Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1887-12-04 / 49. szám
XIII« évfolyam. l§§y. 40«ík izám. Veszprém, deczeiuber 4. Megjelenik e iat> & „HIVATALOS EETESirÖ‘‘-T»l együtt minijén vaton-HHii reggel. Keniiliiviili eeetuktieu kjj. lbnlap a'intik ki. — E15fl*eté*i ár ■Mimikét latira: negyedévre 1 írt SO kr.; félévre 3 írt; épé»» évre 6 frt. Kgye» nélda- nvnk ára lő kr. — Hirdetései: dija: egy liaaábo» netitaor tere 6 kr.; nyiittérbea 20 kr.; minden heigtatáBért kiilfln 3() fer. állami bélyegilleték ügetendő. Kiadóhivatal: Kran» a. Fia kftny vaere»itedéee Ve»*nrem- ben. Ide küldendő minden elő- fitetés, birdetéa, melléklet » reelainntió. VESZPRÉM kiteizdusáiri*. túrssuliilmk helyi- s általános (ínlekil MEGYEI HIVATALOS HE I I KÖZLÖNY. j ___________________ Ma gánvltáknak h személye» jellepü r.ámadánokiirtk a Imi* keretében hely nem adatik. Hátiratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen köslemónyek akkor vétethetnek iigvelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett he. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak iimiert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Jeruzeálemutcza 872. »». *. Ide czimzendö a lap szellemi részét illető minden közlemény. A postatakarékpénztár. A magyar királyi postatakarékpénztárak igazgatója bekiildötte hozzánk terjedelmes jelentését a m. kir. postatakarékpénztár 1886. évi működéséről és eredményéről. Ismerve ezen hasznos intézmény nagy fontosságát, a jelentést egész terjedelmében kiadjuk, hogy mindenki láthassa a szép eredményt, melyet a postatakarékpénztár elért a nép anyagi jólétének emelésében. Nem is létezhetik ember, a ki ez intézmény közhasznúságát nem ismerné, azért nem is szaporítjuk a szót, hadd beszéljen a gondosan készült jelentés maga. A. m. kir. postatakarékpénztár 1886. évi működéséről és eredményéről. A m. kir. postatakarékpénztár működésének első évében a közönség rendelkezésére bocsátott 2000 közvetítő hivatalnál öszsesen: 2.677,098 frt 32 kr tétetett be és...................... 1.257,532 , 24 , vi sszafizetés eszközöltetett; a betevők javára fennállott tiszta követelés ezek szerint . . . 1,419,566 , 08 , A fentebbi eredmény teljesen kielégítőnek mondható. Figyelembe veendő ugyanis első sorban, hogy a postatakarékpénztár már a törvényben megállapított keretnél fogva, a kisebb tőkére van utalva, a kisebb kamat, melyet nyújt, és a kamatozó ös/,- szegek korlátozása természetes gátat képeznek a betéteknek tételenként nagyobb összegekben való rohamosabb felgyülemlése ellen; s túlnyomóan csekély átlagú betétek összege adja meg az összered- rnényt. mely természetszerűen csak lassan, bár fokozatosan emelkedik. A külföld hasonló intézeteinél az első években ugyanezen eredményt észlelhetjük, hazánkban ezen eredményt kedvezőtlenül befolyásolhatják még az aráuylagos tőke hiány, másrészről a betéti és takaréküzletet folytató intézetek aránytalan nagy száma, melyek a kamatozást kereső tőkét már a megajánlott nagyobb kamatlábnál fogva is magukhoz csábítják és lekötik. Természetes tehát, hogy miután a postatakarékpénztár, eltekintve rendeltetésének erkölcsi részétől, már szervezeténél és Ügykörénél fogva is kiválóan az eddig fel nem használt, illetve csekélységük folytán fel nem használható, tehát egészen új tőkéknek a felszínre hozatalára és gyümölcsöz- tetésére czéloz, az ily új tőkék gyűjtése szükségkép hosszabb időt vesz igénybe és csak lassúbb lépésekben történhetik. Nem hagyható figyelmen kívül azon körülmény sem, hogy az 1886. év, melyben a postata- | karókpénztár működését megkezdte, a tőke-gyűj- 1 tósre nem volt kedvező. Tekintetbe veendő továbbá, hogy a 2000 postahivatal, mely a betétek átvételével volt megbízva, csak fokozatosan növekedett erre a számra, hogy a közönség egy új. eddig nálunk még ismeretlen intózménynyel állott szemben, s hogy a kezelésben is előbb a kezdettel együtt járó nehézségeket kellett leküzdeni. 1886-iki év folyama alatt összesen, 106,742 drb. betétkönyvecske állíttatott ki, azok közül végleg kiegyenlittetett 21,225 drb., vagyis 19.887 úgy, hogy 1886. deczember 31-én 85.517 drb betétkönyvecske volt a betevők kezeiben Miután pedig az 1885. IX. t. ez. 16. §. értelmében ugyanazon egy betevőnek egynél több betétkönyvecskéje nem lehet, a betétkönyvecskék az év végével fenmaradó tentjel/.ett száma egyúttal az akkor létezett betevők számát jelenti. Az adatok mutatják, hogy az összes kiállított betétkönyvecskék túlnyomó része, vagyis 70587 magyar nyelvű volt, s hogy az érdeklődés a magyar ajkúak körében a népességhez viszonyítva, örvendetes nagy. Hasonló jelenség coustatálbató a német nyelvű betétkönyvecskék viszonyszámaiból, a mint hogy tény, hogy e két nyelven váltott betétkönyvecskék együttvéve 91.71% át adják az ösz- szes kiállított betétkönyvecskéknek, míg a többi nemzetiségekre együttvéve 8.29% jut Másrészt azonban konstatálható, hogy aránylag legtöbb magyar nyelvű betétkönyvecske került végleg kiegyenlítés alá; az összes kiegyenlített be- tétköny 78.36%-a. E tekintetben a német nyelvű betétkönyvecskék sokkal kedvezőbb viszonyt tüntetnek fel; s ugyanez áll a többi betétkönyvecskékre nézve is. Ha a lakosság számát az év végével létezett betevők számával összehasonlítjuk, kitűnik, hogy minden ezer lakos közül átlag 5, vagyis minden 200-ik személy a postatakarékpéuztár betevője, mely viszony azonban a fővárosban aránytalanul kedve- vőbb, mert itt már minden 27-ik személy bir postatakarékpénztári betétkőnyvecskével A betevők foglalkozását tekintve, a közölt adatok első tekintre mutatják, hogy a postatakarékpénztárt már is jelentékeny mérvben veszik igénybe a tanulók és gyermekek,'32,847-rúg e fiatal betevők száma, vagyis az összes betevőknek 38.42 százalékát képezik azok. A részesedésnek e nagy aránya, mely egyébként a külföldi postatakarékpénztáraknál szintén tapasztalt jelenség — egyik ékesen szóló adat a postatakarékpénztári intézménynek erkölcsi jelentősége mellett is. A takarékosság erényét a fiatal nemzedékkel megkedveltetni, úgy, hogy azt tényleg gyakorolja is, kétségkívül oly feladat, melyet állami és társadalmi érdekek egyaránt megkövetelnek. A tanulók és gyermekek után a betevők tekintélyes részét szolgáltatják a köz- és magántisztviselők 9.58%-al és a kisiparosok 9 81%-al. A kereskedő világnak aránylag csekélyebb részesedése magyarázatot nyer az intézet üzleti körének korlátoltságából. Annál kevésbé igazolható azonban az a közöny, melyet a gazdakőzönség tanúsít az intézmény iránt, a mennyiben mindössze 2,168 személlyel vagyis 2.54%-al járult a betevőkhez. E tényt hajlandó vagyok arra visszavezetni, hogy a gazdaközönség előtt a postakarékpénztár eszméje még meglehetősen ismeretlen. A tapasztalás igazolja, hogy a postatakarékpénztár eszméjét legjobban a városokban karolták fel, annál is inkább, mert a városi közönség az ott nagyobbrészt már létező hasonezélú intézetek által a takarékpénztári intézmény hasznát felismerni tanulta, és remélem, hogy a mint ezen intézmény szélesebb körben is ismeretes lesz, a gazdakőzönség érdeklődése is emelkedni fog. Az egyéb foglalkozásúak száma 19,004-el van kimutatva, a mi a betevőknek 22—23%-át tenné. Ezen aránylag nagy számnak magyarázatául szolgáljon azon körülmény, hogy a közvetítő hivatalok kezdetben a megfelelő adatokat a beléptinyilatkozatokon vagy épen uem, vagy nem eléggé pontosan jegyezték fel, és hogy daczára e részben intézett kérdéseknek, nem sikerült számos betevő foglalkozását utólag sem megtudni. De az ezen hiány megszüntetésére tett intézkedések sikerre vezettek, mert április hótól kezdve az egyéb foglalkozásúak száma, mely alatt az ismeretlen foglalkozásúak is ki vannak mutatva, tetemesen leszállt 8 jövőben e tekintetben pontosabb statisztikai adatok fognak rendelkezésemre állani. Feltűnő jelenség végül az Írni nem tudók számának csekélysége, mely az összes betevőknek csak mintegy 3.73%-át képezi. Egyéb okok mellett ezen csekély részvétel talán az irni nem tudókra nézve a személyazonosság igazolása tekiutetében különösen a vkíZafizatésnél időálló némi nehézségeknek tulajdoni nítaudó, hahár hozzá tehetem, hogy e nehézségek a gyakorlatban lehetőleg enyhíttetnek. Az 1886. év folyamában összesen kiállított | 106,742 drb betétkönyvecskére .... 472.028 i betét eszközöltetett és .......................... 67,036 ! vi sszafizetés teljesítetett, vagyis a betétek számához viszonyítva a visszafizetések száma 14.20%. Egy könyvecskére esik tehát átlag 4%0 betét és 0%0 visszafizetés, mi joggal arra enged következtetni, hogy számos betétkönyvecskére, visszafizetés nem is történt, és az illető betevők csekély tőkéjüket állandó elhelyezésre tették be. A visszafizetések közül 24.888 a postatakarékpénztár fizetési utalványa alapján, 42.148 pedig rövid utón történt, utóbbiak tebát az összes visz- szafizetéseknek 62* * * * 5 * * 8/10%-át képezik; továbbá 21,225, vagyis 68,3% visszafizetés volt; a visszafizetésekben benfoglaitatván a 332 értékpapirvétel folytán eszközölt leírás is. Az ország egyes vidékeit tekintve, a postatakarékpénztár iránt a legnagyobb érdeklődés a budapesti postaigazgatóság területéhez tartozó helyeken, de leginkább a fővárosban mutatkozott, mely után a soproui kerület vagyis a dunántúli részek és a pozsonyi kerülethez tartozó északnyugati részek sorakoznak, legcsekélyebb volt a részvét az ország erdélyi részében, valamint Horvát Szlavon- országokban. Hű képe tükröződik vissza ez adatokban az illető országrészek általános annyagi helyzetének. Eltekintve február hétéi, legtöbb készpénzbetét eszközöltetett szeptember hóban, az ennél nagyobb deczember havi betétösszeg e tekíutetben figyelembe nem jöhet, mert a betevők javára irt kamatok e hóbau Írattak a tőkéhez, legcsekélyebb volt a betett összeg junius havában. Miként a betétek száma, úgy az összeg tekintetében is az első helyet a budapesti postaigazga- tésági kerület foglalja el; fölemlítendő azonban, hogy 946,525 frt 65 kr, betétösszegének tekintélyes része, vagyis 107,276 frt 91 kr. a postatakarékpéuztár főpénztáránál eszközölt betétekből ered ; második sorban áll a pozsonyi és a soproui kerület; legcsekélyebb volt a betett összeg a zágrábi kerületben. A visszafizetéseknél is az összeg magasságához képest első helyen áll a budapesti postaigazgatósági kerület, melynek visszafizetési összegében a postatakarékpénztár főpénztára által teljesített 59 017 frt 85 kr. visszafizetés is benfoglaltatik, ezt a pozsonyi és soproni kerületek követik. összehasonlítva a betétek illetőleg visszafizetések összegét a betétek és visszafizetések számával, azt tapasztaljuk, hogy az átlagos betétösszeg 5 frt 67 kr az átlagos visszafizetési összeg pedig 18 Irt 76 kr. Örvendetes körülmény, hogy a betétátlag némi ingadozás után ez év második felében emelkedést mutat. Az átlagos betét tekintetében a magyar postatakarékpénztár jóval mögötte marad a külföld postatakarékpénztárainak. a melyek gazdagabb uépek takarékossági hajlamaira támaszkodnátok; ,’iszont azonban a csekély átlag annak a jele, hogy a magyar postatakarékpénztárt kiválóan a szegényebb sorsú nép keresi fel s épen e tény szól a mellett, hogy hiányt pótol s hogy feladata van. A postatakarékpénztárnak már a törvény azt a feladatot tűzte ki, hogy főleg a kis tőkék egybegyűjtésére szorítkozzék. Hogy a magyar postatakarékpénztár e tekintetben czéljának megfelelt, az a táblázatokból még inkább kiderül. Ezek szerint volt tehát az összes betétek közül : 5 forinton alóli ..................... 88.79% 5 — 10 frtig terjedő 10—20 . 20—30 , , 30-40 „ , 40 - 50 „ 50—100 , 100-500 , , 500 írton felüli...............................,6 mi g tehát a 10 frtig terjedő betétek 94.10%-oi, a 10 írton felüliek összesen csak 5.90%-ot tesznek, 5 31%, 2 55% 1.09% 040% 0.59% 0.68% 0.52% 0.07% A „Veszprém“ tárczája. Dalok. i. Ha gyenge ős\i fuvalom Végig simítja égő arc\om: Estembe jut a titkolt sóhaj, Mely egyszer kélt a kedves ajkon. S ha a mogorva felleg könnyét Haldokló földre hullni látom: Estembe jut szememnek könnye, Melylyel sirattam boldogságom. II. Megtiltottam a szivemnek, Hogy miattad fájjon . . . fájjon . . . Megtiltottam homlokomnak, Hogy reá búbánat s\álljon. Óh de mindegy . . .fáj a szivem, Bánat ül a homlokomra: Ne né{{ rám, mert e{ a felhő Szivedre is ráborulna! Ujjhelyi M. A Karikás Dani históriája. — Kriminális tárcza. — A „Jobbsincs* csárdából hegedflezinezogás, czimbalompóngés hangzik a puszta sötétjébe. Peti meg a Gyurka igyekeznek, izzadnak czigánvhalálába. Ünnep van ma, bő kereset, gavallér vendég!! Gavallér vendég: a Karikás Dani!! Karikás Dani? Van-e, ki e nevet nem ismeri? Ő most a puszták királya Debreczentől Hortobágyig............... Ma gas, hetyke legény; csupa izom. csupa erő! Hosszú fekete haja kuszáltan omlik vállaira, s napbarnitotta ragyás arczából izzón világít szúró szemének fekete párja................ El őtte az asztalon a puska, pisztoly és fokos; bal kezével a boros palaczkot, a jobb karjával Örzse asszonyt szorongatja................. örzse asszony szép asszony, hamis asszony. Ő a vendég hivogatója, ő a vendég marasztalója ...............Rigó uramnak sutban a helye, csitt a, hivatása ........ Úgy is dukál! 0, ez a vézna, ez a köhögős, ez a töpörödött emberke, a kinek az egész míaden- sége orvos és patika után kívánkozik, akarjon avatkozni annak az asszonynak a dolgába? Annak az asszonynak, a kinek az arczából az élet, szeméből a tűz, ajkairól a kéj csakúgy sugárzik! Az volna még csak szép!! Abrincs kendnek Rigó uram! Nem ért kend a dologhoz! Nem tudja kend, hogyan kell vendéget szerezni, vendéget szorozni, vendéget zsebelni........ Hogy megölel az egyik, megölel a másik? No bizony! Van is abban valami? Nekem nem árt, neki meg jól esik! Oda se a bajnak Rigó gazda! Jut is, marad is! No ne csináljon megint olyan savanyú pofát, mint a kinek a kenyerét a tyúk ette meg! Menjen inkább a hátsó házba, feküdjék a bal fülére, s takaródzék be a jobbikkal, hogy ne is hallja, a mit ez a legény beszól ..............Ne lába tlaukodjék már no! Nem falt még föl senkit a a Karikás Dani ! Szembe merek én nézni egy betyárral, ha mindját tizenkettő volna is!! Szomorúan pislant Rigó uram vagy egyet, keservesen sóhajt vagy kettőt: a mikor ezt a régi nótát olvassa a párja szeméből................ He j másként volt hajdan! Napok, évek előtt... Akkor még ő is sugárlegény, helyrelegény számba ment................Akkor merte volna tépni valaki az ő szénáját! Tudom én istenem, úgy kilóditotta volna az............... De most? Érzi gyöngeségét, tudja satuyasá- gátü Mióta megházasodott: nagyon megviselte az idő! Érzi gyöngeségét, tudja satnyaságátü Bólint a fejével, megyen aludni...............Aludni ? Nem ta d ő már aludni!!! Tiszta a levegő. Karikás Dani még közelebb vonja magához j az asszonyt, még merevebben néz a szemébe...........• Ör zse asszony pedig összehúzza elül a virágos subát, mit a betyár az ő nyakába vetett, megigazítja a fején az arvaleányhajas pörge kalapot. ! mit a betyár az ő fejébe nyomott, s azt mondja, j hogy : — Ne izéljen már no! — Ne izéljek? Örzse asszony! A ki hajnalcsillaga van kendnek, ne húzzon az orromnál fogva, mert bizonyisten megunom a mulatságot! — Ha megunja, itt hagyja, ha tudja!! Te Karikás te, te bolond te, hát azt hiszed, hogy én félek a te fenyegetésedtől? Ejha! Fittyet hánytam én még a Patkónak is, ha akartam! Te csak kismiska vagy ahoz! — Nem fél a fenyegetésemtől? Majd meglátjuk Örzse asszony ! Most aszondom, hogy mindjárt megcsókoljon, mert engem úgyse! csúnya világ lesz!................ — Csúnya világ lesz ? lesz a ménkőt!! — felel rá örzse asszony, s azzal megfogja két kézre a betyár fejét, nagyot néz a két szemébe, s olyan csókot ezuppant a szájára, bogy Rigó úram is egyet fordul tőle az ágyban................ Ka rikás Dani ittas, Karikás Dani részeg........ Ittas a bortól, részeg a csóktól............... — Örzse ! Örzse !! — Hallom. — örzse! Hányszor kértelek mar?? . . . — Vagy százszor................ — Gyere velem, gyere velem!! — Mondtam már. hogy nem lehet! — Nem lehet? És mért nem lehet? — Férjes asszony vagyok. — Bánja kutya ! Hagyd itt ezt a nyavalyást... — Nem hagyom. — Hát szereted ? — Te Dani!! Hát szereted azt a vaskarikát, a mit a nyakadon hordasz ? — Szeretem ám az istennyilát!! — No hát mért hordod ? — Azért hordom, mert mikor a szegedi kóterben ráverték a nyakamra, s egy bosszú láucz- czal oda kötöttek a falhoz, hogy többé meg ne szökhessem, s én tizednapra mégis megszöktem : akkor megfogadtam, hogy soha életemben nem válók meg tőle 1! ................ — S hol fogadtad meg ?
