Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-06-01 / 22. szám
bánat könyek között térden csuBzva halad fel lépcsőkön, melyeken az isteni Üdvözítő is vért ontá. A lépcsőaljának két oldalán egy-egy mái ványszobor áll, az egyik, amint Judás Jézus csókkal elárulja, a másik, amint Pilátus a ostorcsapásoktól szétmarczangolt Üdvözítőt mi tatja e szavakkal: „íme az ember.“ Ha a fels lépcsőt is áthaladtuk, akkor a szentek szentjénél kápolnája előtt vagyunk, amit e felirat is mutat „Az egész világon nincs szentebb hely.“ Hogy mennyire gondoskodik az olasz kor mány a templomokról, azt itt is láthattuk, mer ezt a templomot is elrabolták az olaszok ; pápától és noha az olasz kormány az ő tóm plomaiban folytonosan zaklatja a zarándokoka pénzgyüjtéssel, az olasz kormány mégis elnézi hogy még szt helyre is beessék az eső . . . Nagy és fárasztó utat tettünk meg, de í látottak fölötti öröm azt súgta lelkűnknek, hogj meg is érte a fáradtságot. Most ismét felültünl a villanyosra, melyen ez a felirat volt olvasható „San Paolo“ ez elvitte a zarándok utasokai egész Sznt. Pál templomáig. Villanyosról leszállv« mentünk egyenesen a templomba. Itt bizonyosan nem egynek tűnt fel, hogy miért építették ezl oly messzire a városon kívül? Egyszerűen azért, mert szt. Pál itt van eltemetve és sírja felett akarta a hálás kegyelet a templomot, ép azért hívják: „Szt. Pál a város falain kívül.“ Szt. Pált csakhamar a trefontánenál, a három forrásnál fejezték le, ahonnan szt. Lucina saját földjébe a via ostante mellé lett eltemetve. Ezen már nagy Konstantin által épült hires bazilika, a századok hosszú folyamán sok vált- ságon ment keresztül s egy Ízben a múlt században is a lángok martaléka lett. Csakhamar az egész világ katholikusainak áldozat kézségéből a világ legszebb kimondhatatlan mennyiségű kincseket képviselő világhírű bazilika felépülve hirdeti Isten dicsőségét. Ha e templomba lép valaki azt fogja mondani, hogy e bazilika az eddig látottakat fölülmúlja szépségében. Már maga a padlózat oly finom márványból készült, hogy abban úgy nézheti magát a szemlélő akar csak egy tükörben. Ez is a 4 főtemplomok közül való, melynek szintén van jubileumi kapuja. E templomban csodálatos kegyeletünk tárgya szt. Pál apostol sírja „Confessio Saneti Pauli.“ A főoltár fölött a legértékesebb oszlopokon egy menyezet van s az oszlopok arany betétjei a megfelelő súlyú arany- nyal egyenértékűek. Belül a 4 sor márvány oszlop a templomot 5 hajóra osztja. Fent pedig a legszebb mozaik képeket lehet látni. A tem- j plora közepe táján leső sírhely felett levő osz- r lopok alakartromból valók, miket az Egyptom alkirálja ajándékozott a bazilikának. A malachit alapzatot (ez a legmegkapóbb kincsek egyike) I. Miidós az oroszok czárja adta a templomnak. Itt a sekrestyében láthatni szt. Pálnak láncza, szt. Pál botja, szt. Anna karja stb. A A hármas forrásnál, hol szt. Pált lefejezték még most is látható az a tuskó, melyre szt. Pál lehajtván fejét, a hóhérbárd alá. Ez a templom jelenleg a pápátol elkobozva az olasz állam tulajdonába, mint mit előre is megmagyaráz a szemlélőnek a jelenet, midőn az olasz karabinerek, olasz rendőrök fegyveresen, esákósan a templom belsejében járkálva teljesitik a felügyeletet. Itt is maglátszik az olasz kormány keze, mert az elkobozás idejében félbe maradt portálé abban a stádiumban van. még most is, mint annak idején, az álványok is úgy abban az állapotban vannak, mint akkor. Kincseket képviselő ablakok — mely puskapor robbanás által összezuzattak — most is úgy vannak az eső beesik. De azért a pénzeket, mit szednek a szemlélőtől, azt szorgalmasan zsebre vágják. i Legnevezetesebb látványaink egyike voltak fc a Katabombák. Leérve a katakombák mélyére, • legelőszór is a luminariumhoz jutottunk, mely t t. i. abból áll, hogy ott, ahol több folyosó össze s fut, kis tér van felül kerek ablakkal ellátva, a - honnét a világosságot kapja; innét a szent Cecilia > sírboltjához mentünk először, ahol hosszasabban ; is időztünk. Ez egy nagyobb kiterjedésű üvegből áll, melyben a bejárat melleit oltár volt fölállítva ; ■ itt szoktak november 22-én, a szentnek ünnepén : szent misét mondani, az oltártól balra van egy mélyebben benyúló üreg, melyben jelenleg szent CecHia márványszobor van, azon helyzetben ábrázolva öt, amint vértanuságának helyén találták fekve; ugynis a bakó háromszor csapván reá, feje nem