Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-06-08 / 23. szám
.1902. junius 8. ___ VE SZPRÉMI ELLENŐR. 3., oldal. 7. §. Az üzlettulajdonosnak rendes! bekötött, lapszámozott, zsinórral átfüzött és a rendőr kapitány pecsétjével és aláírásával hitelesített könyvet kell magyar nyelven tisztán és pontosan vezetnie. A gazda vagy foglalkozást adó kívánatéra az üzlettulajdonos a beszegődte tés napját, tartamát és a szerzésért beszedett dij összegét, a cseléd vagy alkalmazott könyvébe bevezetni tartozik. A fenti főkönyvön felül tartozik az üzlettulajdonos a cselédeket és alkalmazottakat kereső gazdákról, úgy a jelentkezett. de el nem helyezett cselédekről és más foglalkozást keresőkről a jelentkezés idejének pontos megjelelésével egy- egy segédkönyvet, valamint az összes gazdákról alkalmazottakról és cselédekről külön-külön egy-egy betüsoros névmutatót vezetni. A betüsoros könyvbe az illető gazda, cseléd, vagy alkalmazott neve mellé a vonatkozó főkönyvi illetve segédkönyvi lapszáma bejegyzendő. 8. §. Az üzlet, valamint az üzleti könyvek a városi hatóság által bármikor megvizsgálhatók; továbbá a könyvek a városi hatóság által bármikor megvizsgálhatók; továbbá a könyvek a kapitányi hivatalnál láttamozás, lezárás, vagy egyéb hivatalos eljárás végett havonként bemu- tatandók. 9. §. Az üzlethelyiséget, melynek elhelyezése tanácsi jóváhagyástól függ, a tulajdonos tartozik tisztán tartani. 10. §. Iparos segédet és gyári munkást munkaköny nélkül, cselédet cselédkönyv, illetőleg elbocsátási bizonyítvány nélkül, egyéb foglalkozást kereső egyént pedig kellő igazoló okmány nélkül be- szegődtetni tilos. Ily okiratok hiányában kivételes esetekben csakis a rendőr kapitány Írásbeli engedélye alapján szabad valakit beszegőd- tetni. 11. §. Cseléd és gyári munkás, legyen az idegen, vagy helybeli, köteles szolgálatból kilépése illetve a városba meg„Ellenőr“-t egy sem olvassa. Otthon aztán hívjatok össze községi gyűlést és válasszátok meg Láng Lajost díszpolgárnak, akkor azután ha a díszoklevelet néki felhozzátok, már nem térhet ki az elől, hogy diszebédet ne adjon a számotokra. Na meg akkor már az osztrák miniszterek is eltakarodtak a hazájukba. Beszélgetés közben elértünk a kereskedelmi minisztériumig, hol már az egész társaság várta a keztyü vásárlókat. ott volt vezetőjük és diszszónokuk. Hauer mészáros is, akinek azonban Rátóton csak birkát van alkalma vágni. Az egész társaság égve a vágytól, hogy minisztert láthassanak gyorsléptekben siettek az első emeletre a miniszter szobájába, hol első sorban gyors felsőkabát vetkőztetésben részesültek. Mikor azután a disz- szónok kellő tekintélylyel az ajtón álló szolgának tudomására adta miben törik a fejőket, az legnagyobb sajnálattal tudomására adta a küldöttségnek, hogy a miniszter csak délután fogad két órakor, mert addig dr. Körber úrral kénytelen tárgyalni. Rövid végzés után hosszú orral mentünk közös szállásukra a Fiume vendéglőben. Ott a társaságot már a Veszprémben is jól ismert, szállodás fogadta és vezette őket az első emeleti lakásukba. A lépcsőházba lépve, azonban érkezte után, amennyiben ez nappal történt, haladéktalanul, ha pedig kilépése vagy megérkezte este történt, a következő napon délelőtt szállását, vagy tartózkodási helyét a kapitányi hivatalnál bejelenteni. Hely nélküli idegen cselédek és gyári munkások, vagy azon helybeli cselédek és munkásbk, kik nem szüleiknél, (gyámjuknál, házastársuknál, vágy rokonuknál) tartózkodnak, a bejelentés alkalmával a rendőrkapitánytól 3 napra tartózkodási engedélyt nyerhetnek, mely engedély eset- ről-esetre 3—3 naponként meghosszabbítható. Oly idegen illetőségű cselédek és gyári munkások, kik a rendőrkapitányság engedélye nélkül 3 napnát hosszabb ideig a városban szolgálat nélkül tartózkodnak, a város területéről kiutasíthatók és el- tolonczolhatók. Büntetés éri azon cselédet és gyári munkást, aki az engedélyétől eltérő szállásokon tartózkodik. Hely nélküli cselédnek vagy gyári munkásnak az utczákon csavarogni tilos. 12. §. Aki cselédet a cselédszerző közvetítése nélkül fogad, köteles azt a rendőr kapitánynál a könyv bemutatása mellett 14 napon belül bejelenteni. 