Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)
1901-08-04 / 31. szám
6. oldal. VESZPRÉMI ELLENŐR 1901. augusztus 4. gadja őket, de szerencsére a legkritikusabb pillanat* ban felébrednek. Ha az idegesség (neurasthenia) az idegek lúlfeszités.ében leli okát, igy ezen ok mint kömyi inger működvén, rendesen oly álmokat hoz létre, hol az illető idegességét előidéző foglalkozását, álmában is folytatja; pl. az ideges ügyvéd álmában iö védőbeszédeket tart, de abszurdnál abszurdabb akadályok gördülnek eléje, végre, teljesen kimerülve ébred fel. A sérüléses idegbajok, ha betegségének j oka pl. vasúti összeütközés, hosszú időn át csak e Szerencsétlenségről álmodik, mig a hiszterikusok, ha lappnngó betegségük kitörésére, pl. phisikai okok (mondjuk: családi katasztrófa) ad okot, ritkán í lmodnak betegségükről, vagy annak okairól. Vizsgáljuk, Jminő hatással vannak az alvás és álomra a mérgek, melyek mint központi ingerek az agyra hatnak és részint kívülről importáltatnak a szervezetbe, részint a kórok okozói által (pl. bacillusok által) hozatnak létre. Messze eltérnék és az hozza functioba az agy sejtjeit Az ily sajátságos módon elaltatott agyvelő emlékképeit hordozó sejtjeivel és asszocziáló készülékével az orvos úgy játszik, mint a zongorán; azt a billentyűt üti meg, melyet akar. Nagyon természetes, hogy az orvosnak a hypnosist és szuggescziót gyógyító ágensnek tekintik; de csak egy része, mig a másik tábor perhorreskálja. Veszprémi gabnapiacz. — Reif Ignácz gabonakereskedő jelentése. — Veszprém, aug. 3. A gyenge vétel következtében a pesti piaczon lanyha irányzat mutatkozott, ez piaczunkon is érezhető volt. Általában a következőket jegyezhetjük meg az egyes gabonanemüekről. Búza. Kevés kerül a piaczra és részben tartott árak mellett kelt el. szórakoztató czélomtól, ha e czikk szűk keretében e tárgygyal jbőven akarnék foglalkozni, miért is csak csoportonkint szólhatok úgy a mérgekről, mint a kórokról is. Alkoholikák, fekete kávé, orosz tea, stb. kisebb adagokban az agy sejtéit izgatják, mig nagyobb adagokban azokra bántólag hatnak; Jmiért is kis adagokban nyugtalan alvást idéznek elő többé-kevésbbé kellemetlen álmokkal, nagy adagokban pedig mély alvást álom nélkül. Itt is a megszokásjés individualitás nagy szerepet játszanak. Ismerek egyéneket, kik 2 napot átmulatva, nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak el a nélkül, hogy a heveny mérgezés tünetei, magyarán: az elázás náluk jelentkeznék; de végre is úgy elalusznak, hogy Uchatius-ágyuval sem lehet őket felkelteni. Ismeretes, mily elterjedt élvezeti czikket képez Afrikában és Ázsiában á haschisch; nem kevesebb, mint 200—300 millió ember hódol a ha-' schisch élvezetének. Az indiai kenderből (Gannibes indica) készült praeperatumot, részint úgy szívják, mint nálunk a dohányt, de meg más anyagokkal keverve, vagy egész tisztán eszik is. Kisebb adagokban bántó ugyan, de az Öntudatot nem zavarja meg teljesen úgy, hogy az élvezők ébren a legkéjesebb álmokat álmodják. Az ópium és morphium hatását az alvásra, mint ismereteset nem tárgyalom, de ott is sok függ az egyéni tolerancziától. sőt vannak egyének, kiknél e szerek nem alvást, legnagyobb fokú fel- izgatast és nyugtalanságot okoznak. A heveny kórok által keletkezett mérgek hatása legtöbb esetben zavarók az alvásra és a legkellemetlenebb álmok előidézői, sőt hatásuk igen gyakran a betegségek i kezoődő időszakában nyilvánul. Végezetül áttérek