Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1906-10-21 / 3. szám

VESZPRÉMI ELLENŐR 1906. október 21. delmet fognak találni, mindenkivel és minden­nel szemben. Az uj ipartestület alapszabályai a minisz­térium által helyben hagyatván, az ipartestület végre megalakult, szervezkedett. Messzire ki­ható, s az ipartestület tagjaira hasznos műkö­dését immáron megkezdetté. S hogy ezen mű­ködés hasznos és áldásos lecnd, arra nézve biz­tosítékot kell hogy nyújtson a? ipartestület el­nökének személye; a megválasztott tisztviselői kar, de biztosítékot igér a vármegye alispánjá­nak nevében dr. Bi'oó Károly tiszteletbeli főjegy­zőnek nyilatkozata, melyet a nála tisztelgett ipartestületi küldöttségnek tett, moneván: hogy az uj ipartestület javát, érdekeit előmozdítani, méltányolni, — igazait védelmezni fogja! Ezt, csakis ezt kívánja az uj ipartestület és ennél semmivel sem többet! S bizalmat kell, hogy keltsenek a jövőre nézve Langer pénzügyigazgató Ígérete is, me­lyeket a nála szintén megjelent küldöttségnek adott, s mely Ígéretet ezennel leszögezzük: Le­gyenek bizalommal! Ide forduljanak minden ba­jaikban, s igazságos részrehajlóikul elbánásban fognak részesülni. Azokat a visszaéléseket pedig, melyekkel a korlátlan italmérők, kárositiattak el nem tűri, s a visszaélést elkövetők egyszeri meg­bírságolás után, visszaesés esetében a jog elvoná­sával fogja sújtani. Szép szavak, sokat Ígérő fontos szavak, le­szögezzük őket! Az uj ipartestületnek f. hó 16-án a Ko­rona kávéház terveiben megtartott alakuló köz­gyűlésről a következőkben számolunk be: Cservény Ferenc ideiglenes elnök, mintegy 120 korcsmáros és vendéglős jelenlétében meg­nyitja fél 11 órakor d. e. a közgyűlést, ismer­teti, hogy az ipartestület megalakítása miért volt szükséges. A sérelmek orvoslása, a megélhetés biztosítása végeit! Az alapszabályok a minisz­térium által jóváhagyattak. Mindenki lépjen be az ipartestületbe, s működjék közre a jövő bol­dogulás megalapításában. Üdvözli a veszprémi ipartestület érdemes elnökét Bauer Károlyt, ki szives volt megjelenni. Miután pedig résztvevők és tagok kellő számban jelentek meg, s óhajtják az ipartestületté való megalakulást, — a meg­alakulást kimondja ! — Kéri, hogy a tárgyalás további vezetésére, korelnököt válasszanak. — Miután Szili András várpalotai vendéglős a kor­elnökséget magáról elhárítani kérte, — Tímár András várpalotai vendéglőt választották meg. Tímár korelnök felkéri a jelenlevőket az elnök megválasztására. Egyhangúlag és lelkes éljenzéssel Cservény Ferencet választották meg elnöknek, ki a vá­lasztás idejére elég tapintatosan a mellékterembe vonult. Küldöttségben ment érte Tímár András Kreutzer Ferenc és Lorche Adolf, s midőn Cser­tő] összeugrik. Azért mondja a magyar szójárás valakiről, aki megcsappant, megsoványodott, hogy „Összement, mint a privigyei szűr“. Mondom, eme baloldali iparosok között sok sok lévén a csapó és szürposztó-készitő mesterember, akik akkor vagyonos emberek voltak, célzással arra, hogy szürposztóból ké­szítik a „botos“-okát, (a iábbeli fölé húzandó meleg lábhüvely) és cipőket, melyeknek az ide való tájszólás szerint „tutyi“ a nevük, — elne­vezték a pártot tutyi-pártnak. Nem szégyenlették. Sőt — mint hajdan Franciaországban a Geúsék (koldusok) — fel­vették a csúfnevet firmául s helyiségükben egy fehér szürposztóból készült piros és zöld szala­gokkal díszített tutyit tettek ki devisé-nek, üveg­burkolat alatt. E pártnak egyébb ipart űző tekintélyes és vagyonos férfiak is tagjai voltak, mint például : Dunszt Ferenc, Kovács Imre, a később polgár- mesteri állásra megválasztott tekintélyes városi polgárok. Szalay molnár, Benkő István síb., ez utóbbi a lelke és legagilisabb tagja a pártnak. Viszont a jobboldalnak ezek adták a „Siska“-párt elnevezést, az egyik tényező saját­ságos alakú fiilei miatt. (Ezek azonban nem használtak devisül egy preparált siska-fület.) Már előbb mondottam, hogy ez az elne­vezés habár csufondároskodásból eredt és ered­ményében nem gyerekes küzködés jelentőségével bírt. Volt annak szociális politikai jelentősége. Mert az