Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-03-30 / 13. (14.) szám
J. B. Bpest. Erre a számra későn érkezett. i9Q2. márczius 30. VESZPRÉMI ELLENŐR. V. I. Veszprém. Nem volt még időnk átolvasni. Legközelebb véleményt mondunk. Figyelmes. Persze hogy összeférhetetlen; "köszönjük a figyelmeztetést. M. <D K. Anyakönyv. Születés. Márczius 21. Ábel Antal pályafelvigyázó és neje Keresztes Mária, leánya Vilma róm. kath. — Tisszinger Károly czipész segéd és neje Schmid Mária, leánya Mária róm. kath. — Scholff- hauser József háziszolga és neje Sajner Rozália, fia Ferencz róm. kath. Márczius 22. Nemes Ignácz vasúti kalauz •és neje Ángyát Ilona, leánya Ilona róm. kath. — Amhoffer József v. fütőházi munkás és neje ■Cserba Erzsébet, fia József róm. kath. — Vásztl Károly fodrászmester és neje Hetyei Mária, fia Károly József róm. kath. — Babos István szabó mester és neje Pék Agnes, leánya Ida Gizella jóm. kath. Márczius 23. Babos József kőmi vés segéd I ,es neje Kun Mária, fia József. Márczius 25. Tótik Gábor v. szertári éjjeli őr és neje Derecskéi Zsófia, leánya Mária ev. ref. — Szlapák István csizmadia mester és neje \Farkas Alojzia, fia István. — Szende Gyula órás I mester és neje Kiss Janka Emilia, fia László I róm. kath. — Völgyi Károly bognár mester és I jieje Fodor Emma, fia Sándor. Márczius 27. Szhindler József v. fütőházi munkás és neje Vintsiegel Karolin, fia József róm. kath, — Hitter Mária házicseléd, fia Béla, LGyula. Halálozás. Márczius 21. Németh Torma István róm. kath. 70 éves pásztor — szivhüdés Márczius 23. Pátlevich Alajos róm. kath. 38 kévés vasúti kocsitisztitó — szivhüdés. Márczius 24. Szivei Ignácz róm. kath. 73 Leves fazekas mester — gutaütés. Szabó Károly jóm. kath. 51 éves csapos segéd — gutaütés. Házasság. Az elmúlt héten nem kötetett. Törvénykezés. — Végtárgyalások. A veszprémi kir. törvényszéknél a jövő hét folyamán a következő jégtárgyalások tartatnak: 1902. évi április hó 2-án. Benedek Sándor ellen sikkasztás büntette. — Özvegy Nagy Sándorné ellen rágalmazás vétsége. — Németh István ellen lopás büntette. — Czigány Ferencz, Volf János és Balogh Ferencz ellen súlyos testi sértés büntette miatt. Irodalom. Tisza Kálmán politikai végrendelete. A volt I .miniszterelnök elhunyta után az állam titkos levéltárában hamarosan ráakadtak politikai vég- I rendeletére, a Thelynek 10-dik pontja a követ- I kező rendkívül érdekes részt tartalmazza: „Ahhoz, I hogy egy nagy államférfi az őt érő rengeteg támadások közepette nyugott maradhasson s a keserűségeket, a gyanúsításokat elszenvedni tudja, föltétlenül szükséges, hogy derült perczekre tegyen szert s hetenként legalább egyszer jókedvű legyen. Ajánjom hát úgy miniszterelnök utódaimnak; mint államférfiaknak, politkusainknak és mindenkinek, hogy részint az ország föllendülése, részint pedig a maga érdekében a Mátyás Diák-ot, a lej óbb magyar élczlapot min- I den héten elolvassa. A Mátyás Diák úgy szövegével, mint rajzaival hivatva van arra, hogy nagy gondok és bajok közepette a magyarok lelkét egyensúlyban tartsa s az országra áldást bozólag működjék.“ Ehhez a kijelentéshez mi csak azt tcszszük hozzá, hogy a Mátyás Diák előfizetési ára negyedévre 3 korona és hogy a Mátyás Diák kiadóhivatal (Budapest, IV., Sar- kantyu-uteza 3-) készésggel küld mutatványszámot. — Ki akar magyar történelmi regényeket olvasni ? „Petőfi“ czimen érdekes történelmi regény folyik a „Budapest* pol. napilap hasábjain. A regény könnyed elbeszélő nyelven, de azért történeti hűséggel mondja ej a halhatatlan költő tüneményszerü pályafutását. Egyáltalán a „Budapest“ az egyetlen napilapunk, amely nagy súlyt helyez a hazafias irányú történeti regények közlésére. Egyik regénye folyvást történelmi tárgyú, hol a Rákóczi-korszakból, hol az 1848- 49-iki szabadságharczból, majd az elnyomatás idejéből. Másik fordított regénye pedig állandóan oly érdekfeszitő, hogy az olvasó alig várja a folytatólagos közléseket. De a »Budapest“ más tekintetben is egyik legjobb pol. napilapunk, nem hiába, hogy oly közkedveltségü. vezér- czikkeit orsz. képviselők Írják, köztük Kossuth Ferencz az orsz. függetlenségi és 48-as párt vezére. Tárczarovata élénk és változatos. Hírei frissek és megbízhatók. A lap érdekességét még növeli, hogy a napieseményeket sikerült kivitelű képekben is bemutatja. Szóval, aki egy ellenzéki jó napilapot akar: annak egész bátran ajánlható a »Budapest“, amelynek előfizetési ára egy hóra 2 korona, negyedévre 6 korona, félévre 12 korona és egész évre 24 korona. Mutatvány- számokat bárki ingyen kaphat. Az. előfizetések a „Budapest* kiadóhivatalához (Budapest, IV., Sarkantyus-utcza 3. sz. a.) intézendők. — Székely kérdés iránt országossá lett az érdeklődés s ennek az érdeklődésnek a fölkeltésében nagy érdeme van a Magyarság-nak, mely a mellett, hogy a hazai és külföldi eseményekről teljes mértékben tájékozza olvasóit, világos képet ad arról a nagy veszedelemről, mely az égész országot fenyegeti a nemzetvédő székely- ség pusztulásában. Nagy nemzeti hivatást teljesít azzal is a Magyarság, hogy ápolja a régi tiszta magyar erkölcsöket, nyelvében, szellemében tiszta magyar, gondosan elkerüli a fiatal nemzedék lelkét mételyező léhaságokat, szenzációkat. Párt-, felekezeti és osztálypolitikát nem űz, hanem a magyar faj egységét, megerősödését, közös czélu munkásságra való serkentését szolgálja. E mellett tanúskodnak vezérczikkei, tározói s e mellett tanúskodik minden rovata. Nagy lelkesedéssel szolgálja a nemzeti oktatás . ügyét, mint a nemzeti politika legnagyobb erősségét s e munkában a- szerkesztőt, Benedek Eleket, a nemzeti kultur napszámosai igazi lelkesedéssel támogatják. Rendes czikkirói Benedek Eleken és Győrffy Gyula főszerkesztőn kívül: Bedő Albert Janesó Benedek, Gaal Mózes, Földes Géza, Gondos Sándor stb. s tárczái : Benedek Elek, Gaal Mózes, Jakab Ödön, Lengyel Laura, Szana Tamás, Vértessy Gyula, K. Simó Ferencz, Somogyi Endre, Csulak Lajos s még egész sora a jeles íróknak. A Magyarság minden nap közöl eredeti tárczát. A nagy gonddal szerkesztett lap, mely minden nap délután jelenik meg, a leg- olcsób lap ez idő szerint. Előfizetési ára egész évre 14 korona, félévre 7 korona, negyedévre 3 kor 60 fiU. s egy hónapra 1 korona 20 fillér. Kiadóhivatal: Budapest, Szentkirályi-uteza 28/a. cs-^iEeisroig:Nemzetiségi kérdés és a magyar társadalom. Amióta Napoleon franczia császár kíméletlen eljárása Európa nemzeteivel szemben, felkeltette azoknak nemzeti önérzetét és öntudatát azóta az u. 11. nemzetiségi kérdés uralkodott úgy a magas politikában, mint a különféle nemzetek társadalmában, sőt uralja ez az egyes embernek, édes mindnyájunknak szivét és -eszét 5. oldal. egyformán. Ma ez a legfontosabb tényező úgy politikai, mint társadalmi téren ; uj- államokat alakit, régieket felbont, sőt sokszor ugyanazon országnak, sőt ugyanazon