Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-01 / 1. szám

1902.'január 3§ 2. oldal. Barcza Bálint magánzó Pápa. Bárdossy Imre gyógyszerész Siófok. Bcdcgi Gábor földmives B.-Füred. Beck János takarékpénztári igazgató Devecscr. Békefi lilék uradalmi kasznár Dóba. Békeffi György birtokos Várpalota. Berecz János vaskereskedő' Pápa. Besenbach Károly építőmester Pápa. Bczerédj Iván földbirtokos Berhida. Bibó Géza gazdász Lajos-Komárom. Billitz Ferencz mész- és fakereskedő Pápa. Blau Adolf gabonakereskedő Pápa. Blau Sándor földbérlő Mezőlak. Bocsor F. István földmives Balatonfő-Kajár. Bőday Dezső földbirtokos Bódé. Bodoki István bábsütő Dcvecser. Bodri János földmives Dégh. Bognár Kálmán magánzó. Veszprém. Bmnkala Károly földbirtokos Veszprém. Csemez Pál földmives Zánka. Cser József nyug. tanító Veszprém. Csillag Károly molnár Pápa. Deutsch Izidor borkereskedő Veszprém. Deutsch Lipót kereskedő Nagy-Vázsony. Ifj. Deutsch Sándor gabonakereskedő Szilasbalhás. Eisclt József fíiszerkereskedő Veszprém. Emresz Károly birtokos Hiilső-Vatb Enczmann Lipót gazd. főtiszt Réde. Eszterhay Ferencz fíiszerkereskedő Veszprém. Fáy Ferencz vaskereskedő Veszprém. Farkas József ispán Tihany. Fata János lakatos Veszprém. Ifi Fehér Sándor csapó Veszprém. Fejes Dániel városi tanácsos Veszprém. Ferenczi Antal kisbirtokos Devecser. Fischer Viktor nagybérlő Keriese. Fleischer Gyula uradalmi kasznár Bakony-Nána. Fodor Dénes szatócs Mező-Komárom. Fodor Kálmán töldbirtokos Veszprém. Fogassy G3'ula erdőmérnök Devecser. Frankó Lajos pék Nagy-Vázsony. Frey Lajos urad, gyárvezető Csetény. Id. Gacser János földmives Örvényes. Garay Béla gazdatiszt Gicz. Grünfeld Pál földbérlz Jásd. Id. Győri Lajos földmives Takácsi. \ Hanauer Zoltán vaskéreskedő Pápa. Havas Ágoston erdőmester Zircz. Hennel Károly nagybérlő Papkeszi. Herbst Ferencz urad. kasznár Pápa-Kovácsi. Hirschfeld Béla földbirtokos Veszrém. Holczhauser Lőrincz földmives Aszófő. Horvát Sándor építész Veszprém. Imre Sándor gépész Devecser. VESZPRÉMI ELLENŐR. István József borbély Devecser. Iczczés Sándor gazda tiszt Enying. Kakas István korcsmáros Devecser. Kalmár Károly urad. számtiszt Pápa. Kapócsy Károly földmives B.-Udvari. Karácsony László füldbirtokes Bozsok. Karlovjcz Miklós urad. intéző B. M.-Szombathely. Kelemen Imre füszerkereskedő Veszprém. Kenessey Zoltán földbirtokos Kiingös. Kiss Endre földbérlő Nemes-Pécsely. Kiss Károly gazdatiszt Réde. Kiss Sándor birtokos Gergelyi. Kiss Vilmos földbirtokos Akaii. Kobera Károly ny. erdőmester Pápa. Kohn Ignácz korcsmáros Tihany. Konkolyi Kukorelly Sándor füszerkereskedő De­vecser.' Koritschoner József lisztkereskedő Pápa. Kovács Antal jószágigazgató Dégh. Kovács Ferencz földmives Papkeszi. Kovács Gábor földbirtokos Vámos. Kovács János földmives Szent-Gál. Kovács Jószef birtokos Torna. Kövér Imre földmives Csősz. Id. Kövesi József földmives PaJoznak. Köves Ede földbirtokos Felső-Őrs. Krausz Jóssef könyvkereskedő Veszprém. Kébovics Ignácz gazdatiszt Zircz. Kun Sándor földmives Szent-Gál. 0 * Lakat János földbirtokos Berhida. Lechner József kalapos Várpalota. Légrádi Béla bérlő Vanyola. ' Lippert Sándor magánzó Pápa.. Lisznyai Antal vaskereskedő Devecser. Lisznyai Sebestyén kereskedő Kis-tőd. Loakai Ármin földbérlő Dégh. Lőwy Adolf földbérlő Dégh. Luezó Mihály földmives Tihany. Lukács Lajos gyógyszerész Veszprém. Madarász János pék Várpalota. dr. Magyar Károly földbirtokos Kis-Kamond. ifj. Magyaródi István földmives Csajágh. Márton Gábor füszerkeraskedő Veszprém. Márton Ignácz földbirtokos Nagy-Pécsely. Mattus György szappanos Pápa. Mayer Adolf könyvkötő Pápa. Mészáros Pál malomtulajdonos Várpalota. Mihályi Imre urad. intéző Borzavár. Mihalovics Imre magánzó Pápa. Ifj. Molnár Antal gazdaságvezető Küngös. füssi Molnár József birtokos Szilas-Balhás. ifj. Mórocz Lajos kisbirtokos Várpalota. Nagy Ádám Mihály földmives Enying. Nagy Imre ny. erdész Vdszprém. Nagy János földmives M.