Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-01-12 / 3. szám
1902. január 12. VESZPRÉMI ELLENŐR. 3. oldal. összegre s az anyagi felelősségre is törvény szerint kötelezhetők. Benne vannak, vagy menekültek az igazgató tanácsból 1 gróf Tisza István, Bauer Mór, Beöthy László, dr. Brauneisz Alfons, Lederer Sándor, Lukács Béla (f), báró Roszner Ervin, dr. Siemens György (f), Sigmond Dezső (f), ifj. gr, Széchényi Imre, Weisz Berthold, Strasser Sándor, Wolfner Tivadar, gróf Károlyi-lmre és Nicholson Fülöp. Eddig több részvényes, köztük tizenegy vidéki pénzintézet, 10.900 részvény- nyel jelentkezett a mozgalomhoz, illetve a részvényesek által kiküldött bizottságnál, a • melynek ügyeit dr, Bezsilla Nándor ügyvéd (Budapest, József-körut 16.) viszi. A részvényeket Rhorer Géza kir. közjegyzőnél kell deponálni. Az ő jogos magánérdekük közügy, országos érdek, azért emeltünk szót. A vidéki sajtó orgánumaitól várják a részvényesek tömörülését, mert az összes többi bankok lehetőleg akadályokat gördítenek a részvények kiadása ellen, hogy az deponálható ne legyen s igy a részvényesek együttes erővel a törvény előtt fel ne léphessenek az igazgatók: Schwarcz Félix, Pósch Gyula és Szécsy Pál ellen. * Tudtunkkal e bank-válságban erősen érdekelve van a veszprémi (régi) takarék- pénztár is. Felkérjük tehát a takarékpénztár igazgatóságát, hogy a közönség felvilágosítása czéljából ezen érdekeltség eredete és természete felől nyilatkozni szíveskedjék. Egy „becsületszó“ (?) története. — Óvári természetrajzához. — A becsületszónak akkor van értéke csupán, ha becsületes embertől ered. Schyllock uzsorásnak, egy utczai demimonde-nak, avagy egy kóbor oláhczigánynak a becsületszavára ad-e józan eszü ember valamit ?.. . Ugy-e nem? — Úgy érezze magát Eliz, mintha nénje is itt volna. —: Majd inkább úgy — szólalt meg egy hang — mintha atyja volna itt. Eliz felsikoltott. Atyja állt oldala mellett. — Jól mondta öcsém — szólt Ottermayer megölelve a siró Elizt — hogy rosszul tette, hogy nem nénjével jött. De hát látja atyjával jött. Természetesen Peterdi ur, ön lányom kezét keresi.-— Úgy van — hebegé Kálmán. — De nem igy kelleti volna. — Másként is voltam már uram — felelt Kálmán. De köztudomásos, hogy őn gyűlöli a magyarokat . . . — Én? — Kiáltott az öreg. Majd felkacza- gott. Majd másként fog gondolkozni öcsém. Nos tehát én kijelentem, hogy Eliz kezét önnek adom, még ma lesz az eljegyzés. Reménykedve, s mégis habozva nézett a két fiatal az öregre. — No mit bámultok? így lesz. Nagyon természetes, hogy ezek után ezt már_ halasztani sem lehet. Tessék tehát öcsém azonnal kimenni, a hol bejött, és . . . — Uram e szerint ön csak gúnyolódott ? — Dehogy. Csak belátja, hogy lányom jegyesét nem fogadhatom a kertben. — Tessék az ajtónak kerülni. — Hát uram én kijelentem, hogy befogok menni, s ha az ajtó be lesz zárva, betöröm. De egy tisztességes, intelligens társadalomban élő, előkelő pozicziót betöltő embernek a szavát előre kétségbe vonni nem lehet és nem szabad senki emberfiának. Józan észszel nem lehet azért, mert az illetőnek nemcsak .jóga, de önmaga és a tisztességes társadalom iránt tartozó kötelessége ilyen esetben minden rendelkezésére álló eszközt felhasználni a megtorlásra. Annyival is inkább, mert olyan bolond ember nem igen akad, a ki — még manapság is — férfitársának becsületszavában ok nélkül kételkedjék. Nem szabad pedig kétségbevonni magyar férfi ember adott szavát azért, mert az erkölcsi laszczivitás mai korszakában az osztályharcz, a felekezeti gyűlölködés és a nemzetiségi marakodás démonai ezer odúból ólálkodnak felénk, hogy alkalomadtán kirohanva zúgaikból, kaján örömmel tépdessék meg hagyományos, nemzeti lovagias erkölcsünk palástját. szé leendő megválasztatása esetén csak annyi moratóriumot kér, hogy akkori mandátuma lejárjon, mandátumot többé nem vállal. / Óvári szava annak rendje és módja szerint jegyzőkönyvbe vétetett, sőt még egy külön írásban nyilatkozatot is adott ez értelemben, a mit el is helyeztek az egyik W ertheim-szekrényben. Az 1900-ik évben aztán Óvári a saját undok ábrázatával kibővített „Athenaeum- naptáru-hoz fűzött úgynevezett: „beszámoló-beszéd “-ben el is búcsúzott a