iparűzők osztálya ezen jelző alatt kez­dett komolyabban foglalkozni a politikai dol­gokkal ; e jelző alatt szervezve és tömörítve lett vény bejött és az elnöki széket elfoglalta, fel­hangzott az élzenzés. — Cservény megköszönte a bizalmat, kérte a tagok támogatását, hogy sikert érhessen el. Ezután aielnökökké megválasztattak szin­tén egyhangúlag: Werner Károly (Veszprém), Zsilinszky Lajos (Pápa). Jegyzővé választották Széli István a veszprémi ipartestüiet jegyzőjét. Pénztárnok lett Klein Jakab veszprémi kávés. — Ügyészszé választatott dr. Benkő Károly ügyvéd, ki az uj ipartestület megalakítása körül már is érdemeket szerzett, s az alapszabályokat kidol­gozta. — Dr. Benkő is megköszönte az iránta megnyilatkozott bizalmat, s ígérte, hogy célirá- ! nyos munkássággal továbbra is igyekezni fog ' azt magának kiérdemelni. Számvizsgálókká vá­lasztattak : Hindler József (Pápa), Steiner Samu (Herend), Deutsch Jakab (B.-Nána), Szabó Já­nos (Enying), Mészáros Mihály (Ugod). Választ­mányi tagok lettek Veszprémből: Kreutzer Fe­renc, Huszár Gzörgy, Zsebő József, Tüskés Pál, | Benis Lajos, Zuschmann János, Kovacsics Gyula, Payer Károly, Schwarcz Ignácz, Lengyel Ignác ; Pápáról: Gaál János, Neumann Ferencz; Lep­sényből : Lorche Adolf; Devecserbő!: Vághy Lajos, Forintos Vince; Enyingről: Stegman Márton; N.-Esztergárból Schwarcz József; to­vábbá Smidek Ignác (Jásd), Keserű Boldizsár (Várpalota), Masszy János (Zirc), Rosenberg Pál (Hajmáskér), Weil Adolf (Csetény), Síreiebl János (Kislőd). — Póttagok: Mesterházy Kál­mán (Tüskevár), Szalmásy (Vörö.sberény), Ma- róíhy Gyula (Papkeszi), Stern József (Péterd), Török József (Berhida), Szente József (Lepsény). Ezek után az elnök felkérte Bauer Károlyt, a veszprémi ipartestület elnökét, hogy addig még az uj ipartestület anyagi viszonyai meg­erősödnek, a veszprémi ipartestület helyiségét időről-időre engedje át használatra. Bauer Ká­roly ezt teljes készséggel megígéri, s az ipar­testület elöljáróságánál is ezen értelemben fog felszólalni, kiknek jóindulatáról már eleve is biztosítja a vendéglősöket. — Az 1907. évi költségek fedezésére 1000 korona szavazta­tott meg. Ismertették ezután a devecseri szatársak iratát melyben a zárórán esti 9 órára történt megállapítása ellen panaszkodnak és orvoslást kérnek. A választmányhoz utasittatik, mely meg­fogja csinálni a szükséges munkálatokat ezen sérelmek orvoslására. Dr. Benkő részletesen elmondja a deve­cseri vendéglősök panaszait, s ismerteti,, hogy a f. hó 1-én életbe lépett megyei szabályren­delet szerint, a korcsmákat május 1-től október 1-ig esti 10 órakor, október 1-től május 1-ig este 8 órakor kell bezárni. Egyes, úgynevezett megbízható vendéglősöknek azonban éjjeli 2 óráig adnak engedélyt havi 10 korona fizetése tényezővé a politikai akciók során már akkor, mikor más helyen és vidéken az iparososztály voltaképpen számot sem tett a közdolgokérí folyó küzdelmekben. És pedig olyan arányok­ban lettek e párt tagjai tényezőkké, hogy velük minden politikai törekvésnek számolnia kellett, s több tagja, a névszerint emlitettek, különösen a nép és katonásáig soraiból, vezető szerepre is felktizóötték magukat. Sajnos ! Az akkor vagyonos iparüzők leg­többje ma részben elszegényedett, részben el- züilött. Némely iparág a kor haladtával változó divat folytán meg is szűnt. Hja! Most a paraszt ember is brünni szövetet, posztót visel. Ma már csak az ország dolgait intéző uraknak a modora a daróc. Más időket élünk, mások az erkölcsök! No meg megszűnt bizonyos nem szeren­csés és néhol nem is lelkiismeretes vállalatok létesítése által. Sokat lehetne erről is mesélni, de hát az nem tartozik ide. Elég az hozzá, hogy a „Tutyi“-párt jelen­tékeny tényező volt. Keresték is a barátságát s nem egyszer kísértették meg eltántorítani attól az iránytól, melyben igazán lelkes tevékenységet fejtett ki. A jobboldal férfiai fel-fel keresték őket. Többek között enyszer néhai való Ányos István is, — akit egyébként leginkább „Stefi“ néven ismertek. Azonban eredménytelenül. Sőt az egyik vezető tutyi-párti meg is mondta neki, „nekünk nem kell olyan ember, aki a spiritusz­ból krumplit főz.