Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1887-04-24 / 17. szám
évfolyam. 1987. 17-ik szám. ' v* Veszprém 9 április 34. Megjelenik e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTŐ"-vel együtt minden vasárnap regB ei. Bendkivüli esetekben kfl* inlap adatik ki. — EISfiietóil ár mindkét lapra : negyedévre 1 írt 50 kr.; félévre 3 írt; égési évre 6 írt. Egyes példányok ára 15 kr. — Hlrdetéiek dija: egy hasábos petitaor tere 6 kr.; uyilttórben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fisetendö. Kiadóhivatal: Krans A. Fia könyvkereskedése Vessprém- ben. Ide küldendő minden #Iő- fisetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. VESZPRÉM közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. tfagd&vltftknak s scemélyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ba valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Jeruziálem-iitoza 872. sz. a. Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kereskedelmünk megrontója. Az ügynöki kereskedelem káros befolyása miatt többször hangos panasz emeltetett már a sajtóban. E panaszok azonban mindannyiszor elhangzottak a nélkül, hogy eredményük lett volna* A közönség szívesen tenne, ha annak módját értené, vagy ha törvényeink erre kellő módot nyújtanának. Már most, a sok panaszra, olynemtt intézkedést kellene tenni, mely ha nem teszi is teljesen lehetetlenné az ügynöki kereskedést, legalább oly nehézségeket gördítene eléje, mely némileg lelohasztaná kedvüket. — Igaz, hogy kereskedőinkre s iparosainkra, de még a közönségre is a teljes megszüntetés leime legkedvezőbb, de ha ezt nem lehet, tán a megszorítás is eredményezne valamit. Ha betekintünk a városunkban levő üzletekbe, ama szomorú tapasztalatot szerezzük, hogy legtöbb üzletben a személyzet tétlenül van, nincs vevő, különösen az oly üzletekben, melyek áruczikkeit ügynököktől is meg lehet szerezni. Vájjon honnét van ez? A felet igen egyszerű. A szolid kereskedő reggeltől estig ott van a boltjában s várja a vevőt; az ügynök pedig elmegy házról-bázra, bőbeszédűségében reá veszi még azokat is, kik tán a kérdéses czikket csak később vennék meg. Az ügynök zsebre teszi a hasznot, a helybeli kereskedő és iparos fizeti az adót — ez biz furcsa állapot. Városunkban néhány hét alatt igen sok ügynök fordul meg, s közöttük van akárhány olyan is, ki nem is egy, hanem többféle ipari vagy kereskedelmi czéget képvisel. Ajánlott papirt meg színes ingeket, hogy illik ez össze, nem tudjuk. Hatóságunk legjobb akarata mellett sem tehet úgy, mint akar, mert kezei kötve vannak, a hatalom a kormányé, — tehát csakis ez intézkedhetne. Azt hisszük, ha a teljes megszorítást a politikai vagy egyéb okok miatt nem lehet is kivinni, a részleges megszorítást mi leginkább pénzügyileg 8zeretnők, például akként, hogy az ügynök köteles lenne hazánkban is ipar- engedélyt váltaui. Természetes, hogy az ily engedélyek nem egypár forintért, haA „Veszprém“ tárczája. Egy anya története. Andersen után. Beteg gyermekének ágyánál fiit egy bús anya; nagyon aggódott, hogy gyermeke talán meg fog halni. A kis beteg holthalványan feküdt s szemei le voltak csukódva; oly gyöngéden léiekzett, hogy csak néha volt hallható egy-egy mély sóhaja s a szomorú anya egyre aggódóbb lett szenvedő gyermeke élete miatt. Majd kopogtatás hallatszék az ajtón s egy szegény öreg ember lépett a szobába; egy pakréczba volt burkolva, mert künn hideg volt. Minden hóval és jéggel volt borítva s a szél oly élesen fújt, hogy a vándor arczát