Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1906-12-30 / 13. szám

4. oldal. (51. szám) VESZPRÉMI ELLENŐR 1907. december 21. lódunk, midőn azon meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy e tisztikar jogos ér­dekeinek és igazságos óhajainak benned mindenkor hű támogatójára számíthat. Mindnyájunk érzelmeit tolmácsolom te­hát akkor, midőn azt kívánom, hogy mun­kálkodásaidban mint a múltban, ugy^ a jövő- ban is buzdítson a vármegye nagy férfiainak emlékezete, törekvéseidet kormányozza a si­ker, jutalmazza vármegyéd népének elisme­rése és hálája; mi veled küzdünk, veled dol­gozunk mindenkor és csak arra kérünk : tarts meg bennünket a jövőre is ez ideig mindig tapasztalt jóindulatú barátságodban. Az Isten sokáig, igen sokáig éltessen !! Az alispán szives szavakban köszönte meg az üdvözlést és hosszabb ideig időzött a tisztikar társaságában. Veszprém, Halpiac. WELLNER GYULA = fogász = ajánlja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legújabb amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogakhoz hasonlóan, minden cél­nak megfelelnek. Kívánatra egy műfog néhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, minden fájdalom elkerülésével illesztetik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek. Veszprém, Halpiac. A tűzoltóság köréből. Választmányi ülés. A Veszprémvárme- gyei tűzoltó szövetség igazgató választmánya f. hó 15-én Veszprémben, a városháza tanácster­mében látogatott ülést tartott dr. Óvári Ferenc ügyvezető elnök vezetése alatt. Jelen voltak: Szeglethy György alelnök, dr. Benkő Károly, Blázy Imre vármegyei tüzfelügyelő, Kránitz Jó­zsef, Gácsér Lőrinc, Fodor Gusztáv, Gombás Sándor Gerber Sándor, Berkes József járási tüzfelügyelők, ezeken kívül több választmányi tag. A gyűlés egyik legfontosabb tárgya volt a tüzfelügyelők egyenruhájának a megállapítása. Miután Blázy Imre vm. tüzfelügyelő ismertette az elnökség javaslatát, Kránitz József tüzfel­ügyelő nemcsak a rangjelzést, de egyúttal a ruha szövetének színét is kérte megállapítani, mert szerinte a sötétkék posztó, nemhogy csak hamar kivörösödik, a kefét nem birja, tehát mini a strapát nem biró, értéktelent kéri elej- ejteni. S helyette búzavirág kék szint kívánja megállapittatni, mely szövet tartósságát, kiváló színtartó képességét megvilágítja azzal, hogy e szövetből készült zubbonyok kellő kímélet mellett, 20—25 évig is értékes darabok s erről személyesen is meggyőződött a szóló a Rába­közi népviselet megfigyelésénél. Kránitz javas­latával szemben dr. Benkő Károly a régi sötét­kék posztó megállapítását hozza, javaslatba, az elnökség rangjelzésével, mert ő nem barátja annak, hogy a tűzoltók közt ily mérvű meg­különböztetés legyen. A vitához hozzászóltak még Szeglethy György alelnök, Gácsér Lőrinc, Gombás Sándor, Kránitz indítványát támogató- lag, mire az elnökség a kérdési szavazás alá bocsájtotta s az ülés Kránitz indítványát, szó­többséggel elfogadta. E szerint a zubbony szö­vete az eddigi szabás mellett búzavirág kék szín, a zubbony gallérján a járási tüzfelügyelő 10 cm. hosszú ezüst hajtókán egy pirossal áttört arany csillagot, a vármegyei tüzfelügyelő pedio- 2 ilyen csillagot visel. Gácsér Lőrinc, „A tüzfelügyelők szolgálati utasítás ‘ tárgyalásánál felhozza, hogy a választ­mány az eddigi 32, 40 pontból álló jegyző­könyv felvevésétől mentse fel a tüzfelügyelőt, mert addig, inig e hosszadalmas s jobban csak statisztikai és leltári adatok felsorolása helyett a tüzfelügyelő idejének jobb kihaszná­lása céljából, ezt a községek már a tüzfelügyelő megérkezésekor készen tartsák. Kránitz József magáévá teszi Gácsér indítványát azzal a meg- toldással, hogy a tűzrendészed szemlén felvenni szokott