Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1887-06-05 / 23. szám

J

1

Jiö beblü házán emesereűéser meg meg 0„

bujában föllép valamelyik, nem törődve a csúfos bukással, azt tartván, hogy magasból bukni is dicső.

*

QÁ\ enyingi és nagyvázsonyi választókerületben a kormánypárt győzelméhez nem igen bíznak tudósítóink, a mit mi — tisztelt tudósítóink részrebaj latlanságáról meg lévén győződve—ezennel tudtára adunk mindazoknak, a kiket illet. — (Lapunk zártakor értesülünk, hogy Győrffy Géza, a függetlenségi párt nagyvázsonyi követjelöltje, visszalépett. Ez a hir azonban még megerősítésre vár. Szerk.)

*

Zircien, Ányos Tivadar ősi fészkében nincs

semmi nesz, nincs semmi zaj.

#

így állanak a követválasztási mozgalmak vármegyénk területén. Intézkedtünk, hogy lapunk jövő számára mindenfelől részletes és a helyzetet híven feltüntető tudósításokat hozhassunk. Nem vagyuuk egy párttal sem érdekközösségben, senkinek a szekere tolására sem szoktunk vállalkozni, azért tisztelt tudósítóinkat is fölkérjük, hogy ezt szem előtt tartani szíveskedjenek.

Iparos-ifjúsági vándorgyűlés és munka kiállítás Iiosonczon,

Az iparos-ifjúsági egyesületek VII-dik országos vándorgyűlése az érdekelt egyletek élénk részvétele mellett pünkösd napjain tartatott meg Losouczon. Képviselve voltak: Budapest. Szeged, Debreczen, Szolnok, Székesfehérvár, Veszprém, B.- Gyula, Rimaszombat, Salgó-Tarján, B.-Gyarmat, Nagyvárad, Győr városok e czélra kiküldött képviselők által s e mellett több vidéki egylet és testület megbízások által. Elismeréssel kell kiemelnünk, hogy Losoncz város derék iparosai rendkívüli vendégszeretettel fogadták a nagyszámú vendégeket s mindent elkövettek az országos gyűlés és a kiállítás sikeresítése érdekében.

A vándorgyűlés püukösd első napján délután 3 órakor nyílt meg a Klamarik-féle vigadóban. A gyűlést Ivdnkovics János, a szegedi vezér-egylet elnöke nyitotta meg, kinek ajánlatára korelnökké Busbak Ádám választatott. A korelnök vezetése mellett a gyűlés a következőképen alakult meg: Elnök Bß'th Károly (Budapest), alelnökök : Busbak Ádám Losoncz, Kreutzer Balázs Losoncz, *Bejc\i József Győr, Szilágyi Mihály Veszprém, Jarkas Károly Losoncz. Jegyzők: Kabók Imre tízeged, Draskóczy Ede Losoncz, Grünwald József Debreczen, Sarkady József Nagyvárad. Háznagyok: Beukő István Veszprém, Kujnis Gyula Losoncz. A gyűlés diszelnökévé Bokorny Gusztáv Losoncz város polgármestere választatott meg, ki a teremben megjelenvén, lelkes éljenzéssel fogadtatott. Ezután Rálh Károly tartá megnyitó beszédét, mely az iparos-ifjúság és az önálló iparosok között való egyetértést hangsúlyozva, az iparos-ifjúság művelődési és haladási törekvéseit ismerteti s ezeknek sikeres tovább fejlődését óhajtja. Utána Ivánkovits János tesz jelentést a vezéregylet működéséről s ennek számadásait benyújtja. A jelentés tudomásul vétetik s a számadásokra nézve a felmentvény megadatik. Egyszersmind elhatároztatott, hogy a testületek és az ifjúsági egyletek a vezéregyleti kiadások fedezésébe« való hozzájárulásra fölhivassa nak. Ivánkovits előterjeszti a segélypénztárak rendezésére vonatkozólag az ipartestületi országos értekezlet által hozott határozatokat s azoknak e gyűlés által való elfogadását is ajánlja. Hosszú vita után, melyben Busbak Ádám és számos vidéki küldött vett részt, előadó javaslata átalánosságban és részleteiben elfogadtatott. Gelléri Mór a művelődési egyesületek mintaalapszabályait terjeszti elő. melyekre nézve érdemleges eszmecsere után elhatároztatott, hogy azok az ezután alakuló iparos- ifjúsági egyesületeknek, mint követendő és elfogadandó minta ajánltatni fognak; a már létező ily egyletek felhivatnak, hogy a tervezetben levő czélokat jelenlegi alapszabályaik kíséretében megvalósítani igyekezzenek, végre a segélypénztárak

