Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-02-02 / 6. szám
1902. február 2. 3. oldal. haragusznak, mert zsidók; és a haleladásnál nyerészkedni merészkednek. Az igazgató ur szerelmes a külföldi kereskedőkbe, mit azzal dokumentál, hogy egyenlő ár mellett azok elégittetnek ki első sorban. Azok kapják a legszebb, legfrissebb halakat. Másodsorban jönnek a távol vidéken lakó kereskedők, de ezek már ritkábban kapnak. És legutoljára a Balaton vidéken lakók. Ezek a mostoha gyermekek, ezek alig, .vagy épen nem kapnak. Ezek, hogy üzletük forgalma teljesen meg ne akadjon, — kénytelenek a halat Romániából hozatni ide a Balaton mellé! . . . így nyomja ezen hírhedt részvény-társaság igazgatósága a munkás-osztályt és kereskedőket,melyeknek adófilléreiből 120.000 koronát kaptak kölcsön! talán soha vissza nem fizetésre. Hát ennyire fajult már az elbizakodottság ! ? Magyar emberek és úri emberek ilyesmire nem vetemedhetnek — ergo. kendtek magyar úri emberek nem lehetnek. A ki magyar és ur, az nem gyűlöli önző haszonlesésből a saját faját, még ha sok volna is a rováson — hát még ha a légynek sem vétettek. Kendtek tehát jcsak azért kendtek, mert ennél mélyebbre leszállani magyar nyelvű megszólításban már nem lehet. Kendtekben csupa nemtelen indulatok lakoznak. Ejh, ki fogja ezt az indulatot egy lélektani analyzisre méltatni? Kit érdekelnek azok a kloakák, melyekből a kapzsiság és hazafi- atlanság fakadnak. Csak be akarom egy kissé mutatni a nyilvánosságnak, hogy milyen az önök belső „virtschaftja“. A részvénytársasági igazgatóság — kik rendkívül bölcs és előrelátó emberek, ismerve a törvény ama rendelkezését, hogy ha a részvény tőke • 50%-a elkallódik, akkor liquidálni kell — a ríii más szóval azt is jelenti, hogy vége a zsiros állásnak — a mi, hogy be ne következzék, úgy felbecsülte a „mérlegében a vagyoni állapotot, hogy csak szerény 40.000 frtot tett ki a deficit egy és fél év alatt. Megjegyzendő, hogy ez a kimutatott deficit olyan esztendőről mutattatott ki, amidőn kilencz hétig tartott a jég-halászat, a milyen kedvező állapot 50 év alatt egyszer szokott előfordulni ; és hasonló kedvező konstellácziók mellett a zsidó bérlők legalább két évi költségeiket beszerezték. Csakhogy azok a bérlők nem a pecze- gödör, hanem a vevők számára fogták a halakat, kiket illő ár ellenében mindenkor kielégítettek. A vagyoni mérlegben szereplő dolgokat —• térszüke miatt — csak kivonatosan idézem. Vagyoni állapot valódi értéke 3 gőzhajó becslése ........................ 60.000 írt 20.000 frt. Ép ületek idegen telkeken . . . . . 50.000 15.000 „ Hálók ........................ 10.000 „ —.800 „ Cs izmák .......... 4.000 „ —.200 „ Aradi és temesvári conserv halak . . 16.000 „ elásattak Hordók stb. stb. '........................, • 3.000 „ 1.000 „ Ös szesen felbecsülve .... 153.000 frt 37.000 frt. VESZPRÉMI ELLENŐR. Hozzá adva a 40.000 frt. kimutatott vesztességet, van: 156.000 frt. vesztesség, ergo úgy látszik, hogy nagyon kell érteni cell az evezéshez. Az igazgató úr, mint mindenhez értő univerzális zseni, a hajókat 60.000 frtra becsülte, mintha kívüle senkisem tudhatná, iogy mennyibe is kerül egy gőzhajó? Ha i „Helka“ és „Helén“ gőzösök újonnan együtt 56.000 frtba kerültek, akkor azok i liliputi halász gőzösök, - melyek egyébre sem jók, mint a megfogni szándékolt halak elrezzentésére, szétkergetésére, — berendezés nélkül 20.000 frtban is drágára vannak becsülve. Az idegen telkekre épített ingatlanokat, miután azokat a telektulajdonosok alig vagy egyáltalán nem értékesíthetik, — ha 15.000 Ytért visszaváltják, akkor már gavallérosan fizetnek. Hát a hálók! a rongyos hálókat, melyeket máskor a rongyszedőnek adtak el mázsánkint 3 írtért, az igazgató ur 800 frtra becsülte darahonkint. Jól tessék megérteni : darabonkint. Egy egész ép és jó háló uj korában 400 frt. A szalmacsutakkal bedugaszolt és ezu- korspárgával összekötözött csizmák újkorukban kóstálhattak 4900 frtot. Most pedig, mikor egytől-egyig végelgyengülésben szenvednek, mikor a viz rajtuk ki és be folyik és folt hátán folt ül, túlzás nélkül 90°/o-kal redukálható az értékük. Az aradi és temesvári halakra reá fizettek, mert drága napszámokért hordták őket az