Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-04-27 / 17. szám
1902. április 27. VESZPRÉMI ELLENŐR. 5. oldal. — A balatonvidéki filloxera ellen védekező egyesület közgyűlését folyó hó 29-én délután 2 órakor Tapolczán a városház nagytermében következő tárgysorozattal tartja: 1. A választmány jelentése. 2. Pénztári jelentés és a számadások vizsgálata. 3. Költségvetés 1902. évre. 4. Indítványok. — Vasúti kedvezmény a pünkösdi ünne pekre. Horánszky Nándor kereskedelemügyi mi niszter az államvasutak igazgatóságának javaslata alapjan a főváros látogatásának megkönnyebitése érdekében megengedte, hogy az államvasutak Összes valamint a kassa-oderbergi vasút magyar Vonalainak állomásairól Budapestre és vissza -utazók részére a Szt Istvan-napi ünnepekre nézve már évek óta fennálló kedvezményt a pznkösdi ünnepekre is életbe léptethessék. E kedvezmény szerint az í. és II. osztályban a közvetlenül alacsonyabb kocsiosztálya egész jeggyel A ül. osztályban pedig n. oszt. féjegygyel lehet -vidékről Budapestté és vissza utazni. A közelebbi határozmányokat a nevezett két vasút igazgatósága legközelebb közzéteszi. — Meghívó. A dunántúli kivándorlási kongresszus rendező-bizottságának f. évi április hó 27-én, délelőtt 10 órakor, Veszprémben, a vármegyeházban tartandó .alakuló ülésére. Az ülés tárgyai a következők: 1. A rendező-bizottság elnökének megválasztása. 2. A kongresszus helyének és idejének megállapítása. 3. A helyi bi zottság szervezése. 4. A kongresszus szer vezetének megállapítása. 5. A kongresszuson tárgyalandó kérdések kijelölése, s az eddigi anyag előterjesztése. 6. Esetleges indítványok. Budapesten, 1902. április hó 17. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kivándorlási bizottságának elnöke. — Az életuntak. Egy pénzsóvár atya szívtelensége majdnem halálba kergetett két viruló emberéletet, S mérnök és B. nagykereskedő leánya egymásba szerettek. Az apa azonban mit- sem akart tudni a házasságról és a fiatal kérőnek kijelentette, hogy leánya 100.000 korona hozományt visz férjének és csak olyannak adja leányát, akinek legalább ugyanannyi vagyona van, .Azonban a mérnök szegény volt, mint a templom -egere. Az apa hajthatatlan maradt s hallani sem .akart e házasságról. A nyakasság mélyen elszomorította a szerelmes párt. Elhatározták, hogy közösen megválnak az élettől. A mérnök gondoskodott a revolverről és titkos menyasszonyával együtt elkészültek azon útra, melyről nincs visz- £zatérés. Szótlanul, lassan haladtak a Teréz-körut felé. Amint azonban Török A. és Tsa bankháza előtt elmennek, hallják, amint egy ur, aki a bankházból jött ki, egy várakozó társának egy ;számot mond. És hozzátette: — „100.000 koronát nyert!“ Gépiesen ismételte a mérnök a nyerő .számót. „Játszol te is az osztálysorsjátékon?“ kérdezte a menyasszony. „Igen“ „És melyik .számmal?“ A mérnök vállat vont: „Ha óhajtod megnézem“. Tárczájából előveszi a sorsjegyet.— Az a szám volt, melyet most hallottak említeni. Izgatottan besietnek Török bankházába, ahol megerősítették az örömhírt és boldogságtól sugárzó arczczal siettek a keményszívű apához, aki most már beleegyeztek a házasságba. És az életuntakból boldog házaspár lett. — Kegyelet. Mindazoknak, kik bold, rokonaik iránt ápolt kegyeletüket díszes síremlék állításával is leróni akarják, azoknak a legmele-. gebben ajánljuk Barta veszprémi sirkő-raktárát (Cserhát-utcza), hol hazai és külföldi márványok- bál, gránit-, labrador- és sycnitből készült emlékek, sima és lapos keresztek a legjutányosabb áron kapható. — A makacsság vége. Arkány Németh Já nos dobai lakos a dcvecseri kir. jbiróság utján •elárverelt házából az árverési vevő többszöri fel- szőllitására sem akart kihurczolkodni, miért is ez ■3- szolgabiróság utján karhatalmat kért. Meg is jelent Arkány Német