Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1906-12-30 / 13. szám
4. oldal. (51. szám) VESZPRÉMI ELLENŐR 1907. december 21. lódunk, midőn azon meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy e tisztikar jogos érdekeinek és igazságos óhajainak benned mindenkor hű támogatójára számíthat. Mindnyájunk érzelmeit tolmácsolom tehát akkor, midőn azt kívánom, hogy munkálkodásaidban mint a múltban, ugy^ a jövő- ban is buzdítson a vármegye nagy férfiainak emlékezete, törekvéseidet kormányozza a siker, jutalmazza vármegyéd népének elismerése és hálája; mi veled küzdünk, veled dolgozunk mindenkor és csak arra kérünk : tarts meg bennünket a jövőre is ez ideig mindig tapasztalt jóindulatú barátságodban. Az Isten sokáig, igen sokáig éltessen !! Az alispán szives szavakban köszönte meg az üdvözlést és hosszabb ideig időzött a tisztikar társaságában. Veszprém, Halpiac. WELLNER GYULA = fogász = ajánlja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legújabb amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogakhoz hasonlóan, minden célnak megfelelnek. Kívánatra egy műfog néhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, minden fájdalom elkerülésével illesztetik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek. Veszprém, Halpiac. A tűzoltóság köréből. Választmányi ülés. A Veszprémvárme- gyei tűzoltó szövetség igazgató választmánya f. hó 15-én Veszprémben, a városháza tanácstermében látogatott ülést tartott dr. Óvári Ferenc ügyvezető elnök vezetése alatt. Jelen voltak: Szeglethy György alelnök, dr. Benkő Károly, Blázy Imre vármegyei tüzfelügyelő, Kránitz József, Gácsér Lőrinc, Fodor Gusztáv, Gombás Sándor Gerber Sándor, Berkes József járási tüzfelügyelők, ezeken kívül több választmányi tag. A gyűlés egyik legfontosabb tárgya volt a tüzfelügyelők egyenruhájának a megállapítása. Miután Blázy Imre vm. tüzfelügyelő ismertette az elnökség javaslatát, Kránitz József tüzfelügyelő nemcsak a rangjelzést, de egyúttal a ruha szövetének színét is kérte megállapítani, mert szerinte a sötétkék posztó, nemhogy csak hamar kivörösödik, a kefét nem birja, tehát mini a strapát nem biró, értéktelent kéri elej- ejteni. S helyette búzavirág kék szint kívánja megállapittatni, mely szövet tartósságát, kiváló színtartó képességét megvilágítja azzal, hogy e szövetből készült zubbonyok kellő kímélet mellett, 20—25 évig is értékes darabok s erről személyesen is meggyőződött a szóló a Rábaközi népviselet megfigyelésénél. Kránitz javaslatával szemben dr. Benkő Károly a régi sötétkék posztó megállapítását hozza, javaslatba, az elnökség rangjelzésével, mert ő nem barátja annak, hogy a tűzoltók közt ily mérvű megkülönböztetés legyen. A vitához hozzászóltak még Szeglethy György alelnök, Gácsér Lőrinc, Gombás Sándor, Kránitz indítványát támogató- lag, mire az elnökség a kérdési szavazás alá bocsájtotta s az ülés Kránitz indítványát, szótöbbséggel elfogadta. E szerint a zubbony szövete az eddigi szabás mellett búzavirág kék szín, a zubbony gallérján a járási tüzfelügyelő 10 cm. hosszú ezüst hajtókán egy pirossal áttört arany csillagot, a vármegyei tüzfelügyelő pedio- 2 ilyen csillagot visel. Gácsér Lőrinc, „A tüzfelügyelők szolgálati utasítás ‘ tárgyalásánál felhozza, hogy a választmány az eddigi 32, 40 pontból álló jegyzőkönyv felvevésétől mentse fel a tüzfelügyelőt, mert addig, inig e hosszadalmas s jobban csak statisztikai és leltári adatok felsorolása helyett a tüzfelügyelő idejének jobb kihasználása céljából, ezt a községek már a tüzfelügyelő megérkezésekor készen tartsák. Kránitz József magáévá teszi Gácsér indítványát azzal a meg- toldással, hogy a tűzrendészed szemlén felvenni