Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-04-06 / 14. szám
1902. április 6. VESZPRÉMI ELLENŐR 5. oldal.-miszerint a hozzánk beérkezett .Hoffmann-féle ji.Ilami Italmérési Jövedék“ czimü kézikönyv, a melyet Hoffmann M. Mihály, az .Adóügyi Szaklap* szerkesztője irt és a mely ez állami ital- kérési jövedékről szóló 1899. XXV. t.-cz. és ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasitást ,nemcsak ismerteti, de magyarázza is, oly alapos munka, a melynek átolvasásával még a laikus is -teljesen megérti az italmérési dolgokat úgy, hogy a könyv révén az engedélyek megnyerése, azok megtarthatása és azoknak mikénti gyakorlása ;iránt alaposan tájékozva van. A Hoffinann-féle .Állami Italmérési Jövedék* czimü kézikönyv bolti ára 3 kor. és megrendelhető az »Adóügy Szaklap* kiadóhrvatalánál Budapest, Andrássy-ut 38. (A pénz előleges beküldése esetén e könyv portómentesen küldetik meg.) Nemzetiségi kérdés és a magyar társadalom.*) De hát vannak-e egyáltalán rokonaink? és .ennyiféle idegen nép között teljesen egyedül .állnának, anélkül, hogy csak a messze távolban is találhatnánk népet, melyről elmondhatnék, hogy őseink és az ő őseik valaha együtt laktak ■ ott belső Ázsia mérhetetlen térségein ? Igenis, vannak ilyenek. Az orosz birodalom európai és ázsiai részében, fönt a magas északon .-a szláv népektől északra laknak a finnek, mord- vinek, szamojédek, osztjákok, giljákok, vogulok, tunguzok stb. Ne gondoljuk azonban, mintha . ezek valami hatalmas, sok milliót számláló nemezetek volnának. Általában megjegyezhetjük róluk, hogy az oroszositás munkája egyre tart köztük, .éi minthogy elszórtan laknak, a közéjük vitt -orosz paraszt-telepek, valamint az orosz egyház -és hivatalnokok mindent elkövetnek, hogy őket nemzetisegükből kivetkőztetve, az orosz nemzetbe olvaszszák. Ez a munka egyre tart, lassan ugyan, ,de biztosan, Legszámosabban vannak közöttük a finnek, akiknek országa beletartozik az orosz .czár óriási birodalmába „Finn nagyfejedelemség* neve alatt. Számuk mintegy 3l/2 millió. A hatalmas Oroszország azonban a szegény finnek .csekély önállóságát is sokalja és egymásután jelennek meg az orosz kormány rendeletéi, metyek mind oda czéloznak, hogy állami, katonai, pénzügyi önállóságukat megnyirbálja és az orosz .nyelvet a nyilvános hivatalokban és iskolákban kötelezővé tegye. Pedig a finnek rokonságát leg- kevésbbé sincs okunk restelni, mert a finn eszes, ..tanulékony, szorgalmas nép. Érdekes volna visz- iszatekinteni abba a rejtelmes, homályos, őskorba mikor ami őseink és a finnek ősei még egy nép voltak, együtt kóboroltak, vadászgattak, halászgat- \tak, együtt őrzötték nyájaikat Ázsia szivében •együtt küzdöttek ellenségeik ellen, ugyanazokat az isteneket imádták s ugyanazt a nyelvet beszélték. De nem lehet visszatekintenünk, mert hiányzik az a világitó fáklya, mely arra a homályos korra fényt derítene. A homály csak a VII. században kezd oszladozni, mikor a finnek megjelennek a történet színpadán, melyen nekik is jutott szerep, — nem nagy ugyan, de legalább mindig becsülettel játszották és játszák ma is A finnek tehát kétszáz évvel régibb lakói Európának, mint mi. Azon pedig egyáltalán nem lehet csodálkoznunk, hogy a mi nyelvünk és a finnek rokon nyelve ma már annyira elüt egymástól, hogy egymás megértéséről szó sem lehetett. Ezer négyszáz éve körülbelül, hogy elszakadtunk egymástól;j ezen hosszú idő óta nem érintkeztünk és ennek természetes következménye a nyelvi elváltozás, épen úgy, mint a hogy a Skandináv félsziget germán fajú svédjei és norvégjei, akik valamikor ősidőben ugyanazt a nyelvet beszélték, mint a németek, ma már •megérteni egymást nem képesük. Ha azonban magyar ember kerül I hűnek közé, mindig kész örömmel fogadják, valamint a tőlük hozzánk ellátogatók is megfelelő szívélyes fogadtatásban részesülnek. A többi rokon népekről kevés megjegyezni valónk van, amennyiben sem számarányuknál fogva, sem bármi más okból nem jelentősek és csak idő kérdése, hogy az orosz áradat mikor ogja mindnyáját elnyelni. Lákóhelyük ezeknek obbára Szibéria északi vidékei. A tunguzok mintegy 70 ezeren vannak, bátorságukat ma is dicsérik s a lopás'és hazugság ismeretlen előt- ük. A vogulok száma 7 ezerre tehető, rövid idő alatt oroszokká lesznek. Ugyanezt mondhatjuk a jeges tenger mellékein elszórtan élő szamojédekül is, akiknek a száma szintén nem több 10 ezernél. A szamojédeknél több olyan szokást találunk, ami az ősmag3rarokra emlékeztet. Vajdának és samán-nak nevezett főnökeiknek engedelmeskednek és Nun-nak nevezett istenüknek berkekben