Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1887-04-03 / 14. szám
ságot költséget, taníttassa a fiukat, ne tegyen külö Jtt séget köztük, egyformán áraszsza ki rájuk ar szivének lángoló szeretetét. —fl A jó Sallayné szent kegyelettel őrizte r ■ férje emlékét és utolsó óbaja parancsként lebeíll szemei előtt. Csak az volt a baj, hogy buzgóságáBH túlzásokra ragadtatta magát. Ha pl. az egy büntette, hogy a büntetést hathatósabbá tegye, i ; desen rámutatott a másik esetleges jó magaviselet Károly a kerítésen mászkálva kirepesztett m kabátja hónalját, a mi Sallayné asszonyt természi Jgl sen nagyon boszantotta. „Te rakonczátlan rc^H gyerek te, hogyan tépted úgy el azt a kabátot ? azt hiszed ugy-e, hogy a te anyád ingyen ki a ruhátokat, vagy talán azt gondolod, bogyijH ablakon repülnek be a bankók! Ma vetted először ezt a ruhát, és úgy néz ki márég, h ■ senkisem mondaná, ez uj ruha! Nézd me^JI Kóbertet — gyere ide fiam — milyen tiszta aí j ruhája, még csak egy kis folt sincs rajta. En'HB eszébe sem jut, hogy a palánkon átugorjék. U( fiam, ezt te nem tennéd ? Te sokkal szelidebb i _jH fo gadóbb vagy, tudod, mily keserves amúgy « anyádnak az élete, nem busítod őt. Ma eljösz ve H a Juli nénétekhez, ott majd eljátszhatsz a kert** 1 a Laczival meg a Gézával, te meg, te lator, :z 1 hon maradsz büntetésül.“ n |f Mikor a fiuk magukra maradtak, Róbert játsz || akart fivérével, ez azonban daczosau elutasítá nem játszom én ilyen hires jó gyerekkel, ag I anyira tud vigyázni a ruhájára . . . eredj elold I mert még be találnám kenni a ruhádat. y D Azt persze elhallgattad anyánk előtt, hogy J mentél elől az ugrásban és csak az volt a szer/ _ csód, hogy nem akadtál meg a szegben, mint Most én majd elsírhatok itthon egész dólutá>£ te meg majd iapdázol . . . Eredj már . . . fu8„" már várnak. Nem sokára, úgy néhány nap múlva Robert oly szerencsétlenül dobott a szomszéd macskája után, hogy helyette az ablakot találta, mely ezer darabban csörreut a földre. I^csörrenésre kijött a megijedt anya, méregtől reszkető hanggal kiáltá le az udvarra: Azonnal jöjjetek fel, ki dobta ki az ablakot ? Miudketten szemlesütve sompolyogtak be a szobába a hol szigorú kihallgatásnak voltak kitéve. Ká oly be sem várva a kérdéseket, kárörömmel jelenti, hogy Róbert a bűnös. Robert! Tudtam, a hol valami csíny követtetik el, ott ő a vezér. Miért dobálodtál ? He ? „A macska a galambokhoz................. „Mi közöm a te galamjaidhoz, galamb ide vagy oda, te napról napra szilajabb és pajkosabb vagy. Senki miatt sem eszem annyi mérget, mint te miattad. Miért nem vagy te olyan, mint a Károly, nézd csak milyen szelíd, jó fiú az. Most az lesz a büntetésed, bogy az ablakot a megtakarított pénzedből fizeted meg, ebédre meg csak egy kis kenyeret kapsz.* Károly ebéd után, fölkereste testvérét és hosszú keresés után a kertek alatt találta meg,* egy árokban feküdt majszolva száraz kenyerét. Tudod mit Róbert — szóiítá őt meg — majd megkérem anyánkat, hogy bocsásson meg az egyszer. De Robert daczosan visszautasítá ajánlatát mondván: Mit szólna anyánk, ha te, olyan jó maga viseletű gyermek, ilyen pajkos, gyerekért mint én vagyok, könyörögnél ? Soh’se könyörögj értem, ha az ablakot abból az egypár megtakarított krajczárom- ból kell megfizetni, nem akarok enni sem. Ilyen és hasonló jeleneteknek csaknem naponkint színhelye volt a Sallayné háza. A két testvér közt az elkeseredés oly fokra hágott, hogy