szokott jegyzőkönyvek, az alispáni hivatal utján küldessenek meg az egyes községeknek s azok, azt teljesen állítsák ki, kivévén a tűzoltók iskolai, gyors és támadási szóval a csapat tűzoltói készségéről (taktika) szóló megjegyzéseket, illetve kérdő pontokat. Az igy elkészült jegyzőkönyveket, a községek bírója és jegyzőjének aláírásával szolgálati utón, az alispáni hivatal utján március 1-ig az illetékes tüzfelügyelőhöz juttassák. A választmányi ülés Gácsér indítványát Kránitz pótinditványának megtoldásával fogadja el. Elhatároztatott továbbá, hogy a tavaszi hónapokban úgy Pápán, mint Veszprémben 8 napon tűzoltó-tanfolyamokat tart a tűzoltó szövetség. Végül Kránitz tüzfelügyelő bemutatja a fecskendő és egyéb tűzoltó szerek gondozásáról készített utasítást, hogy azt felbírálás céljából a választmány adja ki, hogy az mielőbb kinyomatható és a községeknek megküldhető legyen. A munka megbirálására Fodor Gusztáv, Gácsér Lőrinc, Gombás Sándor és Blázy Imre vállalkoztak. A gyűlés délután 1 órakor az elnök éltetésével véget ért. Vármegyei mozgalom indult meg a folyó évben érvényre emelt tüzrendészeti szabályrendelet ellen. Már a városlődi kerületi tűzoltó szövetségi értekezleten is éles és vehemens támadásnak képezte központját ezen szabályrendelet. Kedden a megyegyülés alkalmával a nagy számban összesereglett polgárok a gyűlés után bizalmas jellegű értekezletet tartottak, amelyen Nagy Ádám Mihály előterjesztése után egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy ezen felette sérelmes tüzrendészeti szabályrendelet ellen széleskörű mozgalmat indítanak s mindent elkövetnek, hogy az a jövő évben hatályon kivül helyeztessék. Mindjárt az értekezletből kifolyólag, meg is bízták az enyingieket, hogy az általuk szerkesztett uj szabályrendeleti javaslatot sokszorosítsák és minden községnek hozzászólás végett megküldjék. Ipari szakiskolák. (Pg.) Az már elvitázhatatlan tény, hogy régi ipartörvényünk húsz évi érvényben léte alatt a kisiparos-osztály helyzete nem javult, de sőt napról-napra rosszabbodott. Hogy ezen változás álljon be, ideje kissé a gyakorlati téren is mozogni. Le kell térni a paragrafusok és teóriák mezejéről, és iparosaink főkép gyakorlati alapra helyezkedjenek s oly sérelmek orvoslását sürgessék, melyek tényleg fenforognak, mert törvényhozási szabályozásuk hiányzik. Ilyen mindjárt az ipari szakoktatás kérdése is. A szakoktotás helyes szervezése tekintetik az iparos-osztály legfőbb érdekének. Számos szakember nem azon nézeten van, hogy a kisipar csak mint müipar bir létjogo- I sultsággal. Ha talán némileg túlzott is ez állítás: a szakoktatás a kisipar léteiével szoros kapcsolatban van. A mai iparostanonc-iskolák nem szakiskolák, hanem népoktatási törvényünk hézagos végrehajtása folytán ismétlő-iskolák jellegével ! bírnak s ma legjobb akarat mellett sem képesek másra, minthogy az elemi ismereteket csepegtessék a folyton mulasztó iparostanulók fejébe. A tanonciskola nem szakiskola, a szakiskola — ami meg van — meg túlságosan is iskola. Aki oda bejut, ritkán gyarapítja a kisiparos-osztályt, hanem elmegy a nagyiparoshoz. E kérdés megérdemli a tanultabb iparosok részéről való hozzászólást. Az is tény, hogy a képzetlen segédek miatt folytonos a panasz, melyet kivált a vidéki kisiparos-osztály érdekében okvetlenül rendbe kel! végre hozni. S a kormánynak a segéd- rajztanfolyamok stb. módjára a legszélesebb mérvben kell gondoskodni a segédek szakszerű gyakorlati kiképzéséről, mert ezek hiánya lehetetlenné teszi a kisiparos számára oly ritkán kínálkozó versenyviszonyok kihasználását. Méltó a foglalkozásra a vándor-ipar és házalási ügy is. Sajnos, ezt sem bírták rendezni s ma