13. §. A foglalkozást közvetítő és cselédszerző vagy ennek üzletvezetője, segédje* megbízottja, kihordója, kifutója, cselédeknek és gyári munkásoknak sem szállást, sem élelmezést nem adhat Az elhelyező intézetet, korcsma, kávéház, kávémérési, pálinkamérési vagy ily jellegű üzlettel összeköttetésbe hozni nem szabad. Egyáltalában az elhelyező helyen a lármázás, zenélés, mulatozás, táncz és tömeges tartózkodás tilos. A férfiak a nőktől elktilönitendők. A nőcselédeket erkölcstelen életre csábítani, nekik ilyenre alkalmat nyújtani, avagy ily czélra szegődtetni s szerződtetni tilos. Azon üzlettulajdonos, illetőleg üzletfelfedezték a díszítésül felállított papir-masse sziklát, melynek egy barlang nevű nyílása is van. — Nini, az aggteleki barlang — mondja Zsemlye barátom. — Ide bemegyünk, úgy is melegünk van és egyenesen neki tart a nyílásnak. Szerencsére még ideje korán elfogtuk a szállodással együtt, mondván oda nem szabad be menni. — Miért? — Mert ott nagyon hideg van, néked pedig nagyon meleged lévén, otthon tüdőgyuladást kapsz. — Na, erre nincs szükségem, majd megnézzük délután. így Zsemlye pajtás sorsába belenyugodva felmentünk a lakásukba. Itt első sorban Pihe barátomtól -kérdeztem, hogy vagytok odahaza. Nem'a legjobban mondá ő. Miért kérdém én. — Hát barátom, ezelőtt három héttel a legjóbbik lovam a békájával belépett egy czövekbe s most már oly beteg, ’ hogy abból soha sem lesz többet, ló. — Nos és azután? — Hát meg eddig már harmincz vásáromat elmosta az eső. — Hát aztán? — Na, hát mi kell még több? — Vak apád! nem erre voltam én kiváncsi, hanem arra, hogy miként van otthon a családod? vezetője és alkalmazottja, (kifutója) aki az előbbi pontban foglalt tilalom ellen vét, amennyiben cselekménye a büntető törvénykönyv értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik, a rendőr kapitány által 3 napig terjedhető elzárással és ezen felül 40 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. 14. §. Az üzlettulajdonos a nála elhelyezés végett a jelentkező egyén erkölcsi viseletéről tudomást szerezni és erről a felfogadót a beszgődtetés előtt értesíteni tartozik. A már beszegődött egyént máshoz szegődtetni, más helyre csábítani, vagy az elbocsátás nélkül távozottnak helyet szerezni tilos. Az a cselédszerzö, aki tudva rossz, hasznavehetlen egészségtelen vagy megbízhatón cselédet szerez vagy ajánl szolgálatba, kártérítésre szorítható mindazon károkért, melyeket az ilynemű elhallgatott hibák folytán a gazdára háromolhatnak. 15. §. Cseléd kihordóul, kifutóul csak azon nagykorú, erkölcsi tekintetben kifogástalan és megbízható egyén alkalmazható, akinek a rendőr kapitány ezen foglalkozásra külön írásbeli engedélyt ad. Egy-egy üzletnél csak egy kifutó lehet. Ha több kifutó válik szükségessé, erre a rendőr kapitánytól külön Írásbeli engedély kérendő. A kifutónak az üzlettulajdonos rendes havi fizetést köteles adni, az árszabályban meghatározott dijakból perczentet nem adhat. 16. §. Tartozik a kifutó a kapitányi hivatal által láttamozott szabályrendelet egy teljes példányt folytonosan magánál tartani és a felfogadó gazda kívánatéra azt előmutatni. A kifutónak nő cselédeket az utczán feltűnően sétáltatni nem szabad. Azon kifutó, aki a jelen szabályrendelet ellen három Ízben vét, ezen alkalmazásától egyszer s mindenkorra eltitandó. 17. §. Az üzlettulajdonos az üzletében elő— Ja, hát bizony azok is köhögnek . . . Mivel most már tájékozva voltam Pihe barátom keservével, indítványoztam, hogy menjünk le az étterembe egy pohár sörre. Ezen indítványom szerencsémre, úgy szét kergette az egész társaságot, hogy magam maradva nyugot- tan mentem haza megebédelni. Délután már óvatosabb voltam, magam nem mentem el hozzájok, hanem a kálhagyáros sógoromat küldöttem el tizennegyedik küldöttségi tagnak. Ezután, hogy mitörtént, már csak az ő értesítés nyomán Írhatom meg. Sógorom tudósítása a következő : • A nem miniszteri ebéd után a küldöttség két órakor valóságos miniszteri fogadtatásban részesült. A diszszónok üdvözlése után Láng Lajos már gyakorlott miniszteri fellépéssel (könnyű már neki, mert álmában is küldöttségeket fogad) kijelentette, hogy igen örül a megemlékezésnek, mert oly erős kapcsok kötik Rátóthoz, melyek előtte örökké felejthetetlenek. Dédapja ugyanis rátóti szűrszabó volt és Veszprémben volt már püspöki ebéden is. Továbbá valahányszor Pápára utazott, soha sem Győrnek, hanem mindig Rátót- nak vette az útját, sőt Veszprémben még megyei bizottsági ülésen is volt talán, de erre biztosan nem emlékezett.
