Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)
1901-12-15 / 50. szám
[9ÜÍ. d'te’émbér 15: VESZPRÉMI ELLENŐR. 3. oldal. határozatokat* is fogtál magában, tehát megerősítés végett a felsőbb hatóságokhoz felterjeszteni rendelte Ezután ä városi szegényház 1902. évi költségvetését, — a rendőrök és szolgaszemélyzet jövő évi ruhazátanak beszerzése iránt, — 3. városi kórház és szegényház hús és kenyér szükségleteinek beszerzésére; — ügy a Bárát-erdei 31 hold csemete földnek bérbeadása iránt kötött szerződéseket jóváhagyta. Meglehetős felháborodást okozott a városi tanácsnak az a hátarózata, melylyel Husvéth Mártonnak rriegengedte, hogy szekerét hosszu-utczai háza előtt tarthassa. Husvéth Márton ugyanis hosszu-utczái, a festő-kut melletti háza előtti gyalogjárót egy, sőt gyakran két szekérrel is elfoglalva tartotta, s ezzel nem csak az utczát tette csúffá, hanem a Hosszu-utczáfól a Festő-utczán át a Je- ruzsálem-hegyfe szolgálói közlekedést foglalta el. Azon az utczán járnak fel a gyermekek a jeru- zsálém-hegyi ev. reform, iskolákba és ezeknek a gyermekeknek a szekereket folyton kerülgetni kellett. Az ottani kozkutból kifolyó viz jéggé fagy a lejtős utón és az ott járást némcsak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is veszélyessé tették. De ez engedély veszedelmes precedensül is szolgált volna; mert erre váló hivatkozással másók is hasonló kérelmekkel állhatnának elő. Csodálatra méltó a tanács rövidlátósága, melylyel ily helytelen dolgot megtudott engedni. Ezen engedély leglelkesebb védője Fejes Dániel (és Fehér Sándor) volt. Pedig illyett még Herenden sem szokás megengedni, mert az éjjel arra járók könnyen szemüket üthetnék ki a kiálló rudban, vagy lábukat törhetnék a kerékben, — ezért azutan a felelősség a tanácsot terhelné. A közgyűlés a tanács határozatát megváltoztatta és Husvéth Mártonnak megtiltja, hogy kocsiját az utczán tartsa, sőt arra kötelezte, hogy a háza előtti járdáról azt a nehány mázsás kőtömböt — melyet ott kerékkötőül vagyis ütközőül használt — onnét távolítsa el. Nagyon helyesen! Érdekes és megemlítésre méltó, hogy ezen közgyűlésen a képviselők nagyrészét a kávéházi bérlet érdekelte leginkább. Különösen az izraelita képviselők közül egy sem maradt el. A kávéházi bérlöt ügy után a képviselőknek több mint fele hagyta el a tanácskozó termet. A közgyűlés í l% órakor véget ért. Hosszas tárgyalások és azok eredmény- ti telensége arra késztette a földmivelésügyi k minsztert, hogy báró Fiáth Pált miniszteri E biztosul küldötte ki s a Sió szabályozás d Ozora és Juth között 1897-ben megindult, g A munkálatokkal ez év szeptemberében v készültek el. Maga a munkálat 3658 hol- v dat ármentesitett és 340.000 korona költséggel járt. Darányi Ignácz földmivelésügyi E minister ezen munkálatokhoz 80 ezer kor. J álláitisegitséggel járult. \ A juthi hid felett foganatba vett Sió- Ä szabályozással pedig a napokban készültek í el. Ezt Balaton anyaviz-társulat eszközölte. í A Sió-szabályozása az egész Balaton- partot, a fürdőtelepeket is érinti, mert a a tulmagas vagy tulalacsony vízállás károsan; r hatott sok érdekre, képzelhető, hogy az ér- r dékeltség a Balatonból való vizeresztést mily s tirélmetlenül várták. r Ez történt meg deczember 7-ikén, mi-1 < tor Józsa László, a siófoki zsilipkezelésé- 1 lek felügyeletével megbízott műszaki taná-ll ísos rendelkezése szerint az érdekeltség 11 íagy érdekelődése mellett a siófoki zsilipeket! negnyitották. A megnyitásnál jelen voltak:! jróf Jankovich Tivadar a Balaton-anyaviz I ársulat elnöke, gróf Jankovich László főispán, Goszthony Mihály, Tevely Béla, Gra-1 ner Albert, Veszély Pál, Berger Ferencz, aj Balaton gőzhajózási társulat igazgatója, I Meszleny Pál, Sióberki társulat küldöttje sl az érdekelt kultulmérnöki hivatalok képviselői: Szalay Dezső, Gerő Ferencz kir. 'őmérnökök, bárközy Imre, Tarján Ernő,! K. Nagy Dezső kir. kultúrmérnökök, utóbbi I mint a munkálat vezetője. Józsa László, a földmivelésügyi Minister küldöttje, üdvözölvén a társaságot, meg-1 nyitotta a zsilipet s a Balaton vize zugvaj fodrozódott az uj utón. Ezután Jankovich | Tivadar gróf, Darányi földmivelésügyi mi-1 nisterhez a következő táviratot küldte: A Sió-szabályozási munkálatok befejeztével | a mai napon Siófokon a Sió-zsilip megnyitása j alkalmával összegyűlt nagyszámú érdekeltek nevében is midőn Nagy méltóságodat üdvözölni sze-J rencsés vagyok, egyben a munkálatokat vezetett | és sikeres befejezésre juttatott I-ső kerületi kultúrmérnöki hivatal kirendeléséért köszönetét mondunk. Grf. Jankovich Tivadar. Táviratban üdvözölték Péch Béla műszaki tanácsost is, a munkálatok vezetésével megbízott kulturmérnökség hivatalfőnökét, akit ágyba szegezett a betegség s a mü megnyitásán jelen nem lehétett. Siófokra, de az egész Balatonra is szebb napok következnek a csatorna megnyitásával, s megszűnnek azok a kalami-| tások is melyek a „magyar tenger“ vendégeit annyit bosszantották. Egy uj, hasznos ipari intézmény. Egyik Budapesti lapban olvassuk a következőket. A Magyar Leszámítoló Társaság mint szövetkezet, melynek főczélja tagjainak nyílt könyvkivonaton vagy számlán alapuló künnlevőségeire hitelt nyújtani, Sas- utcza 24. szám alatti helyiségeiben megkezdte működését. A társaság a számlakövetelések érvényesítésén kívül foglalkozni fog a tagok váltóinak leszámítolásával, .künn- levőségeinek beszedésével és folyószámla cheque-betétek elfogadásával és kezelésével. A társaság tehát a kereskedők és iparosok egyik régi óhajának felel meg és arra van hivatva hogy az üzleti könyvekben holMagyar kir. anyakönyvi hiv. A Sió-csatorna megnyitása. Veszprém, 1901. decz. 14. A Balaton vizének egyetlen levezetője a Sió. Ennek csatornáját hivatalosan a héten nyitották meg s adták át a közhasználatnak. A Sió Siófoknál kezdődik s Szeg- szárd fölött ömlik a holt Duna-ágába. Szabályozását az alsó szakaszon még a múlt század elején megkezdették. Két érdekeltség van itt, egyik a Balaton partján és annak mocsaras területei 50 ezer holdra tehetők a másik, a Sió-zsilip alátt lévő szintén tekintélyes terület. A két érdekeltség bizonyos mértékben ellentétben állott eddig: az alsó érdekeltség a Sió-zsilip megnyitását folyton ellenezte, mert igy viz alá került volna, a felső meg sürgette váltig, mert csak igy szabadulhatott a magasabb vízállástól. Ezek továbbá a Balaton- és Siómenti bozótok állandó elárasztásából származót kár, valamint a Déli Vasút Balátonmenti vonalánál bekövetkezett rongálások megér lelték a Sió felső szakaszának szabályozá sát, melyet 1863-ban és 1864 Ozora és Juth között Botka Gábor, a Sióberki Társulat mérnökének, Juth és Ozora között a Déli Vasút mérnökeinek vezetése alatt el is végezték. Ugyanekkor létesült a siófoki ki kötő. A siófoki zsilip megnyitása után azonban csakhamar kitűnt, hogy a Sió medrét, különösen a Juth és Ozora^ közötti szakaszon nem czélszerüen szabályozták mert mihelyt a Balatonról nagyobb tömegű vizet eresztettek le, ez a Siómenti bózóto kát menten elárasztotta. Különösen a ned vesebb évékben ^állandók voltak-a*panaszok tan heverő értéket életre ébreszsze és a kereskedelem és ipar szolgálatába helyezze. E feladatai elérésében a társaságot Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter is támogatja s a jelzett czélra 50,000 k. törzsrész- vényt jegyzett. A társaság vezetősége a következőképen alakult meg: Elnök Kunz József, igazgatósági tagok: Engl Hugó, Silberberg Károly, Schreyer Jakab dr.ügyvéd, Spitzer Ignácz és Weisz Vilmos. Felügyelő bizottság: elnök Gelléri Mór, tagok; Brettschneider Vilmos, Spitzer Miksa és Szűcs Lajos dr. A társaságügyésze : Ehrenfeld Adolf dr. lett, Lapunk egyik számában már irtunk az iparosok számlái leszámítolásáról. Ez már Budapesten megszületett. — Most jönnének sorba a kamarai székhelyek megyei székhelyek stb. Igen de van e minden városnak egy Gellérije, ki ily intézményt egészségesen megtud teremteni ? Bár lenne. Bizony ez lenne az iparpártolás egyik legsikerültebb és legeredmény dusabb vívmánya. Anyakönyvi kivonata Születés. Decz. 7. Tóth József napszámos és neje Molnár Mária fia József, r. kath. Decz. 8. Lennert Ferencz napszámos és neje Heizer Mária leánya Mária, r. kath. — Szukop János napszámos és neje Kocsis Rozália leánya Mária. r. kath. — Suri József urod. kocsis, és neje Juhász Mária fia . János, ev. ref. Decz. 9. Schreiner Mária háztartásbeli leánya Margit, r. kath. Scholcz Antal timár-m. és neje Leitner Mária fia Miklós, ág. ev. — Molnár József kocsis és neje Král Rozália fia Ferencz, r. kath. Decz. 12. Vadászy Ambrus m. kir. honvédalezredes és neje zombatfalvi Zombath Gabriella leánya Mária, Sarolta Fortunata, ev. ref. Ha I élezés. Decz. 7. Velischek Ferdinánd Ferencz pinezér 28 éves, r. kath. Decz. 9. Straub Mária 12 éves, r. kath. Decz. 10. Berkes József molnár 51 éves, ev. ref. — Szántó Gabriella háztartásbeli 23 éves, r. k. Decz. 12. Olasz István napszámos 85 éves, ev. reform. Ház as tép. Decz. 8. Redl Vendel csizmadia-mester róm. katn. és Hajnal Jlka varrónő, ev. ref. — Eisen- mann.Erik Antal ág. ev. vajgyári ellenőr és Sin- |ger Ilona háztartásbeli, izr. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény. Redezeit tanásu Veszprém város tanácsa az 1876. XIII. t.-cz. ,73. és 80. §§-ai alapján közhírré teszi, hogy cselédet cselédkönyv vagy elbocsátási I bizonyítvány nélkül felfogadni tiltva van. Ennélfogva figyelmeztetnek a cseléd tartó I gazák és asszonyok, . hogy a cselédtörvény intéz- I kedéseit megtartsák, mert a ki azok ellen vét, 50 J koronáig terjedhető birsággal fog fenyittetni. Veszprém, 1901. évi nov. hó 26Szeglethy, György, polgármester.“