is azon anomália áll fenn, hogy egy abszolút időkből fennálló pátens szolgál zsinór- mértékül, holott Németországban, Ausztriában szabályozva van ez ügy. Pedig nálunk is már régóta, minden kereskedelmi és iparkamarai testület s a kereskedő-osztály követelte a törvényhozási intézkedést. Ez feltétlenül szükséges, mert az egyes városok által alkotott házalás-eltiltási szabály- rendelet kevés. A városok nagy részében nincs is meg s a végrehajtás és ellenőrzés gyarlósága miatt ott is hatálytalanná válik, ahol van. Hogy ezen visszaélések hatása alatt a vidéki kisiparos jobban sínylődik, mint a nagyiparos, — kétségtelen. A fegyenc-ipar elleni panasz szintén orvoslásra vár. Ez már kétség alá sem jön. A fegyenc-ipar tényleg terjedőben van s több fegyházban már könyvnyomda is létezik, mészárszék stb. Az állam tehát versenyez saját adózóival. Rendezendő e dolog, hogy az állam, — illetve a modern börtön-rendnek érdekeivel is összefüggő e kérdés mindkét fél megelégedésére oldassák meg. Szóval eljött az ideje nemcsak örökké hangoztatni a kisiparosok sorsán való javítást, hanem alkotni is már végre határozott rendszabályokat a cél elérésére. Az iparosok vezetői jól teszik, ha szakadatlanul agitálnak és írnak e kérdésekben, amig végre fáradozásaikat siker fogja koronázni. Mi is ajánljuk e kérdéseket a győri kereskedelmi és iparkamara figyelmébe is. CSARNOK. Karácsonyi gondolatok, Eljöttél ismét karácsony szép örömünnepünk. Kinnt a nagy természetben alszik már minden, hideg szél jár sirva, zokogva s veri- rázza a balatonparti lelkészlak ablakát. Csöndes kis szobámban mintha tavasz volna, két ifjú szerető szív egymáshoz szorulva forgatja a szent könyv megavult lapjait. ... Éj vala ... és a pásztorok kint a mezőn hálnak vala és vigyáznak vala az ő nyájok mellett. (Luk. II. 8.) Soha nem látott csillag tűnik fel az égboltozaton, pásztorok éneke zendül meg, egy gyermek születik Palesztina földén, szegény helyen, Betlehem fogadójának istálójában, egy földalatti barlangban, barátság- ságtalan hideg hajlékban . . . angyalok üdvöz- lik, pásztorok köszöntik, bölcsek keresik szent áhítattal és leborulván tisztességet tőnek neki és az ő kincseiket előhozván, adának neki ajándékokat, aranyat, tömjént és mirhát. (Máté II. 11.) Végbemegy a nagy esemény, testet ölt az ige, feltámad az igazság napja (Mal. IV. 2.) megszületik a világ Megváltója; a szivekben pedig fohász kél: Dicsőség a magasságos mennyben Istennek, e földön békesség és jóakarat az emberekhez. (Luk. II. 14.) Egy uj világ veszi kezdetét e napon, az erkölcsi világ újjászületésének napja ez, mint Pál apostol mondja: A régiek elmúltak mindenek megújultak. A kényelmedben betlehemi jászol határmesgye az ó világ és uj világ között, a szegényes betlehemi Bölcső az általános újjászületés, az uj élet Bölcsője. Eljöttél ismét karácsony szép örömünnepünk. Ismét millió keresztyén ajkáról zeng vissza a magasságba amaz angyali ének, melyet a mennyei seregek zengének ama nagy éjszakán. Ismét megzendül az ige a megváltás evangélioma: örüljetek az Urban mindenkor, ismét mondom örüljetek, (Filip. IV. 4.) —- mert ma született néktek a megtartó Dávid városában. (Luk. II. 11 ) A karácsonyi csillag, amelynek feltűnésekor az égi seregek ajkán zengett fel az ének, csodálatos szépségével, átható erővel ismét feltűnt, ma is ragyog. Angyalok éneke, pásztorok öröme, bölcsek imádsága nem némult el ma sem. Öreg és gyermek, gazdad és szegény egyaránt örül, szivökben a tiszta érzés jótékony melege áradoz, keblükben ünnepi hangulat üti fel tanyáját. Mindenütt fénylik az egyetlen örömsugár, a kunyhóban, a palotában, a csillogó karácsonyfán, az ablakok jégvirágain, minden.
