Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1906-10-21 / 3. szám
VESZPRÉMI ELLENŐR 1906. október 21. delmet fognak találni, mindenkivel és mindennel szemben. Az uj ipartestület alapszabályai a minisztérium által helyben hagyatván, az ipartestület végre megalakult, szervezkedett. Messzire kiható, s az ipartestület tagjaira hasznos működését immáron megkezdetté. S hogy ezen működés hasznos és áldásos lecnd, arra nézve biztosítékot kell hogy nyújtson a? ipartestület elnökének személye; a megválasztott tisztviselői kar, de biztosítékot igér a vármegye alispánjának nevében dr. Bi'oó Károly tiszteletbeli főjegyzőnek nyilatkozata, melyet a nála tisztelgett ipartestületi küldöttségnek tett, moneván: hogy az uj ipartestület javát, érdekeit előmozdítani, méltányolni, — igazait védelmezni fogja! Ezt, csakis ezt kívánja az uj ipartestület és ennél semmivel sem többet! S bizalmat kell, hogy keltsenek a jövőre nézve Langer pénzügyigazgató Ígérete is, melyeket a nála szintén megjelent küldöttségnek adott, s mely Ígéretet ezennel leszögezzük: Legyenek bizalommal! Ide forduljanak minden bajaikban, s igazságos részrehajlóikul elbánásban fognak részesülni. Azokat a visszaéléseket pedig, melyekkel a korlátlan italmérők, kárositiattak el nem tűri, s a visszaélést elkövetők egyszeri megbírságolás után, visszaesés esetében a jog elvonásával fogja sújtani. Szép szavak, sokat Ígérő fontos szavak, leszögezzük őket! Az uj ipartestületnek f. hó 16-án a Korona kávéház terveiben megtartott alakuló közgyűlésről a következőkben számolunk be: Cservény Ferenc ideiglenes elnök, mintegy 120 korcsmáros és vendéglős jelenlétében megnyitja fél 11 órakor d. e. a közgyűlést, ismerteti, hogy az ipartestület megalakítása miért volt szükséges. A sérelmek orvoslása, a megélhetés biztosítása végeit! Az alapszabályok a minisztérium által jóváhagyattak. Mindenki lépjen be az ipartestületbe, s működjék közre a jövő boldogulás megalapításában. Üdvözli a veszprémi ipartestület érdemes elnökét Bauer Károlyt, ki szives volt megjelenni. Miután pedig résztvevők és tagok kellő számban jelentek meg, s óhajtják az ipartestületté való megalakulást, — a megalakulást kimondja ! — Kéri, hogy a tárgyalás további vezetésére, korelnököt válasszanak. — Miután Szili András várpalotai vendéglős a korelnökséget magáról elhárítani kérte, — Tímár András várpalotai vendéglőt választották meg. Tímár korelnök felkéri a jelenlevőket az elnök megválasztására. Egyhangúlag és lelkes éljenzéssel Cservény Ferencet választották meg elnöknek, ki a választás idejére elég tapintatosan a mellékterembe vonult. Küldöttségben ment érte Tímár András Kreutzer Ferenc és Lorche Adolf, s midőn Csertő] összeugrik. Azért mondja a magyar szójárás valakiről, aki megcsappant, megsoványodott, hogy „Összement, mint a privigyei szűr“. Mondom, eme baloldali iparosok között sok sok lévén a csapó és szürposztó-készitő mesterember, akik akkor vagyonos emberek voltak, célzással arra, hogy szürposztóból készítik a „botos“-okát, (a iábbeli fölé húzandó meleg lábhüvely) és cipőket, melyeknek az ide való tájszólás szerint „tutyi“ a nevük, — elnevezték a pártot tutyi-pártnak. Nem szégyenlették. Sőt — mint hajdan Franciaországban a Geúsék (koldusok) — felvették a csúfnevet firmául s helyiségükben egy fehér szürposztóból készült piros és zöld szalagokkal díszített tutyit tettek ki devisé-nek, üvegburkolat alatt. E pártnak egyébb ipart űző tekintélyes és vagyonos férfiak is tagjai voltak, mint például : Dunszt Ferenc, Kovács Imre, a később polgár- mesteri állásra megválasztott tekintélyes városi polgárok. Szalay molnár, Benkő István síb., ez utóbbi a lelke és legagilisabb tagja a pártnak. Viszont a jobboldalnak ezek adták a „Siska“-párt elnevezést, az egyik tényező sajátságos alakú fiilei miatt. (Ezek azonban nem használtak devisül egy preparált siska-fület.) Már előbb mondottam, hogy ez az elnevezés habár csufondároskodásból eredt és eredményében nem gyerekes küzködés jelentőségével bírt. Volt annak szociális politikai jelentősége. Mert