Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1887-05-08 / 19. szám
XDBLévÉolyam. 1887. 19-ik szám. Veszprém, május 8.----------------" ................ ■' '■ ' —■- ..—..... ■ ................................■——----------.—=====• Me gjelenik e Up a „HIVATAL03 É2TESÍTÓ"-Tel együtt minden vasárnap reggel. Bendkivűli esetekben ifi. [talap adatik ki. — EISflsatési ár mindkét lapra : negyedévre 1 irt 60 kr.; félévre 3 frt; égés* évre 6 frt. Egyes néldá- ovok ára 15 kr. — filrdttéllk áljai egy hasábos petitsor tere 6 kr.; uyilttérbsa 20 kr.; minden beigtatásért hiilftn 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. kiadóhivatal: Kraus A. Fis kftnyv kereskedése Veszpréra- ben. Ide küldendő minden éld- fizetés, hirdetés, melléklet s rsclamátió. VESZPRÉM közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekli MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Uaginrltiknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visssaktlldésére nem vállalkotank. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztüség csak ismert munkatársaktól fogad eL Szerkesztőségi iroda: Jeruzs&lem-utcza 872. sm. a. Ide czimzendö a lap szellemi részét illető minden közlemény. Képkiállításunk. Nagy megtiszteltetés érte Veszprém városát az által, hogy az országos képzőművészeti társulat itt rendezi első vidéki képkiállítását. A kiállítás ehó 3-án délután megnyittatott s elmondhatjuk, hogy a festő művészet sok olyan jeles remekével ékeskedik, melyeknek szemlélete ritka gyönyört és élvezetet okoz. A Korona szálló nagytermének jutott a szerencse, hogy ezen ritka műkincseket magába fogadhatja; ott láthatók hazánk legkitűnőbb festőművészeinek remek alkotásai. Nagyon méltányos dolog, hogy ezen szép kiállítást valmennyien megtekintsük s a kit a gondviselés jobb móddal áldott meg, az a képek közűi vásároljon, mert csakis ezzel viszonozhatjuk az orsz. képzőművészeti társulatnak városunkat megtisztelő figyelmét. De fölhívjuk nemcsak városunk, hanem vármegyénk tehetősebb lakosságának figyelmét is ezen képkiállításra. Ritka élvezettől fosztják meg magukat, ha azt megtekinteni elmulasztják. Még tiz napig fog a kiállítás tartani, tehát idő van hozzá elegendő. Vármegyénk szeretett főispánja Esterházy Móricz gróf, úgy fivére Esterházy Ferencz gróf már előre mentek a jó példával s a kiállításban képeket vásároltak; vármegyéuk 1000 frtot szavazott meg a képvásárlásra. Kívánatos, hogy ezen szép kezdetnek hosszú folytatása legyen, a mi remélhető is, ha figyelembe veszszük városunk és vármegyénk művelt úri közönségének mindenkor tanúsított áldozatkészségét, mikor a művészet pártolásáról volt szó. A kiállításról részletes leírást lapunk szűk terjedelme miatt nem hozhatunk, de ha ez módunkban állana is, még akkor sem tudnánk csak megközelítőleg is leírni az ott látható műremekeket. Látni kell azokat szinről-szinre, hogy elteljék lelkünk azzal az édes gyönyörűséggel, melyet az örök szép magasztos eszméjének világító íáklyája mellett megteremtett műremekek szemlélete okoz. Nem ajánlhatjuk eléggé melegen ezen képkiállítást a n. é. közönség figyelmébe és pártfogásába. Megyei közgyűlés. Esterházy Móricz gróf főispán ur ő méltósága f. hó 2-án d. e. 9'/2 órakor nyitotta meg vármegyénk rendes közgyűlését a megyeház nagytermében. Midőn a terembe lépett, a szép számmal megjelent bizottsági tagok által lelkes éljenzéssel fogadtatott. Elfoglalván elnöki székét, üdvözlő a megjelent tagokat, s meleg hangú emlékbeszédben szól Hunkár Mihály volt bizottsági tag érdemeiről s indítványozza, hogy az elhunyt gyászoló családjához részvétiratot iutézzen a vármegye, mely indítvány egyhangúlag elfogadtatott. — Ezután bejelentő, hogy a várm gye tiszti karának tagjai a lefolyt évnegyedben is buzgalommal igyekeztek a mindinkább szaporodó teendőket elvégezni s