Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)

1901-11-17 / 46. szám

VESZPRÉMI ELLENŐR 1901. november 17. 6. oldal. ha a fa előbb hozna gyümölcsöt és csak azután kezdene virágozni... De Eötvös irói dicsőségéről inár sok szó esett, térjünk át inkább a másik iróra. a ki szin­tén szokatlan régiókból jön. Egy excellentiás ur a ki már miniszter is volt, a ki rendjeleket, kitün­tetéseket osztogatott a földi hatalmasok közt, s ki- s bejárt a király palotájában, a hol a világese ii lények szövődnek. Es ime e fényes légkörből elvonult csendesen az ő íróasztalához, mélységes magánoságba : „Asz tálkám, asztalkám vigyél engem följebb !“ Csodálkozni lehetne ezen, ha meg nem mond­ta volna már régen egy klasszikus korbeli bölcs, hogy csak két irigylendő dolog van a világon : a) olyan tetteket vinni véghez, melyeket ér­demes könyvbe írni, és b) olyan könyveketimi, melyeket erdemes el­olvasni. Ezt á két irigyiendő dolgot ritkán követi el egy ember, mint a hogy elkövette II. Zrínyi Mik­lós, a hadvezér és költő, sőt az is ritkaság, hogy egy családban egymásután következik istenek mo­solygása a bölcsők fölött. Első Andrássy Gyula gróf leírni méltó tettek után tért meg őseihez, második Andrássy Gyula gróf, az elsőnek fia pedig egy elolvasni méltó köny­vet irt ebben az esztendőben. Ejh, bolondság ! Hiszen egy grófnak bizonyo sah az is könnyű. Mint a hogy könnyű minden egyéb ebben az országban, ölébe hull, a mit meg kiván. Lesz főispán, államtitkár, vasúti és bankel­nök, a mint hatalmat akar vagy pénzt. A nagyi tömegek utat nyitnak előtte, önként emelik maguk fölé. A nép a grófokkal operál, a választó kerüle-r tek, mint már több ízben megtörtént, grófot kér­nek a jó Podmaniczkytól és olykor csak azt ki-1 vánják tőle, hogy szőke legyen. A korona is grófokkal dolgozik: grófokból I lesz a főszárnysegéd, hopmester, asztalnokmester, nagykövet és tudja isten mi. Nagyúri szeszéiből! megkívánják néha a lateiner pályákat lesznek s I grófok az akadémiák elnökei, ha valyamelyest II hozzászagoltak a tudományhoz és a hadsereg ve-1 zérei, ha a vezényszavakat megtanulják. Learatják I a mi dicsőség és édesség terem e helyütt. Király, I közönség nézi ezt gyöngéd szemmel. Hanem ha valahogy komolyra megy a játék, I király és közönség egyszerre megretirál a nagy I uraktól. Békében egy főherczeg a hadsereg feje, háborúba a legértelmesebb tiszt. Doktor öcscse van I x királynak, — de ha megbetegszik, mégis egy I sgyetemi professorra bízza magát, még ha történe-1 :esen zsidó is. Szóval a komolyság határain innen vig a gró-1 ok élete, de a lineán túl megfordul a gróf a peches I uldalára. Jó diplomata például lehet, de lehet-e jól :hemiae professor ? Tartományi kormányzó is lehet I így gróf, de el tudna-e kormányozni egy birtokot ? I Jártokat, nemzeteket tud talán vezetni, mert az csak I rázis, de egy vonatot nem — mert az komoly dolog. Hát még ha könyvet ir egy gróf 1 Ohó ex- :ellentiás uram! A betűk nem udvariasak. A betűk lem segítenek excellentiádnak magoktól. Komor-1 íyíkoknak meg nem fogadhatók. A betűk ellenkez- íek és csak az az úr, a ki azokat olyan sorban I is egymásutánban tudja gúzsba kötni, hogy pie-| lestáljává legyenek leigázójuknak. S a közönség ? No az meg épen visszájára I omlik ebben a pontban. Naivitása csökönyösséggé álik. Könyv egy gróftol 1 A fejét rázza, panasz-1: :odik és ilyenforma kifogásokat emel. A gróftól I. ninden gezemiczét kinyomatnak ! És mindent j legdicsérnek, amit egy gróf ir! A közönség hűvös , s tartózkodó. Ha jó a könyv, akkor bizonyosan I. em a gróf irta, de a titkárja, ha rossz a könyv, I kkor bizonyosan a gróf irta, de olvastassa a tit-1, árjával, ne velünk. Egy gróf nem írhat jó könyvel, I z a közhit. Több, szinte dogma. Igazságtalan I olog, persze igazságtalan, de igy van. Maguk al rófok is