városnak vagy községnek eltérő nyelvű lakosait ellenségek gyanánt állítja szembe egymással. S ez érthető is, mert az emberiség korszakonként más és más eszméknek hódol, más és más eszmék képezik ideáljait és mindaddig, mig a régi ideálhetyébe uj nein támad, addig annak feltétlen hatása alatt áll úgy az egyes ember, mint az egész nemzet, sőt az egész emberi társadalom. Körülbelül száz éve, hogy a nemzetiségi eszme vált uralkodóvá, de ne higyjük, hogy ezt megelőzőleg nem állott az emberiség egy más eszmének hatása alatt, mely ép oly erővel uralkodott rajta, ép oly erővel ragadta magával, akár csak a nemzetiségi eszme 111a. Ez a helyéből kiszorított eszme a vallási eszme volt Amint akkor a vallási eszme uralta és tömöritette a nemzeteket egymás mellé és egymás ellen s szült véres, országokat feldúló háborúkat, döntött meg régi legintuntránokat, úgy ma ugyanezt teszi a nemzetiségi eszme és beláthatatlan következményei lehetnek még talán a mi életünkben is. Mi is az a nemzetiségi eszme ? Sokan és sokfélekép igyekeztek azt meghatározni már, de mi foglaljuk csak össze röviden az egészet és minden hosszabb meghatározást mellőzve állapítsuk meg, hogy a nemzetiségi eszme lényegében abban áll, hogy az egyfaju, rokon népek összetartozni, tömörülni akarnak, tekintet nélkül1 arra, hogy őket egymástól századok óta megállapított Országos határok különítik el. Mihelyt tehát valamely nép körében a nemzetiségi eszme uralkodóvá lett, mihelyt kifejlődött benne nemzeti öntudata, az már innen kezdve ragaszkodik: nyelvéhez és semmiféle más népbe beolvadni nem hajlandó. Mint említettem, a nemzetiségi eszme a ; rokon fajú és nyelvű népek tömörülési vágyában 'nyilvánul első sorban. Európa különböző nép- i esafáclainak apró töredékei sóvárogva és büszkén j tekintenek valamely erősebb fajrokonukra s ha • egyelőre mit sem nyernek is tőle, őket mégis ; boldogítja és büszkévé teszi az a tudat, hogy ;van egy erős fajrokonuk, mely rokonszenvez J velük s mely ha kell, szót emel értük illetéke» helyen. Csak néhány példát hozok fel erre. Az Európa keletén lakó oláhok állandó és élénk összeköttetésben vannak román fajú rokonaikkal és örülni, főleg pedig panaszkodni majd Franczia- országb^, majd belgiumba mennek és úgy Párisba, mint Bruxellesben mindig tárt karokhal fogadják őket, hírlapjaik védelmükre mindig készen állanak. Hazánk keleti vidékén lakó szászok ifjaikafc Németország főiskoláira küldik tanulni, főleg Jena, Lipcse nag3-on sokat befogad közülök. Vagy ki ne emlékeznék rá, hogy mikor a szláv népek apostolaiknak, szt. Cyril és Methodnak pár év előtt nagy ünnepségeket rendeztek, ezen ünnepségekre az egész szláv világ küldött képviselőket Oroszországba, pedig a szlávok ugyancsak sok országban laknak, mint Ausztriában, Magyar- országon és a különféle Balkán-államokban és mégis testvérek gyanánt üdvözölték egymást mindnyájan. \ Azok a népek, kiknek erős, számottevő fajrokonaik vannak, ezekben bíznak, ezekben reménykednek. Nekünk magyaroknak a nemzetségi eszme jót nem, de bajt annál többet hozott* Mért mig a vallási eszme volt az uralkodó, addig Európa keresztény nemzetei a vallási kapocs folytán testvérnek, legalább is hitsorsosnak* tekintették a magyart. Mikor hazánk századokon át küzdött a mohamedán világ ellen. Európa nem hagyta el, ügyét magáévá tette és a törököt is az európai keresztény népek segítségével vertük ki hazánkból. Mióta azonban a vallási eszme
