Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-25 / 21. szám

VESZPRÉMI ELLENŐR.

akkor a közgyűlés egybehívandó lesz, ellenkező esetben ezen ügy a napi rendről le fog vétetni.

Tárgyalás alá vétetett aztán ifj. Deutsch Izidor veszprémi lakos, városi bolt bérlő azon ajánlata, hogy szerződésének 12 évre meghosz- szabbitása mellett a boltot portáléval saját költségén fogja ellátni, melyre a közgyűlés a városi tanács javaslata tekintetbe vétele mellett akként határozott, hogy ifj, Deutsch Izidor kérelmének tekintettel az általa fizetett és a városra nagyon is kedvező 1100 korona bérösszegre helyt ád és mert fizetési kötelezettségeinek ezideig pontosan megfelelt, szerződését, mely 1904. évi november 1-én járna le még 12 évre vagyis 1916 évi november 1-éig 1100 kor. évi bér mellett meghosszabbítja. Minthogy azonban úgy a kávéházi helyiség is portáléval látandó el, tehát egyöntetűség tekintetéből mindezeket a város fogja eszközöltetni és pedig a kávéházi helyiséget a bérlő hozza járatásával, a borbély üzlet helyiséget a saját költségén, a bolti helyiséget pedig a bérlő költségére fogja elkészíttetni s igy ez utóbbi költséget ifj. Deutsch Izidor a városnak lesz köteles megtéríteni.

Ezután a foglalkozást közvetítő és cseléd szerző-üzletekről alkotott újabb, — valamint hordár vagy bérszolga iparról készített szabályrendeletet hagyta felolvasás és tárgyalás után jóvá, melyet jogerőre emelkedés után bővebben fogunk ismertetni.

Keszelbauer Ágoston v. mérnök a közvilágítás iránt terjeszti elő javaslatát, melyben kimutatja, hogy az aczetylen, villany és légszesz világításokat összehasonlítva. legolcsóbbnak a légszeszt találja Auer égőkkel és egyben jelzi, hogy neki egy világhírű czég ajánlatot tett a légszesz gyár felépítésére és a berendezések elkészítésére még pedig saját költségén. Javaslatának megindokolása után kéri annak elvbeli kimondását, hogy a városi közvilágítást légszeszszel óhajtja létesíteni. A közgyűlés elvben kimondja, hogy a közvilágítási kérdést, amennyiben beiga- zolást nyert, hogy csakugyan a légszesz világítás a legolcsóbb s e mellett czélszerü is a légszesz (kőszéngáz) berendezéseivel óhajtja megoldani s megbízza a városi tanácsot és mérnököt, hogy a vállalkozókat ajánlattételre hívják fel, a

3. oldal.

beérkező ajánlatokat a világítási bizottság elé terjesszék s annak véleményes javaslatával ellátva a közgyűlésnek mutassák be.

Somogyi Mihály 200 kor. szegényházi alapit* ványáról készített uj alapitó levelet a közgyűlés elfogadta.

Lányi Gyula városi gépészt kérelmével próba szolgálati idejének lejártával állásában véglegesíteni és a városi nyugdíjintézet tagjai sorába felvenni határozta.

Minthogy a szegényházi tagok élelmezésének, házi kezelésbe történt vétele előnyössé vált amennyiben a szegények most jobb ellátásban részesülnek, mint a vállalat utján eszközölt élelmezésnél volt, mégis a múlt évben a házi élelmezés mellett 771 kor. 31 fill, megtakarítás éretett el, ennél fogva a közgyűlés annak kimondása mellett, hogy jövőben is a házi élelmezést tartja fen a szegényházi bizottság javaslatára Huber Antal szegényházi gondnok részére 200 korona, Varga András felügyelő részére pedig 50 kor. jutalom dijat szavazott meg, tekintettel arra, hogy a szegények jobb élelmezése és az említett megtakarítás az ő lelkiismeretes és buzgó ténykedésük folytán elérhető.