hullott le, hanem csak veszélyes sérülést kapott; igy tehát egy ideig még élve maradt, mialatt Orbán pápa is felkereste őt, kit szent Cecilia arra kért, hogy összes javait a szegények közt oszsza ki, házát templommá alakítsák. A sírbolt falon látható Krisztus Urunk régi mellképe és szent Orbán pápáé; továbbá még három vértanúé; ezen képek az ötödik századból valók. Szent Cecilia sírboltjából elmentünk az Oltáriszentség kriptájához, mely nevezetes festményekkel bir, amely bizonyítja kath. hitünk Valódiságát és változatlanságát igazolja, hogy ugyanaz a hitünk most is, mint az előtt volt, az első századoktól fogva. Teljes megnyugvást szerezhetünk magunknak arról, hogy mi nem vagyunk tévedésben, (a többi hit eltévedt, elváltozott, a mienk az igazi maradt.) A falon levő festményen ugyanis háromlábú álványon, mely az oltárt ábrázolja, látunk kenyereket és halat; a hal a testté lett Igét jelképezi, ez az „Ichtűsz.“ Mellette van a pap, aki konszek- válja a kenyereket, tehát misét mond; ugyancsak ott térdel egy nő alak, aki az áldozáshoz készül. íme az oltáriszentség, a szent mise, a szent áldozás az első századokban. Az oltáriszentség ezen nevezetes bizonyítéka helyéről elmentünk azután a földalatti folyosókon keresztül majd jobbról, majd megint balra fordulva a pápai kriptához, melybe harmadik és negyedik századbeli pápák temetkeztek s melyet 1854-ben „de Rossi“ fedezett fel, aki az eredeti sírfeliratokat a romokból darabokra törve kiszedte, összeállította és kiegészítette. Az egész kripta csak három és fél méter széles sikátorokon ide- oda kanyarodva eljutottunk szent Euzebius kriptájához, mely a bűnbánati figyelemre vonatkozó vitákra nézve hires feliratot tartalmaz; de ez csak musolat, melyet de Rossi mindjárt, felismerte s csakugyan később megtalálta az eredetit. (Folyt, kov.) M. CD K. Anyakönyv.-- • Születés. 1902. május 23-án Leunner János cszizmadia mester és neje Ferenczi Ida, leánya Margit rom. kath. — Horváth Sándor napszámos és neje Mellári Anna, leánya Julianna róm. kath. 1902. május 24-én. Báli István kocsis és neje Horváth Erzsébet, fia István róm. kath. — Varga Károly szabómester és neje Szigel Emilia, leánya Piroska, Emilia róm. kath. -- Selyem József vasúti kisegítő fütő és neje Török Mária fia Béla, József, róm. kath. i9o2. május 25-én. Juhász Pál uradalmi béres és neje Kozma Éva, fia Gábor ev. ref. Juhász Pál uradalmi kocsis és neje Roboz Juli. anna, fia Sándor róm. kath. — Pintér Béla kő- mivessegéd és neje Léb Mária, leánya Margit róm. kath. Halálozás. 1902. május 23-án. Krupa Antal 35 éves róm. kath. csizmadia kétcsucsu billentyű elégtelenségből eredő szivhüdés. — Vágó Sándor 55 55 éves, ev. ref. szíjgyártó agyvérömlényből eredő szivhüdés. 1902. május 25-én. Babos József 2 hónapos róm. kath. tüdőlob. 1902. május 26-án. Tóth Péter 56 éves, róm. kath. fővárosi csendőrtiszt, tüdőgümőkór. — Thurman Mihály 59 éves róm. kath. czipész- mester, tápcsőrák. — Rohanczy Ferencz 64 éves, róm. kath. hagymakereskedő, szervi szívbaj. 1902. május 27-én. Zelenka Sándor 28 éves, róm. kath. cseléd, görvélykárból eredő szivhüdés. 1902. május 28-án. Bóta István 61 éves róm. kath. parádéskocsis, tüdőgümőkór. — Kurucz Géza 9 hónapos róm. kath. bélhurut. Házasság. 1902. május 24-én. Fábián Mihály róm, kath. napszámos és Peier Teréz róm. kath. 1902. május 25-én. Förstner Ernő izr. gépj lakatos előmunkás és Stern Olga izraelita. — Pick Béla izr. divatáru keresk. és .Eisler Emilia zraelita. — Sterk Ferencz izraelita posztókeresk, is Lővy Julia izraelita Törvénykezés. \ veszprémi kir. törvényszéknél a jövő lét folyamán a következő végtárgyalások tartatnak. 1902. évi junius hó 2-án. Kos Sipos János illeni gyilkosság és rablás büntette. 1902. évi junius hó 3-án. Rózsa József illeni szándékos emberölés büntetcé. 1902. évi junius hó 4-én. Lidi Buda Ferencz illeni szándékos emberölés büntette. 1902. mnms I. 5410—1902. sz. Hirdetmény. Rendezett tanácsú Veszprém város polgármestere közhírré teszi, hogy a város határára vonatkozó vadászati jog a városi tanács teremben folyó 1902.-évi junius hó 3-án délelőtti 9 órakor megkezdendő nyilvános árverésen 1902. évi augusztus hó L-től számítandó 6 évre bérbe adatni fog. Melyre a bérleni szándékozzók azzal íivatnak meg, hogy a bérlet feltételei a íolgármesteri hivatalban megtekinthetők. Veszprém, 1902. évi május hó 30. §z@g&@£!fcy9 polgármester.
