Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-02-02 / 6. szám
6. oldal VESZPRÉMI ELLENŐR kásokat a Bajorországba, különösen Münchenbe leendő utazástól alkalmas módon, nevezetesen a hiriapok utján is óvja. Budapesten, 1901. évi decz. , hó 27-én. A miniszter helyett Széli Ignácz s. k. államtitkár.- Nemzetközi kertészeti kiállítás. Budapesten május hó 3-án nyílik meg a kertészeti kiállítás. A bejelentési határidő márczius 1. illetve márczius 15, a virágkertészeti ápril. 1-éig van kiterjesztve. A kiállítás fővédnöke József főherczeg, ki személyesen nyitja meg a kiállítást. Védnöke Darányi földmivelésügyi miniszter. A kiállítási végrehajtóbizottság elnöke Emich Gusztáv udv. tanácsos. A nagy zsűri elnöke Matlekovits Sándor és Tomay Béla. A zsűrinek 24, tiszteletdij, 22 állami arany, 91 ezüst, 86 bronz és ezenkívül 9 arany, 101 egyes ezüst, 107 bronzérem áll rendelkezésére. ■ Gabona piacz. A hozatalok egyáltalában nagyon gyengék búza rozs 20 fillérrel emelkedtek, a többi czikkben is szilárd az irányzat. Jegyzettek: Búza 9.20—9.40 Rozs 7-20—7.40. Zab 7.20-7-40 Tengeri 5.20—5.30 Árpa 6.40—6.60. mint korona értékben 50 kilonkint. A kisbirtokos és a kisbirtok hiteléről. A kisbirtokos és a kisbirtok hitelét vagy kényelem szeretetből, vagy tudatlanságból, vagy felületes vizsgálódás eredményeképpen igen sokan összezavarják. A nagyközönséget e tekintetben nagyrészt a napilapok közgazdasági rovatvezetői befolyásolják s egy elhitették azt, hogy e két fogalom ugyanegy. Ebből a téves hitből keletkeztek és keletkeznek azok a zavaros fogalmak és óriási károk, melyekét ma már mindenki, a ki gondlkozik, nyugodtan megállapíthat. Mikor az 1898. évi XXX1I1. t.-cz. alapján az Országos Központi hitelszövetkezetet megalakították, mindenki nagy reményekkel nézett elébe és azok, a kik ezt az alkotást úgy fogták fel, hogy azt a kisbirtokosok személyes hitele kielégítése forrásáu. alapították, nem is csalalatkozhattak benne, meri erre a czélra kitünően bevált, fejlődésképes, áldás jön a nyomába és tényleg hézagpótló intézménynek bizonyult. Egyetlen egy kifogást lehetne ez alapítás ellen tenni és ez az, hogy már ma is, mikor még csak 1500 hitelszövetkezet ügyeit kell a központban admisisztrálrii, hitellel ellátni, a központi vezetés egy kissé nehézkes és lassú. Ezen az állapoton, ha még ma nem is de nem sokára okvetetlen változtatni kell. Csak hozzávetőleges kimutatást teszek és ki fog tűnni, hogy milyen óriási méretű munka földolgozása vár az Országos Központra. Ma 1500 szövetkezet mindenikére átlag számítsunk csak 300 tagot, ez 450.000 tag; számítsuk, hogy ezek egyharmada hiteligénynyel lép föl, - ez már 150.000 hitelügylet teljes lebonyol.tása. Jóval nagyobb számban, mint Magyagyarország akármelyik pénzintézetének összes ügyei. Igaz, hogy az összeg nem múlja fölül az ötvenmillió koronát, mert nagyrésze ezeknek apró kölcsön ügylet és épen mert kis és nem kerek összegekről van szó, a kamat kiszámítása is sokkal nehézkesebb, mint egy nagy pénzintézeté. Ilyen óriási munka-halmaz mellett méltánytalanságot követne el mindenki, a ki az Országos Központi Hitelszövetkezet eljárását gáncsolni, vagy kisebbíteni akarná. A fejlődés meghozza a föltétlenül szükséges deczcntralizácziót, hogy csakis a legjobb vezetés maradjon meg a mai Országos Központ, kezében. A mikor ez majd bekövetkezik, meglesz a kisgazdák hitelének kérdése oldva