daczára annak, hogy az alispán és a járási tisztviselők a lefolyt évnegyedben az ujonczozás által nagy mérvben el voltak foglalva, a befolyt ügyek akadálytalan elintézést nyertek, mely körülményről egyébként a számonkőrő széki ülés jegyzőkönyve elég felvilágosítást nyújt. — Ezután következett Véghely Dezső kir. tanácsos alispán úr ő nagyságának jelentése, melyet helyeslő tudomásúl vett a közgyűlés. Ezután több szabályrendelet olvastatott föl s azoknak jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz való fölterjesztése batároztatott. a melyek pedig már ouuét visszaérkeztek, azok jóváhagyása tudomásul vétetett. Csapó Kálmán m. biz. lag azon indítványa, ha együtt lesz a vármegyének valamennyi szabályrendelete, akkor az nyomassák ki, hogy fgy mindenki által mérsékelt áron megszerezhető legyen, — egyhangúlag elfogadtatott. Olvastatott a belügyminiszter leirata, melyben a varsányi fiók-gyógyszertárt engedélyezi. Tudomásul vétetett. Olvastatott a belügyminiszter válasza, a közgyűlésnek a földadó leszállítása tárgyában a képviselőházhoz intézett kérvényére, melyben kijelenti a miniszter, hogy ezen ügyben ő sem törvényhozási, sem rendeleti utón uem intézkedhetik. Olvastatott a közlekedésügyi miniszter leirata, melyben értesíti a törvényhatóságot, hogy azon föl- terjesztése, melyben tudatja, hogy a pápa-keszthelyi vasútvonal kiépítésének költségeihez 10 éven keresztül évenkint 6000 frtot, tehát összesen 60 000 frtot szavazott meg. helyben fog hagyatni azon esetben, ha ezen vasútvonal tényleg csakugyan kiépül. A megyei gazdasági egyesület azon kérvényére, melyben a fillokszéra-mentes amerikai szőlővesgző- telepének fentartúsára segélyt kér, elhatározta a közgyűlés, hogy ezen czélra a megyei gazdasági egyesület rendelkezésére bocsátja a földmives iskola alapjáradékát 450 frtot. Olvastatott a szákházépitő bizottság jelentése s tudomásul vétetett. A megyei főpénztáros számadásai helyben hagyattak és a számoló a számadás terhe alól fölmentetett. A várpalotai pénztáros-választás ellen beadott fellebbezésnek, mely annak idején olyan nagy port vert föl. hely nem adatott, a választás helybeu- bagyatott s az uj pénztáros S á r ffy Béla állásában megerősíttetett. A Komárom vármegyébe kívánkozó Hánta község ebbeli kérvénye elutasíttatott. A veszprémi ipariskola részére 100 írt segély szavaztatott meg. Pápa r. t. város képviselő testületének azon határozatát, hogy ott ártézi kút furassók, üdvözölte s a legnagyobb készséggel hagyta helyben a közgyűlés, miután az a jó ivóvízben szűkölködő Pápa város közegészségügyi viszonyain sokat fog javítani; az ezen határozat ellen beadott fölebbezések elutasit- tattak. Alispán úr bejelenti, hogy az orsz. képző- művészeti társulat méltányolva azt, hogy vármegyénk volt, a ki a történelmi arczképcsarnok eszméjét megpendítette, első vidéki képkiállítását vármegyénk székvárosában rendezi s a vármegye anyagi és erkölcsi támogatását kéri. — A közgyűlés erre fölkérte az eluöklő főispán úr ő méltóságát, hogy a kiállítást megnyitaui szíveskedjék, a volt nemesi fölkelési most nevelési- hlap jövedelméből pedig kép esetleg képek vásárlására 10 0 0 forintot megszavazott és a vásárlás esetleg megrendelés eszközlésére Véghely Dezső kir. tanácsos alispán úr elnöklete alatt Fenyvessy Ferencz dr., Bezerédj Viktor dr., Csapó Kálmán, Csolnoky László, Jdnosy Ágoston, Jehérváry József dr., Kemenes Ferencz, Kolossváry József, Kopácsy Árpád, Kováts Imre, Köves János, Magyar János, *Pápay Viktor, Turgly Sándor dr., Taal Dénes, S{abó Imre, Steiner Kálmán dr., Stáhly György, Takács Ádárn, Thaly László dr., m. biz. tag urak küldettek ki. A megyei gazdasági egyesület beléletéböl. A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület“ f. évi május hó 1-én Veszprémben a megyeház nagytermében Esterházy Móricz gróf