egy különös módjára az alvásnak, melyet régen „állati idegességnek, Mes- í merismus“-nak neveztek, jelenleg pedig hynosisnek hívják. A hynosis az alvás oly mesterséges módja, melyet a hynotiseur (rendes viszonyok között csak orvosnak szabadna tennie) az objektum (hynotizál- ható egyén) figyelmének lekötése és kifárasztása, akaratának az orvosi akarat teljes és feltétlen alárendelése által hoz létre. Módja sokféle, feltétele j azonban csak egy: az objectum abszolút engedelmessége. Az, aki az akaratot az alváshoz színleli. a hypnotiseur iránt nincs teljes bizalommal azt hypnotizálni nem1 lehet. A hynotizálás több módjai közül csak egy- kettőt említek fel. Fényes tárgyak, czintányér megfigyelése avagy a figyelem lekötése által, hogy a hypnotisálandó a hynotiseur szemébe néz, ki részint mimikával, részint szuggesczióval az alvás kezdődő | stádiumét mintegy felerőszakolja. A rendes alvás-! nál ha az agy sejtjei ingerelve lesznek, (mint azt fentebb kifejtettem) álmok jönnek létre ; itt a hyp- uotiseur akarata (a suggestio) képviseli az ingert í Ugyanez mondható a rozsról is. Zab Kellemes irányzat mellett jó árakon vá sároltatott a fogyasztók által. Árpa. Ezen czikkből már Jelég kerül a piaczra és mondhatnék elég jó árakon kelt el. Heti gabnaárak: Búza (mezőföldi) 7 kor. 50 fill.-től 7 kor. 80 fill.-ig Búza (bakonyi) 7 * 30 . 7 » 60 » Rozs — _ _ 6 1 — » 6 » 20 ; Árpa_ _ — 6 : — . 7 n » Zab _ _ _ 7 „ — V 7 , 40 „ Tengeri (ó) 5 „ 82 v 6 » ” fi Közgazdaság. Máramaros-Szigeti gazdasági és háziipar- kiáUitás. Máramaros vármegye székvárosában, Mára- maros-Szigeten a gazdasági egyesület gazdasági és háziipar-kiáliitást rendez f. évi augusztus 25-től szeptember 1-ig. A báró Roszner Ervinné — Forgách Klotild grófnő védnöksége alatt álló kiállítás, melyben Máramaros erdészete, bányászata s az egész vármegye lakossága szövetkezve Ugocsa vármegyével, részt vesz, nemcsak erre á vármegyére lesz előnyös, de érdekelheti az ország összes vármegyéit, mert egy nevezetes alkalomból közelébb hozza a hstárszéli regényes megyét Magyarország összes vármegyéihez. Ki lesznek állítva e kiállításon Máramaros vármegye gazdssági, kerti, házi és műipari termékei, melyek hét főcsoportban foglalnak helyet. Az egyes főcsoportokat képezik : 1. Háziipar; II. Kézmű- és gyáripar; III. Gazdaság ; IV. Erdészet és vadászat: V. Bányászat; VI. Fürdőügy; VII. Néprajz. A mit Máramaros faragó és bognár iparban, szövő, kosárfonó női kézi és műiparban fa, vas, bőr, agyag és üveg, ruházati és vegyi iparban produkálni képes, be lesz mutatva, a mezei és kerti terményekkel, gyümölcsökkel, állat- tenyésztésével, méhészet, tejgazdaság, gazdasági szerszámai és gépeivel, melyek mellé sorakoznak: a fatermelés, különféle erdei termények, vadászat, a legfestőibb helyek, fényképei, térképek. — Máramaros és az ország nagy kincse: a sóbányák, továbbá az érczbányák, kőbányák, ép úgy lesznek, mint az ásványvizek, a fürdők és fürdőberendezések fényképekben bemutatva. És megjelennek a kiállítás érdekének emelésére a magyar, rutén, román, német viseletűk, hpgy a kiállítást látogatók előtt egész Máramaros a maga valóságában megjelenjék. A kiállítás vonzó erején kivül kiváló alkalom az augusztus 25-től szeptember 1-ig tairtő kiállítás ideje arra is, hogy azok, kik Máramaros regényes vidékei iránt érdeklődnek, ide eljöjjenek. A m.