metszőleg hasította. Az öreg ember a hideg miatt csak úgy reszketett. A kis gyermek elszenderedett egy pillanatra. Az anya addig kiment, bort hozott be, melyet aztán a kályhára tett, hogy az idegen számára megmelegedjék. Azután ismét a székre ült, közel az öreg emberhez ; beteg gyermekére nézett, ki nehezen szedte & lélekzetet a annak kis kezét fölemelte a takaróról. — Mit gondolsz? — kérdé az idegentől — életben marad-e gyermekem ? A jó Isten csak nem fogja tőlem elvenni. És az öreg ember, — ki maga a halál volt — oly különösen intett fejével, mintha egyszerre igent és nemet akart volna mondani. Az anya lesütötte szemeit s fájdalomkönyek haltak alá orczáin. Feje egészen megnehezült j hánem nagyobb összeg pénzért volnának válthatók; — másodszor az ily ügynök adó vagy más czimen köteles lenne egy uagyobb összeget azon városok pénztáraiba fizetni, melyeket üzleti szempontból meglátogat. Végre határozottan ki kellene kötni, hogy az ügynöknek csakis oly ipari czikkekkel engedtetik meg a kereskedés, melyek szakmájába vágnak. Ezen intézkedések által hármas czél éretnék el. Jövedelmet kapna az állam, adót az illető város, végre, ha nagy lenne a jogbeváltási összeg, nyerne a helyi iparos és kereskedő, mert az engedélyekért fizetendő nagyobb összeg sok czéget visszatartana a házaló kereskedéstől. Ennyit akartunk az ügynöki kereskedésről elmondani. Ajánljuk e sorokat kereskedőink figyelmébe. — Forduljanak ez ügyben az iparkamarához. Megyei közgyűlés. 6125. x ]Sy7, Veszprém vármegye alispánjától. Meghívó. Hivatalos tisztelettel megkérem a t. törvényhatósági bizottság tagjait, hogy az 1887. évi május hó 2-án és a következő napokon tartandó törvényhatósági rendes közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1887. évi April hó 15-én. Véghely Dezs5 s. k., kir. tanácsos, alispán. •»* Tárgysorozat: 1. Alispáni jelentés. 2. A m. kir. Belügyministernek a szervezeti szabály- rendeletre vonatkozó leirata. 3. A m. kir. Belügyministernek a törvényhatósági bizottság közgyűléseinek elnökségéről alkotott szabály- rendeletre vonatkozó leirata. 4. A m. kir. Belügyministernek a betegség vagy szellemi fogyatkozás miatt munkaképtelenné vált törvény- hatósági tisztviselő segéd- és kezelő személyzeti tag irányában követendő eljárásról szóló szabályrendeletre vonatkozó leirata. 5. A m. kir. Belügyministernek a törvényhatósági rendes közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabály- rendeletre vonatkozó leirata. 6. A m. kir. Belügyministernek a fegyelmi eljárási megelőző vizsgálat elrendelése után hivataláról lemondott választott tisztviseló'vel követendő eljárás tárgyában alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. 7. A m. kir. Belügyministernek a közgyűlési ügyrendről alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. 8. A m. kir. Belügyministernek leirata, melylyel a varsányi fiók gyógyszertár felállítását engedélyezi. 9. A m. kir. Belügyministernek a földadó mennyiség leszállítása tárgyában a képviselöházhoz intézett felterjesztésünkre vonatkozó leirata. rom nap és három éjjel nem hunyta már be szemeit; akaratlanul csukódtak le most a fáradt pillák, de csak néhány perezre, mert csakhamar ismét íölrettent, remegve bizonyos hideg borzongástól. „Mi volt ez?