Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-06-01 / 22. szám
I 1902. junius t. ség tehát 80000 koronás hagyatéknál 180 korona. Tekintve, hogy boldogult Vogronics hagyatéka legnagyobb részint jótékony- czélokra és szegényeknek hagyatott, tehát ez a 180 korona a jótékonyczéloktól és szegényektől vonatott meg. De megvonatott sokkal nagyobb összeg, mert az árverési költség is jó kis summát hoz a közjegyző konyhájára. Mondják, hogy a kanonok ur halála utáni reggelén a közjegyző ur nagy sebtiben futott a járásbírósághoz; némelyek úgy vélik, hogy e látogatás czélja a kiküldetés kikérése volt, mit Morócza ur a jó barát kedvéért — mint a következés mutatta — meg is tett. Bánja a tatár, bárkinek érdeke sértődik is meg. Tisztelt szavazó polgárok! Tessék máskor is városi képviselőnek beválasztani Mórocza urat; lám, mily nagyon szivén viseli a “város érdekét. A mi gyermekeink. A magyar társadalom számos évvel ezelőtt magasztos ideáljának megvalósításával akkor érte el fenkolt gondolkozásának egyik legszebb tanu- jelét, midőn áthatva az emberbaráti önzetlen szeretet s könyörület meleg érzésétől megalakította a „Fehér Kereszt Országos Lelenczházat.“ Fenkölt gondolkozásának erős tudatában kimondotta volt, hogy az árva, elhagyott anyátlan s apátián magzatokat meg kell menteni a magyar haza és társadalom javára, mert szüksége van e nemzetnek minden egyes fia dolgozó karjára, legyen az bár selyempárnák közt született gazdag avagy a legnyirkosabb szobában életre jött szegény. E végből létesített a társadalom egy olyan intézetet, mely kegyeibe fogadja azokat a szerencsétlen gyermekeket, kik dadogó ajkukkal soha nem ejthetik ki e sokat mondó szót: „édes apám“ s kiknek bölcsőjét altatásra késztetve nem ringatják soha az anyai karok. Van-e ennél magasztosabb czél? Van-e ennél eszményibb cselekedet, mint ezeket az árvákat megmenteni a haza javára, kik e támogatás nélkül a nyomor s az élettel való nehéz küzdés közben, nem egyszer a törvénytelen lett s helyét Őszentsége kegyében az izzószemü és vegyesvérü kis bíboros foglalta el. Az egykorú historikusok elsárgult Írásai arról tanúskodnak, hogy a vatikáni ballett előadások még azután is gyakran bizonyultak hathatós orvosságnak a pápa Őszentsége betegségére s ezek révén a kis bíboros, mint a pápai házi opera intendánsa, oly nagy hatalomra tett n szert a Vatikánban, hogy Őszentsége kései halála után XXXXII. Gregorius néven ő lett a római egyház látható feje. Amely történet csak azt bizonyítja, hogy az életunalom még a pápákat sem kLnéli meg s hogy vannak tehát olyan betegségek, melyeket a világ összes patikájának gyógyszerei sem gyógyítanak meg j . . Ha pedig valaki közületek — óh, jámbor és kegyes életű olvasók! — megbotránkoznék a pogányságomon, melynél fogva ezen históriát megírtam, szálljon magába s hahogy nagyobb bűnt nem követett el emennél, nem bánom: dobjon hát követ reám! Salvavi animam meam! Pakots József. VESZPRÉMI ELLENŐR. gyermekeknél — sajnos — az anyai szív durvasága következtében tán el is pusztulhattak volna. Megértve tehát e körülményt, a magyar társadalom ezeket a szerencsétleneket saját gyermekeivé fogadta, nevet adva nekik, megmenteni őket az egykor proletárságtól, a magyar haza hasznos polgáraivá, kisiparosaivá, mezőgazdasági munkásaivá neveli őket. Ezek a kis lelenczek a mi gyermekeink, a magyar társadalom gyermekei, kik a magyar társadalmat mondhatják és nevezik nevelő apjuknak, ez iránt a haza iránt hálával tartoznak egykor, mely hálájukat azzal rójják le a társadalom iránt, ha becsületes munkájuk árán egykor a magyar haza javára és hasznára fognak dolgozni. Mily öröm lesz majd egykor a munkásgárdán végig tekinteni, kik a magyar társadalomban nemes áldozatkészséggel lettek e haza becsületes munkásaivá! A keresztet használta jelvényül e humánus intézet, a legszebb és legnemesebb jelvényt, Krisztus keresztjét, a megváltás symbolumát, mintegy ezzel is jelezve magasztos hivatását, mely testvéreinek, elhagyatott árváink s mindenki előtt félszemmel nézett törvénytelen gyermekeink megváltásában, az életre való felnevelésben nyilvánul. Most e felírást: „Fehér Kereszt“ a budapesti központi intézet tüzoltó-utczai házáról a napokban fogják levenni, mert az állam sem tudta hideg közönynyel nézni az intézet országszerte ismeretes s áldásos ténykedését, azzal segített az intézeten, hogy évek számával a folytonos szaporulattal párhuzamosan emelkedő kiadásait az intézetnek átveszi s igy a lelenczházat saját kebelébe vonva be, azt magáénak nevezi. Eltűnik tehát a „Fehér Kereszt“ az intézet saját házáról, melynek jelvénye alatt az intézet számtalan éven keresztül néhány ezer gyermeket nevelt fel s fogadott oltalmába, megmentve azt a sok ezer csecsemőt a jövőnek. Helyette ott díszeleg majd az uj czim: „A m. kir. állami gyermekmenhely. “ Tehát hála az egek Urának, volt és van nekünk oly társadalmunk, mely évek hosszú során át sok