úr ő méltóságának elnöklete alatt népes közgyűlést tartott. Az érdekes határozatokból különösen ránk veszprémiekre 1 igen fontos azon körülmény, hogy a közgyűlés a folyó év őszén, az uj megyeház installálása idejekor egy mezőgazdasági termény-, kertészeti-, méhészeti-, földmivelő gépek és eszközök-, valamint tenyészállat- kiállítás és vásár megtartását határozta el, a melyhez valószínűleg még az ipar-csoport is be fog vonatni. A közgyűlés a kiállítás rendező és jury-bizottságát a következőkép alakította meg : A rendező-bizottságban elnök: Szabó Imre, bizottsági tagok: Androvics Imre, Ányos László, dr. Bezerédj Viktor, Bezerédj Iván, Fischer Károly, Freystädter Vilmos, Hegedűs József, Henel Károly, Hets Pál, Ihász Lajos, Koller János, Kováts Imre, Kurzweil Géza, Lakat János, Nagy Károly, Noszlopy Gyula, Magyar János, Purgly László, Purgly Pál, Szauter Ignácz, Sebőn József, Tóth József és Wert heim Herman urak, azonkívül az egyesület elnökei, titkára s a közgazdasági előadó. A biráló-bizottság tagjai a következők lettek: elnökök gróf Festetlek Pál és Hunkár Sándor, tagok: Békessy József, Bibó Dénes, Bóhn Gyula, Etlinger Titus, Gulden György, Herman János, Lakat Mihály, Martoufalvay Pál, Pöschl Károly, id. Purgly Sándor, Szalatkay István, Spitzer Mór és Tóth Ede urak, azonkívül a föld- mivelési miniszter és a szomszédos gazdasági egyesületek küldöttei, közgazdasági előadó s a megyei állatorvos. A kiállítás rendező-bizottsága legközelebb teljes ülést tart, megállapítja a kiállítás idejét s a részletes módozatokat; a. legkiterjedtebb módon közzé teszi a kiállítás programmját és mindent el fog követni, hogy a kiállítás mentül eredményesebb legyen. A közgyűlés tárgyai közül különösen felemlítendő még az „Első magyar általános biztosító társaság“ által kezdeményezett „Magyar gazdák jégbiztosítási szövetségének“ ügye is, melyet a gazdasági egyesület közgyűlése, mint ez idő szerint a legjobbat, a legelőnyösebbet s legbiztosabbat, egyhangúlag s pártolólag fogadott el, s az abba való belépést a megye gazdaközönségének melegen ajánlja. lí •V ! A „Veszprém“ tárczája. Megjött a szép tavasz. . . . Megjött a szép tavasz csudás bubájával, Ragyogó napjával, s teljes varázsával, Kilevelesedtek a gesztenyék, hársok, bimbóban a rózsák és egyéb virágok. Csuda szépségében pompáz a természet, — De mi öröm nélkül nézzük az egészet, Hajh nincsen közöttünk az, a ki mindennek Ügy tudott örülnimint egy kedves gyermek. Mikor még köztünk volt, Örömben repesve Néztük a feselŐ lombokat csevegve — Most nélküle némán nézzük mindezeket, Miközben arezunkon a könnyek peregnek. K. i. Női szeszély. fTe gonosz, te haszontalan semmirekellő, — hogy mersz így bánni hitvestársaddal ? Hogy mertél tudtomon kívül befogatni ? Hogy mertél még a lakodalomra gondolni is ? Kocsis, vedd el az urtél a paruplit és tedd el azonnal a bájtlit.* Egy gyönyörű fiatal asszonyka eperajkáról gördültek ki ezek a hizelgő szavak, s nem csak ennyi, hanem még sokkal több ezenfelül. A kis Xantippének tejarcza kipirult, s összeszoritott ök- löcskéi fenyegetően hadonáztak, mig parányi lábacskáival toporzékolt. Az egész kis teremtés haragjában úgy remegett, mint a nyárfalevél, de fekete Bzemei úgy csillogtak, mint a haragos cziczáé éjjel. A kire pedig az áldásnak oly bőséges özöne zúgott, az egy marezona alak volt, góliáti termettel s haragos tekintettel, melyen úgy ágoskodott a bajusz, mint a szarvasbogár harapófogója. Lett is volna kit megcsípni vele. A szarvasbogár is csip, ha haragítják. No de Dömötör nem szarvasbogár. Meg nem cselekedte azt a dolgot a feleségével. Pedig a cselédek nagy érdeklődéssel várták és nagy feszültséggel néztek elébe, mert hát a cselédek nem szeretik látni a papucskormá»y alatt vergődő úri férj szenvedéseit. Dömötör boszankodva nézett a feleségére, kezében a paruplival és az úti paksamétával. De legjobban az boszautotta, hogy ez a jelenet épen a konyhában folyt le, a cselédség teljes számú jelenlétében, a megfutlasztásig sürü konyhagőzben. Mélyen megszégyenítve érezte magát, de még a szó is a torkában akadt a nagy indulattól. Csak a mikor látta, hogy a Peti kocsis le sem teszi a paruplit, el se teszi a paksamétát, akkor nyerte vissza az ékesszólását. Kifeszité mellét s erélyesen hunyorgatott szürke szemeivel a feleségére. — De Juliskám ... a keresztlányom lakodalmára már csak illenék ... — Eh, mi közöm hozzá! — De édesem mennem kell, — folytató szelíden, fékezvén kitörni vágyó indulatát; a többit pótolva a néma beszéddel. — Azonban a mint meghallotta, hogy még a szakácsné is gyávaságról duzzog magában, még a két füle is kivörösödött. Olyan lett, mint a rák a lében. Értekezést kezdett a tekintélyről és más épületes dolgokról, igyekezvén a kis Xantippét magához emelni a helyzet magaslatára. Haszontalan törekvés, az édes feleség nem akarta méltányolni, — Semmi tekintély! — pattogott a menyecske — azt akarom, hogy itthon maradj és meg fogod tenni, érted ? S most öklőcskéit a Dömötör orrához emelte, lábujhegyre állván, hogy elérhesse. — Valamikor lekapartad volna értem a csillagokat, hogy ide rakhasd a kötőmbe ni 1 Szeut volt előtted az én akaratom, mint a tízparancsolat. Hogy is van csak? ,Ne legyenek néked előttem ideáljaid11, ez az első és legnagyobb, — a második: .szeresd a te feleségedet ezerszer inkább, mint tenmagadat*; a harmadik, vagy ötödik, vagy mit bánom én akár a tizenötödik: „ne lopj idegentől csókot, feleségedtől szabad*, tizenegyedik (a mit te magad csináltál, mert Mózes a kőtábláról kifelejtette, mivelhogy a feleségét nem vitte magával a sinai hegyre törvényhozásra) t ,add meg a feleségednek, a mi az asszonyé, ne csak a napfényben, hanem a csillagoknál is; fizesd ki a szabó számláját, valamint a lábtyüművészekét is stb. stb., legyen meg mindenben az ő szent akarata.* De te még mosolyogsz, még nevetni mersz? Te istentagadó, te szentségtörő, te emberevő 1 És Dömötör mosolyogni mert 1 A kis Xantip- pével egyet fordult a világ és sirui kezdett, zokogni keservesen. Egy kősziklát megindított volna sírása, már pedig a Dömötör szive nem volt kőszikla, hanem olyan puha, mint az irésvaj. Haragja mindjárt is lehűlt, s valami lelkifurdalásformát érzett. — Jó lesz engedni, — gondoló magában, — de hogy a feleség lássa, mily nagy áldozatra szánja el magát az ő szent akaratának kedvéért: még egyszer fölemelte szavát. — Jól van, feleség . . . itthon maradok .. . úgy, a mint a tizenegyedik parancsolatnak van a végén, (de nagy bolond voltam, a mikor csináltam !) . . . de nem felejtem el soha ... A férfiúi önérzet ... a tekintély ... a szégyen ... az ellenségek . . . Dömötör most a devecseri kaszinó pipázó szobájára gondolt. Hogy fognak hahotázni J Megtudják, mindenesetre megtudják; nem azért vau a szakácsáénak oly pörge nyelvecskéje, hogy azonnal oda ne súgja a nótárius cselédjének, hogy mi történt az ő saját úri házának a konyhájában. No és a jegyző úr bizonnyára nem lesz titoktartóbb, annyi oka sincs rá, mint a Juczi szakácsnénak. Így bár bariton hangja rémesen dörgött, bár a fazekak összeosörrentek, s az ablakok is összezördültek, nem lehetett megelégedve az eredménynyel. Legalább ne beszélte volna el tegnap este a kaszinóban, hogy lakodalomra megyen. Már most mégis csak mennie kell, akár mit mond is az a tizenegyedik parancsolat, melyet Mézes kifelejtett, minthogy a feleségét nem vitte magával a sinai hegyre. Azonban ideje nem volt bátor gondolatainak kifejezésére, mert Juliska az előbbi szavainak hatása alatt egészen átváltozott. A könycseppeken át, mint a kristályon keresztül a napsugár, úgy át ragyogott az örömnek csillogása. \ Le se törülte még a keserű
