Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-02-23 / 9. szám
1902. február 23. 5. oldal. VESZPRÉMI ELLENŐR. KÖZGAZDASÁG. Javaslat a borértékesítés előmozdítására. Beadta az Országos Gazdasági Egyesület borászsti szakbizottságához Vasta^h János orsz. gazd. egyesületi tag. Mélyen Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy az ország ezen első borászati szakbizottsága minden tagja tisztában van azzal, hogy a gazdasági üzlettan élettapasztalatból merített szabálya az, hogy á lehető legmagasabb' tiszta jövedelem előállítására nem elegendő» csak sok és jó minőségű terményt a lehető legkevesebb költséggel állítani elő, hanem feltétlenül szükséges a termények lehető legmagasabb áron való értékesítése. Ha áll ezen szabály az őstermelés minden ágára és az iparczikkekre, akkor a gazdálkodás művészetének, a szőlőgazdaságnak, terményére a borra hatványozott mértékben áll; mert a bor termelésénél a szigorú pontossággal teljesítendő, folytonosan szaporodó és dráguló anyag és munka, továbbá a tőkebefektetés minden gazdasági ág között a legnagyobb; a szakértelem a legmagasabb ; s e mellett a szőlőtőkék aránylag rövid ideig tartó élete, a sokféle s még mindig szapo- rodój s majdnem leküzdhetetlen betegségek, ellenségek és elemi csapások folytán a bortermelés minden gazdasági ág között a legnagyobb rizikóval jár. A termelés költségeit kevesbíteni nemcsak nem lehet, hanem folyton fokozódik, s igy a megkívánható tiszta jövedelem csakis az értékesítéstől függ. Hogy pedig a mostaninál magasabb áron lehetne a bort értékesíteni, bizonyítja az óriási ár- különbzet is, mely az eladási ár és a fogyasztó által fizetett ár közt van, figyelembe véve a minőséget is. Annak beigazolására, hogy csakis az értékesítéstől függ a tiszta jövedelem, fölemlitem, hogy egy katasztrális hold szőlőterület és betelepítése, termőképességig való munkája, a szükséges épület berendezésével együtt nedvesebb hegyeken legalább 6400 koronába kerül. Ezen összeg kevesbedik vagy szaporodik a talaj értéke, minősége és egyéb viszonyok szerint. A 6400 koronának egy évi öt °/0-os kamatja 320 korona, az évi állandó munkák, trágyázás, olttány és karók pótlása szintén fölmegy 330 koronára. Egy katasztrá^s hold szőlőből tehát évenkint átlag 640 koronát kell bevenni, hogy a költségeket és a befektetett tőke legolcsóbb kamatát behozza. Az agrárkölcsönös szőlők pedig 5 százaléknál jóval magasabb kamatot fizetnek A hivatalosan összeállított statisztika szerint 1870-ben, amikor még a bortermelők az úgynevezett régi jó világot élték, Magyarországon 91/a akó, vagyis körülbelül 5 hektoliter, Francziaor- szágban pedig 15 hektoliter bortermés esett átlagosan egy katasztrális holdra. Ha ezután is ennyi átlagos termés lesz, mennyiért kell a szőlőbirtokosoknak a bor hektoliterjét átlag értékesíteni, hogy tiszta jövedelmük legyen, a miből élhetnek. Ennek kiszámítását már az igen tisztelt olvasókra bízom, s hiszem, hogy a számítás eredményéből joggal levonhatjuk azt a következtetést, hogy boraink értékesítésének kérdését sürgősen meg kell oldani. Ez nem egy két ember érdeke, ez közérdek, az egész nemzet érdeke, mert a'sző- lőkbe fektetett óriási tőkék és munkák gyümöl- csözéséről van szó. Örömmel és hálásan tapasztaltuk, hogy magas kormányunk az utóbbi években nemcsak a termelést igyekszik előmozdítani, hanem a bor értékesítését is. A termelés előmozdítására sikerült a bizonyos jó utat megtalálnia, melyet mindenkinek megmutatnak, csak legyenek sokan, akik szellemi, anyagi és munka erejük folytán rajta' biztosan haladhatnak. Az értékesítés előmozdítása ügyében pedig még mindig csak az elméleti fejtegetéseknél vagyunk, gyakorlatban ’semmit sem vittünk keresztül, pedig az elmélet gyakorlat