Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)
1901-10-13 / 41. szám
VESZPRÉMI ELLENŐR. 2. oldal. lagos álláspontját képviselte, azon túl azonban a legmesszebb menő loyalitással viselkedett a hátralévő választási kampány alatt. És éppen az ő ebbeli magatartásában látjuk egyik legfőbb biztosítékát az általános paczifikálásra irányuló- őszinte törekvésnek. Ebből nyilvánvaló, hogy a főispán nem személyeket portál, hanem e város és vármegye közhangulatához készséggel alkalmazkodik, hogy ez utón annak érdekeit előmozdíthassa. Üdvözöljük őt ezen a téren és melegen óhajtjuk, hogy a közhangulat és a fő- ispáni díszes méltóság betöltőjének felfogása között eltérés többé ne légyen! Kívánjuk ezt a közérdek szent nevében. Béke velünk! A választások utóhangjai. Veszprém, 1901. október 12. A veszprémi választásról közölt múlt heti czikkünkre kaptuk az alábbi nyilatkozatot, melyet imhol közlünk egész terjedelmében, minden kommentár nélkül: Nyilatkozat. Tekintetes Szerkesztő Ur\ Becses lapjának múlt számában „Frivoli- tás“ czim alatt egy czikk jelent meg, melyben a legutóbbi képviselő választásokból kifolyólag politikai magatartásom ferde világításba helyeztetik. A tévedés, azt hiszem azon helytelen feltevésből származik, hogy én Szabó Imrére, mint a szabadelvű párt tagjára adtam már két Ízben szavazatomat s legutóbb is, mint ilyen mellett fejtettem ki bizonyos mértékű, — némelyek által rossz- akaratulag túlzott — tevékenységet. A feltevés ilyen értelemben nem áll meg. Nem lévén politikailag exponált helyzetben, természetesen nem került eddig még soha sem arra a sor, hogy politikai nézeteimet tüzetesen kifejthessem; de a kik e tekintetben legintimebb nyilatkozataimat ismerik, tudják, hogy én Szabó Imrét két okból így szaladt le a mély tengerörvény felé. A viz hangosan felcsapott és Péter egyedül maradt a parton. in. Egyedül maradt a parton, de úgy, hogy a mint meghalotta felcsapni a hullámsirt Aasta fölött, hátra esett és elterülve maradt ott egy helyen a fényesre mosott kövek között . . . ... A tengerből feljött hozzá Aasta. Könnyű fehér fátyol volt a ruhája, mely hozzá simula egészen a rózsás vállaihoz, úgy az ingó kebléhez is . . . Odajött hozzá és lehajolt: átfogta két karjával a Péter fejét, mely forró volt, reányomta ajkait a homlokára, meg a fülébe beszélt: — Szerettelek Péter és hű voltam hozzád mindig. Háromszor történt, hogy a köd sokára eloszlott a hegyek ormairól és háromszor, hogy tél lett a tenger mellett, mely jéggé fagyott a felső részén. Szegény Péter még mind hallotta, a mit Áasta beszél, a ki eljött könnyű fehér fátyolos ruhában, a tengerből. Hallotta mikor mondta, hogy elbeszéli a Frigyes történetét, azét a kitől féltette. Es mondta: — Frigyes, az én bátyám, de igen szerencsétlen volt, a ki szeretett úgy mint én téged, de Frigyes szivében kétséggel, beledobta a tenger örvényébe a feleségét, éppen úgy mint te engem a minap. Annak az asszonya is ártatlan volt, de nem menekült ki mégsem a vízből. Frigyes félt, hogy megtudják a gyilkosságát s azért menekült ide. követtem és követném — rebus sic stantibus - ezután is. Egyrészt, mert a veszprémi specziális pártközi viszonyok között, melyeket a mai helyzetre való tekintettel részletesen elemezni nem kívánok nézetem szerint nem nyílt alkalom valódi politikai elveim megnyilatkoztatására. Másrészről azért csatlakoztam Szabó Imréhez, mert hittem a hit minden erejével, hogy az ő szabadelvüsége — ez alatt nem a szabadelvű párt programmját értve, hanem egy, az állami és társadalmi élet minden nyil- vánulását átható eszmeirányzatot — törhetetlen. Minden következtetés tehát, mely a most összegezettekkel ellentétben a jelzett feltevésből levonatott, téves és önmagától elesik. Elesik annál is inkább, mert ha figyelembe vétetik a szabadelvű párt ellenjelöltjével való közismeretü, a messze múltba visszanyúló barátságom s az a kézen fekvő tény, hogy az ő személyéhez való csatlakozás által valamely érdek kielégítéséről nem lehet szó: akkor azt hiszem egy kis jó akarattal concedálni kell nekem, hogy politikai magatartásom a legtisztább meggyőződés forrásából fakad s hitehagyást, boszut vagy más egyéb képtelenebbnél- képtelenebb indulatokat nekem imputálni nem lehet. Veszprém, 1901. október 7. Tisztelettel dr. Illés Dezső, ügyvéd. * A nagyvázsonyi választás — miként előrelátható volt —= peticzióval lesz megtámadva. Mint több oldalról értesülünk, ez a választás méltó pendant-ja volt a hires Bánffy-választásoknak, a mennyiben a jegyzői kar közreműködésével, etetés-itatással és mindenféle Ígéretekkel Óvári valóságos hajtóvadászatot rendezett Kenessey Zoltán szavazói ellen s ilyen áron és ilyen eszközökkel sikerült csak neki