Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-03-02 / 10. szám
2. oldal. VESZPRÉMI ELLENŐR. 1902. márczius 2. A józan demokracziának ezen a téren kellene érvényesülnie, annak a demokracziának, mely a nép ügyének felkarolásában és nem hangzatos demokratikus frázisokban nyilvánul. Ez az egyetlen mód és eszköz, melylyel a népet magunkhoz édesgethetjük és bizalmat, ragaszkodást ébresztünk benne irántunk. Ily eljárás mellett a nép ki fog tartani mellettünk és nem teszi magáévá azokat a felforgató eszméket, a melyek szembe állítják akár a vagyonos, akár az értelmi osztálylyal. Zs. J. TANÜGY. A tankötelesek korcsmározása ellen. A közerkölcsiség legmegmételyezőbb eleme a rossz társaság, a mely a kisdedek közt szedi áldozatait észrevétlenül, a midőn engedi, hogy a gyermekek a füsttel telt korcsmákat látogathassák meg nagy baj csirájában leendő elfojtását a gyermekeknek a korcsmáktól való távoltartása által eszközölhetjük, a mint azt Papp Sándor kir. tanfelügyelőnek az erre vonatkozó szabályzathoz irt és valamennyi iskolszéknek megküldött szavaiból ki- vehetjük. Egy fontos közerkölcsi közrendi, valamint közegészségi és nemzetgazdasági ügyben van szerencsém becses figyelmét és hathatós támogatását kérni. Vannak törvényeink és intézményeink, melyek a korcsmahitelt s a korcsmái záró-órat korlátozva szabályozzák; utóbb pedig vármegyénkben is történt gondoskodás arról, hogy 15 éven aluli gyermekek a korcsmáktól s ily helyeknél tartandó tánczmulatságoktól távol tartassanak. A tekintetes Iskolaszék bizonyára maga is tudja s érzi, hogy milyen kimondhatatlan áz a lelki-testi kár, mely jár avval,' ha a serdülő két- nembeli iskolai ifjúság az említett helyeken megfordul, milyen kimondhatatlan gúny az, a midőn daczára minden vallás erkölcsi tanításnak és nevelésnek, nagyobb tanköteleseinek ott a garázda, buja, részeg, iszákos voltuknál fogva az emberiségből kivetkőzött esztelen felnőttek példáját látják, azon maguk is indulnak, dorbézolnak, jó lelkészükre és tanítójukra, kik őket fájós tekintettel tehetetlenül nézik és fenyegetik, ördögi örömmel vigyorognak. Hogy nem túlozok, hivatkozhatom mindnyájunkra, hisz tanuk voltunk az ilyen jeleneteknek. S hogy egészségi vagyoni önállóság' tekintetében hová lesz az ily növendékekből felnövekedő nemzetség, attól a fontos nemzetgazdasági tekintettől ez alkalommal még egészen eltekintek. Csak arra vagyok bátor a tekintetes Iskolaszék becses figyelmét felhívni, hogy miután minden olyan törvény, intézmény és rendelet hatálytalan, a mely végrehajtásában ellen nem őriztetik, szankciót nem nyer, legyen szives a tekintetes iskolaszék e per excellentiam fontos népnevelési ügyben az ellenőrzést elvállalni, mi czélból az arra vonatkozó vármegyei szabályrendeletnek egy példányát % allat mellékelve, tisztelettel felkérem szíveskedjék minden tudomására jutott ellen nem őrizett esetet, — ha t. i. 15 éven aluli gyermek maga tartózkodik vagy mulat a fent jelzett helyeken, melyekben a kérdéses szabályrendeleteknek kifüggesztve kell lennie, a kir. tanfelügyelőség tudomására is juttatni. Noha a világot egyszerre nem javíthatjuk meg s a közigazgatási- hatóságokat a fegyelmi esetek bejelentésével eleinte nagyon