viszontagságos időben is képes volt arra, hogy alakítson egy országos gyermekmen- helyet s azt hosszú időn át, bár anyagi küzdések révén is fenn tudta tartani s igy ezzel az emberbaráti szeretet e legnemesebb erényét gyakorolta. De van nekünk egy olyan bölcs és előrelátó kormányunk is, mely belátva e minden tekintetben humános és az egész országra áldásosán kiható intézet ideális czélját, azt most kebelébe vonja, azt magáénak nevezi, megmentve sok ezer munkás kezet a magyar hazának ; sok eltévedt, bűnös útra tért anyát az elpusztulástól s azelőtt számtalan esetben tapasztalt gyermekgyilkosságtól, melyre az anyát nem egyszer, nemcsak a szégyen, hanem sok esetben a nehéz megélhetés, gyermekének eltartási gondja is ösztönzött. Hála tehát a magyar társadalom ama részének, ki e nagyszabású országos intézetet létesítette s mindezideig fenntartotta! De hála száll egykor sok ezer ajkról nagytudásu Széli Kálmán miniszterelnökünkre is, ki bölcsességgel ez intézet államosításának szükségességét belátta, valamint belügyitárczának államtitkárja felé, Széli Ignáczra is, kinek ez államosítás érdekében oroszlánrésze volt. Van tehát a magyar államnak olyan tárczája is, mely szükségesebb és égetőbbnek látja ezt a sok ezer lelket megmenteni a pusztulástól s egykori proletárságtól a magyar haza javára, mint a legújabb hadiczélekra legmegfelelőbben berendezett uj ágyukkal való felszerelését a hadseregnek . . . 3. oldat. És most megújul állami kezelés alatt folytatólagos működése az intézetnek úgy fent a központban, mint az ország Összes nagyobb városaiban már létesült házaiban, ott lakózik továbbra is e helyeken az emberbaráti szeretet e legnemesebb erénye, ahol oly sok ezer árva, elhagyatott s törvénytelen gyermek kapja meg napi betevő falatját s hajthatja le göndör, fürtös, most még gondnélküli fejét az intézet fehér puha párnáira. Az árvák mennybéli Atyjának áldása kisérje továbbra is e nemes czélu intézetet működésében s magasztos hivatásának megvalósításában! Farkas Imre. HÍREK. — A zirczi pótválasztás. Zajos izgalmak között e hó 27-éu ment végbe Zirczen a pótválasztás Hunkár Dénes szábadelvüpárti és Udvary Ferencz néppárti jelölt között. Mindkét párt óriási erőfeszítést fejtett ki s jó késő délutánig kétes volt az eredmény és előrelátható, hogy bármelyik párt győz, igen kevés szótöbbséggel jut a mandátémhoz. Kezdetben Hunkár volt előnyben és pár vokssal vezetett. Déltájban azonban visszaesett s innentul hullámzani kezdett az eredmény. Délután 3 óra tájban már biztos volt a néppárt győzelme, ami aztán be is következett. A szavazatok aránya a következő volt: Déli egy órakor Hunkárnak 448, Udvarynak 406 szavazata volt. Délután két órakor a szavazatok aránya a a következő volt: Hunkárra 638, Udvaryra 510 választó szavazott. Három órakor a szavazatok állása a következő: Hunkárnak volt 726, Udvarynak 650 szavazata. Udvarynak ekkor még három nagy községe volt tartalékban. Négy óra húsz perczkor az első küldöttségnél letelt a záróra, a második küldöttségnél ekkor az utolsó község szavazott és néhány perez múlva az utóbbinál is kitűzték a zárórát. Ékkor Udvary volt előnyben, a kire sűrűbben jöttek a szavazatok, mint Hunkárra; Hunkárnak ekkor 827, Udvarynak 832 szavazata volt. A szabadelvű párt egyik főemberét, Havas Ágostont, aki csendőrfedezet mellett ment a néppárti táborba az egyik szabadelvű szavazóért, a néppárt emberei tetleg inzultálták. A választás este hat órakor ért véget. Hunkár Dénes szabadelvű párti 856 és Udvary Ferencz néppárti 887 szavazatot kapott, igy tehát a néppárti jelölt győzött 31 szótöbbséggel. — Iparkamarai titkár választás. A győri kér. kereskedelmi és iparkamara titkári állását — mely Sxávay Gyulának Debreczenbe történt távozásával, üresedett meg — a jövő héten töltik be választás utján. A kamarai tagok előreláthatólag, egyhangúlag Szendrői Mór eddigi másodtitkárt választják meg s igy meg fog ürülni a másodtitkári állás is. Erre — mint örömmel értesülünk — eddigelé egy komoly pályázó van: régi derék kollégánk, Pereszlényi Gyula, a „ Győri Újság“ szerkesztője. Pereszlényinek régi hírlapírói, lapszerkesztői, valamint győr városi képviselői tevékenysége elégé ismeretes széles körben s bizonyára biztosítja neki a kültagok jóindulatát is. — A legény-egylet mulatsága. A veszprémi róm. kath. legény-egylet 1902. évi junius hó 1-én a kath. kör és legény- egylet kerthelyiségébe saját pénztára jajvára dal1 és monolog-estélylyel egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete este fél 9 órakor. Belépő-dij: Személyjegy 1 kor. Családjegy 3 személyre 2 korona. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a kath. kör nagytermében fog megtartatni. Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak s hir- lapilag nyugtáztatnak. Az estély műsora a következő: 1. „A vőlegény.“ Monolog. Kenézi Csatártól. Előadja Pataky Imre. 2. „Egy baleset.“ Dialog. Gabányi-