rohan Juris Írnoka, s főnökének egy iratot nyújt át. Az ügyvéd átolvasván az iratot, nejéhez fordult. Kedvesem, mondá, utazásunkat el kell halasztani, egy közbejött akadály kényszerit erre, jer szálljunk ki; és kiugrott a kocsiból, neje azonban mozdulatlanul maradt helyén.

— Ida, kérlek, szállj ki — ismétlé a férj.

— Nem lehet, Elemér, szédülök ... a migrén . . . válaszolt amaz, s kezét homlokához szorította. Dr. Jurist kezdte a férjek erénye, a türelem elhagyni, épen a kocsiba akart lépni, hogy nejét kiemelje, midőn a gőzös füttyentett s a vonat orra előtt elrobogott.

— Férjem, Elemér! Az égre kérlek, ne engedd, hogy elvigyenek, állítsd meg a vonatot! — kiabált Jurisné színlelt kétségbeeséssel, de Juris uram semmi hajlandóságot sem érzett ehhez, hanem nem épen valami gyöngéd hangon feleié:

— A legközelebbi vonattal utánad jövök; és azon szándékkal sietett dolgai után, hogy azok végeztével neje után utazik s annak migrénjét gyökeresen kikurálja.

Azonban dr. Juris sem volt kivétel, ő is birt a férjek azon általános tulajdonságával, hogy szerette, ha a szerelem rózsalánczait nem is, de annál inkább a házasélet rozsdaláuczait néha-néha lerázni.

Dolgai végeztével tehát korántsem utazott neje után, hanem a tikkasztó hőség elől — baráfc- jaival együtt — sörös poharak árnyékában keresett menedéket, s ott sűrűn emelte poharát a szalma- özvegységre.

A legközelebbi vonat már kétszer tette meg az utat oda és vissza, sőt egyszer ki is siklott, és Juris még mindig csak az árnyékot kereste. Végre harmadnapra úgy gondolta, hogy a legközelebbi vonat talán már elindul. Kiment a vasútra, jegyet váltott őa beszállt, egész utón gyüjtvén az arguművelődési szakosztály keretében valósítsák meg s e szakosztályi szervezet kidolgozására előadó felkéretett. A vándorgyűlések időközeinek kiterjesztése tárgyában beadott indítvány alapján egyhangúlag elhatároztatott, hogy a vándorgyűlések rendszerint kétévenkint fognak megtartatni, de e határidő a szükséghez képest meghosszabbítható. A legközelebbi vándorgyűlés — meghívás folytán — Győr városába tűzetett ki. Előjegyzésbe vétetett még Nagyvárad meghívása. A vezéregyleti teendőknek további két évre való vezetésével ismét a szegedi iparos-ifjúsági egylet bízatott meg, s elhatároztatott. hogy a felmerülendő költségekhez leendő hozzájárulás végett az összes ipartestületek kerestessenek meg. Grünvald József debreczeni képviselő azon indítványa, hogy az iparossegédek az egyes ipartestületek által az iparos ifjúsági egyletekbe, illetőleg a művelődési szakosztályokba való föllépésre felhivassanak — elfogadtatott. Gelléri Mór indítványa folytán Bokorny Gusztáv losonczi polgármester, Busbak Ádám losonczi testületi elnök és Török Zoltán losoncz-kerületi országos képviselő állandó tiszteletbeli vándorgyülési tagoknak egyhangúlag megválasztattak. Végre a kiállítási biráló- bizottság alakíttatott meg s a vezéregylet utasítást nyert arra nézve, hogy a jövő muukakiállítások szervezeti és bírálati szabályzatait készítse el. Miután a losonczi iharosoknak s Losoncz vűtos hatóságának e vándorgyűlés érdekében kifejtett tevékenységükért s arra fordított áldozataikért köszönet szavaztatott, elnök az ülést berekeszti.

Az iparos-ifjúság országos munkakiállítását Losoncz város polgármestere Bokorny Gusztáv pünkösd első napján délelőtt nagyszámú, előkelő közönség jelenlétében, buzdító és nagy tetszéssel fogadott beszéddel nyitotta meg; beszédében utalt a nyugati iparállamok gyors és példaadó fejlesztésére, s ama fontosságra, melylyel nálunk az ipar bir, Melegen üdvözli az iparos-ifjúságot, mint e törekvésnek képviselőit, miut a jövő iparfejlődésnek támaszait.

A megnyitás után a polgármester vezetése alatt a vendégek megtekintették a kiállítást. A város és a megye nevezetességei közül ott voltak: tícitovszky János alispán, Török Zoltán és Szakáll Ferencz v. képviselők, Szilassy Aladár, Cebrián L. grót, Fáy Árpád, Szilassy Béla, Reményi Károly gyarmati biró, stb. A munkakiállítás általában a legsikerültebbek közé sorozható; impozáns tömegben volt képviselve a ruházati ipar, kitűnő darabokat láttunk a porczellánfestészetben, a kályha- iparban, a szíjgyártó-, a kádár-, asztalos-, kerékgyártó-, bádogos- és lakatos-iparágakban. Kölönösen említést érdemelnek a szegedi és losonczi ipariskolák rajzai.

A bíráló bizottság másnap alakult meg, elnökeivé Török Zoltáut és Bath Károlyt, jegyzővé Draskóczy Edét választván meg. Miután a bírálat vezérelveire nézve megállapodott, a csoportok a következőképen alakultak meg : I. csoport ruházati ipar, elnök Bejczi József (Győr), alelnök Serly Antal (Losoncz), előadó Kabók Imre (Szegei); II. csoport, faipar, elnök Madary Gábor (Budapest), alelnök Seyfert Danó (Losoncz), előadó Grünvald József (Debreczen); III. csoport, fémipar, elnök Kreutzer Balázs (Szolnok), alelnök Busbak Ádám (Losoncz), előadó Szilágyi Mihály (Veszprém);

IV. csoport, vegyes és műipar, elnök Gelléri Mór (Budapest), alelnök Sántha Zúgmond (Losoncz), előadó Szontagh Jenő (Szolnok). A bíráló bizottság nyomban megkezdte működését és anuak eredményéről a következő jelentést tette a Török Zoltán elnöklete alatt újból összeült pléuumnak. Meg- itéltetett :

Arany oklevél

I. CBOp.

13

II. csop. 6

III. csop. 6

IV. c 6

Ezüst oklevél

36

7

12

18

Bronz oklevél

61

10

40

22

Aranypénz

2

6

3

3

Ezüst forint.

29

24

10

12

Megitéltetett tehát 31 arany, 73 ezüst, 133 bronz oklevél (összesen 237), 14 darab cs. k. arany és 75 ezüst forint. Ez eredmény, tekintve, hogy a kiállítók száma a 400-at fölülhaladja, teljesen arámentumokat, a melyekkel bűnös személyét neje előtt védeni fogja.

De védbeszédével még el sem készült, s a vonat már is elérte utazása czélját. Juris kiszállt s felkeresvén nejének lakását, bűnbánó arczczal közeledett anuak ajtaja felé. De mielőtt még a kilincsre tehette volna kezét, ott termett a szoba- leány s ijedten rebegé:

— A ténsasszony nincs otthon.

— Nincs? hiszen az előbb hallottam a hangját.

— Otthon van, de beteg.

— Akkor annál is inkább be kell mennem.

— Nem lehet 1

— Nem lehet, és miért?

— Mert, mert — dadogá a leány zavartan.

— Nos? — szólt Juris ingerülten.

— Ko-ko-ko-kolerája van.

A kolera szó hallatára Juris kissé elsápadt és egy lépést tőn hátra, de győzött benne a hitvesi szeretet, óvatosan nyitotta ki az ajtót és bedugta fejét. A szobaleány pedig, a mint látta, hogy ura a szobába akar lépni, hangjának egész erejéből

felkiáltott; ,A ténsur*

s elrohant.

