Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1887-05-08 / 19. szám

Gyógyfürdőink érdekében.

A budapesti kir. orvosegylet balneologiai szak- bizottsága dr. Korányi Frigyes egyet, tanár ur elnöklete alatt ülést tartott, melyen dr. Mangold Henrik balaton-füredi fürdőorvos ur felolvasást tartott ama hiányok egy némelyik érői, a melyek gyógyfürdőink körül még mindig észlelhetők. A felolvasásban kifejtetteket a bizottság magáévá tette s az abban foglaltakat azzal fogja áttenni az orvosegylethez, hogy ez a jelzett bajok orvoslása végett forduljon a belügyminisztériumhoz.

A jeles felolvasást ezennel egész terjedelmében ide iktatjuk. S z e r k.

Tisztelt balneol. bizottság!

Az elnöki megbízásból hozzám is intézett felszólítás következtében, oly fürdői berendezéseket, melyeknek meghonosítása hazánkban ajánlatos volna, a t. balneol. bizottság tudomására hozni, — bátor vagyok ez alkalommal becses figyelmüket csak egyes kisebb hiányokra felhívni, melyek a magy. fürdőkben a frequentiát csorbítják, és még a hazai gyakorló orvosokat is kényszerítik betegeiket a külföldre küldeni, hol bár nem találnak hatásosabb gyógyhatányokat, de azon kis hiányokat sem, melyek egyenként csak egyes tűszurások ugyan, de összegezve a tartózkodást kellemetlenné teszik.

A legtöbb magyar fürdőhelyen még nem respektáltatik kellőleg a minden külföldi gyógyhelyen létező »egyenjogúság*, mint az nyilvános gyógyintézetben szükséges, t. i egyes magasabb rangú és ezért kedveltebb vendégek számára, nálunk gyakrau, a fürdői szabályzat, még az igazgatóság részéről is, csak a papíron létezik, miért is nem ritka azon eset, hogy a sok vendég egyszerűen hátat fordít ily fürdőhelynek, még akkor is, ha az a leghatalmasabb gyógyeszközökkel dicsekszik, de szigorú gyógyszabályzattal nem bir.

Azon szemrehányás, hogy a magyar fürdők lármások és hogy a vendégek nyugalma: hazárdjáték, zaj, táncz és zene által, még késő éj idején is háborittatik, épen azon gyógyhelyeket illeti, hol e tekintetben ama kedveltebb vendégeknek hallgatólagos concessiót csinálnak még az igazgatóságok is; azaz szótlanul tűrik, hogy azok, ínyük s kedvük szerint, mások nyugalmának rovására mulassanak. Fürdőhelyen szükséges, hogy már esti 10 órakor a legnagyobb csend uralkodjék miudenüt; a sétányokon, a házakban, az éttermekben és a kávéházban, mert minden vendég köteles magát a szabályzat illető paragraphusának kivétel nélkül alávetni, még akkor is, ha nem mint beteg, vagy üdülést kereső, hanem mint egészséges, szórakozni vágyó vendég jött a fürdőhelyre. A külföldi gyógyhelyek igazgatóságai e tekintetben a szükséges erélyességet, még a magasabb rangú vendég irányában is kifejtik, mert azon meggyőződésből indulnak ki, hogy egy fürdőhely prosperálására sarkalatos feltétel: a csönd és rend fen tartás a.

Akadályozzák továbbá a haladást és látogatottságot a magyar fürdőhelyekben, a vagy általában nem létező, vagy hiányosan és csak forma- szerüleg létező fürdőbizottságok. A gyógyhelyeken működő magánorvosok, kik a bizottság legmérvadóbb tagjai lehetnének, többnyire egészen ignoráltatnak, és az egész évad alatt csak torma- szerüleg egyszer megtartott u. n. bizottsági ülésben, csak indifferens képviselőknek adatik hely és szavazat. A fürdőhelyben fenforgó hiányokon csak oly módon lehetne segíteni, ha a fürdőhely függetlenül működő magánorvosai, nem pedig csak az igazgatóságtól fizetett és legkevésbbé független orvos, — a tanácskozásban részt vehetnének. A fürdőhelyben gyakorló magánorvosoknak leginkább van alkalmuk a legkisebb hiányokat is fölfedezni, akaratuk azokat leleplezni és a kellő módot ajánlani, hogy mi által lehetne ezen hiányoknak elejét venni. Csak komoly és részrehajlatlan iparkodással sikerülhet a hazai praktikus orvosok és a fürdő közönség bizalmát gerjeszteni.

