Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1887-12-04 / 49. szám

XIII« évfolyam. l§§y. 40«ík izám. Veszprém, deczeiuber 4. Megjelenik e iat> & „HIVATALOS EETESirÖ‘‘-T»l együtt minijén vaton-HHii reg­gel. Keniiliiviili eeetuktieu kjj. lbnlap a'intik ki. — E15fl*eté*i ár ■Mimikét latira: negyedévre 1 írt SO kr.; félévre 3 írt; épé»» évre 6 frt. Kgye» nélda- nvnk ára lő kr. — Hirdetései: dija: egy liaaábo» netitaor tere 6 kr.; nyiittérbea 20 kr.; min­den heigtatáBért kiilfln 3() fer. állami bélyegilleték ügetendő. Kiadóhivatal: Kran» a. Fia kftny vaere»itedéee Ve»*nrem- ben. Ide küldendő minden elő- fitetés, birdetéa, melléklet » reelainntió. VESZPRÉM kiteizdusáiri*. túrssuliilmk helyi- s általános (ínlekil MEGYEI HIVATALOS HE I I KÖZLÖNY. j ___________________ Ma gánvltáknak h szemé­lye» jellepü r.ámadánokiirtk a Imi* keretében hely nem adatik. Hátiratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen köslemónyek akkor vé­tethetnek iigvelembe, ha való­diságuk iránt bizonyíték sze­reztetett he. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak iimiert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Jeruzeálemutcza 872. »». *. Ide czimzendö a lap szellemi részét illető minden közlemény. A postatakarékpénztár. A magyar királyi postatakarékpénz­tárak igazgatója bekiildötte hozzánk ter­jedelmes jelentését a m. kir. postatakarék­pénztár 1886. évi működéséről és eredmé­nyéről. Ismerve ezen hasznos intézmény nagy fontosságát, a jelentést egész terjedelmében kiadjuk, hogy mindenki láthassa a szép eredményt, melyet a postatakarékpénztár elért a nép anyagi jólétének emelésében. Nem is létezhetik ember, a ki ez intézmény közhasznúságát nem ismerné, azért nem is szaporítjuk a szót, hadd beszéljen a gon­dosan készült jelentés maga. A. m. kir. postatakarékpénztár 1886. évi működéséről és eredményéről. A m. kir. postatakarékpénztár működésének első évében a közönség rendelkezésére bocsátott 2000 közvetítő hivatalnál öszsesen: 2.677,098 frt 32 kr tétetett be és...................... 1.257,532 , 24 , vi sszafizetés eszközöltetett; a betevők javára fennállott tiszta követelés ezek szerint . . . 1,419,566 , 08 , A fentebbi eredmény teljesen kielégítőnek mondható. Figyelembe veendő ugyanis első sorban, hogy a postatakarékpénztár már a törvényben meg­állapított keretnél fogva, a kisebb tőkére van utalva, a kisebb kamat, melyet nyújt, és a kamatozó ös/,- szegek korlátozása természetes gátat képeznek a betéteknek tételenként nagyobb összegekben való rohamosabb felgyülemlése ellen; s túlnyomóan cse­kély átlagú betétek összege adja meg az összered- rnényt. mely természetszerűen csak lassan, bár fokozatosan emelkedik. A külföld hasonló intézeteinél az első évek­ben ugyanezen eredményt észlelhetjük, hazánkban ezen eredményt kedvezőtlenül befolyásolhatják még az aráuylagos tőke hiány, másrészről a betéti és takaréküzletet folytató intézetek aránytalan nagy száma, melyek a kamatozást kereső tőkét már a megajánlott nagyobb kamatlábnál fogva is magukhoz csábítják és lekötik. Természetes tehát, hogy miután a postataka­rékpénztár, eltekintve rendeltetésének erkölcsi részé­től, már szervezeténél és Ügykörénél fogva is kivá­lóan az eddig fel nem használt, illetve csekélysé­gük folytán fel nem használható, tehát egészen új tőkéknek a felszínre hozatalára