“ Vonatkozott ez Ányosnak egy mondására, aki a szeszgyáráról beszélve, szeles­ségében azt mondta, hogy ő a spirituszból krumplit főzet. 3 éllenében. Súlyosabb ez, mint a III. oszt. ke­resed adó, midőn pld. valaki 20 koronát fizet, mert évente 120 koronába kerül a záróra ilye­tén meghosszabbítása. — Oda kell hatni, hogy a panasz a dcczemberi megyegyülés napirend­jére kerüljön és orvosoltassék, oly értelemben, mint azt a 24 tagú választmány javasolni fogja. Ha nem, úgy az ügyet felviszik a belügymi­niszterhez. Tímár András nem helyesli, hogy az uj ipartestület nem kötelező minden korlátlan ital­mérőre. (Általános helyeslés). Cservény elnök hangsúlyozza, hogy min­denkinek egyformán érdekében áll a belépés. Hassanak oda a tagok, nogy mindenki belép­jen ! 86 ezer korlátlan italmérő van hazánkban, körülbelül 40.000 családtaggal. Ezeknek mind­nyájuknak érdeke a tömörülés. Tehát kivétel nélkül kel! sorakozni a közös boldogulás eléré­sére. (Helyeslés). Dr. Benkő ezután kéri a tagokat, hogy esetleges sérelmeiket és panaszaikat írásban nyújtsák be az elnökségnél. Ezután Cservény elnök a helybeli „Nép­akarat“ című hírlapban megjelent, s ő hozzá intézett nyílt levélről tesz említést, — melyben több sérelem van foglalva. Áttétetik választ­mányhoz tárgyalás végett. Felolvast tik ezután a „Veszprémi Ellenőr“ ajánlata, melvben a lap szerkesztősége és kiadó hivatala a lapot fel­ajánlja az uj ipartestület hivatalos lapjául, s úgy az ipartestületnek, mint az egyes tagoknak felette előnyös kedvezményeket ajánl fel. Az ajánlat határozat végett a választmányhoz té­tetik át. Ezután az elnök kéri a jelenlevőket, — legyenek bizalommal a vezetőséghez és a vá­lasztmányhoz, amely majd higgadtsággal, meg­fontolással fogja a felmerülő ügyeket intézni. Újból kéri, hogy minden szaktárs lépjen be az ipartesíületbe, s megköszöni a tagok megjené- sét. — Ezzel a nagy-fontosságú gyűlés fél 12-kor véget ért az elnök éltetésével. Gyűlés után Cservény Ferenc elnök veze­tésével nagy küldöttség jelent meg az alispáni hivatalban, hol az alapszabályok egy példá­nyát átnyújtották az alispánt helyetesitö dr. Bibó Károly t. főjegyzőnek. Ugyancsak tisztelgett a küldöttség Langer Adolf pénzügyigazgatónál is. Mindkét helyen előzékeny fogadtatásban része­sült a küldöttség, melynek tagjait Cservény el­nök a pénzügyigazgatónak bemutatta. Ezek vol­tak : dr. Benkő Károly ügyész, Széli István jegyző, Kreutzer Ferenc, Werner Károly, Zsebó József, Tüskés Pál, Boszkovitz Ignác, Stegmann Márton, Vághy Lajos, Forintos Vince, Stern Jó­zsef, Vidosa Sándor, Lasz Vilmos, Masszy Já­nos, Szabó József, Deutsch Jakab, Weil Adolf és Deutsch József. (Különben Ányos István szórakozottságára — aki rendkívül élénk és szeles nagy ur volt — jellemző, hogy egyszer találkozik valahol egy úrral, aki magát mondjuk: Kováts Istvánnak mutatja be. „Hohó! — kiált Ányos — ön en­gem itt is megsértett. Ezért elégtételt ad.“ Hiába tiltakozott Kováts. A párbaj megtörtént s Ányos sebesülésével végződött. Mikor a felek békejobbot nyújtottak egy­másnak, Ányos megkérdi; „Hogy is hívják Uraságodat ?“ „Kováts Istvánnak“ — volt a felelet. „Az ördögbe is!“ — szól Ányos -- „Té­vedés van a dologban ! Nekem Kováts Jánossal volt bajom.“) * íme! Ismét elbeszélgettem egy egész tárca- rovatot anélkül, hogy a megyegyüléshez jutot­tam volna. Úgy vagyok, mint az a zenekomi­kus, akinek a zenekar kíséretével kellene játsza­nia s mindig késlekedik; hol a húrt stimmeli, hol a nyerget igazgatja, hol a vonót gyantázza, srófolgatja, a gallérját igazgatja, mig végre jön a másik piécc s ő nem csinál semmit. — De hát a jövő számban már elérkezem a megye ter­mébe is. Nem a mostani díszes palotáéba, ha­nem abba a várbeli ódon épületbe, melynek helyén most. az igazságügyi palota áll. Almoz is mennyi emlék, mennyi kedves reminiszcencia fűződik, amiről lehetetlen hallgatni. S igy nem lehetetlen, hogy No IV. aiatt is csak a gyűlés megnyitása élőit tartok. Talán elnézi azt is a nyájas olvasó, mint az eddigi gyengeségeket. \ ■i\

Next

/
Thumbnails
Contents