mutatnak be áldozatokat, még pedig a fehér rénszarvas szolgál áldozati tárgyul. Kinek ne jutna, itt eszébe az ősmagyarok áldozata, melynek tárgya fehér mén volt ? Más rokon nép az osztják, melynek száma 24 ezer. Ezeknek rovására Írhatjuk, hogy köztük az asszony rendkívül megvetett lény, még említeni sem szabad. Kifüstölik azt a helyiséget, melyben asszony tartózkodik s a nőnek egyáltalán nincs neve, még tárgy — neve sem ! Ezeknél számosabbak a jekutok vagy zaka- lások, kiknek száma 211 ezerre tehető. Vadásznak, halásznak, szarvasmarhát, különösen lovat sokat tenyésztenek s mint az ősmagyaroknak, nekik is kedvencz italuk a kanczatej, a kumisz. Végtelenül edzett nép, úgy hogy a 40 fokos hidegben még egészen jól érzik magukat, mindig a szabadban hálnak aránylag könnyű öltözetben. G3*ermekeiket mindjárt születésük után hóval dörzsölik be napokon keresztül, ezen szavak kíséretében ; Tűrj hideget és ki fogod bírni a fagyot: A halat nyersen is megeszik s általában a jakut az evésbe helyezi a földi boldogságot s különösen 4z avas szalonnát szeretik. Szibéria zsidainak nevezik őket, ügyesség, vállalkozó szellem ritkán hiányzik a jalnitban. Mint mester emberek ife megállják helyüket és iparczikkeik az oroszokéval vetekednek. Ez az egyetlen rokon nép, mely nyelvéhez való ragaszkodásával ellen tud állni az orosz áramlatnak s nem ők tanul nak meg oroszul, hanem az oroszok tanulják meg az ő nyelvüket. Az oroszok szivesen vesz nek jakut nőt feleségül, mert alázatosak, enge delmesek és munkabírók. Ezek volnának tehát ami rokonaink, kik tőlünk messze, igen messze laknak, gyér népességű törzsek, nem is alkotnak önálló államot, hanem orosz fenhatóság alatt élve, rövid idő alatt el fogja őket nyelni az erős orosz áradat. Folyt, és vége. Szerkesztői üzenetek. * Irta és a főgimnáziumban felolvasta: Zsig- mond János. T. Gy. Barnag. Nem birtuk az illető lapot megkapni. No de nem szalad el! Sz. L. Veszprém. Erre a számra későn érkezett. Sövény kerítés. Bámulatos haladásnak lehet nevezni a mit az emberi elme, építkezések, gépek, közlekedési eszközök előállításánál fokról- fokra elér. De nemcsak az élettelen anyagból állít elő meglepő munkákat, hanem az élőríövények tenj’észtésével sem marad hátra; mily óriási feladatot végzett a szőlők újratelepítésével továbbá a diszkertészet, gyű* mülcsészet stb. terén. Van azonban egy dolog amely mindeniknél rohamosabban terjed, ez az élőkeritések létesítése. Igazán bámulatos haladásnak lehet nevezni azt amit már sok ezer birtokos és kisgazda az élő sövény ültetésekkel elért s joggal állíthatjuk, hogy nagy mulasztást követ el minden gazda kinek olcsó, örökös és teljesen áthatlan kerítésre van szüksége, ha nem ezt alkalmazza, mert úgy kertek, udvarok, majorok, tanyák, legelők, hegyközségek, temetők, valamint kisebb és nagyobb birtokok stb. stb. a legolcsóbban egyszers- mindenkorra úgy zárhatók körül, hogy nemcsak ember, de semmi féle apró állat be nem hatolhat, illetve ki nem menekülhet, szóval a különkeritett részeket teljesen culcscsal zárhatóvá teszi. Azért is terjed úgy el, hogy alig van az országnak oly része, a hol nagyban ne alkalmaznák, főelőnye lévén, hogy agyag, homok, szikes, köves és vizenyős talajokban is, egyenlően mindig dúsan tenyésző s legellentálóbb irtóztató nagy 20—25 sőt nem ritkán 35 cmre elágazott tövisei a leyremekebb örö- kös sövényt képezik, árnyékot nem tart s a levegőt átereszti. Gyorsan fejlődik gyökhajtásokat nem nevel mint az akácz, orgona. Ha 2 éves korában a földszinétől 10—20 cm magasan fűrésszel levágatik, annyira megsürüsödik s izmos töviseivel úgy összeáll hogy azon semmi féle állat még az apró csirke sem hatolhat át, hozzá még oly olcsóság, hogy azt bárki megszerezheti: 1000 csemetét 6 írtért meg lehet kapni s ez elég 200 méter kerítés megörökítéséhez. A legnagyobb tenyésztés az országban az „Ermelléki első szőlőoltvány telepen“ van — Nagy-Kágya 11. p. Székelyhid — a hol igen nagy gondot fordítanak ezen csemeték nevelésére, az ültetés és kezelésre nézve pedig — bár az igen egyszerű — ábrákkal ellátott nyomtatott ültetési és kezelési utasitást küldenek, díjtalanul minden rendeléssel. Kívánatra díszes fény- nyomatu árjegyzéket is ingyen és bérmentve bárkinek, a ki czimét egy levelezőlapon tudatja. Ezen catalogus megszerzése mindenkinek érdekében áll, még azoknak is a kik semmit rendelni nem akarnak, mert benne számos oly közlemények, elbeszélések, szép képek stb. foglaltatnak me’yek mindenkinek nagy szolgálatot tesznek, városon, falun, pusztán, gazdag vagy szegény családnál egyaránt.