örök nyugalom helyére, a föld alá. A hordókat, melyek 2 év óta a szabad ég alatt áznak, fáznak, száradnak és dagadnak, szintén csak egy harmad rész árban lehet felvenni. Ily körülmények között — azt hisszük csak még rövid ideig leszünk abban a szerencsében, hogy a halásztársaságot „schim- felhetjük,“ bár bizonyos szempontból kívánatos volna — ha a fő halhatalmak legalább még tiz esztendeig a saját bugyellári- saikból tartanák fenn ezen közhasznú (?) vállalatot. Legalább olyan helyekről jönne egy kis pénz forgalomba, a hol — sajnos — úgy is túltengésben leledzik. Az a részvénytársaság, mely olyan kedvező constellációk mellett, mint a múlt éviek voltak, továbbá annyi állami kedvezmény mellett, mint a tilalmi idő felfüggesztése féláfu só kapása, — 120.000 frt. szubven czió — stb. ekkora horibilis deficzittel dől gozik — és azt a nyomorult halász népen akarja hevasalni — az úgy cselekszik mint az a bizonyos hazárdjátékos, miután a kávéházban 500 frtot elferblizct jés hazament — a konyhában felpofozta cselédet, azon hallatlan petroleum pazarlásért mert a lámpát nagyon felsrófolva hagyta egm. (r.) (Folytatjuk.) Városi képviselőválasztások. Veszprém, 1902. február 1. Lezajlottak a városi választások általános és mondhatjuk szokatlan érdeklődés mellett. A polgárok tömegesen járultak az urnához, hogy polgári jogaikat gyakorolva jelöltjeiket győzelemhez juttassák. Ez igy van jól. A polgár legyen polgár és viselje szivén a közérdeket és ne mutasson közömbösséget a közügyek terén. Ez alkalommal is, mint mindenütt, nem hiányoztak bizonyos visszaélések, miket szó nélkül hagyni nem lehet. Csekélység az egész, csak egy testületet érdeklő, de azért megérdemli a dolog, hogy vele foglalkozzunk, mert jogfosztásról, rossz akaratú czélzatos- ságról van szó. 1711 -ben jöttek szerény városunk falai közé a piaristák, hogy fiainkat neveljék, oktassák, vezessék. Ez idő óta nem lehet elvitatni azt a benső, bizalmas baráti viszonyt, a mi városunk közönsége és eme, tisztán a közügyet szolgáló testület között kifejlett. Velünk voltak jóban, roszban egy- iránt, velünk örültek, velünk sírtak mindig kezdettől mostanig. Lehetetlen, hogy a vá- osnak bármely felekezetű polgára is ne adózott volna elismeréssel a l^özügy ezen igényeién munkásai iránt, lehetetlen, ‘hogy magunkénak ne tekintsük azt a testületet, mely fiainkat neveli és tagjainak intelligen- cziájánál, józan demokratikus felfogásánál bgva városunk közönségének mindig tisz- elettel környezett tagjai voltak. De nem igy gondolkozik a hivatalos Veszprém város. Sajnos, városunk fejének udtával, nem tudni mi okból, egytól-egyig törülték a választók lajstromából nem csak az egyeseket, hanem a testületet magát is, még annak fejét is. Ez ellen hiába hozza tel városunk ez idő -szerinti feje, hogy nem fizetnek községi adót!“ mert egy bepillantás a községi adózók lajstromába elég, logy az ellenkezőről legyünk meggyőződve. Vagy értelmiségük ellen volt az illetékes töröknek kifogásuk? Tudhatják, hogy a törvény éppen az értelmi elemnek biztosit úgy községi, mint országos választásoknál előnyt és tudhatják, hogy a piaristák diplomájuk alapján is, (eltekintve attól, hogy községi adót is fizetnek) a törvény világos szavai szerint a választó polgárok közé felveendők. Ha Budapest székes főváros törvényhatóságától kezdve minden városa az országnak szeretettel fogadja őket polgárai közé, vájjon mit vétettek Veszprémben, hogy még azokat is, a kik 15 — 20 év óta állandóan gyakorolták községi választói jogukat, sőt ketten választott tagjai is a' városi képviselő testületnek, — egyszerűen törlik a polgárok lajstromából, száműzni akarják őket. Hasonló eset történt Léván, a hol szintén száműzni akarták őket 1894-ben, ámde Bars vármegye helyesebben, igazságosabban és méltányosabban gondolkozott és végzésileg helyezte őket vissza oda, a honnét munkájuk, társadalmi állásuk révén jogfosztásztás és szántszándékos rossz akarat nélkül el nem üzhétők. Még tévedéssel sem lehet menteni ezt az eljárást, mert ha csak egyesek törléséről lenne szó, akkor meg volna az egész eljárásnak az a szinezete, hogy a választók összeírásánál tévedés történt. Ámde egy testületnek minden tagját törülni, még maI