utóbb a gyenge anya máskép nem segíthetett magán, mind a kettőt ki kellett adni a házból, az egyiket a katonai intézetbe, a másikat egy kereskedésbe adta, igy elválasztva egymástól azt hitte, hogy majd idők múltán a harag szűnni kezd. De a jó anya csalatkozott reményében, mert ez által még jobban elidegeníté őket egymástól, és kölcsönösen vádolták egymást, hogy el kellett hagyniok a szülői házat. Schwarcz S., néptanító. >> bO cö > DREHER h-rt s j >» <x> sz ■+■* i « «1 1 « 1Ä r „ ■a ® kiviteli pala * rt ÉS 2 z J a hamisítatlan minőség biztosítása Dietrich és GottschligŰ -s vagy Dreher A. serfözödéjé Tudakozódások va 1 amii ■3 X 8 O végetti megkeresések P .g cc Gottsclili ü'-liez 3 E■s H intézendők. Ismét-eladókm VD-S o G nagyságához képest a le a> Ut bD árengedményekkel k< s Gyászhir. Fromm János helybeli ügyvéd, a magyar ügyvédi kar Nesztora f. hó 1-én reggel 92 éves korában elhunyt. A boldogult 1795 ben született Varpalotán iparos szülőktől; 1818-bau nyerte el az ügyvédi oklevelet és közel 70 éven át ügyvédkedett. Veszprémben félszázad előtt a legelőkelőbb családok és uradalmak ügyvédje volt és az akkor még meglevő jobbágyság érdekében fejtette ki erélyes és széleskörű tevékenységét. Humora, jó kedélye és rendkívüli vendégszeretete nagyon kedveltté tették a megyében. Patvaristák- nak messze földről siettek hozzá a tanulni vágyó ifjak. Wendel Gusztáv, az egyetem tudós tanára, mindig örömmel emlékezett vissza a mellette töltött évekre. Az elhunyt férfiúban Eötvös Károly apósát gyászolja. A temetés az ágostai hitvallás szertartásai szerint ma d. u. 4 órakor lesz. — A gyászoló család által kiadott gyászjelentés így szól: Fromm Miklós és neje Stojanovits Francziska, — Fromm Etelka és férje R. Eötvös Károly, — a magok ; valamint gyermekeik Fromm Géza, Mariska, Miklós, József, János és Eötvös Bálint, úgy a számos rokonság nevében szomorodott szivvel jelentik, szeretett édes atyjuk, illetve apósuk, nagyatyjuk és rokonuk Jromm János, hites ügyvéd úrnak f. évi ápril hó 1-én, életének 92-ik évében, végelgyengülés folytán történt gyászos elhunytét. A kedves halott hült tetemei f. ápril hó 3-ik napján, d. u. 4 órakor fognak az ágostai evaug. egyház szertartása szerint, a veszprémi alsóvárosi sirkertbeu örök nyugalomra tétetni. Veszprém, 1887. ápril 1. Áldás és béke lengjen porai fölött! Pápáról írják nekünk, hogy Tuls^ky Ferencz jeles tudósuuk a múlt pénteken Pápára érkezett, hogy ott jőtékonyczélu felolvasást tartson. A vasúti páiyaházuál a közművelődési egyesület és a városi hatóság küldöttsége várta a ritka vendéget, kit Mészáros Károly városi kapitány üdvözölt. Másnap délelőtt a közművelődési egylet választmánya tisztelgett Pulszkynál. Az üdvözlő beszédet Horváth Lajos egyleti alelnök mondta, melyre az üuuepelt szívélyesen válaszolt. A felolvasás, vagy jobban mondva szellemes előadás iránt roppant érdeklődést tanúsított közönségünk; a belépti jegyek legnagyobb részét már előre lefoglalták, tehát jelentékeny az összeg, a mi a kijelölt jótékony czélra befolyt. Felolvasás utáu, esti 8 órakor a Griff nagytermében díszvacsora volt a Pulszky-pár tiszteletére. Ékes felköszöntőkbeu természetesen nem volt hiány. Az orsz ipartestületi értekezleten, mely múlt hó 25., 26. és 27-én tartatott Budapesten az uj városház közgyűlési termében, miutegy 500-an vettek részt az ország különböző vidékeiről. Elosztott öröm: kétszeres őröm, s megosztott fájdalom: fél