és gyümölcsöz- tetésére czéloz, az ily új tőkék gyűjtése szükség­kép hosszabb időt vesz igénybe és csak lassúbb lépésekben történhetik. Nem hagyható figyelmen kívül azon körül­mény sem, hogy az 1886. év, melyben a postata- | karókpénztár működését megkezdte, a tőke-gyűj- 1 tósre nem volt kedvező. Tekintetbe veendő továbbá, hogy a 2000 postahivatal, mely a betétek átvéte­lével volt megbízva, csak fokozatosan növekedett erre a számra, hogy a közönség egy új. eddig nálunk még ismeretlen intózménynyel állott szem­ben, s hogy a kezelésben is előbb a kezdettel együtt járó nehézségeket kellett leküzdeni. 1886-iki év folyama alatt összesen, 106,742 drb. betétkönyvecske állíttatott ki, azok közül vég­leg kiegyenlittetett 21,225 drb., vagyis 19.887 úgy, hogy 1886. deczember 31-én 85.517 drb betétköny­vecske volt a betevők kezeiben Miután pedig az 1885. IX. t. ez. 16. §. ér­telmében ugyanazon egy betevőnek egynél több betétkönyvecskéje nem lehet, a betétkönyvecskék az év végével fenmaradó tentjel/.ett száma egyúttal az akkor létezett betevők számát jelenti. Az adatok mutatják, hogy az összes kiállított betétkönyvecskék túlnyomó része, vagyis 70587 magyar nyelvű volt, s hogy az érdeklődés a ma­gyar ajkúak körében a népességhez viszonyítva, örvendetes nagy. Hasonló jelenség coustatálbató a német nyelvű betétkönyvecskék viszonyszámaiból, a mint hogy tény, hogy e két nyelven váltott be­tétkönyvecskék együttvéve 91.71% át adják az ösz- szes kiállított betétkönyvecskéknek, míg a többi nemzetiségekre együttvéve 8.29% jut Másrészt azonban konstatálható, hogy arány­lag legtöbb magyar nyelvű betétkönyvecske került végleg kiegyenlítés alá; az összes kiegyenlített be- tétköny 78.36%-a. E tekintetben a német nyelvű betétkönyvecs­kék sokkal kedvezőbb viszonyt tüntetnek fel; s ugyanez áll a többi betétkönyvecskékre nézve is. Ha a lakosság számát az év végével létezett betevők számával összehasonlítjuk, kitűnik, hogy minden ezer lakos közül átlag 5, vagyis minden 200-ik személy a postatakarékpéuztár betevője, mely viszony azonban a fővárosban aránytalanul kedve- vőbb, mert itt már minden 27-ik személy bir pos­tatakarékpénztári betétkőnyvecskével A betevők foglalkozását tekintve, a közölt adatok első tekintre mutatják, hogy a postatakarék­pénztárt már is jelentékeny mérvben veszik igénybe a tanulók és gyermekek,'32,847-rúg e fiatal bete­vők száma, vagyis az összes betevőknek 38.42 szá­zalékát képezik azok. A részesedésnek e nagy aránya, mely egyéb­ként a külföldi postatakarékpénztáraknál szintén tapasztalt jelenség — egyik ékesen szóló adat a postatakarékpénztári intézménynek erkölcsi jelen­tősége mellett is. A takarékosság erényét a fiatal nemzedékkel megkedveltetni, úgy, hogy azt tényleg gyakorolja is, kétségkívül oly feladat, melyet állami és társadalmi érdekek egyaránt megkövetelnek. A tanulók és gyermekek után a betevők te­kintélyes részét szolgáltatják a köz- és magántiszt­viselők 9.58%-al és a kisiparosok 9 81%-al. A kereskedő világnak aránylag csekélyebb részesedése magyarázatot nyer az intézet üzleti körének kor­látoltságából. Annál kevésbé igazolható azonban az a közöny, melyet a gazdakőzönség tanúsít az in­tézmény iránt, a mennyiben mindössze 2,168 sze­méllyel vagyis 2.54%-al járult a betevőkhez. E tényt hajlandó vagyok arra visszavezetni, hogy a gazdaközönség