jegyzőkönyvek, az alispáni hivatal utján küldessenek meg az egyes községeknek s azok, azt teljesen állítsák ki, kivévén a tűzoltók isko­lai, gyors és támadási szóval a csapat tűzoltói készségéről (taktika) szóló megjegyzéseket, il­letve kérdő pontokat. Az igy elkészült jegyző­könyveket, a községek bírója és jegyzőjének aláírásával szolgálati utón, az alispáni hivatal utján március 1-ig az illetékes tüzfelügyelőhöz juttassák. A választmányi ülés Gácsér indítvá­nyát Kránitz pótinditványának megtoldásával fogadja el. Elhatároztatott továbbá, hogy a tavaszi hónapokban úgy Pápán, mint Veszprémben 8 napon tűzoltó-tanfolyamokat tart a tűzoltó szö­vetség. Végül Kránitz tüzfelügyelő bemutatja a fecskendő és egyéb tűzoltó szerek gondozásá­ról készített utasítást, hogy azt felbírálás céljá­ból a választmány adja ki, hogy az mielőbb kinyomatható és a községeknek megküldhető legyen. A munka megbirálására Fodor Gusztáv, Gácsér Lőrinc, Gombás Sándor és Blázy Imre vállalkoztak. A gyűlés délután 1 órakor az elnök élte­tésével véget ért. Vármegyei mozgalom indult meg a folyó évben érvényre emelt tüzrendészeti sza­bályrendelet ellen. Már a városlődi kerületi tűzoltó szövetségi értekezleten is éles és vehe­mens támadásnak képezte központját ezen sza­bályrendelet. Kedden a megyegyülés alkalmával a nagy számban összesereglett polgárok a gyű­lés után bizalmas jellegű értekezletet tartottak, amelyen Nagy Ádám Mihály előterjesztése után egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy ezen felette sérelmes tüzrendészeti szabályrendelet ellen széleskörű mozgalmat indítanak s min­dent elkövetnek, hogy az a jövő évben hatá­lyon kivül helyeztessék. Mindjárt az értekezletből kifolyólag, meg is bízták az enyingieket, hogy az általuk szerkesztett uj szabályrendeleti ja­vaslatot sokszorosítsák és minden községnek hozzászólás végett megküldjék. Ipari szakiskolák. (Pg.) Az már elvitázhatatlan tény, hogy régi ipartörvényünk húsz évi érvényben léte alatt a kisiparos-osztály helyzete nem javult, de sőt napról-napra rosszabbodott. Hogy ezen változás álljon be, ideje kissé a gyakorlati téren is mozogni. Le kell térni a paragrafusok és teóriák mezejéről, és iparosaink főkép gyakorlati alapra helyezkedjenek s oly sérelmek orvoslását sür­gessék, melyek tényleg fenforognak, mert tör­vényhozási szabályozásuk hiányzik. Ilyen mindjárt az ipari szakoktatás kér­dése is. A szakoktotás helyes szervezése tekin­tetik az iparos-osztály legfőbb érdekének. Számos szakember nem azon nézeten van, hogy a kisipar csak mint müipar bir létjogo- I sultsággal. Ha talán némileg túlzott is ez állí­tás: a szakoktatás a kisipar léteiével szoros kapcsolatban van. A mai iparostanonc-iskolák nem szakis­kolák, hanem népoktatási törvényünk hézagos végrehajtása folytán ismétlő-iskolák jellegével ! bírnak s ma legjobb akarat mellett sem képe­sek másra, minthogy az elemi ismereteket cse­pegtessék a folyton mulasztó iparostanulók fejébe. A tanonciskola nem szakiskola, a szakis­kola — ami meg van — meg túlságosan is iskola. Aki oda bejut, ritkán gyarapítja a kis­iparos-osztályt, hanem elmegy a nagyiparoshoz. E kérdés megérdemli a tanultabb iparo­sok részéről való hozzászólást. Az is tény, hogy a képzetlen segédek miatt folytonos a panasz, melyet kivált a vidéki kisiparos-osztály érdekében okvetlenül rendbe kel! végre hozni. S a kormánynak a segéd- rajztanfolyamok stb. módjára a legszélesebb mérvben kell gondoskodni a segédek szakszerű gyakorlati kiképzéséről, mert ezek hiánya lehe­tetlenné teszi a kisiparos számára oly ritkán kínálkozó versenyviszonyok kihasználását. Méltó a foglalkozásra a vándor-ipar és házalási ügy is. Sajnos, ezt sem bírták rendezni s ma is azon anomália