fájdalom! Ebből áll életünk számtana. A gond szekere könnyen halad tova, s ha göröngyös útra ér, együttes erővel tolják tovább s még jobban szeretik egymást, mint ezelőtt. A szeretet pedig megfosztja a terhet súlyától. A házassági viszálynak rendesen mindkét fél az oka. A boldogság száműzésében a férjnek rendesen annyi a része, mint a nőnek. Ha a férj utálja a ezukrot, nem csoda, ha a nő keserű lesz. A kenyér- hiányból szeretethiány ered s a sovány ebek egymást marják 1 A szegénység többnyire a férfi hátán lovagol be a házba, mert a nő feladata nem a kenyémerzés, hanem a kenyérsütés. Nem a no iszsza el, avagy kártyázza el a „Csingilingi csárdában* meg a „Kutyakaparóban* a keresményt, hanem a férfi. A nőket azzal vádolják, hogy nagyon sokat időznek a tükör előtt. Megengedjük, hogy igaz, de ez az üveg korántsem oly veszedelmes, miht az, a melybe a férfiak az eszüket fulasztjálc be. Már akár hiszik, akár nem, az én meggyőződésem az, hogy nagyon sok asszonynak nem kerepelne a nyelve, ha a férfi medveként nem morogna. Ne mondjanak ellent és ha tiltakozni akarnak, akkor tanítsák meg előbb a nőket tűz nélkül főzni és liszt nélkül gyúrni. Azt mondják: egy .Fajankó“ mindég ér annyit, mint egy „Tündér Ilona.* Nem hiszem, mert hiszem, hogy a nő szelídsége a férfi eszével mindég egyenértékű, s a hol ez a kettő egyesül, ott a házasság első éve örömteljes, a második kellemes és a többi megelégedésteljes. Ha a mézes heteknek hamar végük van, annak a férjem uram az oka, a ki mohón felfalta a mézet s csak az ábrándos érzelgést hagyta meg. Ha azonban mind a ketten, bármi lön is az .érzelmekből,* az élet virágaiból nem szűnnek meg mézet hordani a családi kasba, akkor feilegtelen marad egük. — Ha valaki a kék macskához czimzett vendéglőben lakik, a hol összekarczolt arezokat láthatni, annak a férjnek épen annyi hiányzik az eszéből, mint a mennyi a nőnek a szelídségéből. Én nem tudom szánni azokat a szegény férfiakat kik nagyon sokat szenvednek nejeiktől! Mert a ki nejét tiszteli, az tiszteltetni fog nejétől is. A zsidók egy példaszava azt mondja: „Nem férfi az, akinek neje nincs.* E példaszóra gondolt alkalmasint az a polgártárs is, aki negyedszer nősülve, azt vésette jegyese gyűrűjébe: „Ha túléllek téged is, Megnősülök ötödször is 1“ No ez ugyan egy kicsit sok, de azért tény az, hogy nem jó a férfiúnak egyedül lenni és elvégre is minden férfi olyan nőt kap, a milyet megérdemel, s olyan hitestársa lesz, a milyet nevel magának. Mindazonáltal óvjon meg az isten mindenkit oly nőtől, aki: angyal az utczán, szent a templomban s ördög a házban. Mert: „Akit angyal édes szóval Forró csókkal, vig mosolylyal, Fogad háza küszöbén: Az az élet terhét, gondját, — A kedvét bármiként rontják — Meg nem látja ősz fején. Ámde kinek zsörtölődő Sötét vérü, mogorva nő Zord átka ül a fején: Annak méreg az itala, S a boldogság jó angyala Nem lép át a küszöbén. CSALÁD ÉS ISKOLA, A nevelés útvesztője. Miként kelthetünk gyűlöletet és irigységet gyermekeink közt. II Dicsérd a\ egyiket, midőn a másikat bünteted ! Sallay Károlyné korán özvégységre jutott és igy két fia: Károly és Robert nevelése egészen az ő gyenge vállaira nehezedett. Boldogult íérje még halálos ágyán is szivére kötötte, ne kíméljen fáradis ön előtt most nem mint barátja állok, hanem mint Wyslonska urhölgy megbízottja. Salvin még mindig mosolygott. — Nem tudom, hogy mért állít a mademoiselle egy megbízottat velem szembe — mondá nyájasan. Beláttam, hogy most bátorságom által nemsokára elérem a czélt; igy tehát gyorsan odavetve ezt mondottam: — Báró ur fogja tudni, hogy szolgája meg akarta rabolni Wyslonska kisasszonyt? Salvin báró az égre emelte kék szemeit és az ő finom hölgyies hangjával igy sóhajtott : — Szomorú, de úgy vau. Épen azért jövök ide. Majd meghaltam a borzalomtól, midőn ezt hallottam. Hisz olyan hű szolgának tartottam. Bizonyosan a rossz társaság rontotta meg. — Bizonyára olyan társaságokba került, hol rágalmazni tanult, mert a vallatáson .,. — Nos ? . . . — A vallatáson azt mondotta, hogy ura küldötte ? . . . — Melyik ura? — A saját ura .. . ön, kedves báró ur! Az első pillanatban elhalványult, a másodikban azonban komolyan nevetni kezdett. — Bolond az, aki mondta; balga, ki hiszi — mondá kedélyesen. — Már hogy is küldhettem volna én, a gazdag Salvin báró. Tudja-e, mily gazdag vagyok ? — Azt nem tudom, — váloszolám és egészen eléje lépve, erősen a szemei közé néztem. Mi köze van az ügynek az ön gazdagságához? Elég csak annyi is, hogy a franczia határozottan azt vallotta a törvényszék előtt, hogy ön küldötte őt — lopni 1 ön valószinüleg nem volt még ma otthon. Valóban csodálatos is volna, hogy miért szorulna rá Salvin báró ur fia, mikor az atyja olyan gazdag ur Magyarországon. De úgy is lehet kalkulálni, hogy ön ezt azért tette, hogy a kisasszony zavart helyzetét még zavartabbá tegye; azután hogy a kisasszony végre is az ön védő és segítő karját fogadja el. Mert hisz ön úgy is nőül akarja venni. De milyen alapuál fogva? Valószinüleg családi alapnál fogva!.. . A kisasszony érdekében Magyar- országra kellett utaznom Innét számos iratot hoztam. Majd valamennyi az ön édes atyjától kelt. Wyslonska Heléna kisasszonyért az ön édes atyja egy idős asszonynál havonként fizetett. Midőn Heléna megnőtt, elszökött a zsarnok nőtől és a czirku8zba menekült. Nónány év múlva hírnévre kapott. Ekkor ismerte meg ön őt, persze, hogy nem tudta a múlt történetét. — Megijedve hallgattam el. Salvin báró egészen megsemmisülve ült előttem, szemei le voltak zárva, olyan volt, mint a halott. Kezei sárgák lettek, mintha csak viaszból volnának. Azt hittem, hogy meghalt. Gyorsan megragadtam a karját. Ekkor megborzadt és főinyitotta szemeit. Megnedvesítette száraz ajkait és mélyen fölsóhajtott. Újra mosolygott, de mégis reszkető hangon szólott: — Elég, uram. Ne beszéljen tovább minden alap nélkül. A gyáva franczia azt vallotta, hogy Salvin báró vette rá a lopásra. Ez a Salvin báró nem én vagyok, de atyám, a monsieur papa. A furfangós franczia két szerepet játszott. Az egyiket ellenem, a másikat tán édes atyám mellett. A botrány megtörtént. De tudja meg, uram, hogy a gyalázat csak a nevemet illeti és nem engem. Es mit törődöm én a nevemmel? Ne csodálkozzék. És mégis tudom, hogy önt alig fogom megingathatni, mert ön testestői-lelkestől szerelmes a lovarnőbe. És minél inkább beleiüzi a történetbe atyámat és testvéreimet: annál jobb. A vén fösvény ! Tudja-e, hogy hounét származik a mi gazdaságunk ? Wyslonska mamselltől, és igy minden egyedül az övé. Anyja egy igen előkelő és gazdag olasz herczegnő volt. A szép olasznő midőn már férje elhalt, saját udvarmesterével kelt össze, ki azelőtt tábornok és gróf volt. De a házasság politikai szempontból mindig titokban maradt. Az 1848-iki affaire után Heléna anyja meghalt, és mindenét férjére hagyta. Midó'n az apa, a lengyel gróf is elhunyt, minden örökségét leányára hagyta és ennek gyámjául atyámat nevezte ki. Atyám átvette a jószágokat és a gyermeket, és adósságokkal terhelt birtokára vonult. De ő sohasem mert arra gondolni, hogy a nagy javadalmak csak ideigieuesen maradnak a kezén. — Ha csak ő maga tudta volna a titkot, akkor — folytatá kis szünet után Salvin báró — úgy gondolom, nem lett volua a kisded Helénából hajadon. De heureusement, vagy malheureusemeut — még most is él néhány vén szolga az olasz herczegnő udvarából. Ha ezek megtudták volna, hogy Helena meghalt, úgy eljönnek édes atyámhoz és azt kérdezik, hogy: hát hova lett ások pénz?! És legjobb esetben osztoznia kellett volua velők. Édes atyám tehát kevés pénzzel kiadta a kisdedet a világba. És emellett igy kalkulált: Ha Helena megnő és kérdezni fogja tőlem, hogy kik voltak a szülői; akkor úgy is el lesz távolitva a vagyon kérdésétől. Ha pedig épen tudatlanságból emelkedik föl: akkor bizonyára nem fogja bölcsője titkait kutatni és elbukik a romlottságban. Éu sóba sem viselhettem el atyám fösvény természetét. És ami alattomos ikertestvéremet illeti, mi gyűlöljük egymást. Minek is tagadjam, hogy könnyelmű vagyok ? Az atyám többször kifizette adósságaimat, de végre is sokalta, én pedig ott hagytam, Most nőkké el{dth Károlyt választották meg egyhangúlag. Az uj ipartörvény hiányainak kijavítása és több nagy fontossága ügy, minő az országos és heti vásárok rendezése, a házalás szabályozása s a vasárnapi munkaszüuet törvény által leendő elrendelése stb. került tárgyalás alá. Egy irgalmas nővér, Tachanek Ilona koporsóját kísértük a múlt vasárnap ki a temetőbe. Élt 56 évet s ennek legnagyobb részét a szegény betegek ágya körűi töltá, kik benne egyik legbuzgóbb és önfeláldozóbb ápolónőjüket vesztették el. Áldásos működését több mint két évtized óta folytatta városunk kórházában s hogy mennyi jót tett ezen idő alatt a szegény betegekkel, annak csak a jó Isten a megmondhatója, a ki most magához szóiítá őt, hogy megadja neki az örök élet koronáját. Kiszenvedett porhüvelye nyugodjék békében! Hivatalos szemlét tartott a helybeli honvédségnél a héten Gren\enstein Lipót féldandár parancsnok s mint halljuk, a látottakkal teljesen meg volt elégedve. Az utolsó ebédet múlt csütörtökön osztotta ki a helybeli népkonyha, mely három hónapon át táplálta a szegényekét A népkonyha áldásos működéséről jövőre részletes kimutatást közlünk. Stáhly György, kir. tanácsos és Veszprém megyei tanfelügyelő ur ő nagysága, a Pápa-vidéki közművelődési egyesület alapító tagjai közé lépett; mely alkalommal azon becses Ígéretet tette, hogy az egyletet széles hatáskörében is támogatni fogja, így olvassuk ezt a „Pápai Lapokéban. Ujváry Ferencz kaposvári esperes-plébános a Boldogságos S/üz-Mariáról nevezett domoói czim- zetes apátságot kapta. Jótékonyság. — A népkonyha szegényei részére Súly Ede derék polgártársunk sfd{ font kenyeret ajándékozott, melyért a nemes s/.ivfl adakozónak lapunk utján mond köszönetét Kováts Imre polgármester. Vármegyénk közigazgatási bizottsága holnap délután tartja rendes havi ülését. Fürdökedvezmény tisztviselők számára Govorcsin György, fürdőbérlő a Keszthely mellett -fekvő „Hévviz* gyógyfürdőben, 10 személyt a fürdő- idény kezdetén (május 10-től 31-ig), 10 személyt pedig a fürdőidény végén (szept. 1-től 24-ig) ingyen fürdő ás lakás kedvezményében, keitőt-ketiőt pedig teljes ellátásban részesít.. Pályázhatnak e kedvezményekre a tanférfiak, állami és községi tisztviselők, a felsőbb tanintézeti hallgatók. A Békey Ignáczhoz Keszthelyre legkésőbb ápril 22-ig intézendő levelek mellé orvosi, szolgálati és családi viszonyukat feltüntető bizonyítvány, úgyszintén a válaszra való levéljegy csatolandó. Akik a teljes ellátásra reflektálnak, elöljáróságuk ajánló levelét is mellékeljék. Helyes e az iskolák bezárása kanyaró- járvány alkalmával ? — Wasserfuhr berliui orvos határozottan hibáztatja azt az intézkedést, mely szerint egészséges gyermekek az iskolától el- tiltatnak, ha a családban, a melyhez tartoznak, kanyaróeset fordul elő. Érvelése a következő: 1. A kár, melyet egészséges gyermekek az esetleg több megbetegedés folytán beálló iskolamulasztás által erkölcsileg és kiképeztetésöket illetőleg szenvednek, igen nagy. 2. A kanyaró terjesztése egészséges gyermekek által lehetséges ugyan, de bebizonyítva nincsen. Puszta lehetőség miatt szerinte nem volna szabad ily intézkedéseket tenni. 3. Az ilypn intézkedés ellenőrzése lehetetlen. 4. A kanyaró ötévesnél idősebb gyermekek életét kevésbbé fenyegeti. Ha mint gyermekek nem betegesznek meg, legnagyobb valószínűség szerint megkapják később a kanyarót oly korban, midó'n e betegség sokkal súlyosabb lefolyású, mint a gyermekeknél és mikor idejük, egészségük és életük a társadalomra nézve sokkal értékesebb. A csorda ntezai kutban is van viz. — QAndrovits Imre kórház-igazgató úr vezetese és felügyelete mellett pár hóval ez előtt a sziklás talajú csorda-utczában, a Völgyi-ház előtt egy kút ásásához fogtak. A sziklás talajban nehezen tudtak lefelé haladni, de azért nem csüggedtek. Ötven kiló dinamit elhasználása után tegnap reggel megjelent a várva-várt viz. Gratulálunk Androvits Imre úrnak, kinek fáradhatatlan és önzetlen munkálkodását ilyen szép siker koronázza. tervemnek akartam élni. Hisz tudtam Heléna mademoiselle titkát. Férje akartam lenni és igy gazdagságát elnyerni. Hogy nézett volna rám az atyám?! És most a titok nagy harangra került — az ügyetlen franczia világgá hiresztelte azt! Most csak annak örülök, hogy atyám is kiadja részemet. Ez az egész történet. Istenem! most már semmit sem lehet megmenteni és én azért mondtam el önnek mindent, hogy minden fegyvert a kezébe szolgáltassak — családom ellen. Most már ismeri azt az utat, melyen haladnia kell. Vegye el Wyslonka kisasz- szonyt, meg a birtokát; én már nem törődöm vele. Csak az enyéim veszítsenek el mindent. És most bocsásson el, mert távoznom kell. Elég nagy a világ. Adieu uram! Ön seutimentális és mégis praktikus egy ember! Most már ki nem állhatom. De azért mégis becsülöm, mert eszköz volt boszum elérésére. Tschad És mielőtt megszólíthattam volna, a tükör elé állott, megigazította nyakkendőjét s azután eltűnt. . IX. És ahogy a szőke, ledér és eltasziiott Salvin báró mondotta, úgy is történt minden. A tolvajlás esete a törvényszék előtt nyerte megoldását. A vagyoni kérdés pedig a legfelsőbb kamara előtt lett eldöntve. Salvin báró és édes atyja eltűntek. A báró másik fiáról sem hallottunk többé semmit. Sokat kártyázott Wiesbadenban, úgy más fő-íürdőhelyeken és mindenütt perekbe keveredett. Később Monacóban croupier lett. Wyslonska Heléna gazdagságán és függetlenségén „állott meg a világ szeme. Ő gazdag volt; én pedig nem voltam szegény. Egy napon, midőn már minden ügyét elintéztem, búcsúzni jöttem hozzá. Még mindig a „hotel d’Angleterre“-ben laktunk. Hogy Heléua ügyeit
