Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1887-09-04 / 36. szám
V ü valamint rendes működését lehetővé tették. Még köszönetét mondunk a városi hatóságnak a katholi- kus iskolaszéknek és az izraelita hitközség elöljáróságának, hogy a lefolyt évben nemcsak iskolahelyiségeiket, hanem a szükséges tanszereket rendelkezésünkre bocsátották. Azonban a legjobb hála és köszönet mégis az lesz, ha a nemes pártfogók és jóltevők kezük munkájában gyönyörködhetni fognak, látván, hogy a kereskedelmi szakoktatás náluuk szives közreműködésük mellett virágzó fejlődésnek indul Hogy ez édes hazánk javára minél előbb megtörténjék, szivünk mélyéből kívánjuk. KÖZGAZDASÁG. A fillokszera és ellenszerei. Veszprémvármegye szőlőterületének igen nagy része fillokszerával tnár'iuficziálva van. Igen sok szőlőterület már mint szőlő egészen megsemmisült, az ujonan ellepett területek veszendőben vannak s az eddig mentve maradt területek napról-napra kevesbednek. — A fillokszera terjedése nálunk gyors és rohamos, annak útját állani, a továbbterjedést összetett kézzel s semmittevéssel meggátolni nem lehet, s már csak rövid idő kérdése, a inig a megye szőlő- területeinek legnagyobb része ki fog pusztulni. Azért itt az idő, hogy szőlőink újjá alakítása érdekében minden lehetőt kövessünk el. A fillokszera ellen eddig három féle védekezési eljárást ismerünk: 1-ső a fillokszera elleni szerek alkalmazása, 2-ik a szénkénegezés, 3-ik pedig az amerikai alanyokkal való újjáalakítás. A mi az elsőt, vagyis a filokszera elleni szerek alkalmazását illeti, arról ma még igen keveset, majdnem semmit sem mondhatunk, pedig légiók már azok száma, kik a fillokszera elleni csalhatatlan szereket feltalálni vélték. — Az igaz, sőt magam is beismerem, hogy sokan lehetnek, sőt vannak is ezek között komolyan törekvők, s minden magánérdek nélküli kutatók, s ezek az ügy leg- buzgóbb apostolai, de vannak és pedig legtöbben szédelgők, kik a szegényember, a szőlőbirtokos csapásaiból hasznot huzni és meggazdagodni igyekeznek. - Alig akad ma már lap az ember kezébe, a melyben a fillokszera elleni biztos, a legcsalhatatlanabb s e mellett a legolcsóbb s legegyszerűbb szer fel ne találtatott volna, pedig mindegyikről, kivétel nélkül elmondhatjuk, hogy szédelgés az egész hirdetett valami, vagy legfelebb is goudoloin, vagy feltevésen alapulhat csak, mert meggyőző gyakorlati s kipróbált eredmény egyik mögött sincs, de némelyik keletkezése oly rövid idejű, hogy ilyennel nem is bírhat. — Mindazonáltal nem vonom én kétségbe azt, hogy mindegyik csalhatatlanná hirdetett szernek csakugyan lehet némi homályos alapja. Mert a ki az élősdi rovarok életrendszerét és szervezetét ismeri, az azok elleni szerekkel nagyon hamar is tisztába jöhet, s a balhaportél a különféle rovarirtóporok és szereken át egész a „zacherlin“-ig mindenki megtalálhatja biztosnak vélt, azonban csak ideálisztikus szerét, a melynek alkalmazása kicsiben és egy-két darabon talán sikerülhet is, de ezeknek kombinacziója olyan barczot és fáradságot követel, a mely csak az időt és erőt rabolja, de a sikeres eredményre még a legkisebb reményt sem nyújthatja, miért is a fillokszera ellen ily módon és ilynemű szerekkel eddig történt kísérletezés és próbálkozás már előre is oknélkül való fáradságnak és időpazarlásuak tűnik fel, ha nem is azért, mintha nagy költséggel s rengeteg idő múlva talán eredményt nem tudna mutatni, de legalább is azért, hogy