a mandátumot ismét magához kaparitani. Reméljük, hogy ezt a mandátumot a kir. Curia kiüti abból a kézből, a melynél piszkosabban soha sem volt a múltban és soha sem lehet a jövőben. Kellett vele beszélnem mindennap és vigasztalnom, mert igen rosznak találta az életet. E miatt bántottál . . . emlékszel-e? IV. Nem emlékezett Péter semmire. Úgy tetszett, hogy kisérteni jött fel hozzá a tengerből Aasta. Nem tudta, hogy mikor beledobta egy napon a tengerbe, dagály volt, mely éppen akkor húzódott vissza és Aastanak semmi baja sem lön. Nem tudta azt sem, hogy Aasta azóta, csakugyan ő az, a ki sírva térdel az ágya mellett reggeltől estig. Péterről leette a három év minden csinosságát: összeasszott arcza és soványak lőnek kezei, zavart tűz égett a szemeiben. Később fellábadt. Reáhajtva fejét az asszony vállaira járt-kelt az udvaron, de semmit sem tudott arról, hogy él, sem pedig, hogy Aasta csakugyan mellette van és nem értette a mit beszél. V. Egyszer kivitték a tenger partja felé, oda hol rég Aastával járt és a honnan a vízbe taszította. Szép nyári nap volt, mint akkor és úgy sirt fel a viz. Távolról csónak közeledett. Péter merően nézte, előre hajlott testtel, megismerte, hogy Frigyes. Kiszabadult az asszony körmei közül, eszeveszetten a viz felé szaladt, hogy beérje a csónakot. Az örvény összecsapott a Péter feje fölött. 1001. október 13. — Kérvények és panaszok. Ügyvédek és volt képviselőjelöltek szorgos gonddal tanulmányozzák ez idő szerint a kúriai bíráskodási törvénynek és a képviselőház uj házszabályainak a rendelkezéseit. Tanulmányaik azokra a készülő peticziókra és panaszokra vonatkoznak, amelyekkel egyes képviselőválasztásoknak érvényességét megtámadni készülnek. A törvény és a házszabályok idevonatkozó rendelkezései meglehetősen komplikáltak s zavarosak, nem is fedezik egymást teljesen s még csak arra az alapkérdésre is alig adnak egészen egyöntetű és minden kétséget kizáró választ, hogy meddig lehet a választások érvényessége ellen a kir. kúriához kérvényt, illetőleg a Házhoz panaszt benyújtani. Erre a fontos kérdésre Szivák Imre képviselőnek ismeretes munkája is téves s mások tévedésbe ejtésére alkalmas választ ad, a mi nyilván a törvény^és a házszabályok rendelkezések zavaros voltában találja a magyarázatát. Azt olvassuk a Szivák könyvében (181. 1.), hogy a panaszok ugyanazon határidőben, mint a kérvényé, t. i. általános képviselőválasztásoknál a Ház megalakulásának kimondásáig adandók be. Téves ebben az állításban az, hogy a panaszok és kérvények benyújtásának a határideje ugyanaz. Panaszt a Ház elnökségénél tényleg és csakugyan a Ház megala-- kulásáig, lehet benyújtani; a házszabályok kötelességévé is teszik a megválasztott elnöknek, hogy nyomban a helyének elfoglalása után kijelentse, hogy a „képviselők választása ellen többé panasz el nem fogadtatik; de a kérvények benyújtásának időpontjáról másként rendelkezik a kúriai bíráskodási törvény. Azt mondja t. i. (1899. XV. t.-cz. 20. §.), hogy „a kérvény a választást követő 30 nap alatt adandó be közvetetten a kúriánál." Szabatosabban megjelöli ezt a határidőt a házszabályok 24. §-a, mely szerint mihelyt az általános választásokra kitűzött legutolsó határnapot követő 30 nap eltelt, a Ház elnöke ama képviselők névjegyzékét, kiknek választása ellen az osztályok vagy egyes képviselők által kifogás nem tétetett, vagy az panaszszal vagy kérvénynyel nincs megtámadva, a Háznak bemutatja s ezeket végleg igazolt képviselőknek jelenti ki. Mindezeknek összevetéséből határozottan és világosan következik, hogy a kérvények és panaszok benyújtásának nem azonos a határideje ; hogy a választások érvényessége ellen kérvényeket a kir. kúriához a tiz napos általános választási határidőt követő 30 nap alatt (az idén tehát november hónap 10-ig) lehet beadni; panaszt pedig a képviselőház korelnökségénél a rendes elnök megválasztásáig, vagyis a Ház megalakulásáig, a mely utóbbi határnap esetleg már október legvégén, vagy november legelső napjaiban okvetetlenül be fog következni. TANÜGY. Tanfelügyelői jelentés. Előadva Veszprémvármegye közigazgatási bizottságának 1901. október 3-án tartott ülésében. A f. évi aug. 31-én közigazgatásilag is véget ért 1900 901-ik tanévről van szerencsém az egész veszprémy ár megyei népoktatás állapotát illetve a következőket jelenteni; megjegyezve, hogy az adatokat, mint az előbbi 3 évben, úgy az idén is okmányszerűen, vagyis a tankötelesek, iskolába járók, iskola mulasztók egyénenkénti kimutatásaiból, a tanítók személyi okmányaiból és részben saját helyszíni felvételeimből állítottam össze. 1. A tankötelesekről. Veszprémvármegye összes 6—15 éves tanköteleseinek száma 40,135 vagyis 132-vel több,
