í906. november 25.

rövid szenvedés után, élte virágjában, 22 éves korában elhunyt leánya Mariska. A megboldogultnak temetése csütörtökön ment végbe városunk közönségének nagy részvéte mellett. — Weisz Vilmos veszprémi köztiszteletben álló régi jó polgár, volt kereskededő f. hó 20-án meghalt. Az elhunytban Vermes Aladár pénzügyigazgatósági tisztviselő édes atyját gyászolja.

— Az igazság jegyében. Amit a V. V. a munkáskérdés címen megesett szóváltásunkra legközelebbi számának hírrovatában mond, arra az igazság érdekében röviden felelünk. — Eszünk ágában sem volt (S. K.-val) személyeskedni. A személyi tekinteteket nem tartván sem olyan fontosnak, sem olyan érdekesnek, hogy azért tentát pazaroljunk. Hanem tollat fogtunk a nagyfontosságu munkáskérdés érdekében, melynek egyébb társadalmi vonatkozásaival és a szocializmus problémájával, hogy igenis megkísértett (S>K.) foglalkozni, — azt letagadni nem lehet; mert hiszen mindaz, amit az általa felvetett idea előzményeként és keretében elmondott, oda vág. Cikkünk ezen idea bírálata volt. — Nyílt és tárgyilagos. Megmondván, hogy az idea semmit sem ér: Ezt is cikkíró kedvéért tettük, aki erre — mint a helyi sajtó egyik tagját

— cikke végén egyenesen provokált bennünket.

— Hogy dr. Illés Dezső felhívására nem ugrottunk táncba, azt második cikkünkben eléggé megindokoltunk. Hisszük, hogy bővebb indokolást laptársunk nem kíván. — Konstatáljuk egyébbként, hogy ha személyeskedésről van szó, azt csakis a V. V. követbe el Illés Dezső dr. cikke utján, aki egyebet sem tett, mint hogy a személyes bemutatkozást forcirozta. És cons- tatáljuk azt, hogy első cikkünkben többet foglalkoztunk a munkáskérdéssel, mint (S. K.) és Illés Dezső dr. együttvéve! „Liebchen was willst du noch mehr?“

— A tanítói fizetések rendezése országszerte mozgásba hozta a tanítókat, úgy a Vesz- prémvármegyei általános tanítóegyesületet is, melynek nevében e hó 10-én küldöttség járt kerületünk országgülési képviselőjénél dr. Óvári Ferencnél, s felkérte, hogy az országházban legyen szószólója a tanítók érdekeinek. — A küldöttségben részt vettek: Kenessey István egyesületi elnök; Kránitz József egyes, főjegyző; Bott Miklós, Szép Lipót, Száz Ferenc ; tanítók. — Dr. Óvári Fetenc megígérte, hogy tőle telhetőleg mindent el fog követni a tanítók érdekében.

— A kaszinó estélyei. A kaszinó teaestélyei december 8-án veszik kezdetüket. Szilveszterkor nagy társas estély, jövő év január

19-én pedig jelmez-estély fog tartatni.

— Harmincszor násznagy. Szentkirályszabadján dr. Véghelyi Kálmán vármegyénk főjegyzője ma délelőtt tartja esküvőjét Fritse Katinka urleánynyal. Ez alkalommal a násznagyi tisztet dr. Óváry Ferenc orsz. gyűlési képviselő

ságot választott a közgyűlés. Elnöke lett a bizottságnak gróf Eszterházy Pál pápai uraság. Tagjai: báró Üchtritz Zsigmond, Békássy Lajos, Békássy Károly és Kőrössy Sándor.

Nem tudom gondozzák-e azt a sirt még ma is? — Óhajtanám, hogy úgy legyen. — Ámbár nem esik sehol se szó róla. Akkor igenis gondozták, a legnagyobb kegyelettel. Hiszen a bizottságnak több tagja s maga az elnök gróf is végig harcolták a szabadságharcot. Az Utóbbi mint honvéd huszárezredes. És pedig egyik legvitézebb ezredes, aki ép úgy mint fóthi Károlyi István gróf, maga állított egy huszárszázadot. A komáromi capitulatio után sok baja is volt az osztrákkal. Ép úgy, mint néhai gróf Schmideg Jánosnak is, aki mint huszárszázados együtt harcolt vele. — Mindketten egész fiatal emberek voltak. — Schmideg János nagyon fekete arcbőrü és nagyon sovány arcú hajlott termetű ember volt s fiatal létére egészen kopasz. (Akár csak itt nálunk — de nem mondom meg ki ? nehogy megaprehendálja). — Mikor aztán az osztrák, tudom is miféle hivatal utján haza bocsájtották őket s salvus conductust adtak nekik, az egyik nagytekintélyű ur barátságosan megveregette gróf Schmideg János vállát „Nur Alter Herr In Zukumft seien Sie vorsichtiger, und mischem Sie sich nicht in solche Angele- genneiten. — Das schickt sich nicht in Ihren Alter“.

Hogy ennek a gróf Eszterházy Pálnak a fia gróf Eszterházy Móric lett aztán báró Fiáth

teljesiti, ki ezúttal éppen harmincadik násznagyi funkcióját végzi.

— Az almádi kör múlt szombaton fényes mulatságot rendezett Budapesten a tiszti kaszinó helyiségeiben, melyen városunkból dr. Óváry Ferenc a kör elnöke is megjelent.

— A vámosi vdászat. A veszprémi úri vadász társaság vasárnapi vadászatán esett 2 őz és 23 nyúl. — Vadászlakoma az nap nem tartatott, hanem a társaság tagjai szerdán este jöttek össze a „Méhes“-ben hol a Méhészék társaságában fogyasztották el a zsákmányul esett őzek tekintélyes részét.

— Lejáró pályázat.. A helybeli r. kath. elemi iskola tanítói állására hirdetett pályázat kedden jár le, s a választás valószínűleg jövő vasárnap ejtették meg. A hangulat után ítélve az állást Köcsky N. segédtanító fogja elnyerni, ki nagy megelégedésre végzi eddig is kötelességét s ki a múlt hetekben megtartott tanítói gyűlésen, ott bemutatott tanítási módszerével feltűnt és dicséretet aratott.

— A villamvilágitási pályázatok összehasonlító munkálatain javában dolgozik Friedreich Endre városi mérnök. A beérkezett pályázatok oly anyaghalmazt ölelnek fel, hogy a városi mérnök csak hosszabb idő múlván készítheti el az összehasonlító kimutatást. A munkát, elkészülte után, egy szakértőkből álló bizottság fogja felülvizsgálni, melyben a minisztérium kiküldötte is részt fog venni. Azután kerül az egész anyag a városi közgyűlés elé, — mely a pályázati ajánlatok felett dönteni fog s beleszól még a törvényhatóság s a minisztérium is. Ép ezért nagyon is korai minden kombináció, s felesleges az ügynek oly módon elibe harangozni, hogy kinek az ajánlata előnyösebb? Ezt ma még senki nem tudja] Annyi bizonyos, hogy kívánatos, hazai céget a viflamvilágitás berendezésével megbízni. — A pályázók között csak egy lembergi, — tehát külföldi cég van.

— Kenderfinoinitó gyár létesítése tárgyában puhatolódzott egy bánsági cég a napokban városunkban.. Ez a gyár csak úgy létesülhetne, ha a megyében szövetkezetek alakulnának, melyek legalább 12 évre szerződnének 5—5 száz katasztrális hold területeken kendert termelni. — Erre alig van kilátás megyénkben, hol mindenfelé belterjes gazdálkodást űz a lakosság. — Sokkal célszerűbb volna azonban egy szövőgyárat létesíteni, amelynek kimutathatólag nagy jövője, s létjogosultsága volna.

— Rákóczi Rodostóban. Az elaggott iparosok javára a róm. kath. legényegyesület ma, azaz nov. 25-én saját nagytermében műkedvelői szinelőadást rendez, mely alkalommal színre kerül Géczy és Lámpérth 3 félvonásos történeti színműve: Rákóczi Rodostóban. Az előadást dec. 2-án megismétlik az egyesület ruhatára javára.

Ferenc után vármegyénk főispánja — azt mindenki tudja. — Hiszen csak 11 éve múlt, hogy főispánságának tiz éves jubileumát ünnepeltük. Ennek a története már nem tartozik annak az időszaknak a keretébe, aminőt. irok — Mégis megemlékezem róla a legifjabb nemzedék kedvéért, mely még ezidőben gyermekcipőkben járván, tudomást alig vehetett a közdolgokról s a közélet embereiről. És azért is, mert nem hallgathatom el, hogy a megye az ő hivataloskodása idejében, különösen pedig akkor, midőn állásától megvált nem olyan magatartást tanúsított vele szemben, amilyen méltán megillethette volna. — Bizonyára ez az idő azon évek sorozatára esik, melyeknek jellemzésére a „századvégi“ jelzőt feltalálták, amivel azt akarják megértetni, hogy az élet minden vonatkozásában egészen más hajlamok, erkölcsök és szokások kaptak lábra, mint amilyeneket azelőtt megszoktunk. — Nem értették meg ötét és nem méltányolták őtet. Nagy ur volt! Az előkelők között is előkelő. — Nem több gyengeséggel mint mások, de több nemes tulajdonokkal mint mások. — Azért volt nagy ur.

Nagyurrá nem a nagy vagyon teszi az embert. —. Még az előkelő név és állás sem. — Amaz csak gazdag ember. — Emez magas rangú ember. De még mindég nem nagyur. Nagyurrá a hajlamok teszik az embert és a lelkiilete. — Legtöbbször a saját kárára, de soha sem a más kárára. Mert ez esetben már nem lenne nagyur.