Csak akkor lehet egy fürdőhely iránt általános bizalmat ébreszteni, ba tudvalevő dolog, hogy ott az egyenjogúság minden tekintetben törvényessé vált, a csend és rend irányában a kellő tisztelet uralkodik és hol a haladásra őszintén törekvő gyégy- bizottságok létezése, a közönségnek garantiát nyújt, a fürdővendégek minden tekiutetbeni kielégítésére.

Ha ezen kis, de fontos hiányokon a magyar fürdőhelyekben segítve lesz — mihez költség se kell, csak jó akarat szükséges — akkor természeti gyógykincseink nem lesznek annyira elhanyagolva hazafias gyakorló orvosaink által és nem maradnak annyira értékesítetlenül az ország nemzetgazdászati ezen legfőbb tényezői.

Végül még figyelmeztetni bátorkodom a t. bizottságot, hogy daczára a fenálló rendeletnek, még mindig hiányoznak a legtöbb magyar fürdőhelyekben elkülönített helyiségek fertőztető betegségekben szenvedők számára, és épen úgy nincs gondoskodva halottas kamarákról. Mi a hulla elszállítását a fürdőhelyről illeti, ez felette meg van nehezítve és késleltetve az áltál, hogy ehhez a fő- ispáni illetve alispáni engedély szükségeltetik, melyért előbb Írásban pősta utján, a gyakran távol fekvő vármegye székhelyére folyamodni kell, miért is nem ritkán történik, hogy csak 3, 4. sőt némelykor 5 nap után lehetséges a hullát a fürdőhelyről elszállítani. Kívánatos volna tehát, hogy a fürdőbiztos, illetve.a helybeli szolgabiró, mint ez előtt, úgy most is, jogosítva legyen, az előirt szabályok szigorú megtartása mellett, a bulla utilevelét kiállítani.

Ezek utáu felkérem a »budapesti kir. orvos- egylet*-től kiküldött t. balneol. bizottságot: mél- töztassék valamely módot megállapítani, ,mi által lehetséges volna a fürdőhelyek competens közegeinél oda hatni, hogy az említett hiányokon minél- előbb lehetőleg segítve legyen.

Dr. Mangold Henrik,

fürdőorvos Balaton-Fiireden.

A kereskedelmi múzeum.

— Két közlemény. —

I.

A földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium f. évi május havában megnyitni szándékozik Budapesten a kiállítási iparcsarnokbau a kereskedelmi múzeumot.

Nagy horderejű intézmény lesz ez a magyar gazda közönség éB ipar érdekében; Belgiumban, Hollandiában, Németországban fennállau&k már ilyen múzeumok, s jó hatását a gazdaság, ipar és kereskedelemre el nem téveszti.

A szervezeti szabályok futólagos áttekintése is meggyőzhet mindenkit arról, hogy a felállítandó gyűjtemények és a szervezendő kereskedelmi iroda rendelkezésére álló segéd eszközök, a termelőnek és fogyasztónak épugy mint a kereskedőnek oly anyagot nyújtanak, milyent egyesek a kellő adatok hiányában, a legnagyobb idő és költség áldozattal sem képesek megszerezni.

Czélja a kereskedelmi múzeumnak:

a. ) Megismertetni a hazai termelőkkel mindazon termelvényeket, melyek a külföldön, főleg a keleti piaczokou kelendőségre számíthatnak ;

b. ) Megismertetni a közönséggel mindazon kereskedelmi czikkeket, melyekben a hazai ipar versenyképes és kivitelre számíthat ;

c. ) Oda hatni, hogy termelőink a bel és külföldi szükséglet felől miudeukor tájékozva és eleve értesítve legyenek.