a kivitel nehézsége s a költség nagysága az elérendő, de még mindig kétes eredmény értékét nagyban túlszárnyalja nemcsak, de azért is: mert azok mindenki, különösen a szegényebb kisbirtokos osztály által már csak az igényelt nagy költségnél fogva sem lehetnének általánosságban keresztül vihetők. Peddig a fillokszera-vész legjobban éppen a kisbirtokost sújtja, ki szőleje jövedelmére reá volt és van utalva, miért is a védekezés ezen czélszerütleu és általánosságban kivihetetlen módjait a szőlőbirtokosoknak ajánlani egyáltalán nem is lehet. A második védekezési eljárás a szénkénegezés. Ez inár valami s ezzel már lehet is egy kissé komolyabban foglalkozni. Nagyon jól tudom azt, hogy a szénkénegezés- nek, különösen vidékünkön számos ellenei vannak. De azt íb tudom, hogy miért ? Mert az itt ott fölületesen megejtett próbakísérletek nem sikerültek. No de azt is megmondhatom, hogy mi volt oka a kísérletezés eredménytelenségének ? — a hozzá nem értés b a felületes eljárás. Nagyon sokan vagyunk mi, és mi közöttünk igen sokan, a kik mindenhez érteni akarónk és tudni gondolunk, pedig hiába, ha valami valakinek nem mestersége, megölöje az annak. A kőmives lehet jé falrakó, értheti mesterségét kitünőleg, de nem következés, hogy mivel jé kőmives, egyúttal jó harangöntő is legyen. — Bizzunk csak mindent a maga lelkiismeretes szakértőjére, bizonynyal a dolog menni fog. így van ez a szénkénegezéssel is. Kik teljesítették eddig nálunk a szénkénegezést ? — pénzért felfogadott, ahhoz nem értő, s minthogy a gazda sem értett hozzá, igy egészen minden felügyelet nélküli munkások, s hogy ilyenektől minő eredményt lehetett várni, megmutatta a következés, pedig az értelmes és lelkiismeretes eljárás után igen sikeres eredményeket is mutathatunk fel. Itt van Kis-Kovácsi község Bzölöterületón gróf Nádasdy Ferencz szőlője; ebben a szőlőben kezdődött először a fillokszera pusztítása, s ebből húzódott át a szőlőterület többi részére. Az egész hegyen levő szőlők már rég kipusztultak mind, kivétel nélkül, míg gróf Nádasdy Ferencz szőleje a mai nap is a legjobb karban és legnagyobb termőképességben van, és pedig azért: mert ott a szénkénegezés alkalmaztatik a megkivántató időközben még pedig a megfelelő lelkiismeretességgel és szakértelemmel. De tudunk egyebütt is virágzó és jóterraő fillokszerával inficziált szőlőket, melyek csakis a szónkéne- gezésnek köszönhetik létüket. A szénkénegezés mindenkor eredményre Vezethet, de ennél is megkivántatik a szakértelem, a pontos és lelkiismeretes eljárás. A szénkénegezés még ez ideig olcsóbb is bármely védekezési eljárásnál, azért is az azzal való védekezés különösen ajánlható, a mennyiben sikeres. A harmádik védekezési eljárás a szőlőknek amerikai alanyokkal való újjáalakítása. No már ez aztán egy kissé nagy szó 1 s szintén már is látom, hogy erre a szóra nagyon sok szőlősgazda csóválja a fejét, pedig erről nagyon is komolyan elgondolkodhatnánk. Hanem nagyon is sok szőlősgazdának az a legnagyobb hibája, — s ilyeneket magam is eleget ismerek — a ki azi hiszi magáról, hogy mivel egész életében, vagy pedig életében bizonyos ideig szőlőműveléssel foglalkozott, a szőlőművelés terén teljes jártassággal is bir. Ezt megengedem. De az amerikai szőlők kezelése még is csak egy kissé más eljárást és gondozást kivan ám, mint a mi szőlöfajaink. Az amerikai szőlők kezelését és természetét tanulmányozni s megismerni kell, ezt tenni pedig a legtöbb szőlősgazda nem akarja, azt tartva, hogy a szőlő — szőlő, ö pedig a szőlőművelést megtanulta, abba magát már rég beleélte, tehát tanulni már nincs többó szüksége. Ez a legnagyobb hibája a mi szőlősgazdáinknak, mely az ügy sikerére a legveszedelmesebb hátránynyal is bir. Pedig elég sokan vannak, a kik csak úgy álhazafiság- ból és népszerűségből szeretik magukat az ügy apostolainak feltolni, s ezek a legveszedelmesebbek, ezek mindenkor Csakis azt várják, hogy valaki fonja meg nekik a fonál kezdetét, a melybe ők azután belekapaszkodnak. Valaki lehet jó és gyakorlati, értelmes és renomirt bortermelő és •tölökezelő, a nélkül, hogy az amerikai szőlők kezeléséhez és természetéhez csak a legkevesebbet is ertene. Az amerikai alanyokkal való újjáalakítás egyike a legelőnyösebb védekezési eljárásnak, csakhogy ez a legteljesebb szakismeretet, jó türelmet, a legpedansabh eljárást, no meg nagyon természetesen egy kis időt is igényel. A ki az amerikai szőlőfajok természetét és sajátságait ismeri, az tudni fogja: hogy az amerikai alany — kellőleg^ megválasztva a fajt — a legrosszabb talajban is érvényesíthető; és hogy a nemesítés és ojtás minden neme sikerülhet, ha az alany és nemes galy jói meg vannak választva. — Megjegyzem azonban itt, hogy csakis a szabadkézzel való nemesítést értem, mert a különféle gépekkel való, s a legutóbbi években felkapott nemesíiési eljárást, mint egészen haszontalant, minden körülmények között elvetendönek tartom. De ismerni és tudni kell végre azt is, hogy követelményeink- és Ízléseinknek megfeleíöleg a direct termöfajo- kat is határozottan ellenálló fajokra kell átnemesíteni. A ki pedig mindezen ismeretekhez még a talaj mikép és kellő megművelésének és előkészítésének ismereteivel is bir, az bátran nyúlhat a szőlöújítás eme módozataihoz, s ha van elég szakismerete és türelme, megfelelő képesség mellett czélt is fog érni. — Ezek pedig nem üres szavak és légből kapott állítások, tessék csak széttekinteni, elég közös, vagy magán telepen vannak már, a hol a fentiek valódiságáról meggyőződhetünk. — A kétkedőknek, a hitetleneknek különösen ajánlom a „szendröi“ telep megtekintését, ott bizony igen sokat és alaposat tanulhatnak, — ha akarnak. — Mindazonáltal ezeket mind tudni még nem elégséges, hanem úgy az egyeseknek, mind az összesnek komolyan és gyorsan hozzá kell fogni a dologhoz és tenni is már valamit, nem pedig mint rendesen tétlenül s összetett kezekkel nézni szüléink rohamos pusztulását, csakis mint mindenütt, úgy itt is az államtól vagy másoktól várni a szabadító malasztot. — Ma már sült galambok nem járnak, mindent az államtól vagy másoktól reményleni és várni ma már nem lehet, de az állam a különböző sokféle igényeknek egyébként sem tehetne eleget. Itt nekünk vállvetve, kölcsönös erővel s jóakarattal kell az ügy boldogabb végét megragadni azzal, hogy a mit a természet és tudomány segítségünkre adott, azt saját magunk hasznára is mi magunk igyekezzünk első sorban felhasználni, és ba mi magunk is nemcsak szóval, de kölcsönös erővel és tettel is igyekezni fogunk magunkon segíteni, akkor bizonnyára mások is, és így az állam is segítségünkre leend. N. I. HÍREINK Veszprém, 1887. évi szeptember hó 4-én. A vármegye hódoló küldöttsége. — Vármegyénk azon akalomból. hogy ő felsége a király e hé 8-án a szomszéd Zala vármegye területén az összpontosított katonaság gyakorlatai fölött szemlét tart Cszáktornyán, hódoló küldöttséget meneszt oda. A küldöttséget Esterházy Móricz gróf főispán úr vezeti. S tagjai lesznek: Véghely Dezső kir. tanácsos alispán úr továbbá Supka Jeromos, Kemenes Ferencz, Esterházy Ferencz és Imre grófok, id. Purgly Sándor, Ihász Lajos, Bibó Dénes, Jenyvessy Ferencz dr., Bezerédj Viktor dr., Matkovich Tivadar dr., Jidth Pál báró, Szabadhegyi Kálmán. Az egyházmegyét Pribék István fölszentelt püspök ő méltósága fogja képviselni. A pápa jubileuma. — Ma d. u. 4 érakor lesz a régi megyeház nagytermében a katholikus hitközségi gyűlés, melyen városunk katholikus közönségének a pápa jubileumának megünneplésében való részvétele lesz megbeszélve. Gyászhir. — s^alay Sándor kartársunkat családi gyász érte, hőn szeretett kedves nejének elhunytéval. Szivének sajgó sebére csöpögtessen gyógyító balzsamot a Mindenható ! — A kiadott gyászjelentés így szél: S\alay Sándor, nagy-kanizsai tanító, a «Zalai Tanügy“ szerkesztője, a maga és kis gyermekei: Jolán, Sándor és László, valamint az összes rokonság nevében fájdalmas szivvel jelenti feledhetetlen nejének, az áldott-lelkü jó anyának és szerető rokonnak : S\alayné, Tieff Constantának f. évi augusztus 31-én, d u. 6 órakor, hosszú és kinos szenvedés s a halotti szentségek áhitatos felvétele után, életének 28 ik boldog házasságának 8 ik évében történt gyászos elhunytét. A botdogultnak hült tetemei f. évi szeptember hó 2-án d. u. 4 órakor fognak a Teleky-utczai Thomka- féle házból a helybeli rém. kath. sirkertbe (a Hild E. L. czég „Részvétéhez czimzett temetkezési vállalata által) örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig szept. 3-áu d. e. 10 órakor fog a helybeli Szent Ferencz-rendiek templomában a Mindenhatónak berautattatni. Nagy- Kauizsán, 1887. szeptember 1-én. Legyen örök béke a sokat szenvedett drága hamvain! Kirándulás a Balatonon. — Vasárnap délelőtt sikerült kirándulást rendeztek a Balatou- Füred környékén nyaralók, részint a Kisfaludy-gő- zösön, részint a yachtokon. A yachtok közül a következők indultak el: „Alma*, vezette tulajdonosa, Todesco Ödön, „Leonora*, vezette Droyy Ede, „Hableány“, vezette Nádasy Tamsá gróf, „Álmom*, vezette Eszterházy Mihály gróf, „Fergeteg*, vezbtte Andrássy Géza gróf, „Jolánta*, vezette Inkey István. A kirándulás sikerét nagyban emelte Jókai Mór jelenléte, a kit néha heteken át sem láthatni köz helyekeu, mert ritkán hagyja el pompás kertjét. Jókai társaságában volt Mayer dr. osztrák kormány- tanácsos, bécsi tudományegyetemi tanár is, a ki honunk 8 nemzetünk iránt való rokonszenvből megtanult magyarul. A kirándulásnak a lehető legjobb idő kedvezett. A yachtok utasaink partraszállása élénk, mozgalmas képet nyújtott, a melyben a badacsonyi fürdővendógek s az összesereglett köznép gyönyörködött. Vacsora után tán ez volt a „Hableány“ veudéglő termében. A tánezot azután folytatták a Kisfaludy-gőzösön egész annak Füreden való kikötésig. A gőzösön voltak Jókai Róza La Lancourt asszouynyal, Káldy Gizella, Krayzik Anna (Münchenből), Kovács Rezső'ué, Zseny Józsefné, Saáry Lajosnó, Einy Józsefné, Tóth Lajosné, Lengyel Sománé, Lichtenstein Lajosné, Zilahy Pálné, Dankovszky Antalné, Kozmáué, Franck Lipótnó, Lichtenstein nővérek. Ramazetter nővérek, Mayr Dóra (Bécsböi) stb. A székesfehérvári méhészeti kiállításon Pribék István fölszeutelt püspök ő méltóságának csatári méze dísz-éremmel lett kitüntetve. A balaton-füredi bor-, gyümölcs-, szolö- és mezei terménykiállitás f. hó 8-án fog megnyittatni, mely iránt az összes dunántúli vármegyék birtokosai igen élénk érdeklődést tanúsítanak. Városunkból is többen kiállítják terményeiket. A kiállításról annak idején részletes ismertetést fogunk közölni. Regatta-bál Balaton-Füreden. — Az augusztusban tartott vitorlaversenyeknek méltó befejezése volt a kényelmes gyógyteremben tartott regatta bál. Az arisztokraczia tagjai, kik már két év éta alig jelentek meg a balaton-füredi tánczmulatságokon, ezúttal teljes számban vettek részt. A csárdásoknak vége-hossza nem volt, a négyesben 16 pár vett részt. Ott vollak: Zichy János grófné, Esterházy Imre grófné fiatal leányával Marietta grófnővel, a fiatal Esterházy Mihály grófné, a ki férjével idejött mézes heteit tölteni, Nádasdy Julia grófnő, Stefáuia trónörökösnőnek abbaziai evezőse, Jókai Róza társalkodónőjével, La Lancourt Jozefin asszonynyal, Káldy Gizella, Mayer Dóra (Rácsból), Krayzik Anna (Münchenből), Viszkidinky Anna, az „Almom*-yacht fiatal keresztmamája (Zsombolyáról), Montbach kisasszony (Bécsből), Hertelendy Mariska (Dörgicséről), Plosz Márta (Zsombolyáról), Várady kisasszony (Budapestről), Orbán Ignáczné, Lengyel Samuná, Váradyné, Tóth Lajosnó stb. Az urak közt voltak: gróf Esterházy Mihály, a „Stefánia yacht-egylet*elnöke, gr. Andrássy Géza, gr. Esterházy Andor, gr. Szapáry Károly, gr. Andrássy Sándor, Zemplénmegye t. főjegyzője, gr. Nádasdy Tamás, Inkey István, dr. Mayer kormánytanácsos, bécsi tudomány-egyetemi tanár, stb A szombathelyi iparkiállitás megnyitása szeptember 1-én törtéut meg Radó Kálmán cs. és kir. kamarás, Vasmegye főispánja és a kiállítás védnöke által, ki hatásos szónoklatában elismerését, meleg köszönetét fejezte ki Vasmegye iparosainak, mint a kiknek áldozatkész buzgósága hazánknak e határszéli megyéjében létrehozta a kiállítást, mely szembetűnő módon bizonyítja a magyar ipar előre haladását s fokozódó versenyképességét. — A védnök beszédét a közönség lelkesen megéljenezte. — A programm II. poutja volt a szombathelyi kereskedelmi és ipariskola zárkövó nek letétele. — Varasdy Károly országos képviselő, a város polgármestere lelkes szónoklatot tartott, melyben az ipar és kereskedelem óriási fontosságát az államéletben hangsúlyozta. — Ezután a dalos egylet elénekelte az „Isten áldd meg a magyart* s azzal a megnyitási ünnepélyességek befejeztettek. — Jelen voltak a megnyittási ünnepélyen : Schnirer miniszt. tanácsos a kormány képviseletében, Br. Ambrózy és neje, gróf Erdődy Gyula és neje, gróf Erdődy Károly és neje, gróf Széchenyi Jenő és neje, Hidassy Kornél megyés püspök, Königmayer Károly püspök, Szegedy Béla kamarás és képviselő, Fenyvessy Ferencz dr. képviselő. Iparosaink figyelmébe! — Hirdetmény. Közzé tétetik, miszerint az iparos tanonezoknak az iparos iskolába leendő beiratása f. 1887. évi szeptember hó 4-ik, 8-ik és 11-ik napjain mindenkor délután 2 tői 4 óráig fog az iparos iskola helyiségében eszközöltetni. — Közzé tétetik továbbá, hogy a tandíjak előre lesznek az ipariskola pénztárnoká- nál lefizetendők. — Felhivatnak ennél fogva a tanonezot tartó mesterek, hogy tanonczaikat az iskolába beírassák, s a tandíjakat előre az ipariskola pénztárába befizessék. Veszprém, 1887. évi augusztus 30-án. Balogh h. polgármester. Az iskolaév e hó elejével megkezdődött. Igen élénk képet nyújtott városunknak a vidékről beözönlő apróságok csoportja, kiket a gondos szülék azért hoztak a városi iskolákra, hogy ember váljék belőlük. Vajha egy szülő se csalódnék szép reményeiben ! A fillokszera és ellenszerei czim alatt lapuk közgazdasági rovatában levő közérdekű közleményünkre fölhívjuk a szőlőtulajdonosok figyelmét. Jobb lesz-e most már a bakának? — A bakavilág nagy örömére a „borjú* napjai, úgy látszik, megszámlálvák. Az uj repetir-puskák úgy is az eddiginél nagyobb terhet rónak a bakára, mert több töltést kell magánál hordania: ennélfogva könnyíteni akarnak a fölszerelésen s a reform minden valószínűség szerint abból fog állani, hogy a „borjú* elmarad. — Pótlásul Moravetz Károly dragonyos őrnagy kombinált ki élelmes csomagolási módot s ezt a brucki táborban bemutatták a trónörökösnek is, a ki többféle próbát is végeztetett az uj fölszereléssel. — Az érdekes szemle és kísérlet egy óra hosszáig tartott, s jelen voltak a tábor összes tábornokai, törzs- és vezérkari tisztjei. Az újítás abban állana, hogy a katona egy henger alakú vászon zacskóba csomagolná holmiját, s ezt az ételes csészével együtt belecsavarná a koszorúba kötött köpenybe, — melyet olyanformán hordana hátán, mint a mostani borjut. Csakhogy az uj podgyász sokkal könnyebb volna, s nem is feszélyezné a katonát mozdulataiban, — mert két szíj elegendő volna az egész podgyász felkötésóre. Moravetz őrnagynak szintén van a lovasságra reformjavaslata. Az újítás gyorsítaná a le- és fölszerelést, az etetést is, a mennyiben a huszár kivehetné a zabot s etető zacskót a nélkül is, bogy a nehéz hadi fölszerelést előbb le kellene emelni. A trónörökös elismerőleg nyilatkozott mind a két reformjavaslatról s az uj fölszerelést most a trónörökös követlen parancsnoksága alatt álló csapatokban próbálják is. Kánikulai hőséggel kaczérkodik a vénasszonyok nyara; tegnap is 36 R. fok volt a meleg. Megkéselt városi tanácsos. — Benkő István városi tanácsos úr pénteken este tiz óra tájban hazafelé menet éktelen zajt hall a kőkép- utcza sarkán levő Ellinger-kávéházból s midőn oda belépett 8 le akarta csöndesíteni a dulakodókat, egy Csendes Pál nevű rátóti legény késével nyakon szúrta a bal füle alatt. — A verekedők rátóti parasztok voltak, kik részegen mentek be a kávéházi helyiségbe valami Takács József nevű cséplőgépmester vezetése alatt, ki őket, mint gépmunkásokat berugatta. A jó madarak, mire a rendőrség megérkezett, elszeleltek, csakis a két fő matadort : Takácsot és Csendest sikerült letartóztatni, kik vizsgálati fogságba helyeztettek s a vizsgálat befejeztével átadatnak a büntető bíróságnak. Benkő István urat közellevő lakására kísérték s ott gyors és gondos orvosi segélyben részesítettek. A szenvedett súlyos testi sértés következtében, mely ugyan nem életveszélyes, most betegen fekszik. Fogadja részvétünket. Halál egy fekete ürü miatt. — Horváth József Ajka községhez tartozó szántó-pusztai juhász fekete ürü birkája 1887, évi augusztus 25-én Feszién Antal ugyanottani juhász falkájába tévedt. Midőn Horváth a falkából ürüjét kibajiá, Peszlen azt azonnal ismét visza hajtá, mondván : „Ez az enyém*. Ezen körülményt 5—6-szor ismételték, mig végre Horváth heves indulatba jött s Peszlent fokosával úgy elverte, hogy másnap súlyos sebeiben kiszeu- vedett. Lapunk mai számához mellékelve találják tisztelt olvasóink Magyary Jo^sef (Dachauer Ferencz utóda) győri derék kályhakészitő iparosnak ábrákkal ellátott árjegyzékét s melegen ajánljuk ezt, illetőleg a messze vidéken jó hirü ezégnek jeles készítményeit, melyek több kiállításon és az orsz. iparegyesület által is kitüntetésben részesítettek — s melyek mint valóban honi gyártmány bármely külföldi ellenében bátran megállják a versenyt. Az „Adria* biztositó társaság azon kitüntetésben részesült, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök ur ő ekszczellencziája a kincstári uradalmak épületeit 12 évre nála fogja biztosítani, a mi igen jó ajánló levél a társaság részére. A miniszterelnök leiratának kivonatát lapunk „Nyílttér* rovatában találhatják meg t. olvasóink. IRODALMUNK. — Carmen Sylva. Románia költő-királynéjának, legújabb regényét közli az Egyetemes Regény- tár (Budapest, Singer és Wolfner) II. évfolyam, XVII. és XVIII. kötete, Tábori posta czim alatt. Carmen Sylva ama ritka női irók közé tartozik, kikben az irály nőies finomsága éles megfigyelő képességgel és az eszmélkedés mélységével egyesül. Jellemzései művésziesen tökéletesek, s bár az eszményi magaslatot sohasem téveszti szem elől, mégis mindig megmarad a természetesség, a való határai közt. Megvan az a kiváló Írói képessége, hogy alakjai iránt rögtön feltudja költeni az érdeklődést s ezt az érdeklődést a mese folyamán — bármilyen egyszerű is az — mindvégig fentartja. Legutóbbi regényeit „Dito und Idem* név alatt bocsátotta ki, s ez a név van a jelen regény czimlapján is. A Tábori posta a íranczia-német háború alatt játszik s az újkor egyik leguagyobb történelmi eseménye szolgál komoly hátteréül a felette érdekes regénynek. A két kötet, csinos piros vászoukötósben együtt 1 frt. Felelős szerkesztő: HEGEDŰS JÁNOS. Lnptulííjdonos és kiadó : KRAUSZ ARMIN FIA. NYILTTÉR. Kivonat 0 Exc. a m. k. miniszterelnök úrnak mint pénzügyminiszternek 36829. sz. a. kelt magas leiratából. Az Adriai Biztosító-társaság Magyar- országi osztálya intézöségének Budapesten. A kincstári uradalmak révén az ó budai és a marmarosszigeti jószágigazgatóságok kerületében kezelt épületek biztosítására tett ajánlatát elfogadom. Ebhez képest a lak- és gazdasági épületekre nézve az émlitett jószágigazgatóságok kerületében levő bérletileg kezelt épületeket a jelen biztosítások lejártával, illetőleg amaz épületekre nézve, a melyek már a t. intézőség által képviselt társaságnál vannak biztosítva, annak felhagyásával a jövő évtől kezdve ez uj alapon 12 évre az Adriai biztosító-társaságnál fogom biztosíttatni. Az illető jészágigazgatéságokat utasítottam, hogy a biztosításoknak ez alapon való foganatosítása végett szükséges adatokat közvetlenül a társaság t. intézöségének szolgáltassa, s felhívom a t. intázőséget, hogy : 1. a kötvényeket a m. kir. kincstár nevére állítsa ki, s 2. hogy azokat az illető jószágigazgatésá- goknak küldje meg. Megjegyzem még, hogy ha valamely épület a biztosítási idő (12 év) eltelte előtt eladatnék vagy egyébként elidegenittetnék, az uj tulajdonos a biztosításnak érvényben tartására szerződésileg köte- leztetni fog, a nélkül azonban, bogy a kincstár a társasággal szemben szavatosságot vállalna. Szíveskedjék a szolgáltatandó adatok alapján a biztosítások eszközlését a fentiek szerint teljesedésbe venni. Budapest, 1887. augusztus l-én. Tisza s. k. SC Főügynökség Veszprémben: Rothauser Mórnál. "IMI 142 Egy jó házból való ifjú, ki a gymnasium 2-ik avagy 3-ik osztályából jó bizonyitványnyal bir s a német nyelvet érti tanulóul felYéteiilc RUTTNER JÁNOS FIA vas-, fűszer- és magkei eskedésébe Veszprémben. 133 2-2