tudják ezt és álnevekkel szoktak kilépni I könyvek czimlapjaim És ezzel mégis előnyben annak, mert elhiresedhetnek az álnév alatt, nagyi óká lehetnek és akkor egy nap leteszik az in-1 ugnitot Mi lateinerek nem vehetünk fel reciproci-1 isképen grófi és herczegi álneveket, hogy ezek I í latt főszárnysegédek és aranygyapjasok lehessünk. I Csekély előnyünk csupán a könyveknél van I az is csak eleinte. Itt a papiros világban másoki mágnások és akik az igazi világban mágnások, I íok itt egyenesen gyanús alakok. Csak egy-kétll yan óriás, mint Tolstoj gróf bírta, kiheverni, I £ )gy ő gróf—de ő is szükségesnek látta, hogy alí egények csizmáit foltozza ellensúlyozásul. 11 Ily elfogultság vezet engem is, mikor az I Andrássy Gyula gróf első könyve jelent meg even lelőtt a kiegyezésről. Nehányan elolasták, de nem mertek meg I dicsérni pláne az is rontotta a könyv hitelét, hogj I az akadémia megkoszorúzta. De mégis akadt bátor ember. Emlékszem I hogy Tisza István gróf igy szólt akkor egy nag5 I képviselői társaságban : Régen jelent meg, a külföldi piaczokat se veve I ki, olyan szép és nagybecsű essay, mint az And I rássy Gyula gróf könyve. A mire csönd támadt, senki se akarta m^g I czáfolni az állítást, sem bizonyítani, csak én szó I laltam meg egy idő múlva, kerülő utón, minthc (nem is tartoznék a tárgyhoz ártatlan megjegy I zésem:- Régen láttam még a külföldi muzeumo- I kát sem véve ki, olyan szép nagybecsű szobrot I mint a nagy Kristóf a Kristóf-téren. Zajos derültség tört ki erre, Tisza Istvár pedig haragosan vonta össze a szemöldjeit, de nem felelt, enyém maradt az utolsó szó. De nemsokára megjelent a „rozsnyói levél“, a legszebb politikai művek egyike és a legszebben I megkomponált helyzetkép azok közt, melyekei valaha olvastam és kezdtem már röstelni egy ki­csit azt a bizonyos utolsó szót, a mi az enyém maradt. Az idén pedig napvilágot látott az Andrássy gróf nagy essay-je a magyar állam fejlődésének és fenmaradásának okairól, melyet olyan gyönyö­rűséggel olvastam végig, mint egy magasan szár­nyaló nemzeti epoprát a Bouraet analyzáló ere­jével. Andrássy Gyula megszűnt e munkájával csak gróf lenni és excelentiás ur. Ott van ő már az Olimpuson a nagy íróink között. És nekem nagyon jól esik, hogy most az Al­manach előszavában az Éötvös Károly és az ő könyvéről mint az év legnagyobb irodalmi esemé nyeiről diskurálva, a helyett, hogy állítani kellene I valamit (az mindig lusta voltam), egyszerűen I vissza kell vonni egy régi tréfás megjegyzésemet. Mikszáth Kálmán. 1938/1901. v. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a veszprémi kir. járásbíróság 1900. évi V. 443/1 sz. végzése folytán dr. Fodor Gyula ügyvéd által képviselt Veszprémmegyei takarék- pénztár javára Csizmadia István és neje úgy J. Bara­bás Józef ősi lakosok ellen 160 kor. és jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával le- és felülfoglalt 913 kor. becsértékü ingóságokra a veszprémi kir. jbiróság 1901 V. 913/4 számú végzésével a további eljárás elrendeltetvén I az árverésnek az alapfoglaltaó, úgy a felülfoglaltató követelés és jár. erejéig Ősiben végrehajtást szen­vedettek lakásán leendő megtartására határidőül 1901. évi november hó 20. napjának d. u. 3V| órája kitüzetik, a mikor a biróilag lefoglalt szobabu- orok, kocsi, varrógép és egyébb ingóságok a leg­többet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, a mennyi­ben részükig a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, hogy elsőbbségi jelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. Veszprém, 1901. évi nov. hó 4-én. Boross Andor kir. bir. végrehajtó. 