az iparűzők osztálya ezen jelző alatt kezdett komolyabban foglalkozni a politikai dolgokkal ; e jelző alatt szervezve és tömörítve lett vény bejött és az elnöki széket elfoglalta, felhangzott az élzenzés. — Cservény megköszönte a bizalmat, kérte a tagok támogatását, hogy sikert érhessen el. Ezután aielnökökké megválasztattak szintén egyhangúlag: Werner Károly (Veszprém), Zsilinszky Lajos (Pápa). Jegyzővé választották Széli István a veszprémi ipartestüiet jegyzőjét. Pénztárnok lett Klein Jakab veszprémi kávés. — Ügyészszé választatott dr. Benkő Károly ügyvéd, ki az uj ipartestület megalakítása körül már is érdemeket szerzett, s az alapszabályokat kidolgozta. — Dr. Benkő is megköszönte az iránta megnyilatkozott bizalmat, s ígérte, hogy célirá- ! nyos munkássággal továbbra is igyekezni fog ' azt magának kiérdemelni. Számvizsgálókká választattak : Hindler József (Pápa), Steiner Samu (Herend), Deutsch Jakab (B.-Nána), Szabó János (Enying), Mészáros Mihály (Ugod). Választmányi tagok lettek Veszprémből: Kreutzer Ferenc, Huszár Gzörgy, Zsebő József, Tüskés Pál, | Benis Lajos, Zuschmann János, Kovacsics Gyula, Payer Károly, Schwarcz Ignácz, Lengyel Ignác ; Pápáról: Gaál János, Neumann Ferencz; Lepsényből : Lorche Adolf; Devecserbő!: Vághy Lajos, Forintos Vince; Enyingről: Stegman Márton; N.-Esztergárból Schwarcz József; továbbá Smidek Ignác (Jásd), Keserű Boldizsár (Várpalota), Masszy János (Zirc), Rosenberg Pál (Hajmáskér), Weil Adolf (Csetény), Síreiebl János (Kislőd). — Póttagok: Mesterházy Kálmán (Tüskevár), Szalmásy (Vörö.sberény), Ma- róíhy Gyula (Papkeszi), Stern József (Péterd), Török József (Berhida), Szente József (Lepsény). Ezek után az elnök felkérte Bauer Károlyt, a veszprémi ipartestület elnökét, hogy addig még az uj ipartestület anyagi viszonyai megerősödnek, a veszprémi ipartestület helyiségét időről-időre engedje át használatra. Bauer Károly ezt teljes készséggel megígéri, s az ipartestület elöljáróságánál is ezen értelemben fog felszólalni, kiknek jóindulatáról már eleve is biztosítja a vendéglősöket. — Az 1907. évi költségek fedezésére 1000 korona szavaztatott meg. Ismertették ezután a devecseri szatársak iratát melyben a zárórán esti 9 órára történt megállapítása ellen panaszkodnak és orvoslást kérnek. A választmányhoz utasittatik, mely megfogja csinálni a szükséges munkálatokat ezen sérelmek orvoslására. Dr. Benkő részletesen elmondja a devecseri vendéglősök panaszait, s ismerteti,, hogy a f. hó 1-én életbe lépett megyei szabályrendelet szerint, a korcsmákat május 1-től október 1-ig esti 10 órakor, október 1-től május 1-ig este 8 órakor kell bezárni. Egyes, úgynevezett megbízható vendéglősöknek azonban éjjeli 2 óráig adnak engedélyt havi 10 korona fizetése tényezővé a politikai akciók során már akkor, mikor más helyen és vidéken az iparososztály voltaképpen számot sem tett a közdolgokérí folyó küzdelmekben. És pedig olyan arányokban lettek e párt tagjai tényezőkké, hogy velük minden politikai törekvésnek számolnia kellett, s több tagja, a névszerint emlitettek, különösen a nép és katonásáig soraiból, vezető szerepre is felktizóötték magukat. Sajnos ! Az akkor vagyonos iparüzők legtöbbje ma részben elszegényedett, részben el- züilött. Némely iparág a kor haladtával változó divat folytán meg is szűnt. Hja! Most a paraszt ember is brünni szövetet, posztót visel. Ma már csak az ország dolgait intéző uraknak a modora a daróc. Más időket élünk, mások az erkölcsök! No meg megszűnt bizonyos nem szerencsés és néhol nem is lelkiismeretes vállalatok létesítése által. Sokat lehetne erről is mesélni, de hát az nem tartozik ide. Elég az hozzá, hogy a „Tutyi“-párt jelentékeny tényező volt. Keresték is a barátságát s nem egyszer kísértették meg eltántorítani attól az iránytól, melyben igazán lelkes tevékenységet fejtett ki. A jobboldal férfiai fel-fel keresték őket. Többek között enyszer néhai való Ányos István is, — akit egyébként leginkább „Stefi“ néven ismertek. Azonban eredménytelenül. Sőt az egyik vezető tutyi-párti meg is mondta neki, „nekünk nem kell olyan ember, aki a spirituszból krumplit főz.“ Vonatkozott ez Ányosnak egy mondására, aki a szeszgyáráról beszélve, szelességében azt mondta, hogy ő a spirituszból krumplit főzet. 3 éllenében. Súlyosabb ez, mint a III. oszt. keresed adó, midőn pld. valaki 20 koronát fizet, mert évente 120 koronába kerül a záróra ilyetén meghosszabbítása. — Oda kell hatni, hogy a panasz a dcczemberi megyegyülés napirendjére kerüljön és orvosoltassék, oly értelemben, mint azt a 24 tagú választmány javasolni fogja. Ha nem, úgy az ügyet felviszik a belügyminiszterhez. Tímár András nem helyesli, hogy az uj ipartestület nem kötelező minden korlátlan italmérőre. (Általános helyeslés). Cservény elnök hangsúlyozza, hogy mindenkinek egyformán érdekében áll a belépés. Hassanak oda a tagok, nogy mindenki belépjen ! 86 ezer korlátlan italmérő van hazánkban, körülbelül 40.000 családtaggal. Ezeknek mindnyájuknak érdeke a tömörülés. Tehát kivétel nélkül kel! sorakozni a közös boldogulás elérésére. (Helyeslés). Dr. Benkő ezután kéri a tagokat, hogy esetleges sérelmeiket és panaszaikat írásban nyújtsák be az elnökségnél. Ezután Cservény elnök a helybeli „Népakarat“ című hírlapban megjelent, s ő hozzá intézett nyílt levélről tesz említést, — melyben több sérelem van foglalva. Áttétetik választmányhoz tárgyalás végett. Felolvast tik ezután a „Veszprémi Ellenőr“ ajánlata, melvben a lap szerkesztősége és kiadó hivatala a lapot felajánlja az uj ipartestület hivatalos lapjául, s úgy az ipartestületnek, mint az egyes tagoknak felette előnyös kedvezményeket ajánl fel. Az ajánlat határozat végett a választmányhoz tétetik át. Ezután az elnök kéri a jelenlevőket, — legyenek bizalommal a vezetőséghez és a választmányhoz, amely majd higgadtsággal, megfontolással fogja a felmerülő ügyeket intézni. Újból kéri, hogy minden szaktárs lépjen be az ipartesíületbe, s megköszöni a tagok megjené- sét. — Ezzel a nagy-fontosságú gyűlés fél 12-kor véget ért az elnök éltetésével. Gyűlés után Cservény Ferenc elnök vezetésével nagy küldöttség jelent meg az alispáni hivatalban, hol az alapszabályok egy példányát átnyújtották az alispánt helyetesitö dr. Bibó Károly t. főjegyzőnek. Ugyancsak tisztelgett a küldöttség Langer Adolf pénzügyigazgatónál is. Mindkét helyen előzékeny fogadtatásban részesült a küldöttség, melynek tagjait Cservény elnök a pénzügyigazgatónak bemutatta. Ezek voltak : dr. Benkő Károly ügyész, Széli István jegyző, Kreutzer Ferenc, Werner Károly, Zsebó József, Tüskés Pál, Boszkovitz Ignác, Stegmann Márton, Vághy Lajos, Forintos Vince, Stern József, Vidosa Sándor, Lasz Vilmos, Masszy János, Szabó József, Deutsch Jakab, Weil Adolf és Deutsch József. (Különben Ányos István szórakozottságára — aki rendkívül élénk és szeles nagy ur volt — jellemző, hogy egyszer találkozik valahol egy úrral, aki magát mondjuk: Kováts Istvánnak mutatja be. „Hohó! — kiált Ányos — ön engem itt is megsértett. Ezért elégtételt ad.“ Hiába tiltakozott Kováts. A párbaj megtörtént s Ányos sebesülésével végződött. Mikor a felek békejobbot nyújtottak egymásnak, Ányos megkérdi; „Hogy is hívják Uraságodat ?“ „Kováts Istvánnak“ — volt a felelet. „Az ördögbe is!“ — szól Ányos -- „Tévedés van a dologban ! Nekem Kováts Jánossal volt bajom.“) * íme! Ismét elbeszélgettem egy egész tárca- rovatot anélkül, hogy a megyegyüléshez jutottam volna. Úgy vagyok, mint az a zenekomikus, akinek a zenekar kíséretével kellene játszania s mindig késlekedik; hol a húrt stimmeli, hol a nyerget igazgatja, hol a vonót gyantázza, srófolgatja, a gallérját igazgatja, mig végre jön a másik piécc s ő nem csinál semmit. — De hát a jövő számban már elérkezem a megye termébe is. Nem a mostani díszes palotáéba, hanem abba a várbeli ódon épületbe, melynek helyén most. az igazságügyi palota áll. Almoz is mennyi emlék, mennyi kedves reminiszcencia fűződik, amiről lehetetlen hallgatni. S igy nem lehetetlen, hogy No IV. aiatt is csak a gyűlés megnyitása élőit tartok. Talán elnézi azt is a nyájas olvasó, mint az eddigi gyengeségeket. \ ■i\