hazánkban oly ideálisan, hogy büszkén, bátran példányképül mutathatjuk föl ezt a szervezetet a művelt külföldnek is és hiszem, hogy e szervezetben nyújtott példát sokan fogják' utánozni. A kisbirtokosok hitelének kérdésében alig történt még valami. A mi történt, az is több kárt, mint hasznot okozott. A kisbirtok hitelének járadék- szerűnek kell lennie és a járadék nem múlhatja fölül a kisbirtok évi jövedékét. Ha a kisbirtok méltányos hitelét uzsorás kamatra vett pénzzel és nem járadék-szerű kölcsönnel elégítik ki, :— a mint ma rendszerint történik — úgy az értelmesebb kisbirtokost, hogy földjét megtarthassa, rablógazdaságra kényszerítik, hogy a föld hozadéka az uzsorás kamatot behozza. Ez azonban előbb-utóbb a föld kimerülésére vezet és bár lassúbb tempóban, de mégis a jómódú és józanul gazdálkodó kisbirtokos kisbirtoka az adósságokba elúszik. Csakhogy ekkor már a hitelező is egy kizsarolt birtokkoz jut, melyet vagy megtart magának, vagy hitelbe eladva becsap vele egy jóhiszemű adósság-mentes föld- mivest, a ki többi birtokainak hozadékából törleszt- geti e terhes tartozást és ugyanabba a hinárba jut, - ez már igazán önhibáján kívül —. melyből elődje teljes vagyoni romlása árán kimenekült. Mondhatom, szép menekülés! E fenti kép azonban a munkabíró, a föld hozadékát kiforszirozó föjdmives sorsát ábrázolja. A hitellel bánni nem tudó ősei nyomán egyszerű eszközökkel gazdálkodó kisebb intelligencziáju kisbirtokos kis birtoka két-három év alatt már a hitelező kezében van. így kerül a földmives birtoka uzsorás kézbe, igy lesz a jó magyar parasztból elzüllött munkás, igy nézzük mindnyájan összetett kézzel, hogy a talajt a földmives lába alól ki lehessen vonni és még csodálkozunk, hogy ha az állam törvényei által támogatott módon koldusbotra juttatva, a vándorbotot veszik kezükbe és jobb hazát keresnek. Nem vagyok pessimista, hanem optimista. Inkább szebbnek és jobbnak látok minden képet, mint mások, de mint a ki hazarészünk több vidékét alaposan ismerem, nyugodtan állítom, hogy a mai elszegényedés és vagyoni romlás egyik legfőbb oka a mai hitelviszonyok mellett kifejlődött és lábraka- pott kisbirtok hiteléből származik. Ütött a tizenkettedik óra! Most már vagy tenni kell valamit, vagy összetett kézzel kell néznünk hogy turbolens czellengők a városok széleit elfoglalják és a közbiztonságot veszélyeztessék. Támogatnunk kell a kifosztott és nyomorba jutott elemet kivándorlásában, avagy a megindult veszélyes irány elé gátat vetni és gyorsan, de nagyon gyorsan a hatályos orvosszerekkel előállani és a gyógyítást megkezdeni. Az orvosság módjáról is akarok egy pár szót szólani. A kisbirtokos hitelének fokozottabb mértékben leendő gyakorlására buzdítandó az Országos Központi Hitelszövetkezet és esetleg a kormány, vagy országgyűlés által felszólítandó, hogy fokozottabb mérvben alapítson hitelszövetkezeteket. Tegyen meg mindent és hasson oda, hogy még a legrejtettebb havasi faluban is a iöldmivesek szövetkezeti érdekhálózatba lépjenek. Vegye igénybe e munkánál a felekezetek papjait és tanítóit, az állami és megyei tisztviselőket, a gazdasági egyleteket, a jobbindulatu földbirtokosokat és egyáltalán minden jobb gondolkodású embert, minden egyletet, kultur-intézményt, hogy a szövetkezeti érdekhálózat minél előbb teljesen kiépitessék. Jövessen, menessen, járasson szakértő tanítókat országszerte; alapítsa a szövetkezeteket