János lakásán Kelemen János őrsvezető és Homoki Lőrincz csendőrökből álló járőr s felszóllitották Némethet a lakásból való kihurczolkodásra, de sikertelenül, ekkor a járőr több napszámos emberrel megkezdett a a hurbzolkodést, Németh veszedelmesen kezdett fenygetőzni, hogy élve nem hagyja el a lakást, mire a csendőrőrsvezető utasította társát, hogy bilincselje meg Némethet s mikor ez a parancsot teljesiteni akarta, Németh a csendőrt átnyalá- bolta. Erre az őrsvezető fegyverét használva Németh jobb felső karjába szúrt s csak igy lehetett őt ártalmatlanná tenni és megbilincselni. Németh a devecseri kir. járásbírósághoz bekisér- tetett, honnét kihallgatása után szabadon bocsá tották. Ellene azonban hatóság elleni erőszak miatt meginditották a vizsgálatot. — Ötvenéves jubileum. A jubeliumok korszakában nem hagyható figyelmen kívül egy nevezetes mozzanat, amely Magyarország mai gazdasági fejlettségének úgyszólván fordulópontját képezi; — ez pedig a legelső gőzcséplőgépnek 50 évvel ezelőtt történt meghonosítása Magyar- országon. 1852-ik évben szállította ugyanis Clayton & Shuttleworth lincolni világhírű gépgyár a legelső gőzcséplőgépet ide Magyarországba, mely gőzgép még ma is megvan s 1900. évben dolgozott utoljára — Ezen uj .cséplési rendszer terelte az itteni gazdálkodási viszonyokat azon uj üdvös irányba, amelyen az mai fejlettségének modern színvonalára emelkedett. Mielőtt ezen gép be lett vezetve Magyarországon, a learatott gabona betakarítása itt sok nehézségbe ütközött, sőt némely évben az még a következő termésig is elhúzódott. A termésnek ily hosszú ideig a szabad ég alatti maradása, — kitéve az idő viszontagságainak, a rovarok, egerek és férgek pusztításainak, azt nagyrészben megdézsmálta s a termelőnek nagy károkat okozott. — Mennyire megváltozott ezen gyarló állapot a gőzcséplőgép meghonosításával kivált ma, — a midőn alig létezik község vagy vidék, ahol gőzcséplőgépek ne dolgoznának, melyeknek igen tekintélyes része Clayton & Shuttleworth gyárából került ki, a mely ezég, a kezdett nehézségeinek leküzdése után, általános és feltétlen bizalomban részesült Magyarországon s ezt magának mai napig is megőrizte. Karöltve a gőz- cséplőgépekkel terjesztette itt Clayton & Shuttleworth az egyéb gazdasági gépeket és eszközöket is s elsőrangú mintaszerű gyártmányai a feltétlen bizalmat Magyarországon is szilárd alapokra fektették. — 1858. évben a Clayton & Shuttlewerth ezég Budapesten egy állandó telepet létesített itt fekvőségeket szerzett és egy nagyobb- szabásu jávitóműhelyt rendezett be, amely egyike a magyarországi nyerstermények és anyagok rendszeres fogyasztóinak. A bécsi gyár nyers vas- és faanyagainak jelentékeny részét szinte Magyar- országon szerzi be, mely egyértelmű azzal, hogy nemcsak szolid elismert gyártmányait bocsátja a gazdaközönség rendelkezésére, hanem kölcsönösen -Magyarország fa- és vas-termékeinek fogyasztója. CS-AJESHíT OK Római utam 1900. év április hó 24 én. Irta és a „Népkörboa felolvasta Hatzinger János. Midőn római utazásomra részint kegyes jótevőim adakozásából, részben saját erőmből anyagiakban eléggé erősnek éreztem magamat, elhatároztam, hogy a szent évet azzal teszem magamnak eltörölhetlen emlékké, hogy XIH. Leó római Pápát személyesen akarom szinről-szinre látni. Miután e nagy szárazföldi utazásomnak mi sem állt útjában, útnak indultunk a jutási állomásról április 24-én reggeli 7 óra 20 perczkor s Székesfehérvárra reggel háromnegyed 9 órakor érkeztünk. Nagy várakozás után d. e. 10 órakor robogott be vörösszinü felírásokkal ellátott 3-ik úgynevezett külön vonat, telve természetesen illustris vendégekkel, ez volt a leginpozánsabb vonat amennyiben ezen utazott a nagyméltóságu püspöki kar és sok grófi család. Székesfehérváron jegyszám szerint beszálltunk a vonatba s azonnal indultunk Siófok felé. Itt egy kellemes meglepetés érte a zarándok társaságot, amennyiben Börzsönyi Antal somogy- kiliti plébános ur vezetése mellett nemzeti színű zászlók alatt, „Hol szent Péter sírba téve . . .“ ének zengése mellett üdvözölte útjában a zarándokokat nagy számú hivei és iskolás gyermekek jelenlétében, ezt a jelenetet, mely mindnyájunkra mondhatni igen kellemesen hatott, soha elfeledni nem fogom. Ugyancsak kellemesen hatott reánk Kanizsa után u. n. domboru-kottorui állomáson nagy számban megjelenő tűzoltók serege s különösen lekötötte a zarándokok figyelmét a tűzoltó bandának alkalmi zenéje. Itt azután búcsút véve szeretett hazánktól haladtunk szebbnél-szebb vidéken keresztül Olaszország felé, mely Isten műveként paradicsom, de az emberek gonoszsága folytán pokol. Szép ez az ország gazdag és megigéző hegyeiben, de gazdag termékeny lapályaiban, a hideg telet Olaszországban nem ismerik s midőn nálunk dermedt tagjaink a kályhánál melegednek, melegen süt olasz földön a tavaszi napsugár. Narancs, czitrom évenként kétszer is termi gyümölcsét, a királyi pálma torony magasságot ér el, az egész természet mosolyog, az ég tiszta derült s mig nálunk köd zárja el a küátást, az olaszok szemei Isten trónjának zsámolyában gyönyörködnek. És ha Olaszország már természetében is oly annyira áldott, milyen még természet fölötti adományait tekintve; már az ó-korban is az egész ismert földközt uralma alá hajtotta, Róma előtt királyok és népek hódoltak és ha Róma fórumán egyszer egy határozatot kimondottak, azon azután változtatni már többé nem lehetett. De mindezen dicsőség elenyészett, mindezen nagyság romokban hever és Róma már rég a sírban volna, ha Isten magasabb rendeltetést nem tűzött volna eléje. Igen, Isten akarta, hogy Róma uralkodjék a földön, de nem fegyvereivel és háborúk borzalmaival, hanem tanításával és példájával. Isten akarta, hogy Róma legyen a világ központja, de nem a tévely és bűn által, hanem az igazság és erény által. És ime az Úristen apostolai közül többet elküld a messze Rómába és maguk az apostoli fejedelmek térítik meg a pogány Babilont. Róma megtér ugyan, de szent Péter élete a kereszten végződik és szent Pál feje hóhérbárd által hullik a porba. De a kereszténység nem kíméli a vért, életét Istenért senki sem fél áldozatul hozni, ezer és ezer vértanú adja örömest életét a legnagyobb kínok között az igazságért és háromszáz évig tartó hosszú véres harezok után a világ legnagyobb szabadságharezra, a kereszténység szabadságharcza befejeződött, e harezban a kereszténység győzött. Dicskoszoruzva áll tehát a keresztény Róma, örömmel hódolt előtte az egész föld, nem egy ország borult Róma előtt térdre, igy ami Mária országunk is, több király kéri és kapja a szent Atyától a koronát, igy a mi dicső első királyunk is Szent István . . . Két nap és két egész éjelen át folyton gyorsvonaton közvetlen kocsikban végre megér- kezett pápa Oszentségenek hivő serege s örömmel hallottuk mindnyájan a vonatvezető kiáltását „Róma!“ Mindnyájan átvoltunk hatva azon tudat által, hogy láthatom Rómát, az Isten megengedte az ő véghetetlen kegyelmével, hogy annak lakóját, egyházunk látható fejét XIII. Leó pápát szinről-szinre láthatom. Az állomáson ki-ki vette a maga bőröndjét s a villanyos kocsin, melyen ez volt olvasható: S. Pietró (Szent Péter tér) ki-ki mint a saját kvártéljára kipihenni azt az édes fáradalmat, melyet mindnyájan szívesen keresz- tényies türelemmel viseltünk. Másnap kora reggel az örömtől áthatva mindenki sietett a Szent Péter térre, hogy ott találkozzék utitársaival és meglássa Rómának nevezetes Szent Péter templomát. Vájjon kinek ne volna forró óhajtása leborulni Szt. Péter sírja előtt, térdre borulni a szent atya áldást osztó kezei alatt, mikor épen