áll fenn, hogy egy ab­szolút időkből fennálló pátens szolgál zsinór- mértékül, holott Németországban, Ausztriában szabályozva van ez ügy. Pedig nálunk is már régóta, minden kereskedelmi és iparkamarai testület s a kereskedő-osztály követelte a tör­vényhozási intézkedést. Ez feltétlenül szükséges, mert az egyes városok által alkotott házalás-eltiltási szabály- rendelet kevés. A városok nagy részében nincs is meg s a végrehajtás és ellenőrzés gyarló­sága miatt ott is hatálytalanná válik, ahol van. Hogy ezen visszaélések hatása alatt a vi­déki kisiparos jobban sínylődik, mint a nagy­iparos, — kétségtelen. A fegyenc-ipar elleni panasz szintén or­voslásra vár. Ez már kétség alá sem jön. A fegyenc-ipar tényleg terjedőben van s több fegyházban már könyvnyomda is létezik, mészárszék stb. Az állam tehát versenyez saját adózóival. Rendezendő e dolog, hogy az állam, — illetve a modern börtön-rendnek érdekeivel is összefüggő e kérdés mindkét fél megelége­désére oldassák meg. Szóval eljött az ideje nemcsak örökké hangoztatni a kisiparosok sorsán való javítást, hanem alkotni is már végre határozott rendsza­bályokat a cél elérésére. Az iparosok vezetői jól teszik, ha szaka­datlanul agitálnak és írnak e kérdésekben, amig végre fáradozásaikat siker fogja koronázni. Mi is ajánljuk e kérdéseket a győri ke­reskedelmi és iparkamara figyelmébe is. CSARNOK. Karácsonyi gondolatok, Eljöttél ismét karácsony szép örömünne­pünk. Kinnt a nagy természetben alszik már minden, hideg szél jár sirva, zokogva s veri- rázza a balatonparti lelkészlak ablakát. Csön­des kis szobámban mintha tavasz volna, két ifjú szerető szív egymáshoz szorulva forgatja a szent könyv megavult lapjait. ... Éj vala ... és a pásztorok kint a mezőn hálnak vala és vigyáznak vala az ő nyá­jok mellett. (Luk. II. 8.) Soha nem látott csil­lag tűnik fel az égboltozaton, pásztorok éneke zendül meg, egy gyermek születik Palesztina földén, szegény helyen, Betlehem fogadójának istálójában, egy földalatti barlangban, barátság- ságtalan hideg hajlékban . . . angyalok üdvöz- lik, pásztorok köszöntik, bölcsek keresik szent áhítattal és leborulván tisztességet tőnek neki és az ő kincseiket előhozván, adának neki ajándékokat, aranyat, tömjént és mirhát. (Máté II. 11.) Végbemegy a nagy esemény, testet ölt az ige, feltámad az igazság napja (Mal. IV. 2.) megszületik a világ Megváltója; a szivekben pedig fohász kél: Dicsőség a magasságos mennyben Istennek, e földön békesség és jó­akarat az emberekhez. (Luk. II. 14.) Egy uj világ veszi kezdetét e napon, az erkölcsi világ újjászületésének napja ez, mint Pál apostol mondja: A régiek elmúltak min­denek megújultak. A kényelmedben betlehemi jászol határmesgye az ó világ és uj világ kö­zött, a szegényes betlehemi Bölcső az általános újjászületés, az uj élet Bölcsője. Eljöttél ismét karácsony szép örömünne­pünk. Ismét millió keresztyén ajkáról zeng vissza a magasságba amaz angyali ének, me­lyet a mennyei seregek zengének ama nagy éjszakán. Ismét megzendül az ige a megváltás evangélioma: örüljetek az Urban mindenkor, ismét mondom örüljetek, (Filip. IV. 4.) —- mert ma született néktek a megtartó Dávid városá­ban. (Luk. II. 11 ) A karácsonyi csillag, amelynek feltűnése­kor az égi seregek ajkán zengett fel az ének, csodálatos szépségével, átható erővel ismét fel­tűnt, ma is ragyog. Angyalok éneke, pásztorok öröme, bölcsek imádsága nem némult el ma sem. Öreg és gyermek, gazdad és szegény egyaránt örül, szivökben a tiszta érzés jótékony melege áradoz, keblükben ünnepi hangulat üti fel tanyáját. Mindenütt fénylik az egyetlen öröm­sugár, a kunyhóban, a palotában, a csillogó karácsonyfán, az ablakok jégvirágain, minden.

Next

/
Thumbnails
Contents