nagyvázsonyi kerület választóitól és bejelentette, hogy többé nem reflektál a kerület mandátumára. És ma: a múlt — 1901-ik — évi október 2-ika óta Óvári újból — és pedig a legnagyobb, a legszemérmetlenebb erőszakoskodások és jegyzői galádságok révén — a nagyvázsonyi kerület orsz. képviselője, s egyúttal a veszprémi takarékpénztár ügyésze is . . . Hadd Jöjjön most a historikum! Dr. Óvári Ferencz ügyvéd, ország-1 Engedelmet instállunk, a „becsületszó- gyülési képviselő — tehát a mai fogalmak ról“ fentebb elmondott véleményünkből min- szerint „ur“, még pedig: „nagyságos“ — denki levonhatja magának a konzekven- ezelőtt néhány évvel, a mikor Szabó Imre cziákat. akkori veszprémi képviselőt kiintrikálta a Óvárinak „adott szaváról“ akkor is meg busás jövedelmű veszprémi takarékpénztári volt nekünk a magunk véleménye, a mit ügyészségből, pokoli aknamunkáját azzal azonban a nyilvánosság előtt — éppen e indította meg elv- és képviselőtársa ellenH soraink elején kifejtett elvek alapján — nem kogy a képviselőség inkompatibilis a takarék- proklamáltunk. pénztári ügyészséggel, mert az „országos De a következmények —fájdalom, ügyek“ annyira igénybe veszik becses idejét, igazat adtak nekünk, hogy az intézet érdekeit nincs elegendő al- És most csak azt kérdezzük: kalma kellőleg képviselni. I Vájjon nagykorú gyermekek kisded Szabó Imrét valahogyan reá is bírták, | játéka-e a „Veszprémi takarékpénztár“ hogy ezzel az indokolással lemondjon. Az ennek' folytán bekövetkezett uj ügyész választásakor — nagyon természe-| tes (!) — a takarékpénztár választmányának „közbizalma“ Óvári felé fordult volna, ha ő is nem lett volna képviselő. Ámde mi ez a gát egy Obele-Óvárinak ?... Egyszerűen bessületszavát adta, hogy ügyész-1 választmányi tagjainak ülésezése, Vagy pedig egy előkelő pénzintézet gondos vezetésének súlyos felelősségével megterhelt férfiaknak gyülekezete ? . . . Ha az utóbbi: akkor a pénzintézet részvényeseinek, betevőinek és adósainak rovására ilyen rut „szójátékot“ nem engedhet meg; ha az előbbi: akkor — úgy kell Ottermayer kaczagott. I ennek a pénzintézetnek ! Kálmán ingadozó léptekkel távozott, Otter-1 Reméljük, hogy a legközelebbi köz- mayer pedig felvezette a leányát, simogatva izzadt I gyűlésen akad szókimondó és saját érdekeit homlokát, törölgetve könnyeit. képviselő részvényes, a ki szóvá teeindi azt Kis bolondom — szólt hozzá gyöngéden I a rút dolgot, hát nem hitted, hogy a te óhajtásodatj ha lehet, [ teljesítem. Lásd most már a tied. Mindjárt nevetni fogsz. Vezette lányát egyenesen a kapu ajtóhoz. Nem sokára ingadozó léptekkel közeledett Kálmán. Ottermayer kezet fogott vele. Na lássa öcsém, igy kellett volna csinálni. Jó szerencse, hogy nem késő. Mindjárt áthivatott az öreg egy néhány szom szédot s meg is tartották az eljegyzést. Magyar kir. anyakönyvi hiv. Anyakönyvi kivonat. Születés. Jan. 3. Fülöp József kovács-mester és neje Komáromi Rozália fia Mihály, ev. ref. — Homoki T i T--,• ___i . . Imre borbély-mester és neje Takács Irén fia József Ismét megcse ndült az Eliz csengő hangja,Lmre r'm kath A bus nóták helyett elő vette a vig magyar nó-l Jan. 5 Glück József napszámos és neje tákat. I Glück Mária fia József, r. kath. — Tóth Árpád Egy alkalommal megsúgta az öreg, Kálmán-1 érez- és harangöntő-mester és neje Zuschman Ernák, hogy ő mennyire nem rriagyargyülölő. Hiszen I zsebet leánya Ilona Sarolta, r. kath. a magyarok mellett harczolt. Meg is mutatta katonai I SB1 fl| B S SIR pl . i I Ilona fia István Sándor, r. kath. — Hornung Feokmanyait. Irencz napszámos és neje Klein Terézia fia Antal, — De látja, ha még mindig olyan idő van, I i kath. — Gutái József mozdonyvezető és neje a mikor nem lehet ezzel dicsekedni. Magának mégis I Klreth Jusztina leánya Piroska, r. kath. — Pollák tudni kellett ezt I Mária házi-cseléd leánya Philoména Róza, r. kath. Kálmán megcsókolta kezét, a mely a ma- . Jan. 9 Rozmárt János áll vasúti kalauz és . neje Kner Mana leanya Anna Mana, r. kath. — gyarokert küzdött. I Kis Sándor napszámos és neje Sváb Czeczilia fia A mi Elizt még boldogabbá tette — ha József, r. kath. — Csikász József lakatos-mester és lehetett! |neje Stein Erzsébet leánya Mária, r. kath.