tömegesen ; vegye kezelése alá az elzüllésnek indult nagy tömeget és meg még hazánknak azt az értékes munkaerejét, a mi még ma megmenthető, mert csak akkor tett az Országos Központi Hitel- szövetkezet kötellességének mindenben eleget, ha a munkát teljes erejével kezébe veszi és azt diadalra is viszi. A kisbirtok hitelére még nincsen meg a megölelő szervezetünk. Annak épen Olyan hajlékony1902. február 2. mák, olyan kis egyedek részéről is hozzáférhetnek kell lennie, mint az Országos Központi Hitelszövetkezetnek. A kölcsön nagyságának értéke relativ, a kölcsönkérő vagyoni viszonyaival áll arányban. Egy dúsgazdak birtokosnak egy pár százezer koronás- kölcsön — nem nagy kölcsön; egy száz koronás kölcsön nekem szintén nem nagy kölcsön, - de egy két-három holdas kisbirtokra • egy száz koronás kölcsön már elég nagy kölcsön. Úgy kell tehát ezt a még nem levő intézményt szervezni, hogy még száz koronás járadék-kölcsö- nöket is adhasson. És úgy kell ennek az intézménynek berendezve lennie, hogy szükség esetén összen egy pár százmillió járadékot is bocsáthasson ki. Mert én nem a bankok adataiból, hanem a vidék eladósodottságából számitok és biztosan veszem, hogy több, mint hatszázötve millió korona a kisbirtok azon terhe hazánkban, melyet járadék- adósságá kell átalakítani. Ilyen czélra lenne fejleszthető alapszabály módosítással, állami garancziával és támogatással az Országos Központi Hitelszövetkezet, már csak azért is, mert ennek az intézménynek a vidéki hitelszöveikezetek vezetőségében megvolna a már eddig is ellenőrzött és vezetett gárdája és pedig sok ezer jóravaló ember, a kiket ilyen Czélra jól felhasználhatna. És ezek naponta csak szaporodni fognak. Hibás-lépésnek tartanám, ha akármilyen okból a kisbirtokos és a kisbirtok hitelének kielégítését két önálló, egymással szerves kapcsolatban nem levő intézményre birnák. Azt nem is tartom szükségesnek fejtegetni, hogy a kisbirtok hitele, mert koczkázattal nem jár, olcsóbb legyen valamivel, mint a kisbirtokos hitele, mert ez Utóbbi biztonsága a személy qualitásától is függ. Dr. Gidófalvy István, kir. körjegyző. KÖZGAZDASÁG. Mikor állítsuk be a melegágyat ? — A „Kert“-ből. — Legjobban meghatározza az időjárás és másrészben a növényzet is. Enyhe és szép időjárással kimenő telek rendesen rossz tavaszt szoktak hozni. Ha február eleje például szép időjárással szokott kecsegtetni, a második fele újból rossz időjárásra szokott fordulni. A laikus igyekszik, hogy mentői korábban újdonsága legyen melegágyát is mentői korábban beállítja és ha ilyenkor a rossz időjárás körülveszi, minden fáradozása kárba szokott veszni. Egy esetben már rajtam is megesett, hogy a februári melegágyat ugorka, dinnye, tökkel a már- cziusi felülmúlta. Ne siessünk előbb beállítani, mint febrüár második felétől a végéig az, a legjobb időszak a melegágyra, a mennyiben márcziushoz közelesvén addig a trágya melege is kibírja, másrészt mégis már oly enyhe idő jár, hogy bátrabban szellőztethetünk és többet számíthatunk a nap erejére is, mely a növény növekedését jobban elősegíti, kivéve ha karfiol, kaleráb vagy káposzta palántafélék volna, ezen növények edzetebbek, ezekkel tehát már január elejével beállíthatjuk a melegágyat mert e növények képesek a zordabb időjárással is daczolni és habár e melegágy hőfoka apadni is szokott, megelégszenek a gyönge napfénynyel is és növésnek indulnak. W. F.