A múzeum gyűjteményei két főosztályból állanak és pedig :

a. ) Hazai gyűjteményekből, melyek alá mezőgazdaság, kertészet, állati termények, erdészet, bányászat, kohászat vegyészeti szerek, élelmi szerek, bor és szeszes italok, anyag és üveg ipar, vas és fémipar, faipar, bőr, papír, fonó és szövőipar, ruházati, bútor, arany és ezüstipar, sokszorosítóipar, hangszerek, tudom, műszerek, építésiipar, járművek, gépipar, köz- lekedésügy, hajózás és halászat, hadi fel- szerelési czikkek, egészségügy, háziipar, népnevelés és közoktatás tartoznak. Ezeknek az a czélja, hogy a hazai termelésnek lehetőleg teljes képét tüntessék fel s egyrészt a hazai közönséget a magyar csikkek fogyasztására, másrészt a hazai termelőket termelvényeik értékesítésére ösztönözzék, és azok kiterjedtebb körökben való megismertetésére eszközt nyújtsanak.

b, ) Külföldi kivált keleti gyűjteményekből, melyek czélja iparunk kiviteli képességét fejleszteni.

0 z.

A kuruzsolás.

Sokat, nagyon sokat Írtak már erről, 8 nem hangzott el egy ítélet sem, mely ennek káros voltát ne bizonyítgatta volna. Kárba veszett a sok írószer és eszköz, elhangzottak az ennek kiirtására törekvő szép eszmék és most épen ott vagyunk — sajnos — hol 10 évvel ezelőtt valánk, Nem megvetendő, hanem nagyon is fontos dolog ez, mert ez képezi népességi állapotunk gépezetének rugóját. A statisztika adatai megdöbbentő adatokat tárnak szemeink elé. így pl. 1877-ben 49,000 volt azon gyermekek száma, a kik gyógykezelésben nem részesülve haltak el, mig e mennyiség 1880-ban 70 000-en túl emelkedett. A mig ennek oka egyrészről kedvezőtlen egészségügyi viszonyainkban rejlik, a mennyiben a nagyobb városokban több az orvos, mint kellene, mig a községek ezreiben egyetlen sincs, — s igy ebből kifoly a másik ok: a kuruzsolás.

Hazánk a természet kedves elsőszülötte, pazarul részesítő őt áldásos adományaiban, éghajlata egészséges, táplálékkal bőven látja el lakóit, tehát a nagymérvű halálozás nem a természeti viszonyok mostohaságában találja alapját; de meg nem is népünk sajátságaiban, mert a magyar faj egyike a legéletrevalóbb fajoknak. Tehát mi lehet az oka ? Van a magyar nép életében egy százados fa, melynek gyökerei erősen az anyaföldbe kapaszkodtak, s ez a babona ikertestvére: a kuruzsolás.

„Soh’se búsuljon édes komám, hivassa el kend a Bodóné anyókát, nincs ennél külömb orvos a világon,* igy biztatja komáját a magyar atyafi, kit szintén az a jó »orvos* gyógyított ki kiskorában az »igézetből.* A beteg halálos bűnnek tartaná szót nem fogadni a jó komának. Elhívja magához, az aztáu megsüti, pörköli, izzasztja, koty- vasztékkal itatja és két eredmény esete forog fenn: vagy meggyógyul, vagy elhal. Ha az első teljesedik, a kuruzsuló dicsőségét, ráimádkozásának hathatós foganatját hirdeti, és kész a reklám; ha az elhalás esető áll be, kimenti magát a »csodadoktor* azzal, hogy nem az ő reudeletei szerint jártak el ápolói. Ravatalra teszik, sírját behantolják, s önkezükkel tépték le egy élet függönyét.

Több eset közül csak egyet említek meg. Egy muraközi kántornak gyermeke súlyos beteg volt olyannyira, hogy az orvosi tudomány nem tudott orvosságot uyújtani. Egyszer csak beállít egy vén asszony, s elkezd a baj oka felől kérdezősködni. A kántor úr az ilyesmire uem adván, s gondolva, úgy sem használhat már neki senki, közölte az okokat. Az öreg anyóka mindenkit kiküldve a szobából, hozzá fogott a »titkos tudományához.* (Hogy mit csinált, szerettem volna látni, de engem is kizavart.) És a csodaszer enyhülést adott a beteg- uek, ki is nemsokára felgyógyult. Persze, hogy ez valami csodálatosnak tűnt fel. A fiú növekedett, s pár év múlva visszaesett betegségébe, melyből most az a »csodaszer" sem kelté életre.

De hát mit tagadjam, kis koromban én is majdhogy el nem patkoltam »igézet“ okolta betegségben, mint azt az öregek mondták. (Csudálatos, bogy az igézet nemcsak a szépeket támadja meg.) És egy jó öreg asszony össze-vissza füstölt és óu — tudom, hogy nem attól a gyógymódtól — élek azóta a legjobb egészségben.

íme, igy vezet egyik lánczszem a másikba, igy száll a kuruzslóhoz való bizalom atyáról a fiúra, szép asszonyról leányra Ezt a megrögzött előítéletet kitépni nagyon nehéz munka ugyan, de okkai-móddal lassankint ártalmatlanná lehet teuni. Miként a százados tölgynek először gyökerét vagdalják el, mig végre támpontot vesztve önmagától kidől, úgy itt is a tudatlanság, tévhit és babonák talaját kell felforgatni, s akkor az abban élődő gyökérszálak elpusztulva, ennek a százados méreg- fának kidőltét siettetik.

A javulást előidéző tényezők igen egyszerűek és sokan talán fölöslegesnek is tartják azért, mivel uagyon is könnyűek. Akinek a haza és az emberiség jóléte szivén fekszik, az nem találja kicsinyesnek a kuruzsolás káros voltát megroutó működést, mert ha ez még soká így tart, s a halálozás különösen a gyermekek között továbbra is nagy mérvet ölt, komoly aggodalommal mondhatjuk a uagy Széchenyivel: »érzem, oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene bocsátani, hogy számuuk ne apadjon.*

Szép missziójuk vau e tekintetben a lelkészeknek és tanítóknak. A nép örömmel teljesíti a paptól nyert tanácsot, legyenek tehát olyanok, hogy annak jólétére szolgáljanak. A tanítókra még szebb hivatás vár e téren. Kezükbe van az idomítható anyag, ott a szív és lélek egész valójában, az elme teljes fogékonyságában. Képezzék őket úgy, hogy a tévhitek és babonák helyett a felvilágosodás uraivá legyenek ; viseltessenek kellő bizalommal az orvosi tudomány és képesség iránt; mert a mily kevés érhető el irodalmi téren, aunyira hatványozott leend az eredmény a közvetleu munkálkodás által.

HÍREINK.

Veszprém 1887. évi májas hó 8-án.

A nöegyiet tea-estélye, mely múlt vasárnap tartatott, igen szépen sikerült. Olyan kedélyes fesztelenség uralkodott eme szép mulatságban, hogy csupa öröm és gyönyörűség volt ott az élet. Az első négyest 24 pár tánczolta. A jelenvolt díszes bölgykoszorú névsora: Tap Mariska, Tadl Vilma és Gizella, Kenessey Berta, Gagertt Anna bárónő, Fodor Ida, Sarkozy Sarolta, Biró Mária és Gizella, Kaiser Horteuse, Mészöly Rózsa, Galamb Irma és Margit úrhölgyeí; továbbá: Véghely Dezsőné, Kolossvdry Józsefné, Barcza Kálmánná, Fodor Lászlónó, Koller Sándornó, Vikdr Lajosné, Terelmes Lajosné, S{. Horváth Pálnó, Tap Ferenczné, Padi Dénesné, Balogh Károlyné, Kadel- burger Emilué, Kaiser Lajosné, Sándorffy Miksáné úrnők. A férfi notabilitások közül ott voltak FenyvessyYexewi dr., Bezerédj Viktor dr. és Purgly Sándor id. — Moudjuk-e, hogy a rendező hölgyek mily kedvesek voltak, s az ott levő arany fiatalság is minden tőle telhetőt elkövetett a szép hölgyek mulattatására. Megrovást érdemel azon fiatal urak és urfiak vétkes hanyagsága, kik ezen szép mulatságon távollétükkel akartak tündökölni — spongvát rá! A szép mulatságnak a hajnali órákban lett

vége. Az anyagi eredmény is igen szép volt, a mennyiben a bevétel 220 fit 92 krt. a kiadás 117 frt 93 krt tett ki s így a tiszta haszon 102 frt 99 kr.

Eljegyzés. — Sörös Zoltán városi tanácsos és ügyvéd úr, városunk fiatalságának egyik köz- kedveltségü törekvő tagja, tegnap ünnepelte eljegyzését vármegyénk egyik ünnepelt kedves szépségével Mészöly Szereim kisasszonynyal, Mészöly Gyula enyingi járásbiró úr szép műveltségű leányával. Melegen gratulálunk.

Vármegyénk közigazgatási bizottsága

f. hé 3-án délután tartotta Esterházy Móricz gróf főispán elnöklete alatt rendes havi ülését, melyen a szokott havi jelentések tárgyaltattak. A kir. ügyész jelentéséből azon örvendetes tény volt konstatálható, hogy a veszprémi kerületi börtönben a rabok létszáma annyira megcsökkent, hogy egy börtönőri állást be is kellett szüntetni.

XIII. Leo pápa jubileumára az előkészületek megtételét ti i m o r János herczegprimás elnöklete alatt egy bizottság intézi Budapesten, mely jövő szombaton kezdi meg üléseit. Mint értesülünk városunkból főt. Szabó György kanouok- plébános úr ő nagysága kapott meghívót ezen bizottság üléseiben való részvételre s ő nagysága el is fog oda menüi, daczára, hogy az utóbbi idő- beu kissé gyöngélkedett. Az Isten vezérelje.

Kinevezés. — A földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium Re é Jenő közgazdasági előadót, Veszprém megye területére, a Budapesten május hóban megtartandó kereskedelmi múzeum mezőgazdasági csoportjának képviselőjévé kinevezni méltóztatott, ki készséggel nyújt felvilágosítást mindazoknak, kik e tárgyban hozzá fordulnak.

Felülfizetés. — A május hó 1-én tartott nőegyleti tea estely alkalmával felülfizeltek : Ester~ házy Móricz gróf 50 frt, Láng Lajos 10 frt, Néger Ágoston 5 frt, Devics József 2 frt. Tap Gyula (szolgabiró) 2 frt, Szabó Imre l Irt, Bezerédj Viktor dr. 1 frt. Ezen mmes szívű, jótékony emberbarátoknak lapunk utján rnoud a szegények nevében hálás köszönetét a nőegylet elnöksége.

Vármegyénk központi választmánya

f. hó 4-én tartott ülésében az 1888. évre érvényes orsz. gyűlési képviselő választókat összeíró küldöttségbe kerületenkmt a következőket választotta meg: Veszprém városra nézve: Barcza Káltnáu elnök, Balogh Károly, Brenner Lőrincz rendes. Androvits Imre póttag; veszprémi vál. kér. Lakat Mihály e., Krosecz Gyula. Molnár Károly rendes, Moharos Kálmán póttag. — Az enyingi vál. kér. alsó részében : Kutassy Ferencz e., Vadas Károly, Várady Gyula rt., Boda Antal pt.; felső részében: Tóth Kálmán e., Rácz Gyula, Móricz Lajos rt., Gróf Imre pt. — A nagyvázsonyi vál. kér. alsó rószé- beu: Stróbl János e., Antal Károly, Izsó Dániel rt., Horváth Benő pt.; a felsőbeu: Tóth J&zsef

Südy Károly, Südy István rt., Tamás Károly pt

___

A sonilyóvásárhelyi vál. kér. alsó részében: Viiicze Károly e., ifj. Auerhaimner Ferencz, Vincze Iguácz rt., Németh Lajos pt.; a felsőben : Keller Pál e , Barcza Dániel, Nagy Károly rt., Buthy József pt. E kerülethez tartoznak a devecseri járáshoz beosztott községek; a felsőben, a melyhez a pápai járás területén levő községek tartoznak: Sarlag Gyula e.f Pálfy Jáuos, Joó Károly rt, Tóth Mihály pt. — Az ugodi vál. kér. alsó részében: Günther Adolfe., Schönauer Antal, Kovács József rt., Günther Endre pt.; a felsőben: Nunkovics János e., Valla Gyula, Preibauer Ferencz rt., Kapácsy Antal pt. — A zirczi vál. kér. egyik részébeu: Ányos László e., André Gyula, Hegedűs Pál rt., Berghold Károly pt.; a másikban Huukár Dezső e, Bezerédj Lajos, Hencz Tamás rt., Peleskey Ferencz pt. Ezen megválasztott biz. tagok felkérettek, bogy a kimutatást f. évi junius bó 6-áig készítsék el. A jelenvolt tagok az esküt is mindjárt le tették.