* kérdé, minden oldalról körültekintve, mert az öreg ember eltűnt s vele beteg gyermeke. — A halál magához vette. A szögletben megzörrent a vén fali óra, a nagy ólomsuly csörönpölve futott le egészen a földig s most megállóit az óra is. A szerencsétlen anya kifutott a házból s gyermeke után kiabált. Künn a hóban egy hosszú, fekete ruhás asz- szony állott. — A halál házadban volt, — szóla — láttam, midőn gyermekeddel elsietett; ő gyorsabban fut, mint a szél, s a mit egyszer elvisz, azt sohasem hozza vissza többé. — Mondd meg nekem, melyik utón ment, — kéré az anya — mondd meg s én meg fogom őt találni. — Tudom merre ment, — felelt a fekete ruhás asszony, — de mielőtt megmutatnám neked az utat, el kell mondanod előttem mindazokat a dalokat, melyeket beteg gyermekednek énekeltél. Igen szeretném hallani; hallottam már azokat másutt is, mert én az Éjszaka vagyok. — Elénekelek neked mindent, — viszonzá az anya — csak most ne tartóztass fel, hogy a halált elérhessem s gyermekemet újra föltalálhassam. De az Éj néma és csöndes maradt. Az anya kezeit tördelte, énekelt és sirt: sok dalt elmondott, de még több könyet hullatott. Ekkor moudá az Éj: „Menj a fenyvesben jobbra, oda láttam a halált sietni gyermekeddel.* Mélyen benn az erdőben keresztül-kasül vágtak az utak egymáson 8 az anya nem tudta, hogy 10. A Közmunka és Közlekedésügyi m. kir, Miuister- nek leirata, melylyel ministerré történt kineveztetését tudatja. 11. A Közmunka és Közlekedési m. kir. Minister- nek a pápa-keszthelyi vasút segélyezésére vonatkozó leirata. 12. A m. kir. Belügyministernek a tartalékalapról 1885. évre szerkesztett szán adásra vonatkozó leirata és ezzel kapcsolatban az 1886. évi tartalékalapról szerkesztett számadás. 13. Az országos m. iskolaegyesületnek a „Fiume“ czimü hetilap érdekében hozzáuk intézett átirata. 14. Vasmegye közönségének a képviselőházhoz intézett felirata, melyben a Romániával megkötendő vám és kereskedelmi szerződésben a magyar búzának és állattenyésztésnek mérsékelt védvámokban való részesítését kéri. 15. A pancsovai „Gromon Dezső“ magyar nyelv terjesztő egyesületnek anyagi támogatást kérő átirata. 16. A megyei gazdasági egyesületnek kérvénye, melyben a phylloxera mentes ezőlötelep fenntartására segélyt kér. 17. A székházépítő bizottságnak a székházépítés jelen állapotára vonatkozó előterjesztése 18. A tisztviselői nyugdíj szabályzat tervezetének tárgyalása. 19. A községekben a számvitel és pénztári kezelés szabályozása iránt alkotandó szabályrendelet tervezetének tárgyalása. 20. A regalejog alapján gyakorolt italmérési jogok fölügyelete tárgyában alkotandó szabályrendelet tervezetének tárgyalása, 21. A megye házi pénztáráról szerkesztett 1886. évi számadás. 22. A vármegye útfenntartási alapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 23. A vármegye nyilv. betegápolási alapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 24. A vármegye katonabeszállásolási alapjáról szerkesztett 1886, évi számadás. 25. A vármegye székbázépítési alapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 26. A község-jegyzői nyugdíj alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 27. Az ipariskolai alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 28. Az állattenyésztési alapról szerkesztett 1H86. évi számadás. 29. A kolera-árvák segélyalapjáról szerkesztett 1896. évi számadás. 30. A zálogház árverési maradvány alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 31. A megyei főpénztárosnak 1886. évi letéti napló számadása. 32. Alispáni előterjesztés a pápai tébolydára vonatkozólag. 33. A néhai özvegy Tallián Pálné által létesített családi nevelési alap 1886. II. félévi kamat jövödelmeinek kiosztása. 