előtt a postakarékpénztár eszméje még meglehetősen ismeretlen. A tapasztalás iga­zolja, hogy a postatakarékpénztár eszméjét legjob­ban a városokban karolták fel, annál is inkább, mert a városi közönség az ott nagyobbrészt már létező hasonezélú intézetek által a takarékpénztári intézmény hasznát felismerni tanulta, és remélem, hogy a mint ezen intézmény szélesebb körben is ismeretes lesz, a gazdakőzönség érdeklődése is emel­kedni fog. Az egyéb foglalkozásúak száma 19,004-el van kimutatva, a mi a betevőknek 22—23%-át tenné. Ezen aránylag nagy számnak magyarázatául szolgáljon azon körülmény, hogy a közvetítő hiva­talok kezdetben a megfelelő adatokat a belépti­nyilatkozatokon vagy épen uem, vagy nem eléggé pontosan jegyezték fel, és hogy daczára e részben intézett kérdéseknek, nem sikerült számos betevő foglalkozását utólag sem megtudni. De az ezen hiány megszüntetésére tett intézkedések sikerre vezettek, mert április hótól kezdve az egyéb fog­lalkozásúak száma, mely alatt az ismeretlen fog­lalkozásúak is ki vannak mutatva, tetemesen le­szállt 8 jövőben e tekintetben pontosabb statisz­tikai adatok fognak rendelkezésemre állani. Feltűnő jelenség végül az Írni nem tudók számának cse­kélysége, mely az összes betevőknek csak mintegy 3.73%-át képezi. Egyéb okok mellett ezen csekély részvétel talán az irni nem tudókra nézve a sze­mélyazonosság igazolása tekiutetében különösen a vkíZafizatésnél időálló némi nehézségeknek tulajdoni nítaudó, hahár hozzá tehetem, hogy e nehézségek a gyakorlatban lehetőleg enyhíttetnek. Az 1886. év folyamában összesen kiállított | 106,742 drb betétkönyvecskére .... 472.028 i betét eszközöltetett és .......................... 67,036 ! vi sszafizetés teljesítetett, vagyis a betétek számá­hoz viszonyítva a visszafizetések száma 14.20%. Egy könyvecskére esik tehát átlag 4%0 betét és 0%0 visszafizetés, mi joggal arra enged követ­keztetni, hogy számos betétkönyvecskére, visszafi­zetés nem is történt, és az illető betevők csekély tőkéjüket állandó elhelyezésre tették be. A visszafizetések közül 24.888 a postatakarék­pénztár fizetési utalványa alapján, 42.148 pedig rövid utón történt, utóbbiak tebát az összes visz- szafizetéseknek 62* * * * 5 * * 8/10%-át képezik; továbbá 21,225, vagyis 68,3% visszafizetés volt; a visszafizetések­ben benfoglaitatván a 332 értékpapirvétel folytán eszközölt leírás is. Az ország egyes vidékeit tekintve, a posta­takarékpénztár iránt a legnagyobb érdeklődés a budapesti postaigazgatóság területéhez tartozó he­lyeken, de leginkább a fővárosban mutatkozott, mely után a soproui kerület vagyis a dunántúli részek és a pozsonyi kerülethez tartozó északnyugati részek sorakoznak, legcsekélyebb volt a részvét az ország erdélyi részében, valamint Horvát Szlavon- országokban. Hű képe tükröződik vissza ez adatokban az illető országrészek általános annyagi helyzetének. Eltekintve február hétéi, legtöbb készpénz­betét eszközöltetett szeptember hóban, az ennél nagyobb deczember havi betétösszeg e tekíutetben figyelembe nem jöhet, mert a betevők javára irt kamatok e hóbau Írattak a tőkéhez, legcsekélyebb volt a betett összeg junius havában. Miként a betétek száma, úgy az összeg tekin­tetében is az első helyet a budapesti postaigazga- tésági kerület foglalja el; fölemlítendő azonban, hogy 946,525 frt 65 kr, betétösszegének tekinté­lyes része, vagyis 107,276 frt 91 kr. a postataka­rékpéuztár főpénztáránál eszközölt betétekből ered ; második sorban áll a pozsonyi és a soproui kerü­let; legcsekélyebb volt a betett összeg a zágrábi kerületben. A visszafizetéseknél is az összeg magasságá­hoz képest első helyen áll a budapesti postaigaz­gatósági kerület, melynek visszafizetési összegében a postatakarékpénztár főpénztára által teljesített 59 017 frt 85 kr. visszafizetés is benfoglaltatik, ezt a pozsonyi és soproni kerületek követik. összehasonlítva a betétek illetőleg visszafize­tések összegét a betétek és visszafizetések számá­val, azt tapasztaljuk, hogy az átlagos betétösszeg 5 frt 67 kr az átlagos visszafizetési összeg pedig 18 Irt 76 kr. Örvendetes körülmény, hogy a betét­átlag némi ingadozás után ez év második felében emelkedést mutat. Az átlagos betét tekintetében a magyar posta­takarékpénztár jóval mögötte marad a külföld posta­takarékpénztárainak. a melyek gazdagabb uépek ta­karékossági hajlamaira támaszkodnátok; ,’iszont azonban a csekély átlag annak a jele, hogy a ma­gyar postatakarékpénztárt kiválóan a szegényebb sorsú nép keresi fel s épen e tény szól a mellett, hogy hiányt pótol s hogy feladata van. A posta­takarékpénztárnak már a törvény azt a feladatot tűzte ki, hogy főleg a kis tőkék egybegyűjtésére szorítkozzék. Hogy a magyar postatakarékpénztár e tekin­tetben czéljának megfelelt, az a táblázatokból még inkább kiderül. Ezek szerint volt tehát az összes betétek közül : 5 forinton alóli ..................... 88.79% 5 — 10 frtig terjedő 10—20 . 20—30 , , 30-40 „ , 40 - 50 „ 50—100 , 100-500 , , 500 írton felüli...............................,6 mi g tehát a 10 frtig terjedő betétek 94.10%-oi, a 10 írton felüliek összesen csak 5.90%-ot tesznek, 5 31%, 2 55% 1.09% 040% 0.59% 0.68% 0.52% 0.07% A „Veszprém“ tárczája. Dalok. i. Ha gyenge ős\i fuvalom Végig simítja égő arc\om: Estembe jut a titkolt sóhaj, Mely egyszer kélt a kedves ajkon. S ha a mogorva felleg könnyét Haldokló földre hullni látom: Estembe jut szememnek könnye, Melylyel sirattam boldogságom. II. Megtiltottam a szivemnek, Hogy miattad fájjon . . . fájjon . . . Megtiltottam homlokomnak, Hogy reá búbánat s\álljon. Óh de mindegy . . .fáj a szivem, Bánat ül a homlokomra: Ne né{{ rám, mert e{ a felhő Szivedre is ráborulna! Ujjhelyi M. A Karikás Dani históriája. — Kriminális tárcza. — A „Jobbsincs* csárdából hegedflezinezogás, czimbalompóngés hangzik a puszta sötétjébe. Peti meg a Gyurka igyekeznek, izzadnak czigánvhalálába. Ünnep van ma, bő kereset, gavallér vendég!! Gavallér vendég: a Karikás Dani!! Karikás Dani? Van-e, ki e nevet nem ismeri? Ő most a puszták királya Debreczentől Hortobágyig............... Ma gas, hetyke legény; csupa izom. csupa erő! Hosszú fekete haja kuszáltan omlik vállaira, s napbarnitotta ragyás arczából izzón világít szúró szemének fekete párja................ El őtte az asztalon a puska, pisztoly és fokos; bal kezével a boros palaczkot, a jobb karjával Örzse asszonyt szorongatja................. örzse asszony szép asszony, hamis asszony. Ő a vendég hivogatója, ő a vendég marasz­talója ...............Rigó uramnak sutban a helye, csitt a, hivatása ........ Úgy is dukál! 0, ez a vézna, ez a köhögős, ez a töpörödött emberke, a kinek az egész míaden- sége orvos és patika után kívánkozik, akarjon avat­kozni annak az asszonynak a dolgába? Annak az asszonynak, a kinek az arczából az élet, szeméből a tűz, ajkairól a kéj csakúgy sugárzik! Az volna még csak szép!! Abrincs kendnek Rigó uram! Nem ért kend a dologhoz! Nem tudja kend, hogyan kell vendéget szerezni, vendéget szorozni, vendéget zsebelni........ Hogy megölel az egyik, megölel a másik? No bizony! Van is abban valami? Nekem nem árt, neki meg jól esik! Oda se a bajnak Rigó gazda! Jut is, marad is! No ne csináljon megint olyan savanyú pofát, mint a kinek a kenyerét a tyúk ette meg! Menjen inkább a hátsó házba, feküdjék a bal fülére, s takaródzék be a jobbikkal, hogy ne is hallja, a mit ez a legény beszól ..............Ne lába tlaukodjék már no! Nem falt még föl senkit a a Karikás Dani ! Szembe merek én nézni egy betyárral, ha mindját tizenkettő volna is!! Szomorúan pislant Rigó uram vagy egyet, keservesen sóhajt vagy kettőt: a mikor ezt a régi nótát olvassa a párja szeméből................ He j másként volt hajdan! Napok, évek előtt... Akkor még ő is sugárlegény, helyrelegény számba ment................Akkor merte volna tépni valaki az ő szénáját! Tudom én istenem, úgy kilóditotta volna az............... De most? Érzi gyöngeségét, tudja satuyasá- gátü Mióta megházasodott: nagyon megviselte az idő! Érzi gyöngeségét, tudja satnyaságátü Bólint a fejével, megyen aludni...............Aludni ? Nem ta d ő már aludni!!! Tiszta a levegő. Karikás Dani még közelebb vonja magához j az asszonyt, még merevebben néz a szemébe...........• Ör zse asszony pedig összehúzza elül a virágos subát, mit a betyár az ő nyakába vetett, meg­igazítja a fején az arvaleányhajas pörge kalapot. ! mit a betyár az ő fejébe nyomott, s azt mondja, j hogy : — Ne izéljen már no! — Ne izéljek? Örzse asszony! A ki hajnal­csillaga van kendnek, ne húzzon az orromnál fogva, mert bizonyisten megunom a mulatságot! — Ha megunja, itt hagyja, ha tudja!! Te Karikás te, te bolond te, hát azt hiszed, hogy én félek a te fenyegetésedtől? Ejha! Fittyet hánytam én még a Patkónak is, ha akartam! Te csak kis­miska vagy ahoz! — Nem fél a fenyegetésemtől? Majd meg­látjuk Örzse asszony ! Most aszondom, hogy mind­járt megcsókoljon, mert engem úgyse! csúnya világ lesz!................ — Csúnya világ lesz ? lesz a ménkőt!! — felel rá örzse asszony, s azzal megfogja két kézre a betyár fejét, nagyot néz a két szemébe, s olyan csókot ezuppant a szájára, bogy Rigó úram is egyet fordul tőle az ágyban................ Ka rikás Dani ittas, Karikás Dani részeg........ Ittas a bortól, részeg a csóktól............... — Örzse ! Örzse !! — Hallom. — örzse! Hányszor kértelek mar?? . . . — Vagy százszor................ — Gyere velem, gyere velem!! — Mondtam már. hogy nem lehet! — Nem lehet? És mért nem lehet? — Férjes asszony vagyok. — Bánja kutya ! Hagyd itt ezt a nyavalyást... — Nem hagyom. — Hát szereted ? — Te Dani!! Hát szereted azt a vaskarikát, a mit a nyakadon hordasz ? — Szeretem ám az istennyilát!! — No hát mért hordod ? — Azért hordom, mert mikor a szegedi kóterben ráverték a nyakamra, s egy bosszú láucz- czal oda kötöttek a falhoz, hogy többé meg ne szökhessem, s én tizednapra mégis megszöktem : akkor megfogadtam, hogy soha életemben nem válók meg tőle 1! ................ — S hol fogadtad meg ?

Next

/
Thumbnails
Contents