megfogjuk terhelni, mégis biztos az a remény, hogy a közjót már néhány következetes szigorral teljesített végrehajtás példájával is nagyon előmozdítjuk, lelkiismeretünket megnyugtatjuk s a további gonosz eseteket megakadályozzuk. — Felkérem erre az Isten és emberiség nevében. — Veszprém 1902. évi január hó 25-én. Papp Sándor. kir. tanfelügyelő. * * * SZABÁLYRENŐÉLET, V , ! A 15 éven aluli gyermekeknek a korcsmától, sör és pálinkamérésektői, és az ily helyeken rendezett nyilvános tánczmulatságoktól való távoltartásától. 1. §• 15 éven aluli gyermekeknek a korcsmákban, sorházakban és pálinka vagy szeszmérő helyiségekben a szülők, felmenő rokonok vagy felnőtt ;estvérek felügyelete nélkül tartózkodni, és ily lelyeken szeszes italokat fogyasztani tilos. békében mehetünk, megindultunk. Az ajtóban azonban meghiúsították a tervemet. Valami ezüst sapkás ur megállított, hogy kéri a jegyet. No ha kéri hát adjuk neki oda I Elkezdett a néni kesergélni, korántsem a bilét után hanem első sorban a zsebek után. A zsebek megtaláltával megtaláltuk a bilétet is a fejkendő csücskében. volt. Neve Dr. Egerházi Tehát Egerházit melegen ajánlottam. Nénim ugyan egyre azt hajtotta, hogy neki Dr. Kontrát ajánlották. Én lebeszéltem Kontráról azzal indokolván meg, hogy Kontrát egész nap a New-Jork kávéház asztalánál látom kártyázni és igy nem lehet valami nagy gyakorlata a fogászat terén. Kocsiba ültünk, oda szóltam a fiakeroshoz „Kerepesi ut24“. Toldotta tovább a néni „Első emelet huszonhárom“. Útközben kérdezősködött a házak tulajdonosa után hogy ne nézzen tudatlannak hát mindegyikre feleltem valamit. A csendes diskurzus egyszerre megszakadt. A néni tiltakozott az ellen, hogy őt két lovas kocsiba ültettem, ki akart szállani mondván, hogy elbírja őt egy ló is. Hogy elejét vegyem a kiszállásnak megnyugtattám, hogy üljön egész nyugodtan úgy alkudtam ki a fiakerossal mintha csak másfél ló volna befogva. Beszálásoltam lakásomon. A mint a skatulyákkal rendbejöttem, olőhuz egy borzasztó hosszú lisz- tát, Volt rajta talán száztizenkilencz név, valamennyi fogorvos. Mint mellékletek szerepeltek az újságokból kiszabdalt hirdetések. Melyiket ajánlom ? Kérdezte a néni. Beható vizsgálat alá vettem az ivet, és az egyik névnél láttam, hogy tulajdonosa búr országban valamelyik generalis házi orvosa Ezek után visszavonultam, hogy kipihenjem a nap fáradalmait. Nem pihenhettem ugyan soká, mert nénim reggel már korán felébredt. Elkísértem Vermesnéhez ki hajdanában tanuló társa volt. Magukra hagytam őket, mert színház jegyek után kellett nézni. Sikerült két helyet kapnom, középen. Nem volt előtte, sem szilvafa, sem almafa, de még csak egy közönséges oszlop sem. Úgy állapodtunk meg, hogy Vermeséknél felfogom keresni a nénit és átadom a jegyeket. De nem azért állapodtunk meg, hogy úgy is történjék. Az ajtót zárva találtam. Üzenetet nem voltak szívesek részemre visszahagyni. Nem tudtam mit csináljak, hát elmentem haza azon reményben, hogy talán oda fog üzenni vagy jönni a néni| Oda is jött de csak este kilencz órakor. Nagyon rossz néven vette, hogy nem kerestem meg. Szerény kérdésemre, hogy hol volt azt a választ kaptam, „Farkas Gedeonnénál az Uj-uczá2. §. A