Erre a szobában rögtön mozgás keletkezett, de a figyelmeztetés már későn jött, Juris az ajtónyiláson át látta, a mint neje a függönyt lélrehuzta és az ablakon egy — férfialakba bujt — másfélmázsás baczillus kiugrott. Egyébiránt a nő zavara és a földön fekvő czilinder a helyzetet eléggé megfejtették s Juris, ki ügyvéd létére a medikához nem sokat értett, meggyőződhetett, miszerint neje nem annyira keleti, mind inkább nyugoti betegségben szenved. Azonnal az ablakhoz rohant, hogy az eltűnt baczillus minőségéről meggyőződjék, de a közelben még Csak .egy baktériumot sem fedezhetvén föl, nejéhez fordult és szigorú hangon kérdő;

kiállítók emlékokmányt kapnak. Meg kell említenünk, hogy a kiállításban versenyen kívül részt vettek a gácsi és apátfalui posztógyárak, Wohl Herman gazd. szeszgyára, a losonczi gőzmalom, a Sternlicht-féle zomácz-gyár s a Kossuch-féle katalin völgyi üveggyár, mely utóbbinak remek készítményei az 1885. évi orsz. kiállítás óta is nagy haladást jeleznek. E kiállításból a nógrádmegyei nagyipar örvendetes fejlődéséről is meggyőződhettek a vendégek.

Pünkösd másodnapján' a vendégek tiszteletére nagy közebéd volt a Klamarik-féle vigadóban, melyben Losoncz város intelligencziája is részt vett. A zsúfolásig megtelt teremben az első felköszöntőt Szíjgyártó Sámuel kir. tanácsos mondotts az uralkodóházra, a másodikat Pokorny Gusztáv polgár- mester a vendégekre, Török Zoltán Ráth Károlyt üdvözölte, ki viszont a vendégek nevében a losonczi polgárságot élteté. A felköszöntők további folyamában Madaray Gábor megemlékezett a kiállítási eszme első úttörőjéről, Kossuth Lajosról. Sikerült felköszöntöket mondottak még Török Zoltánra, Ivánkovits Jánosra, Busbak Ádámra és a losonczi iparosokra.

Másnap a vendégek a losonczi és a környékbeli gyárakat tekintették meg. Szép társaság indult ki Katalinvölgybe, hol Kossuch Gyula, az üveggyár kitűnő technikai vezetője fogadta és kalauzolta a vendégeket, kiknek az üveggyártás proczesszusát alaposan megmagyarázta. — Miután a látogatók a uagyszerüen berendezett ás rendkivüli kiterjedésű telepet megtekintették, Kossuch ur kitűnő reggelivel látta el vendégeit, kik el voltak ragadtatva a jeles házigazda vendégszeretete által.

Losoncz város polgárai is annyi vendégszeretettel és igazi magyar szívélyességgel halmozták el vendégeiket, oly kellemessé varázsolták ezekuek a Losouczon való időzést, hogy a vidékiek a legkellemesebb emlékekkel, Losoncz iránt való igaz rokon- szeuvvel távoztak el onnan. Említhetnénk neveket, kik ez ünnepélyek körül különös érdemeket szereztek maguknak, de ezzel hosszú névsort kellene adnunk. Különben is bajos volna megítélni: ki volt nagyobb a vendégszeretetben, mert mindnyájan kiváltak ebben s az érdem Losoncz város polgárságát közösen illeti meg. ,E *

CSARNOK,

Fucscs!

— Kártyáiknak való táreza. —

Kérdezi a legszebb asszony, hogy olvastam-e a .Veszprfra* múlt vasárnapi számát?

Olvastam.

Olvastam-e ,A fekete kutya* czimü tárczát ?

Olvastam

Hogyan tetszett ?

Sehogyan sem tetszett.

Miért ? i

Tudja Isten! se kezdete, se vége . . .

Azt mondja, hogy én olyat sem tudnék Írni... Nem-e V Hátha? Próbáljuk meg!

F u c s c 8 !

— Kártyázóknak való táreza, — 8 ép azért A LEGSZEBB ASSZONYNAK,

a nemes .huszonegy* szakértő művelőjének, a Plosszer-sétaút díszvendégének, szerelmes szive utolsó és örök ideáljának, kegyelmes és enyhe kritikára ajánlja

a szerző.

* *

*

,De édes barátom, ha márr ándung, fiducia és simphathia be nem vág: akkorr ezupasz világ, volát az eszem!*

— No, no, no! Mi hozott már megint ilyen tragikus hangulatba?

,De kérrlek, hát a feleségem, a feleségem! Éu ziherre fogom, hogy egy valóságos herzdámát

— Ki volt e férfi?

— Dr. Medicus fürdőorvos.

— Es mit keresett?

— Gyógykezelt.

— Igen? miért nem mondja mindjárt, hogy operálta. Biztosítom, hogy ily csodálatos kúrához Bem nevemmel, sem pénzemmel nem fogok járulni, és jól teszi, ha azonnal útra készül.

— De Elemér! — esdekelt a nő, férje azonban oda se hederitve, elhagyta a szobát s ment Medicus fürdőorvoshoz, hogy attól, azon különös gyógymódért, melyben nejét részesítette, felvilágosítást kérjen.

Midőn a kertbe ért, a mely Medicus lakát övezte és szemeit körülhordozta, hogy a netalán valamely bokor mögé bujt ,baczillus*-t fölfedezze, a lugasok egyikében ifjú nőt pillantott meg.

Minél közelebb jött a lugashoz, a nő vonásai annál ismeretesebbeknek tűntek fel előtte; szivében régi emlékek ujnltak meg, s az imádott nő látása feledtető vele inegrablott becsületét.

— Júlia! — kiáltott fel a lugasba lépve.

A nő meglepetve tekiutett fel, de azonnal fölismerő imádóját.

—■ Elemér, te itt? — szólt s kezét nyujtá.

— A2 kevés — Válaszold amaz —• jer keblemre.

—- Nem lehet, már nem Vagyok szabad.

— Férjedé csak kezed, szived az enyém — feleié s keblére vonta a nőt.

Ajkaik csókba forrtak, s szerelmükbe merülve a közeledő férfit csak akkor vették észre, mikor az már a lugashoz ért.

— Férjem! — kiáltott a nő, s kibontakozva kedvese karjaiból, elfutott. Dr. Juris is kilépett a lugasból, de meglátván az előtte álló férfit — ki nem volt más mint Medicus fürdőorvos — olyat bámult, milyet patvarista kora óta még sohanem egy rrossz hetes, a bőse Sieben!“

— Azon nem kell megütköznöd; nem vagy te sem az első, sem az utolsó, a kin ez megesik.

„Nem vagyok vorrhand, sem hinterrhand — azt tudom : csak mig mások hűbele Balázs blindrre játszanak márriást: addig én ziherr slágerre tettem a besszerrt !*

— A házasságban nincs sláger, s ha ran; többnyire troppol.

,De kérrlek, édes barrátom, az én parrthim eddig mindig biztos volt, mint tizenegy májorral az ultimo . . .*

— Miféle parthid ?

,Hát a .huszonegy*, a csalhatatlan huszonegy.‘

— Miféle huszonegy ?

„Nem érted? Jaj ennek histórriája van. No hát elmondom.

Az apám szegény tanító volt Egyszerr megvett egy sorsjegyet s megnyerrte a baupttrrefferrt. Haupttrrefíerrt nyerrni ugy e márr magában véve szép dolog ? csakhogy a mód, hogyan nyerte: még szebb! A sorrsjegyet t i. 21-én vette, a huszonegyedik órában: vagyis este 8 és 9 óra között; a sorsjegy serriese 21, a nyerrőszáma is 21 volt. A hozás a következő hónap 21-én törrtént, s a szám kijött. Kaptunk a levonások után 21-szerr tizezerr forrintokat. Ezen időtől fogva az apám előtt szent volt a huszonegyes szám. Még halálos ágyán is az volt a majszterr-mondása: fiam! tarrtsd mrgad a huszonegyhez !

Én pedig megfogadtam a szavát híveit. Huszonegy éves koromban passzoltam el az iskolát, a 21-ik vadászzászlóaljnál adtam egy évig ön* kéuyteseu a bankot, mindig a 21 ik házszám alatt laktam, sohasem volt 21 tetu-filkómnál több, és sohasem gusztáltam másrra, mint 21 éves dámárra, Miuden fontosabb dolgomhoz huszonegyedikén kezdtem, s nem játszottam egyebet, mint huszonegyet. A tarroktól futottam mint az ördögtől, nehogy elfogják a huszonegyesemet.

És a szerencse mindenkorr, mindenben kedvezett. Én magam már hatszorr söpörrtem be a trrefferrt; s számtalanszor megcsináltam a 21-es számot extrrátórra a kis lutrin.

Most: kétszerr huszonegy éve9 korromban, az ezerrnyolezszáz és négyszerrhuszonegy év után következő huszonegyegyedik hónapuak huszonegyedik napján megnősülök; elveszem a 21-ik szerre- tőmet, a ki 21 éves, és a milyen gyönyörűen fest a dolog: — — — — — megfoghatatlan, de igaz! — — — fucscsolok 1*

— Hogy-hogy?

.Irrtózatosan fucscsolok. Kapok egy hamis fogú, hamis hajú, hamis májú, hamis keblű, hamis ...........uo egészen hamis asszonyt. Ez a

ha

mis asszoy valóságos ski\l Velem szüntelen veszekszik, fejemhez dobálja az edényeket, s a mellett megcsal, irrtózatosan megcsal, mint egy strroh- mant. Olyan szarvakat horrdok akárr a makkdiszuó! — Ámulok és bámulok. Először utána számítom a dátumokat, nem tévedtem-e a számban ? — , Stimmel minden, Futok a paphoz, nem hamis-e a keresztlevele is; hát fájdalom! az egész asszonyban ez az egy, a mi nem hamis!

Itt tátong előttem a rejtély, melyet megfejteni nem tudok. Kezdem elveszteni hitemet a gondviselésben és az emberekben, a világban, a huszonegyben !

Minden trreffel, minden helyes, minden jó, csak az asszony, az rossz !*

— Hátha nem a huszonegyedik ideálod?

„Utána számíottam azt is; a huszonegyedik,

bizonyosan a huszonegyedik !!!.,..•

— Hátha egyet kifeledtél?

„Lehetetlen, barrátom, lehetetlen!*

— No de hátha mégis: lássuk csak !

.No hát lássuk!

Egy : a göndörr Serafin, a ki elébe tette a mai verebet a holnapi túzoknak.

Kettő: a szép Iika, a ki olyan szekérr után futott, a mely föl nem vette.

I

A két doktor, — kik oldalbordáikat kicserélték — szótlanul szemlélte egymást; végre Medicus törte meg a csendet.

— Uram1 önt nőmmel oly helyzetben találtam, a mely —

— Bocsánat — vágott közbe Juris — » helyzet ugyanaz, mint az egyórával ezelőtti, csak a szerepeket cseréltük fel.

— Hogy értsem ezt?

— A hogy tetszik, én így magyarázom: önt egy órával ezelőtt nőm karjai között láttam, ön pedig most találta nejét az én karjaim között. Ez a tényállás, miután pedig én ügyvéd vagyok, szerintem ez utóbbi helyzet — melyben ön engem talált — nem egyéb, mint az egy órával ezelőttinek a replikája.

— De uram 1 én szivem mélyéből szerettem az ön nejét és kétségkívül oltárhoz vezettem volna, de szülei szegénységem miatt visszautasították.

— S azt hiszi, hogy én kevésbbó imádtam Júliát? nőmmé akartam tenni, de a közötti viszály lebetetlenné tette azt.

— Valóban a sors játékszerei vagyunk, szélye bonyolítá helyzetünket és kénytelenek vaja benne megnyugodni, én legalább azt teszem« ön elégtételt kíván ...

— Elégtételt P — Igen, mi kölcsönösen tartozunk azzal egymásnak, de ügyünket az elégtétel* nek csak egy módja áldhatja meg.

— És az?

— Nem egyéb, mint egymásnak kezet nyújtva megvalljük, hogy nem voltunk eléggé desinficiálva; jövőre pedig ...

— Helyezzük nejeinket vesztegzár alá, válaszolt mosolyogva az ofvos, s a két férfi kezet szó* ritva eltávozott.

unk e ba

I

á