— A gyümölcsfák, s erdők érdekében.

Az elmúlt nyáron igen nagy károkat okoztak a. nagy mérvben elszaporodott hernyók, úgy a gyümölcsösökben, mint erdeinkben is. Városi hatóságunk idejekorán gondoskodik, hernyócsapásnak elejét vegye. Rendeletet bocsájtott ki a kert-tulajdonosoknak, hogy a fákat a hernyó fészkektől, petéktől megtisztítsák, ő maga pedig megkezdte a tisztogatási munkálatokat a város erdeiben. — Azon kertekben, melyeket tulajdonosaik márciusig, a hernyó fészkektől meg nem tisztítanak, — város fogja az illetők terhére a tisztogatást végeztetni. — Részünkről megjegyezzük és ajánljuk, hogy felette szükséges volna az éneklő és rovarpusztitó madarakat nagyobb védelemben részesiteni, s e célból a külföld, s más hazai vidékek mintájára, madárházikókat is felállítani. E téren talán első sorban a megyei gazdasági egyesület járhatna elől jó példával.

— Rákóczi és Erzsébet ünnepélyek. A

herendi elemi népiskola tanitó-testülete f. hó 19-én Rákóczi és Erzsébet ünnepséget tartott. A tanítók hazafias darabokat és verseket adtak elő. Rákócziról Kránitz József, Erzsébet királynéról Czuczay Gyula értekezett. Dicséretére válik Herend németajkú községének, hogy az előadásra nagyszámban jelent meg s az előadó termet szinültig megtöltötte.

— Nagy óralopás. F. hó 15-én Budapesten a Dohány-utcában egy szállító kocsijáról ismeretlen tettesek leloptak egy kis ládikát, melyben 60 darab ezüstóra volt. Á bpesti rendőrség a tettesek után nyomozva két detektivet városunkban küldött, s itt az egyik tolvajt sikerült Horváth József 21 éves mészáros személyében kikutatni, ki a lopás utáni nap hazaérkezett. Horváthnál 10 drb órát találtak meg, a többi óra cinkostársainál van. — Horváthot a bpesti ügyészség fogházába szállították.

— Öngyilkos aggastyán. Horváth Gábor vámosi 80 éves polgár, ki vejénél Kozma Sándornál lakott, s huzamos idő óta gyötrő gyógyithatlan betegségben sínylődött, f. hó 20-áii agyonlőtte magát.

— Megvadult lovak. Múlt szombaton a püspöki uradalom egyik igáskocsiját a fő-utcában elragadták a lovak, mely alkalommal egy ” paraszt asszony almával és tojással telt kosarát: elgázolták. Egyéb baj nem történt. Az asszony, megfelelő kártérítésben részesült.

— Becsületes megtaláló. Karsay Isvánné helybeli tejfelárusitónő elvesztette egy zsebkendőbe kötött 8 korona 36 fillérét, mit nyomban megtalált Balázs Istvánná, ki magát a kádártai biró feleségének vallja. Karsayné kérte jogos tulajdonát Balázsnétól, aki azonban a pénz megtalálását tagadta. — A közbelépett rendőrség a pénzt Balázsnénál megtalálta, s becsületes megtaláló ellen az eljárást megindította.

Eszterházy Móric gróf minden tekintetben nagyur volL Talán éppen azért nem értették meg. — Független volt lefelé; ami abban a positióban, melyet ő nem mint főispán, hanem mint gróf Eszterházy elfoglalt, nem érdem. De független volt fölfelé is, ami éppen azért nagy érdem. — A főispáni állás nem kölcsönzött az ő egyéniségének fényt, előkelőséget, hatalmat.

— Ellenkezőleg. — Azért nem követelhettek tőle ez állásában sem fölülről olyat, ami meggyőződésével s vármegyéjének érdekeivel ellenkezésben állott. — Nem rendelkezhettek vele. — Mert tudták, hogy akkor oda dobja az állást és csinálja a politikát a maga meggyőződése és Ízlése szerint, ami nagy veszedelem lehetett volna oda fönt. — Mint főispán nem csinálta.

— Megmondotta installációjakor, hogy az ő feladata nem politizálni, hanem jól administrálni. Meg is tartotta. — Alig volt vármegye, ahol a főispáni beavatkozás súlyát úgy nem érezték volna, mint nálunk. Egyszer avatkozott bele. Nem politikai indokból. — De arra nagy oka volt!

Mégis bántották, hogy miért nem tartózkodik folytonosan főispáni lakban ? Azok akiknek látköre csak odáig teijed, hogy valamely állást csak úgy lehet jól betölteni, ha az ember mindég benne ül. Pedig nem úgy van. — A főispáni állásnál éppen nem úgy van. Annak talán a legkevésbbé fontos attribútuma az, hogy az illető folyton jelen legyen. — A főispán nem bürokrata. Ne is legyen az. Nem is lehet az. Maga