34. A megyei árvaszékuek a varsányi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 35. A megyei választmányoknál üresedésben levő tagsági helyeknek betöltése. 36. A községek háztartási ügyeinek ellenőrzésére megválasztott és lemondott illetve elhalt m. bizottsági tagok helyeinek választás utján való betöltése. 37. Pápa város képviselő testületének a katona be- szállásolási pótadó tárgyában hozott határozata. 38. Devecser község képviselőtestületének határozata a régi kastély előtti tér átengedése tárgyában. 39- Lepsény község elöljáróságának kérvénye, melylyel a Lepsényből Mezö-Szent-Györgyre vezető utat, országos közmunka erővel jé karba hozatni kéri. 40. Az enying-szilasi országúira szükségelt fed- anyag szállítása tárgyában kötött szerződés. 41. Az ajka-csingervölgyi köszénbánya kezességének kérvénye, melylyel igás lovainak egy réBzót az országos közmnnka leszolgálásának kötelezettsége alól felmentetni kéri. melyiken menjen. Egy csipkebokor állott az utszélen, kopaszon, minden levél nélkül 8 hosszú jégcsapok csüngtek le róla. — Nem láttad a halált erre menni gyermekemmel? — kérdé az anya. — De láttam — felelt a csipkebokor — hanem csak akkor mondom meg, melyik utón ment, ha engemet kebledre szorítasz s tölmelegítesz, mert különben jéggé fagyok. Az anya keblére szorította a csipkebokrot, oly erősen, hogy a tövisek megsebezték s nagy vér- cseppek hullottak alá a hóra; a csipkebokor pedig friss zöld bimbókat hajtott s elkezdett virágozni tél közepén, oly melegítőn hatott rá a búslakodó anyának szive. Ekkor megmutatta a csipkebokor az utat, melyen haladnia kellett. Nemsokára egy nagy tóhoz ért az anya, melyen se hajó, se csónak nem volt látható. A viz nem volt oly erősen befagyva, hogy rajta járni lehessen 8 nem is volt oly sekély, hogy át lehetett volna gázolni. Az anyának pedig át kellett mennie, mert gyermekét fel akarta találni. Lehajtott tehát s ki akarta inni a tó vizét, a mi pedig lehetetlen volt; de a szomorú anya azt gondolta, hogy keservében talán csodát is tehet. — Nem, az nem megy, mig én élek, — mondá a tó. — Hanem egyezzünk meg. Én gyöngyöket gyűjtök s a te szemeid legtisztábbak, milyet csak valaha láttam. Ha belém sirod azokat, akkor átviszlek a nagy üvegházhoz, melyben a halál lakik s virágokat, fákat nevel melyeknek, mindegyike egy- egy emberi élet. — Oh, mit nem adnék oda, hogyha ez lehetséges lenne 1 — szélt az anya kétségbeesésében. A mint a tó partján állva siránkozott, szemei abba belemélyedtek 8 két drága gyöugygyé váltak, A tó 42. Az uj megyei székház telkének kikerekítéséhez szükséges Vassné-féle telekrészletre vonatkozó csere- szerződés. 43. Endresz János és társai tüskevári lakosoknak fellebbezése Tüskevár község azon határozata ellen, hogy a tüskevári róm. kath. iskola segéd-tanítója segélyben részesittessék. 44. A csótbi biró választás elleni felebbezés. 45. A várpalotai pénztárnok választás elleni felebbezés. 46. Az ajkai ref. egyházgyülekezettől bérbe venni szándékolt kavicsbányára vonatkozó szerződés. 47. Kenese község képviselőtestületének fölebbezése B.-Fó’-Kajár község azon határozata ellen, melylyel a Kenese község határában fekvő dűlők őrizésére csőszt fogadott fel, 48. Homok-Bödöge községnek a községi jegyző által egyesek magán ügyeiben készített okiratok kiállítása fejében szedhető díjakról alkotott szabályrendelete. 49. B.-N.-Szt.-Király községnek a féléves bormérési jog bérbeadására vonatkozó határozata. 50. Hánta község képviselőtestületének és lakosságának kérvénye, melylyel a községet Veszprémmegyéből Komárommegyébe átkebeleztetni kérik. 51. Péterd községnek a mezei rendőrségről alkotott szabályrendelete. 52. Ajka községnek azon határozata, melylyel a közvágóhíd építési költségeit kölcsön utján határozza fedeztetni. 53. Ajka község által felállittatni szándékolt köz- vágóhidról alkotott szabályrendelet. 54. Csesznek község elöljáróságának azon kérvénye, melyben gróf Esterházy Béla és gróf Esterházy Imre föld- birtokosokat, elmaradott községi adójuk megfizetésére kö- teleztetni kéri. 55. Béb községnek a negyedéves bormérósi jog bérbeadására vonatkozó határozata. 56. Dégh község képviselőtestületének a községi faiskolára vonatkozó határozata. 57. Mező-Szent-György község képviselőtestületének a déli vaspálya mentén levő kőhid helyreállítása iránt beadott kérvénye. 58. Pápa városnak az utcza kövezés és igazításra vonatkozó előirányzata. 59. Szilas-Balhás községnek községi őrök fizetése tárgyában hozott határozata. 60. Pápa város képviselőtestületének az nrodalmi vámszedési jog megváltása tárgyában hozott határozata. 61. Pápa város képviselőtestületének az artézi-kut fnratás tárgyában hozott határozata. 62. A veszprémi ipariskola bizottságnak segélyezés iránti megkeresése. 63. A lepsényi gyógyszertár-ügy. 64. A kenesei postamesternek átirata, a kenesei postahivatalhoz vezető községi ntezának kijavítása tárgyában. 65. Krausz Armin Fia veszprémi könyvkereskedő ezégnek a megyei gyámpénztár részére 1886-ban kiszolgáltatott czikkekről kiállított számlája. 66. Kransz Armin Fia veszprémi könyvkereskedő ezégnek a megyei árvaszék részére kiszolgált czikkekről kiállított számlája. 67. Községi költségvetések. 68. Községi házi számadások. 69. Községi szegényalap számadások. Veszprém vármegye házi-pénztára 1880. évről vezetett számadásainak kivonata. Bevétel. Házipénztár. frt kr. Állami javadalmazásból ....................... 71600.— Ka mat jövedelemből........................... 360.— Gy ámpénztári tartalék alapbél .... 3010.— Téritményekből............................ . . 9035.34 ös szesen . 84005.34 fölemelte őt a magasba 8 egy taszítással a másik partra röpítette. Itt egy mérföld hosszúságú, csudálatos épület állott. Nem lehetett jól kivenni: vájjon erdős hegy volt-e, számos barlanggal, vagy kézzel csinált mű. A szegény anya különben nem is látta ezt, mert hiszen szemeit kisírta, vak volt. — Hol találom meg a halált, ki gyermekemet elvitte? — kérdé oda érve. — Még uem ért ide vele, — feleié a sírok anyja, ki a halál üvegházára felügyelt. — Hát hogy tudtál ide találni, ki segített? — A jó Isten, — mondá az anya — Ő könyörülő s te is az leszesz. Hol találom meg gyermekemet ? — Én nem ismerem őt, — viszonzá a sírok őre — te pedig nem látsz. Ez éjjel sok virág és fa hervadt el; a halál nemsokára előjön, hogy azokat átültesse. Mert tudnod kell, hogy minden embernek van életfája, vagy életvirága, a szerint, a mint az egyik igy vagy amúgy van teremtve. Épen úgy tenyésznek, mint más növények, de szívdobogásuk mégis van. A gyermekszív még kopogni is tud. Menj, és figyeld meg, talán fölismerheted gyermeked szivét. De mit adsz nekem, ba megmondom, mit kelljen azután tenned, midőn gyermekedet feltalálod? — Már nem tudok semmit adni, de ha kell, elmegyek érted akár a világ végére, — feleié az anya. — Nem vesztettem el semmit, hogy ott keresnéd, — mondá a sírok anyja. — No, de nekem adhatod hosszú fekete hajadat s én neked adom érte fehér hajamat; az is csak ér még valamit. — Nem kérsz egyebet? — moudá az auya, —