nélkül az életben nem sokat ér. Megkísérlem tehát szerény véleményemet a borértékesítés igen fontos kérdéséről előterjeszteni, s biztos vagyok abban, hogy az erős akarattal a gyakorlatban meg is valósítható, Javaslatom megtételénél azon megdönthetetlen igazságból indulok ki, hogy a betegségek csak akkor gyógyulnak meg egészen, ha azoknak összes okai megszűnnek. A magyar borok értékesítése pedig beteges állapotban van, mert minden szerv és gepezet beteg, ami rendellenesen működik A mi beteg borértékesitési viszonyaink tehát csak akkor szűnnek meg, ha annak minden okát kivétel nélkül teljesen eltávolítjuk. Meg kell tehát keresni a borértékesítés összes akadályait, s azt kivétel nélkül föltétlenül mind meg kell szüntetni. Tapasztalatom szerint a magyar bor értékesítésének a következő akadályai vannak: 1. A borhamisítás, mely többnyire az úgynevezett petiotizálással és gallizálással történik. 2. A külföldi és pedig az olasz és osztrák tennészetesen petiotizált és gallizált boroknak a versenye. 3. A magyar bortermelők legnagyobb részének szőrűit anyagi helyzete és pinczeberende- zésének hiánya, melynél fogva igen sokan még a szüret megkezdése előtt kénytelenek bármily nyomott áron eladni terméseiket. Meghívás. A veszprémmegyei takarékpénztár részv.-társaság tizedik évi rendes közgyűlését Veszprémben az intézet saját házának tanácstermében 1902. évi márczius hó 2-ik napján délután 3 órakor tartja meg, mely közgyűlésre az évi mérleg közzététele mellett a tisztelt részvényesek ezennel meghivatnak és pedig oly figyelmeztetéssel, hogy az alapszabályok 51-ik §-a értelmében a közgyűlésen csak oly részvényes gyakorolhatja jogát, aki részvényét a közgyűlést megelőzőleg legalább 1 nappal az intézet pénztárába leteszi. A közgyűlést megelőzőleg 8 nappal közzétett mérleg és a közgyűléshez intézett igazgatósági s felügyelő-bizottsági jelentés az intézet hivatalos helyiségében, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentés s az ezek kapcsán beterjesztett 1901. évi számadások megvizsgálása, a mérleg helybenhagyása és a felmentvény megadása. 2. Az 1901. évi üzleti nyeremény felosztásai, illetve az osztalék megállapítása. 3. Az alapszabályok értelmében három évi működés után lelépő felügyelő-bizottság tagjainak, valamint a választmányból három évi működés után kilépő 7 választmányi tag helyének és 2 megüresedett választmányi tagsági helynek választás utján leendő betöltése. 4. A közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal az igazgatóságnál az alapszabályok 55. §-a értelmében netán bejelentendő indítványok tárgyalása. 5. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes tagnak elnökileg leendő kijelölése. Veszprém, 1902. évi február hó 14-én. A Veszprémmegyei Takarékpénztár Részvénytársaság ~ igazgatósága. ~ * M Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és ^Pósa Endre HM <M könyv- és papirkereskedésében ^ Veszprém. Vasúti menetrend. — Érvényes 1901. október hó 1-től. — Veszprém—Budapest. Veszprémből indul: 5’14 reggel, 6-14 reggel, 4‘29 d. u. I ii t a« 1 érk- 5’27 re8Sel> 6-57 reggel 4-42 d. u. ) ind. 5‘32 reggel, 711 reggel, 4'52 d. u. Székesfehérvár l érk' 6’49 resge1, 8'22 reggel- 603 d' u' itzeuesjenervar ) ind ?.06 reggd> 8.35 reggel*) |jg este. Budapest d. v. érk: 9'00 d. e., 9'53 d. e., 8-32 este. Budapest közp. érk: 9'20 d. e., 10 20 d. e., 835 este. Budapest—Veszprém. Budapest közp. ind.: 6'20 reggel, 7'00 reggel*, 7'35 este*. Budapest d. v. ind.: 6'50 reggel, 8 00 reggel*, 800 este*. Székesfehérvár | §1 §§ Mfi §BB 917 H J ) ind. 9'31 d. e., 9-27 este. r . ) érk. 10-45 d. e., 10'50 este. ) ind. 10 55 d. e., 10 57 este. Veszprémbe étkezik: 11*10 -cl. e., 11'12 este. A *-gal jelöltek gyorsvonatok.