korcsmárosok, sörháztulajdonosok és pálinka vagy szeszmérők kötelesek az 1. §-ban megjelölt hozzátartozók nélkül helyiségeikben megje. lent 15 éven aluli gyermekeket onnét eltávolitaníAz itt elsorolt nyilvános mulatóhelyek tulajdonosai felügyelni tartoznak arra is, hogy a helyiségeikben rendezett nyilvános tánczmulatságokban a 15 éven aluli gyermekek a szülők, felmenő rokonok vagy felnőtt testvérek felügyelete nélkül részt ne vegyenek, s a mennyiben a fent körülirt rokoni felügyelet nélkül megjelennének, azonnal eltávolitassanak. 3. §. A községi elöljáróság kötelessége ezen szabályrendeletnek a megnevezett üzletek tulajdonosai vészéről való szigorú betartását ellenőrizni, s a tapasztalt mulasztásokat esetről-esetre a járási főszolgabírói, illetőleg rendőrkapitányi hivatalnál haladéktalanul bejelenteni, az ott talált gyermekeket pedig szülőik vagy gyámjaikhoz hazakisérni. 4. §• Azon korcsmáros, sörjiáz tulajdonos, pálinka vagy szeszmérő, aki a jelen szabályrendelet 2 §-ában körülirt kötelességét megszegi, kihágást követ el, és első ízben 5 — 10 koronáig, ismétlés esetén pedig 10 — 100 koronáig terjedhető s a községi szegényalap javára fordítandó pénzbírsággal bün- tettetik. 5. §. Ha a községi elöljáróság az ezen szabáy- rendelet 3 §-ában reá rótt ellenőrzési kötelességét elmulasztja, fegyelmi utón büntettetik. 6. §. Jelen szabályrendelet megsértésével elkövetett kihágások eseteiben I. fokban a járási főszolgabíró, r. t. varosokban a redőrkapitány, II. fokban a vármegye alispánja, III. fokban pedig a belügyminiszter Ítél. 7. §. Ezen szabályrendelet a belügyminiszter jóváhagyása után azonnal életbe lép, és a korcsmákban, sorházakban, pálinka vagy szeszmérő helyiségekben,- s az egyéb nyilvános mulató helyeken mindenki által láthatóan kifüggesztendő. Kelt Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának 1900. évi május hó 7-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből. Dr. Véghely Kálmán, tb. megyei főjegyző. ban“. Nagyon csodálkozott hogy arra nem gondoltam, hogy ő ott van. Mindenesetre megkérdezhettem volna telefonon nincs-e ott. Mikor azt a megjegyzést bátorkodtam megkocztáztatni, hogy Farkaséknak nincs telefonjuk, azt a választ kaptam. „Van-e a környéken Havaséknak a Práter-utczában“ ? Ezt környéknek nevezi a néni. Ha valaki nem tudná, hogy milyen távol van-e két utcza egymástól, az érje be azzal, hogy olyan távol van mint Jamaika a budapesti jamaikai rumtól. Másnap elindultunk a fogorvoshoz, de nem Egerházihoz, mert arról lebeszélték nénimet, hanem Vándor Sándorhoz, ki Muzaffa Eddintől, a holdtölte rend, kis csillagát kapta, mert neki itt léte alkalmával egy zenélős fogsort ajánlott fel. Az orvos elrendelte, négy napig naponta kétszer kell felmennie hozzá. A „négy“ hallatára nem tudom milyen lehetett a .fizimiskám, hogy nem volt valami bájos azt onnan gyanítom, mert az orvos indíttatva érezte magát, megkérdezni: „Uraságodnak is fogfájása van tán ?“ Ha Tantalus nem szomjúságra lett volna kárhoztatva, akkor bizonyára arra hogy nénjét négy napig Budapesten kalauzolja. Este az operába mentünk. A zsidónőt adták, nagyon unatkozott és kijövet meg is jegyezte, nem hitte volna, hogy a „Gésák“ ilyen unalmas darab.