Az ovoda bizottság ajánlatára Netzon Paula kisdedovónőt, ki a Cserháton ovodát állított fel évi 600 kor. ideiglenes segélyben részesíti. Végül a cseri erdei 26 hold szántóföldnek bérbeadása iránt kötött szerződés jóváhagyása után a közgyűlés feloszlott.

Sándorfy.

Kisvárosi kaszinók.

A kaszinók és társaskörök arra valók, hogy a miveltebb társadalom összevaló elemeit rangkülömbség nélkül összehozzák, kik ez által a mindennapi érintkezés és kellemes szórakozás közben egymás nézeteit, felfogását megismerik, jogos érdekeit méltányolni megtanulják. A társadalom és közélet nagy közérdeke, a béke és rend támaszaivá igy válnak a kaszinók. Az a közösség, melybe a kaszinó a társadalom miveit elemeit összefoglalja, hatalmas erőt rejt magában, mely a köz1902. május 25.

legyen. A kórházi pavilion kiépítésére 33604 kor. 92 fill. — az ágyak felszerelésére pedig 4000 kor. lett a kórházi alapból kiutalva. Egyben megbízta a városi tanácsot, mint kórházi bizottságot, hogy ezen határozat jogerőre emelkedése után az építkezést azonnal kezdje meg.

Polgármester előterjeszti, hogy a postaház építés összköltsége 124170 kor. 01 fillért tesz ki, melyből még fizetetten 359 kor. 74 fill. Az építéshez a város által adott kő és murva tiszta jövedelme 3082 kor. 64 fill, és ha ezt az építési költségből levonjuk, marad az építkezési költség 121087 kor. 37 fill. Ezután fizet a város 4°/o'08 kamatot számítva 4843 kor. 48 fill., a postaház jövedelme pedig évenként 6002 kor, és igy a város által felvett kölcsön tőkéjének törlesztésére marad évenként 1357 kor. 48 fill. Ezen előterjesztés kapcsán kéri a közgyűlést, hogy az építési költségekről szóló jelentést vegye tudomásul; továbbá a megfizetetten 359 kor. 74 fill, utalványozásra adjon felhatalmazást.

A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi; felhatalmazza a polgármestert, hogy az építési költségekből még fizetetten 359 kor. 74 fill, az illető vállalkozóknak az előre nem látható kiadások czime terhére a közpénztárból utalványozza ki. Végre azon intézkedést, hogy a szegényház és kisdedovoda alap helyett 4471 kor. 27 fill, erejéig a tisztviselők nyugdíjalapjából vétetett fel a kölcsön, jóváhagyta.

Olvastatott a városi gazdasági és pénzügyi bizottságnak a városi bazár és ovoda féle ház telkének piaczi szélokra felhasználása, továbbá Bauer Károly házának megvétele, ott bolt helyiség és lakás építés iránti javaslata. A közgyűlés a javaslatot magáévá teszi és kimondja, hogy az érdekelt felek részéről eddig évenként 580 koronában, 10 éven át 5800 koronában jegyzett hozzájárulási összeget az ügy megoldásához elegendőnek nem tartja, hanem azt kellőkép biztosítva évi 1000 koronára, 10 éven át tehát 10000 koronára kiegészíteni kívánja és mivel a városi tanács részéről a további gyűjtés iránt az intézkedés már megtörtént, tehát abban a reményben, hogy a 10000 kor. egybegyüjthető lesz, ezen ügynek tárgyalására határnapul junius 16-át tűzi ki. Ha 15 nap alatt a gyűjtés sikerre vezet,

— Figyelmeztetem, ha ellenszegül, nekem jogom van fegyvert használni. . .

— Láttam én már fán baglyot — incselkedett az ember — hanem ha már egy felé visz utunk úgy is, hát no. Lássuk, mibü lesz a cserebogár ? . . .

Szálas, izmos ember volt, ahogy neki lódult, a kurta két fináncz csak úgy lohogott, hihegett utána.

— Ne szaladjon kend! — mozdult rá Herz ur.

— De már csak a magam lábának majd én komandérozok!

S mintha földet mérne, akkorákat lépett és sebesen. Bajosan kukorékoltak még a kakasok másodikat se, mire bent voltak a faluban.

— Hát most már, urak, hogy is leszünk? — kíváncsiskodott az ember.

— Csak előre, előre, föl a falu házára.

— Sz’ nincs most ott egy lélek se . . .

— Ne lármázzon kend, mars!

— Mars a kutya, hanem hisz lesz is még arra dér! — méltatlankodott az ember, aztán bekanyarodott a falu háza felé.

A kis bírók szobájában égett a világ, kártyáztak. Szidta is a kezeszárát Juhász kis- biró annak, aki meghúzta odakint a csengettyűt.

— No, mi az? Ki az istennyila ilyenkor?

Herz ur méltóságosan jelentette:

— Pénzügyőrök . . .

— Jaj, úgy, a finánezok. Megfogtak megint valami szegényt a disznók, — szinte érthetetlenül a fogai között a kisbiró, mig ajtót nyitott.

— Van itt egy csempész, reggelig becsukja, majd akkor megtartjuk a vizsgálatot, — adta az ordrét Herz ur.

— Igen is . . . kölletlenkedett a kisbiró.

— Bajosan lösz abb’is valami, atyafiak, szólalt meg az áristomba való.

A kisbiró összecsapta kezeit:

— Ha jól veszem föl szavárul, nem Szeles Péter kend?

— Dehogy nem, a nagy szárazság óta mindig az vagyok.

Azalatt beértek a kisbirók szobájába. Szeles Péter lehajitotta a zsákot.

— Nézzétek emberek, láttatok már ilyet ? Hát mi bajuk is van maguknak én velem, fináncz urak?

Herz ur megismételte a parancsot:

— Lecsukni ezt a jó madarat, a dohányt pedig maga, Juhász tegye holnapig zár alá. Érti ?

Szeles Péter odaált a fővigyázó elé, szinte az orra körül piszkált:

— Micsoda dohányt? Hát hol van itt a dohány? Ugyan emberek, ha nem restellitek, oldjátok ki azt a zsákot, hogy van-e benne, csak egy szuppantás tubáknak való is.

Herz ur meghökkent:

— Kend maga mondta, hogy az van benne.

— Takarmányt mondtam kérem szépen.. *.

Minden teremtett lélek tudja, hogy magunk

közt takarmánynak, tüzrevalónak, salátának bizony mink csakugyan a dohányt hívjuk, — de az is bizonyos megint, hogy ami kukoriczahajat a kisbirók a zsidózsákból 'kiszedtek, hát az méa: takarmányabb.

A kis bírók minden nagy csumás levelen külön nevettek:

— Ez szivarnak való, ez czigaretlinek, ez pipába. Szét kék ezt válogatni.

A szomorú kis fináncznak mióta a mundért fölvette, nem volt ilyen mulatsága . . . Nem tehetett róla, de ő is nevetett.

Herz ur meg is rántotta könyéken:

— Mit bámul ? . 1 Szép, ha ilyen komolyan fogja fel a hivatalt. . . Majd lesz rá gondom Tessék előre menni! . . .

Szeles Péter utánuk kiálltott:

— Urak, kérem, pénzérgyütt urak: hát oszt engem lecsűknak-e most már, vagy se? így is lösz az urak ellen e’ kis keresetűm . . .

Hl.

Pál Jakab István ez alatt Istennek tetsző békességgel fuvarozta be a malomba a tizenhat kötél dohányt. Egy megváltó lélekkel nem találkozott az utón. A lovak arányosan czappogtak, Ó is arányosan ímádkozgatott.

Pótolta, amit katona korában elmulasztott...