-szigeti turista bizottság, melynek feladata, hogy az idegeneket tájékoztassa, mindent elkövet, hogy pontosan teljesítse örömmel elvállalt tisztét. A kiállítás és a bányászati és kohászati országos kongresszus Máramaros-Szigeten ez alkalommal való szereplése, mely szintén közrehat, hpgy Lukács László, Hegedűs Sándor miniszterek, We kerle Sándor volt miniszterelnök, gr. Teleki Géza volt belügyminiszter, Gränzenstein Béla és Nagy Ferencz államtitkárok s még számos himeves író s képviselő Máramaros-Szigetre étkezzék, a rendezendő ünnepségek, melyek Máramaros társadalmának képviselőit vannak hivatva összegyűjteni: mind külön külön emelik az érdekességét, amely megérdemli, hogy Máramarost a hazai nagy közönség nagy képviseletben fölkeresse s e határszéli derék vármegyét megismerje. Hivatalos közlemény. Hirdetmény. A folyó 1901. évre az ebek összelátván, felhívom azon ebtartÓ tulajdonosokat, akik ebeikről még vallomást nem adtak, hogy vallomásukat az adóügyosztályhoz folyó évi augusztus hó 10-éig be adják, mert a mulasztást elkövetők az ebadó kétszeresével fognak a szabályrendelet érteimében megrovatni. Veszprém, 1901. évi julius hó 27. Tikár Lajos vfőjegytő, h. polgármester. Vásott menetrend. — Érvényes 1901. május hó 1-től. — ^Veszprém—Budapest. Jutas Szfehérvór Veszprémből maul: ö-44 reggel, 6*14 reggel, 4*29 d. s. ) érk. 5*27 rg., 6*57 rg., 4*42 d. u. ) ind. 5*32 rg., 7-íl rg., 4.52 d. u. ) érk. 6-49 rg., 8 22 rg., 6 03 d. u. ) ind. 7*Ó6 rg.. 8*35 rg.,* 6*22 este. Budapest d. v. érk.: 9*00 d. e., 9*53 d. e., 8*32 este. Budapest közp. érk.: 9 20 d. e., 10*20 d. e., 8*35 este. Budapest—Veszprém. Budapest közp. ind.: 6*20 rg., 7 C0 rg.*, 7*35 este. * Budapest d. v. ind: 6 50 rg., 8*00 rg.*, 8*00 este.* Szfehérvár \ 9'17 este** ) indul 9*31 d. e„ 9*27 este. Juta« ) érk. 10*45 d. e. 1050 este. ) indul: 10*55 d. e. 10*57 este. Veszprémbe érk.: 11*10 d. e., 11*Í2 este. A *-gal jeleltek gyorsvonatok. Székesfehérvár—Veszprém. Szfehérvárról ind: 4*47 reggel, 12*25 d. u. Juta« ) érkezik: 8 08 reggel, 2*02 d. u. a ) indul: 813 reggel, 2*20 d. u. Veszprémbe érk.: 8*38 reggel, 2 35 d. u. Veszprém-Kis-Czell—Pápa. Veszprémből ind: 10*27 d. e., 1*40 d. u. Juta« ) érkezik: 10*40 d. e., 1*58 d. u. ) indul: 10*50 d e., 2*10 d. u. KV* ( érkezik: 1* 14 d u., 5Í0 d. u.* ( indul: 2*15 d, u., 6.55 este.* Pápára érkezik: 2*53 d. u., 8*15 este. A *-gal jelöltek szerda é* péntek kivételével közlekednek. Pápa—Kis-Czell—Veszprém. Pápáról indul: Kis-Czell J érke?k : Jutas ) érkezik ? J u tas ) indul.* Veszprémbe érkezik: S*18 reggel, 1*00 d. u. 4*24 reggel, 1*34 d. u. 4 48 reggel, 2*20 d. u. 7.06 reggel, 4*47 d. u. 7*16 reggel, 5*00 d. u. 7 31 reggel, 5*15 d. u. V eszprém—Győr. Veszprémből indul: 10*27 d. e., Jutas ) érk*: 10‘40 d* e> ) indul: 11*00 d. e., Győrbe érkezik: 3*10 d. u., 4*29 d. u. 4*42 d. u. 4*56 d. u. 9 22 este. Győr—Veszprém. Győrből indul: 4*05 reggel, 11*52 d. e. Jutas ) érkezik: 8*34 reggel, 3*21 d. u_ ) indul: 8*39 reggel, 3*35 d. u. Veszprémbe érkezik: 8*54 reggel, 3*50 d. u. V eszprém—U j-D ombovár. " C/WC/C/f* ) érkezik: ) indul: ) érkezik Jutas Lepsény ) indul 5*27 reggel 5*40 reggel, 7*39 reggel 8 05 reggel Uj-Dombovárra érkezik: 12*45 3*00 d. u. 3*13 d. u. 3 £7 d. u. 5*01 d u. 5*33 d. u u., 9*14 este, VD4<ri vui* Uj-Dombóvárról indul: 3.40 reggel, 2*4Q d. u Lepsény > érkezik: 7*09 reggel, 711 ) indul. 7*11 reggel, 7 28 esté. Juta« ) érkezik: 9*06 die. 9*47 este, ) kidül: 9*16 d. e. 9*56 este. Veszprémbe érkezik: 9*31 d. e. 10*10 este.