Az országos képzőművészeti társaság első vidéki képkiállítása í. hó 3-án d, u. nyílt meg városunkban. E czélból ideérkeztek: Telepy Károly a társság mfítáruoka, Vastagh György, Aggházy Károly, Tölgyessy Artur és Mesterházy Kálmán festők. A tárlat megnyitása a megyei és városi intelligenczia jelenlétében történt. Telepi hosszabb beszéddel üdvözölte Esterházy Móricz gróf főispánt s egyúttal ismertette a kiállítás jelentőségét, mire Esterházy gróf válaszolva, a kiállítást megnyitottnak nyilvánította. Az Esterházy gróf elnöklete alatt az nap tartott megyei közgyűlés 1000 frtot szavazott meg képvásárlásra. Az első vásárlók a főispán és Esterházy Ferencz gróf voltak Devecserből. A kiállítás f. hó 17-ig tart s megtekinthető naponkint reggel 9-től 12 óráig, délután 2-től 6 óráig. — A kiállított képek jegyzéke és ára a következő: Aggházy Gyula. Alkony, 500 frt. (Megvette Esterházy Ferencz gr.) Esthangulat 850 frt. (Megvette Esterházy Móricz gr.) .Osszuk meg az élet terhét!* 400 frt. Baditz Ottó. Tanulmányfő. 200 frt. Bailó Ede. »Szeret, nem szeret.* 80 frt. Berger Győző. »Korán.* Bezerédy Gyula. Kutya. Terracotta. Borgmaun Pál. A keresztmama látogatása. 400 frt. Brodszky Sándor. A Rákos mentén. 200 frt. A Zugligetből. 150 frt. Részlet a Vizafogóról« 120 frt. Balaton-Füred és Tihany vidéke. 300 frt. Bruck Miksa. A merengő. Téli idyl. Osáoyi Gizella. Férfi arczkép. Pastell. Magántulajdon. Női arczkép. Feledi Tivadar. Modern Magdolna. 160 frt. Feszty Árpád. Szent Márk temploma. 160 frt. Grosz Béla. Tanulmányfő. 150 frt. Tanulmány fő 150 frt. Mariska. 80 frt. Gyárfás Jenő. A tói öröme. 700 frt. Győrök Leo György. A visegrádi fellegvár romjai. 150 frt. Visegrádi kertek alja. 150 frt. A budapesti lánczhid. 125 frt. Halászrév Quarneróban. 80 frt. Gyulai László. Alkony. 150 frt. Jendrassik Jenő. Pásztorleányka. 200 frt. Kardos Gyula, Jób. 2000 frt. Csendélet. 1000 frt. Tanulmány 150 frt. Tanulmány. 100 frt. Kegyes József. »Valamit súgok magának.* 300 frt, Kóméndy Jenő, Foaólányok,

tos, hófehér köténynyel, hanem hirtelen győzelmi sikoltásban tört ki:

— De jó is vagy te, édes kis Dimetriuszkám. No ne haragudj, mehetsz a lakodalomra. — Menj csak, menj édeském. Tudom én azt, hogy te nem mentél volna, ha nem akarom. És a feleség belekapaszkodott mind a két gömbölyű karocskájával a Demetriusz nyakába.

A kis dämon, a mit ő akart . . .

A szakácsnő arcza is kiderült, a Peti kocsis ábrázatára is kiült a mosolygás, a hahotájukat pedig alig tudták a markukba fojtani.

Dömötör látta ezt.

Most rajta volt a sor, most neki kell haragudnia, úgy gondolá, ámbár még most sem volt tisztában helyzetével, most sem tudta, mi történik vele. Ha nyakán nem csüngne az édes feleség, azt hinné, hogy valami átkozott, gonosz boszorkánynak a barlangjában van, 8 az kápráztatja annyira el szemeit.

Oh asszonyi szeszély, de felülmúlhatatlan is vagy ! Egy szempillantás alatt sir is, nevet is, daczol is; szid és dicsér, szeret és gyűlöl, csókol és pofoz. Szegény Ádára, te bizonnyára ebből az áldásból is a legnagyobb részt nyerted!

Dömötör csak állt mereven, mint a kőbe vésett kétségbeesés. Bajszának szarvai lekonyultak, paruplija földre esett. Soha ily esetek! És előfogta a lelkiismeret lurdalása: de kár volt engedni . . . az önérzet ... a férfiasság ... No de már megtörtént, hát mit bánkódjék ? Egy egészséges csókkal elvált az élete párjától s elment — a lakodalomba.

A nótárius úr pedig alig várta, hogy megkérdezhesse tőle a devecseri kaszinóban, hogy ,mi- , képen is hangzik az a tizenegyedik parancsolat, 1 hé, Dömötör öcsém?!*