140—1—1 5785./1901. tkv. # Árverési hirdetmény. A veszprémi kir. törvényszék, mint telekkvi hatóság közhírré teszi, miszerint a Veszprém me­gyei takarékpénztár végrehajtató (484 frt. 20 kr.) 968 kor. 40 fill, tőke, ennek 1895. évi február 19-től járó 7% katamai 45 kor. 40 fill., peri 23 kor. 70 fill, végrehajtás kérési, ezúttal 30 koronába meg állapított költség, továbbá ezennel csatlakozó­nak kimondott özv. Ambrus Bálintné szül. Tamás Eszter, és Csapó Károly né szül. Tamás Lídiának (1150 frt.) 2300 korona s jár. Csapó Károlynak (400 frt) 800 kór. s jár. dr. Spiczer Mór (250 frt.) 500 kor. s jár. iránti követelésének behajtása vé­gett, Tamás Pálfy Benő nőnek a sztgáli 1447 számú tjkb A | 1 sor 4424 hrszámu ingatlana 78 korona 1 2 sor, 5419 hrsz. 72 kor. f 3 sor 6745 hrsz. ingatlan 74 kor. f 4 sor 6899 hrsz. ingatlan 106 kor. f 5 sor 7222 hrszámu ingatlan 68 kor. I 6 sor 7337 hrsz. ingatlan 108 korona j* 7 sor 7725 hrsz. ingatlan 98 kor. ■(* 8 sor 8866 hrsz. ingatlan 484 kor. | 9 sor 9739 hrsz. ingatlan 400 kor. | 12 sor 11545 hrsz. ingatlan 100 kor. i 13 sor 11751 hrsz. ingatlan 48 kor. I 14 sor 10524 hrsz. ingatlan 94 kor. | 15 sor 14033 hrsz. ingatlan 44 kor. kikiáltási árban, a sztgáli 606 sz. tjkben A | 2 sor 2136 hrsz. ingat­lan 90 kor. i 3 sor 2779 hrsz. ingatlan 126 kor. kikiáltási árban, továbbá Tamás Pálfy Benőné és végrehajtáson kívül álló Bognár Károlyné szül. Szabó Lidia és Szalai Gábornak a sztgáli 2952 sz. tjkben A I 1 sor 4211 hrszámu ingatlanul a végrehajtási törvény 156 §-a alapján egészben 62 kor. kikiáltási árban 1901. évi deczember 4-én d. e. 9 órakor Sztgál községházánál a körülményekhez képest a becsáron alul is elfognak adatni. A kikiáltási ár a becsár leend. Az árverelni szándékozók kötelesek a becsár­nak 10%-át készpénzben vagy óvadékképesnek nyilvánított értékpapirban bánatpénz képen a ki­küldött kezéhez előre letenni. Az árverésre kitűzött egyszeri határidőben az árverés alá bocsátott birtoktestek becsáron alul is elfognak adatni azzal, hogy az árverés napjától számított 15 napig a megfelelő bánatpénznek itt a kir. törvényszéknéli letétele mellett újabb Ígéretek elfognak fogatdatni, mely esetben az 1881.60 t.-cz. 187. §-a nyerend alkalmazást. A vevő a vételárt a vétel napjától járó 5%' kamataival 3 egyenlő részletben és pedig az első részletet 2 hó, a második részletet 4 hó, a har­madik részletet a bánatpénznek betudásával 6 hó­nap alatt a veszprémi kir. törvényszékhez czimzett szabályszerű letéti kérvény bemutatása mellett tar­tozik lefizetni. Egyidejűleg felemlittetik, hogy az ezen hir­detménynyel kibocsátott árverési feltételek a hiva­talos órák alatt a tkvi hatóságnál úgy Szentgál község elöljáróságnál is megtekinthetők. Veszprémi kir. törvényszék tkvönyvi hatóság, 1901. évi aug. hó 30-én. Mlézriczky. kir. törvényszéki biró. 920/1901. V. SZ. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a veszprémi kir. járásbíróság 1900. évi V. 398/1 számú végzése folytán Fodor Gyula által képviselt Veszprémmegyei takarékpénztár javára Csizmadia István és neje, úgy Várkonyi István ősi lakosok ellen 200 kor. és jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával le és felülfoglalt 1046 kor. becsártékü ingóságokra, a kielégitési kir. jbiróság 1901. V. 912/4 számú végzésével a további eljárás elrendeltetvén, az árverésnek az alapfoglal­tató, úgy a felülfoglaltatók követelése és jár. ere­jéig és amennyiben azok kielégitési jogot nyertek volna Ősiben végrehajtást szenvedettek lakásán leendő megtartására határidőül 1901. évi nov. 20. napjának d. u. 3 órája kitüzetik, a mikor a biróilag lefoglalt szoba­bútorok, 2 ló, kocsi és egyébb ingóságok a leg­többet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégitetéshez jogot tartanak, u mennyi­ben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, hogy elsőbbségi jelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. Veszprém, 1901. november hó 4-én. Boross Andor kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents