Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1887-09-25 / 39. szám
11. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. Minisz temek a közmunkaerő végrehajtása tárgyában alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó leirata. 12. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. Miniszternek az ntbiztosok ftivarbére tárgyában hozott határoza- tnnkra vonatkozó leirata. 13. A m. kir. Igazságügyminiszterinmnak a néhai gróf Zichy Domonkos által alapított hitbizományra vonatkozó leirata. 14. A m. kir. Igazságügy minisztériumnak a herczeg Esterházy Pál által alapított hitbizományra vonatkozó leirata. 15. A m. kir. Belügyminiszternek Siófok község 1887. évi költségvetési előirányzatára vonatkozó leirata. 16. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. Miniszternek az ozora-simontornyai, és ozora-n.-dádi utak helyre- állitására vonatkozó leirata. 17. Veszprémvármegye 1888. évi költségvetési előirányzata. 18. Alispáni előterjesztés a névvel nem biró megyebeli vízfolyásoknak névvel leendő ellátása tárgyában. 19. A vármegye alispánjának a szabályrendeletek kinyomtatására vonatkozó előterjesztése. 20. A központi Táncsis-bizottságnak segélyezés iránti megkeresése. 21. A kir. főmérnöknek a veszpróm-zirczi országúton a Séd viz árkán levő 4. számú kőhíd kijavítása tárgyában tett előterjesztése. 22 A megyei árvaszéknek a csóthi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 23. A megyei árvaszéknek a csőszi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 24. A tenyészállatokat a zirc/.i és pápai járásban vizsgá ó bizottság tagjainak megválasztása 25. A székházépitö bizottságnak a székházépítés jelen állapotára vonatkozó előterjesztése. 26. Pápa váiosának a községi kötelékből és abba való felvételről alkotott szabályrendelete. 27. Csernye község mint eladó és Kudlák János gyám mint vevő között kötött adásvévési szerződés. 28. SziLs-Balhás községnek egy községi véereliajtói állás rendszeresítése tárgyában hozott határozata és Sömjén Istvánnak ezen határozat elleni felebbezése. 29. Pápa városának és több pápai járási községnek kérvénye, melyben a dáka-somlyó-vásárhelyi közlekedési útnak az országu nk hálózatába leendő felvételét kérik. 30. Az enyingi járás faiskola felügyelőnek a Dégh községi faiskolában ásandó kútra vonatkozó előterjesztése. 31. Pápa városának az uj város utczai korcsma bérletére vonatkozó határozata. 32. A csernyei jegyzőválasztás ellen beadott feleb- bezések. 33. Devecser község képviselőtestületének városi közterületnek gróf Esterházy Fereuez részére leendő átadása tárgyában hozott határozata. 34. Borzavár község képviselőtestületének az iskolaépítőéi költségek fedezésére vonatkozó határozata és gróf Esterházy Györgynek ezen határozat elleni felebbezése. 35. A Veszprém város tulajdonát képező Pordány és nagy-látóhegyi ingatlanok haszonbérleti ügye. 36. Veszprém város képviselőtestületének a szegényház vétele tárgyában hozott határozata. 37. Veszprém város és Kubai Hubert között kötött adásvévési szerződés. 38. Veszprém város képviselőtestületének a kór- és Lázár-ház tulajdonát képező ingatlanok eladása tárgyában hozott határozata. 39. Ősi községnek a község kötelékébe felveendőktől szedhető díjról alkotott szabályrendelete. 40. Somlyó-Vásárhely község által a község kötelékébe felvételért fizetendő díj megállapítása tárgyában alkotott szabályrendelet. 41. Kis-Jenő község által a község kötelékébe való felvételről alkotott szabályrendelet. 42. Borszörcsök községnek a községi kötelékbe való felvételről alkotott szabályrendelete. 43. Dereske községnek a községi kötelékbe való felvételről alkotott szabályrendelete. 44. Bernstein Sámuel vállalkozó által az enying- szilasi országúira szállított fedanyag folyó évi utolsó részletének utalványozása. 45. Barbacsi Pálnak kérvénye, melyben Csögle községben egy gyógyszertár felállítását megengedtetni kéri. 46. Gróf Esterházy Móricz kérvénye, melylyel Böröllö, Igái és Sávoly puszi ikat önálló pusztákká kimondatni kéri. 47. Gróf Esterházy Móricznak kérvénye, melyben Somhegy pusztát önálló pusztának kimondatni kéri. 48 Gróf Esterházy Móricznak kérvénye, melyben Gerencze és Olaszfalu pusztákat önálló pusztákká kimondatni kéri. 49. Gróf Esterházy Móricznak kérvénye, melyben Antfa pusztát önálló pusztává kimondatni kéri. 50. Gróf Esterházy Sándornak kérvénye, melyben Aszszonyfa, Kamond, Szélmező és Mátyusháza pasztákat önálló pusztákká kimondatni kéri. 51. Dr. Schwarcz Fülöp orvostudori oklevelének kihirdetése. 52. Józsa János takácsii lakosnak kérvénye, melyben az általa Takácsi község szegényalapjára befizetett összegből egy résznek visszafizetését kérelmezi. 53 Lángi János és társai szent-istvánl lakosoknak még olyan, mint a vizbehaló: a gyilkos ár átcsapott fején, teste már halálos kínban vonaglik, de a lélek éber, s a fölnyiló szem látja a hullámokon át- mosolygó napsugarat és még remél ! — hátba nem tudják jól, mi történik a kastélyban? hátba csak őt akarták elámítani ? s Alfréd szereti őt, nem hagyja el, nem csalja meg ? oh! hisz ez rettenetes lenne! Mikor aztán az egész ház elcsöndesedett, magára ölté meleg ruháját, sötétben tapogatva kiment a pitvarba, ott megkereste a külső ajtó kulcsát, s óvatosan kinyitva, kilopódzott a házból. Megindult a kastély felé. Maróthiék házát tágas kert vette körül, a kert kerítését az utcza felöl léczrácsozat, hátul liciumsövény képezé, mely több helyen átszakítva kényelmes bemenetet engedett. Etelke egy ily résen át a kertbe lépett s körüljárta az egészházat; ki volt világítva majd minden ablak, de a lebocsátott függönyök miatt belátni nem lehetett. Kétségbeesve tördelte kezeit, mikor e tapasztalatra jött, neki látnia, tudnia kell, hogy e függönyökön belül mi történik. — Szerencsére az ebédlő terem három nagy boltíves ablakán belső táblák voltak, s miután azok becsukattak, a függönyök lebocsá- tása fölöslegesnek tartatott, a fölső boltíves részt pedig az alacsonyabb, szögletes táblák be nem takarván, onnan az egész termet végig lehete látni. A lányka egy fára kapaszkodott oly magasra, hogy az ablak felső részén beláthasson. Sokáig fiit ott, szemeit merően szegezve az ablaknyilásra s egyszerre egy sikoltással eszméletlenül bukott le a földre. Midőn magához tért, teste reszketett, fogai vaczogva verődtek össze, félig meg volt dermedve, — a mint főlvánszorgott, nem messze két sötét alakot látott állani, s tölismertetéstől félve, a mint csak bágyadt kimerültsége engedő, futott tova. — Nézze csak kend — szólt erre az egyik alak, a mint őt szaladui látták, — az alighanem a megboldogult méltóságos ur lelke! — Az ám! — felelt a másik, — a kend felesége, ki meglehetősen leitta magát a konyhául kérvénye, melyben Szeut-István község 1879 -1886. évi házi számadásait újból átvizsgáltatni kérik. 54. Krausz Ármin Fia könyvkereskedőnek az árvaszék részére kiszolgáltatott nyomtatványok és könyvkötő munkákról szerkesztett számlája. 55. Ugyanannak a gyámpénztár részére kiszolgáltatott csikkekről kiállított számlája. 56. A Tallián Pálné féle alapítvány folyó év első félévi kamatainak kiosztása. 57. Községi költségvetések. 58. Községi házi számadások. 59. Községi szegényalap számadások. Városi közgyűlés. (Saját külön tudósítónktól.) Csütörtökön tartotta Veszprém város képviselő testületé rendes őszi közgyűlését Kováts Imre polgármester úr elnöklete alatt, ki az ülést megnyitván bejelentette, hogy ő felsége a királynak Csáktornyán való tartózkodása alatt Veszprém város nevében ő is tisztelgett, mely alkalommal a király a legmelegebb részvéttel és érdeklődéssel tuda- kolódzott a veszprémi tűzvész részletei s a károsultak viszonyai iránt. Indítványozza, hogy ő felségének meleg részvétéért s a károsultak segélyezésére küldött e\er forint adományáért hálaadó fölirat küldessék. Indítványozza továbbá, hogy a »Segítség“ bizottságának, mely tüzkárosultjaink részére htírom e\er forintot küldött, köszönőirat küldessék. Jelentése helyeslő tudomásul vétetett s mindkét indítványa egyhangúlag elfogadtatott. Es\terhay Ferencz városi képviselő úr indítványára főt. Lévay Imre igazgató úrnak, Ki Budapestre távozott körünkből, városunk közügyei körül kifejtett önzetlen és tevékeny működéséért jegyzőkönyvi elismerés szavaztatott. Be\erédj Viktor dr. városi képviselő úr indítványára városunk tűzoltó egyletének támogatására és újjászervezésére nézve megtétettek a kellő intézkedések. Következett a tárgysorozat, melyből megemlítjük a következőket: Az 1888. évi költség- vetési előirányzat letárgyaltatott és elfogadtatott; a kiadások födözetére 37°/0-es pótadó kivetése engedélyeztetett; a pótadó szaporodását a kutak ásatásával fölmerült tetemes kiadások okozták, melyek jövőre nem fordulnak elő s így a pótadó tetemesen alább fog szállni. — A városi kórház- igazgató úrnak 1886. évi számadása helyben hagyatott. — Özv. Zsolnay Károlyné részére elhunyt férje érdemeiért, ki 52 évig volt városi tisztviselő, 300 forint kegy díj szavaztatott meg egyszersmindeu- korra. — Nagy Lajos faiskola-felügyelő úr jelentése a faiskola állásáról — tudomásul vétetett. — Kürtli Károly úr ajánlata, a város tulajdonát képező pajtakert felének megvétele iránt a gazdasági, pénzügyi és szépészeti bizottságnak kiadatott, a a végleges határozat az október hó 31-iki rendkívüli közgyűlésnek tartatván fenn. Ha. aló határozat hozatott Velty Ferencz úr kérvén éré, ki a háza melletti városi területből egy rési. átengedtetni kér. Fontos tárgy volt az urkuti vízvezeték meghosszabbítása iránt beadott indítvány, mely abból állt, hogy az urkuti malom urasága az iránt volna fölkérendő, hogy a malomnak összes vizerejét a vízvezetéki gépezetre fordítani engedélyezze s így a vizvezetéki hálózat nagyobb mértékben ki lenne terjeszthető, mi nemcsak közegészségi tekintetben volna előnyös és kívánatos, hanem tüzesetek alkalmával igen nagy szolgálatot tenne. Óhajtandó, hogy a tulajdonos kegyur, a veszprémi tőt. káptalan, — mint már több Ízben tette — ezen kérdésnél is megmutassa, hogy a város közönségének érdekében nem riad vissza az anyagi áldozattól. — Ez ügyben a városi tanács bízatott meg a keresztülvitellel. A Torontál megyei magyarnyelv-terjesztő s mívelődósi egyesületbe mint alapító tag belépett Veszprém városa. Ezután cAndrovits Imre városi képviselő úr Írásbeli jelentése olvastatott föl, mely szerint az ő tervezése szerint és felügyelete mellett a csordaA mint Gábor másnap reggel nagy vidámon fölkelt, csak elcsodálkozott, mikor az ispánná szomorú ábrázattal állt eléje, s elkezdett panaszkodni, miszerint leánya olyan beteg, hogy talán meg is bal. — Mikor reggel szobájába mentem, mert el nem tudtam gondolni, mi az oka, hogy oly soká föl nem kél, már a konyhában meghallottam a nyögését, — mi baja lehet ennek a leánynak ? hát mikor az ágyához értem, akkor ijedtem osak meg! egész teste olyan volt mint a tűz, szóltam hozzá: mi bajod édes lányom ! ? azt gondolja felelt valamit ? nem felelt biz a! mert nem volt eszénél. El is küldtem mindjárt a p ............i doktorért, ne m sokára azt tartom itt is lesz! így szólt az asszony, s azzal az udvarra ment. Gábor pedig halkai föluyitván Etelke szobájának ajtaját, betekintett, s miután az szemeit a neszre föl nem nyítá, lábujjhegyen odalépdelt ágyához, s résztvevő arczczal megállóit fölötte. Egy da rabig nézegette ott a szép arcz lázas pírban égő vonásait, s azután megcsóválta tejét, miutha mondta volna: bizony nem méltó az a silány ennyi szenvedésre! A leányka mintha megérezte volna a rája szegzett szemek delejes tekintetét, fölnyitá szemeit, egyelőre merően nézett maga körül, aztán mikor Gábort fölismerő, kínos, fájdalmas sikoltás közben takarta el kezével arczát, s intett neki, hogy távozzék Ez a részvevő, szánakozó tekintet jobban égette lelkét, minden szemrehányásnál, s neki nem volt ereje azt elviselni. Gábor megdöbbenve állt ott egy pillanatig, aztán eltántorgott. — Gábori hangzók e perczben a leányka szelíd, engesztelő szava. Gábor még jobban megrázkódott : először hallá a leánykától e bizalmas megszólítást, először életében. — Gábor! sajnál engem ? — szólt Etelke újra, mikor az ifjú kétkedő lassúsággal megint ágyához visszament, utcza és a csatári-utcza sziklás talajába ásott kutak elkészültek, vízben bővelkednek s átadattak a köz- használatnak ügy szinte bejelentette, hogy a kórházi kút és vízvezeték is elkészült s annak, valamint a többi kutaknak megszemlélésére és átvételére kéri a képviselő testületet. — cAndrovits úr jelentése örvendes tudomásul vétetett s részére Be\erédj Viktor dr. városi képviselő úr indítványára jegyzőkönyvi köszönet és elismerés szavaztatott. Ezzel a közgyűlés véget ért. — s. Költségvetési előirányzat Veszprémvármegyének 1888. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásairól. Tárgy: Az 1887. évre a minisztérium által megálla- pittatott Az 18 '8 évre az állatidé vá'aazt- mány állal terveztetett I. Tisztviselők rendes fizetése II. Tisztviselők lakbére s utiátafrt kr. 47320. frt kr. 47320.lányai III. Szolgaszemélyzet s szegődvé11550.10850. nyesek rendes fizetése III. Szolgaszemélyzet s szegődvó4300 5326. nyesek lakbére IV. Szolgaszemélyzet s szegődvé800.880.nyesek mellékjárulékai V. 3 főszolgabírói hivatalok he1221.35 2290.86 lyiségeinek bérlete 450.— 450.VI. Irodai szerek, fűtés, világítás, bútorjavítás stb. 5909.03 6199.39 VII. Útiköltségek s napidíjakra 250.— 250.— Vili. Épületek fentartása s biztosítására 525.49 709.— IX. Kamat és töke törlesztésre 260.— 360.— X. Egyéb rendszeresített kiadásokra 50.— 50.— XI. Előre nem látható kiadásokra 1000 - 500.— Összesen 73735.87 T5I»5.25 FEDEZET: XII, a) Az 1883. XV t,-cz. alapján nyerendő állami javadalmazás 71600.— 7 (600. — XII. b) Fekvő vagyonok haszonbéréből 360.- 360.XII. c) A gyámpénztári tart. alapból fizetendő átlag ,3010 __ 3010.— XI I. d) Téritményekből melléklet szerint 1000.— 2412 — Összesen 75970.— 773S2. — Ellenébe a kiadás a fedezetnek 75185.25 Várható pénztári maradvány 2196.75 Veszprém, 1887. évi szeptember hó 15-én. Kasencky János, m. föszámvevö. Felvilágosító jegyzetek. II. Ezen tételnél az alispán és főjegyző lakbére nem vétetett számításba, mert az 1888. évben már természetben lakást élveznek. III. Ezen tételeknél a többletet az idézi elő, hogy az uj megyei székház nagy terjedelménél és a tisztogatási, valamint fűtési és egyéb teendőknek szaporodásánál fogva, továbbá azért, mert a favágás jövőben nem lesz a kir. törvényszék börtönébeu letartóztatottak által végeztethető, két uj hivatalszolgai és két házi szolgai állás rendszeresítésével járó javadalmazás vétetett számításba akkép, hogy a házi szolgák a favágást is teljesíteni fogják. Es még előidézi azon körülmény, hogy a szolgák ez évben ismét három évre mentét és köpönyeget kapnak. VI. Ezen tételnél a különbözetit az idézi elő, hogy az uj megyei székháznál nagyobb mennyiségű fűtőanyag és világi ró szerek lesznek szükségesek. VIII, Ezen tételnél a különbözetet az uj megyei székház nagyobb értéke után esedékes biztosítási díj és számosabb kéményeinek sepertetése idézi elő. XI A leszállítást az indokolja, hogy az eddigi tapasztalatok szerint előre nem látott kiadásokra 1000 forint nem szükséges. A vármegyének 1888, évi közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásairól szóló költségvetési előirányzata tál gyaltatván : állandó választmányi javaslat: A költségvetési előirányzatot az állandó választmány a bevételeknek 77382 írtban és a kiadásoknak 75185 f;t 25 krban való megállapítása mellett jóváhagyásra ajánlja, mert az előirányzatban csak oly kiadások íödözépéről van gondoskodva, a mely kiadások a közadministratis érdekében valóban szükségesek. — Azon különbözetek, a melyek jelen költségvetésüuk III., IV., Vb, VIII. tételénél előirányzott — Ne szánjon, ne sajnáljon engem: én nem érdemiem meg azt! — Mindig olyan jó volt hozzám, tetézze e jóságát azzal, hogy hagyjon el en- gemet örökre, az ön tiszta tekintete lesújt, elitéi engemet! Én nem vagyok az ön szeretetére méltó: én egy eltiport, — megvetésre méltó nő vagyok! Gábor lelkében irtózatos harcz dühöngött, eszébe sem jutott e szörnyű szavak borzasztó jelentésén kételkedni: hátra vetette fejét, egy pillanatig nézett föl a magasba, aztán elrohant a szobából. A kastélyban épen reggelinél ült a vendégsereg, mikor egyik mellékszoba ajtaja fölpattant s követve egy csomó cselédtől, a kik föltartóztatni akarták, belépett egy ember, a kit az ékes vendégseregből senki sem ismert, s odaállva Maróthiné elé, rákiáltott kipirult arcczal, kidülledt szemekkel: — Mi történ itt ?! eljegyzés ? esküvő! ? Mit akarsz ? kérdő fagyos nyugalommal Maróthiné. — Mit akarok ? keresem azt a gazembert, ki mig egyik lányt szerencsétlenné, meggyalázottá tette, a másikkal szövetségre akar lépni 1 — Őrült! szólt kigyuladt arczczal Maróthiné. — Őrült vagyok, mert igazságot akarok!? mert e gyalázatos dolgot végbe menni nem engedem ! hanem ebből az esküvőből nem is lesz semmi: esküszöm! — Mit akarsz ?! kérdé székéből fölugorva Maróthiné. — Ki ez a félbolond! ? kérdé egy fehérsza- kállu öreg ur. — Ki vagyok! ? felelt ez utóbbinak Gábor, én vagyok e méltóságos asszonynak paraszt-fia, kinek ereiben valódi Maróthi-vér foly, nem mint o nyomorultéban itt. — Ah alávaló! sikolta a méltóságos asszony, 8 egész óvatossággal székébe ájult. De Gábor odalépett hozzá, s megrázva vállát rákiálts: többletekben nyernek eddigi köl.sögvetésünkkel szemben kifejezést, az előirányzat jegyzet rovatában foglaltakkal teljesen indokolva vannak, mert kétségbe nem vonható hogy az nj megyei székházban létező hivatalos helyiséget tisztán tartása és az ezután már rabokkal nem teljesíthető favágás az eddiginél kétségtelenül nagyobb számú szolgaszemélyzetet igényel. Veszprém vármegye állandó választmányának 1887, ' évi szeptember hó 14-én tartott üléséből. Kolossváry József, | m. főjegyző. Kimatatás a Veszprém városi tüzkárosultak részére beérkezett könyöradoniányokról. I. 'Veszprém város lakosságának adakozása. I. Poléta. Gyűjtők: Szili Horváth Pál gyógyszerész és Ley József papnöveldéi igazgató. Adakozók névsora: Vogronics Antal 25 frt. Magyar János 5 frt. Szalay Mihály 25 frt. Jánosi Ágoston 20 frt. Torma István 3 frt. Iíemeues Fereuez 30 frt. Kegyesrendi ház 10 frt. Stanczel Károly 2 frt. Takács József 1 frt. Schichminn Endre 1 frt. Holczinger Imre 1 frt. Végbely Dezső 10 frt. Kolossvárv József 1 frt. Végh István 1 frt. Nagy Iván 1 frt. Szőke lgnácz 1 frt. Györötskey György 5 frt. Ács Eudolf 1 frt, Breuer Sándor 30 kr. Pfuhl 50 kr. Kluge Lajos 1 frt. Szentkuthy Gáza 2 frt. Karácson János 2 frt. Gulden Kálmán 1 frt. Plihál Dezső 1 frt. Dr. Kőszeghy József 1 frt, Vargha Kristóf 1 frt. Sándorfy lgnácz 1 írt. Hankőczy Sándor 1 frt. Bossányi József 1 frt. Németh László 1 frt, Kenessey Károly 5 frt. Závoduik János 1 frt. Keserű Elek 5 frt. Körmendy József 5 frt. Kőszeghy Sándor 2 frt. Devics Nándor 1 frt. Molnár Dénes 5 frt. Töttössy Imre 2 frt. Dr. Jánosy Sándor 5 frt. Körösi Albin 1 frt Csánk Béla 3 frt. Zárjeezky Viktor 3 frt. Scherer István 3 frt. Gergely János 3 frt Dr. Kédey 5 frt. Proder József 2 frt. Lakaios Lajos 1 frt. Gergely Antal 1 frt. Dr, Rada István 5 frt. Szalay Eleonora 2 frt. Fejérváry József száz forint. Péller Pál 10 frt Wünsch Magdolna 5 frt. Kristóf Mari 25 kr, Szedlák Teréz 25 kr. Stetter Ede 2 frt. Szilágyi Mihály 2 frt. Rosenthal Nándor 10 frt. Fodor Gyula 5 frt. Pápai Gyula 2 frt Szemerey János 2 frt. Lili Antal 5 frt. Herczeg Lajos 1 frt. Fojt József 3 frt. Vlassics Károly 1 frt. Feke e Károly 10 frt. Závodnik Ede 2 f,t. Galamb Zoltán 1 fa. Szanyik József 1 frt. Fekete Izidor 5 frt. Müller Mátyás 5 frt. Karácson Géza l frt. Wnrda Manó 25 frt. Stern Lipót 2 frt. Barcza Kálmánné 2 frt. Götzenberger Lajos 1 frt. Molnár Nándor 2 frt. Kindl Béla 5 frt. Steiner J. Móritz 2 frt. Gunst lgnácz 3 frt. Pinkász Lujza 50 kr. Perényi Sándor 40 kr. Steiner Tera 20 kr. Szauer Herman 50 kr. Krausz József 10 frt. Krausz Sándorné 1 frt. Beer Manó I frt. Neumann Vilmos 2 frt. Berger Sámuel 5 Irt. Meiszner Lipót 2 fit. Dr. Steiner Kálmán 5 fit. Auer S 1 frt K. Ferencz 2 frt. Kadelburger Tnszkau Fanny 3 frt. Koller Sándorné 2 frt. Wessel Sámuelné 1 frt. Csoinoky László 2 frt. Gál Lajos 2 frt. Töttössy Mihály 2 frt. Özv. Leichtner Sámuelné 2 frt. Klára Sándorné I frt. Özv Vágnerué 50 kr. Kosos Matild 1 frt. Gottstein Robert 50 kr. Zsoldos Boldizsár 2 frt. Kürtli Károly 3 fi t. Pfeiffer Miklósnó 5 frt. Györgyi Lajos 2 frt. Özv. Györötskoyné 1 frt. Dr. Krascsenits Vilmos 2 frt. Simon János 1 frt. Scherer lgnácz 1 frt. Gáspár Anna 1 frt. Özv. Havlicsekné 1 frt. Dr. Matkovich 5 frt. Özv. Pápayné 2 frt. Gombos Károlyné I frt. Gombos líermin 1 frt. Özv. Raszl Károlyné 3 frt. Dr Pillitz B. 25 frt, Wessel Lipót 20 frt. Kasenszky János 1 frt. Seefranz József 10 frt. Dr. Perlaky 2 frt. Liehtenberger Károly 3 frt. Hirsch és Lengyel 1 frt. Mautner lgnácz és fia 2 frt. Schwarcz lgnácz 2 frt. Tuszk.nl Anna 10 frt. Kramer lgnácz 1 frt. Weisz A. Manó 10 frt. Raszl József 3 frt. Deutsch G. Sándor 5 fi t. Deutsch Izidor 2 frt. Rákhelyi József 1 frt. Szalay lgnácz 1 frt. Ferenrzy Károly 5 frt. Szabó József 3 frt. Závodnik Jánosné 1 frt. Babay Kamilla 1 frt. Varga István 50 kr. Sörös Zoltán 3 frt. Fuchs Miksáné 50 kr. Pongrácz Jenő 5 frt. Dr. Kukorelly 5 frt. Bohuniczky Ödön 5 frt. Hetyey Endre 5 frt. Maar Sándor 1 frt. Szabó György 50 frt. Özv. Fekete Györgyné 2 frt. Özv. Boda Istvánná 5 frt. Ornstein E. 1 frt. Dr. Rosenberg 1 frt. Szabó Cseh 1 frt. Quirico D. 1 frt. Dr. Spitzer Mórné 2 frt. Roth Henrikné 1 frt. Regényi Lajos 3 fi t. Köves Béla 5 frt. N. N. 25 kr. Prager József I frt. Krausz Armin 5 frt. Krausz Francziska Rotschild Samuné 5 fit. Krausz Riza Krisshaberné 2 frt. Schuster Vincze 50 kr. Özv. Beicsek Mihályné 1 frt. Buxbaum Lipót 3 frt. Kanezler Lajos 2 frt. Hoffelder 70 kr. Kiss István 3 frt. Szente Károly 2 frt. Bauer Sándor 5 frt. Özv. Szalay Istvánná 1 frt. Cser József 1 frt. Tallián Lázár 50 frt. Rák Endre 1 frt. Vida József 2 frt. Ley József 5 frt. Szili Horváth Pál 5 frt. Összesen 812 frt 35 kr. (Folytatása következik.) í { — Éledj fel drága anyám! válaszolnom kell, mert azt kérdezted, mit akarok ? — hát azt akarom, hogy ez a hitvány fiad, ki meggyalázta a nevet, a nőit jogtalanul visel, ha szerencsétlenné tette azt a leányt, el is vegye 1 E szóval végig nézett a körülállókou, s tekintete egy mellette álló szép leányon akadt meg, ki gondolatokba mélyedve, forgatott ujján egy vékony arany karika-gyűrűt. Hihetőleg ez volt a mátka, s az a gyűrű ujján az eljegyzés záloga. — Melyik a menyasszony? kiálta Gábor uj dühre gyulladva, bizonyosan te vagy az! mert hisz te vagy itt a legszebb, s ezek a gazemberek ki tudják választaui maguknak a legszebbeket! — ű is legszebb volt az egész faluban 1 húzd le ujjadról azt a gyűrűt, hajítsd szeme közé — igy ni ! S azzal megfogta a szép leány gyöngéd kezét, melyet az épen nem vonakodva engedett át neki, s le akarta ujjáról a gyűrűt huzni. De e pillanatban odaugrott Alfréd, mint égj tigris, s ökölre szorított jobbjával mellbe lökte Gábort, a mint csak tudá. Ez kiáltani akart, de nem tudott, a rettenetes döfés hangját egy időre élvévé, s bár meg is tántorgott miatta, fölemelte izmos karját, s görcsös öklének egyetlen egy csapásával főidre sújtotta ellenfelét. A vendégek szétugráltak, Maróthiné a cselédekkel taszigáltatta ki a házból fiát, hanem azért a jegygyűrűt a szép leány mégis csak ott hagyá az asztalon. Nehány nap múlva, épen mikor Gábor a betjg leányka ablaka mellett a falhoz támaszkodva a világ nyomorúsága felől gondolkodott, két falusi uracs lépett be az ispánház kapuján, s őt minden köszönés nélkül magukkal híván, értésére adták, hogy ők Alfréd barátjuk megbízott és fölhatalmazott secundánsai, és látni akarják folyni azt, a mire pár napja hivatkozott, hogy ereiben lakik —