-Szt.-György. Odor Pál földmives Mencshely. Oblatt József mészáros B.-Füred. Oláh Péter Antal kisbirtokos Devecser. Patzl Jenő főerdész Veszprém. Perlaky Géza magánzó Pápa. Pfeiffer Miklós bádogos Veszprém. Piros József földmives Nagyvázsony. Pollák Ferencz főerdész Farkasgyepü. Báró Pongrácz Anzelm nagybirtokos Békás. Pósa Endre könyvkereskedő Veszprém. Pozsgai Miklós molnár Veszprém. Pőcz Pál kisbirtokos Litér. Pöschl Béla ispán Veszprém. Purgly László nagybérlő Papkeszi. Puskás Sándor takp. pénztárnok Devecser. Rápoch Sándor vaskereskedő Veszprém. Reicher Ignácz magánzó S.-Vásárhely. Répási Ignács földbirtokos Pölöske. Revelandi József kőmives B.-Füred. Rosenfeld Sámuel földbérlő Csóth. Rosenthal Nándor gabonakereskedő Veszprém. Sándly Istváu kisbirtokos Devecser. Sáner János bormérő Veszprém. Sebő Zsigmond föibérlő Bozsok. .Sólyom Pál földmives Szt.-Antalfa. Stein berger Rezső gabonaügynök Lepsény. Stoll János kékfestő Veszprém. Súly László pékm. | Straub József földbérlő Pápa. Schön József főkertész Veszprém. Schreiner János jószágfelügyelő Veszprém. Schricker Sándor földbérlő Dégh. Schwarcz Antal kereskedő Veszprém. Schwarcz Ignácz „ Enying. Szakonyi János földmives Fokszabadi. Szalay Ferencz földbirtokos Veszprém. Szalay József (nemes) földmives Bfő-Kajár. Szécsy Illés birtokos Szilas-Balhás- Szeglethy József szíjgyártó Pápa. Szekeres Ákos magánzó Litér. Széphegyi Antal nagybérlő Papkeszi. Széphegyi Miksa gabnakereskedő Devecser. Szilágyi Mihály rézműves Veszprém. Szürszab'ó József földmives Siófok. Tálos Dániel „ Felső-Örs. Tavaszy Lajos urad. főerdész Bakony-Nána. Temesváry István kisbirtokos Kádárta. Tímár András korcsmáros Várpalota. Tónay Tivadar földbirtokos Siómaros. Tóth Ede földbirtokos Bfőkajár. Töpler Károly földbérló N.-Kamond. Tosohoky József urad. ispán Suúr. Udvardy Ferencz ny. honvédőrnagy Veszprém. első esküvő kezét egy szent tárgyra tette, a máso­dik az elsőnek a kezére és igy tovább, egész a vádlottig, ki az esküt ily helyzetben tette le. Az esküvel való bizonyítás szertartását az egyház is szentesité, úgy, hogy imák és szertartásos áldások közt tették le az esküt, pl. egy szent ereklye volt az evangélium, vágy szentelt ostya fölött, mely a felperes és alperes közt szétosztatott. Az angol itörvények szerint a püspökök és király szava eskü anélkül is elég volt; alsóbbrendű egyházi személy­iek négy esküvő tanúra volt szüksége. De ebben a még kialakulófélben levő társa­dalomban a törvénykezésnek ezen kezdetleges for­mája sem volt mindig használható, mert a büszke, erőszakoskodó barbár ur ügyének még ezen primi­tiv bírói utón való elintézésébe se egyezett mindig bele. Ebben a korban ugyanis még mindenki ön­maga akart bírája lenni saját ügyének; mig ma — mint tudjuk — az illetékes bíróság van hivatva dönteni minden peres ügyben. A barbár tehát sok­szor maga vett magának elégtételt megboszulás utján. Ha megsértik, erre azzal felel, hogy barátai, hűbéresei, néha az egész város védelmére fegyvert fognak; ez az u. n. magánhad (faida), a barbárnak legkedvesebb joga. Az egyház s a királyok, kik az egész középkoron át ennek elnyomására törekedtek, sokat értek el már az által is, hogy a magánhadat bizonyos külsőségekhez kötötték; ilyen volt az is, hogy a támadást meg kellett előre izenni, hogy a megtámadandó fél is felkészülhessen, vagy hogy a templomokban s más szent helyeken menedéket nyújtottak, a hova valaki menekült, az -sértetlen maradt. Hosszú idő telt el addig, mig a szenve­délyek csillapultával kibékülés utján, vagy törvény- székileg kiszabott büntetés, vagy bírságpénz utján nyertek a perek emberségesebb befejezést. A vér- boszu azonban még sok századon át sem szűnt meg teljesen; a merész és szenvedélyes emberek az övéiknek megsértése és megkárosításáért gyak­ran nem akartak más elégtételt ismerni, mint a bántó fél fegyveres megrohanását; igy kereste fel a vitéz a csatában is barátjának gyilkosát, hogy boszut vegyen rajta. Még az enyém és tied fölötti pöröket is, ha döntő bizonyíték nem találtatott, fegyverrel intézték el. Ez a társadalom az egyén­nek egyén elleni bűnét számba sem veszi, vagyis, mint ma mondjuk, nem üldözte hivatalból, innét van, hogy ha a sértett a sértőnek megbocsát, ez minden büntetés nélkül marad. Az egyéni megtorlást, a magánhadat később, mikor az állami hatalomnak, volt már annyi ereje, hogy a személyes bosszú helyébe a törvényt te­hette, az egyezkedés és birság követte. Az államnak és társadalomnak ugyanazon törekvése, hogy a magánhadat és személyes meg­torlást törvényes szabályok pótolják, hozta be a párbajt, mely által a személyes bosszú bizonyos szabályokhoz és külsőségekhez köttetett. Ha a meg­sértett föltétlenül fegyveres boszut kíván, legalább bizonyos határok közt tegye azt, a közbéke meg­zavarása nélkül, ember ember ellen, tanuk jelen­létében. .Innen az. Ítéleti párbájok, melyek az egész középkoron át magán- és nyilvános viszálykodások eldöntésére használtattak. A törvényhozás sokáig foglalkozott a dologgal, mig a magánhadat igy át- alakitá, meghatározva, minő személyek izenhetnek párbajt s minők fogadhatják el, mily esetekben s minő szabályokkal. Nők, gyermekek és papok ki voltak véve; ezek azonban maguk helyett mást állíthattak, ki az ő nevükben vívott. A középkori ember, ki előtt első erény az erő és vitézség volt, könnyen hihette, hogy annak hiánya rosszaságot jelent s a ki legyőzetik, csak gonosz lehet.. Az egyház sohasem helyeselte ezt az intéz­ményt, a zsinatok folyvást rosszalták, de mivel a legtöbb nép szokásaiba be volt gyökerezve, a leg­több fejedelem eltiltani sem merte, mint Lintprand longobard király is, a ki ezt képtelenségnek tar­totta. De lássuk a közfelfogást e tekintetben s akor megértjük a párbaj intézményéhez való ragaszko­dást. Gundobald király a párbajt ellenző Avitus püspöknek igy felelt :■ „Nemde a nemzetek háborúi­ban, éppen úgy, mint a magánviadalokban a siker Isten kezében van ? Hogyne adná tehát az ő gond­viselése a győzelmet az igaz ügynek?“ Valóban a középkor mély vallásos érzülettől áthatott századaiban, midőn annyi csodás monda keringett a nép között, könnyen merülhetett fel az a meggyőződés, hogy a küzdelem eredményében Isten Ítéletét kell látniok; s minthogy a legtöbb' dologban csodát láttak s az Istenségtől mintegy kierőszakolni látszottak akaratának nyilvánítását, nagyon könnyű volt azon állításra térniök, hogy az Istenség az ártatlanság megmentésével mindig egy- egy csodát müvei. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents